Délmagyarország, 1920. március (9. évfolyam, 50-74. szám)

1920-03-31 / 74. szám

2 DÉLMAGYAROKSZAU valamint az összes államtitkárságok betöltése csak a húsvéti szünet után fog megtörténni. Úgy a belügyminiszterség, mint a különböző államtitkárságok tekintetében eddig konkrét megállapodás nincs és a pártok a személyi kérdésekbe­) a húsvéti szünet alatt foglalnak állást. (A ké­pviselő­ház pénzügyi bizott­ságának ülése.) Budapest, március 30. A M. T. I. jelenti: A pénzügyi bizottság hétfőn délután 5 órakor gróf Klebelsberg Kuno elnöklésével folytatta a felhatalmazási törvényjavaslat tárgyalását és letárgyal­t a törvényjavaslatnak a 18. pontig terjedő szakaszait. A tárgyalás során báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter ismételten felszólalt és részletes felvilágosításokkal szol­gált. A 4. szakasznál, amely a hiánynak köl­­csönműveletek útján való fedezhetésére vonat­kozik, Szterényi József szólalt fel. Sajnálatos jelenség, — mondotta — hogy a termelő­munka nem tud megindulni. Ennek jelentős oka az anyag- és szénhiány mellett a tőke hiánya. Ennek pótlására olyan külföldi tőkét kell keresnünk, amely nem azért jön ide, hogy a valuta-diferencia következtében itt egyes objektumokat olcsón­­ megvásároljon, hanem amely állandó tőkebefektetésekre és a hazai közgazdaság termékenyítésére fordíthasék. Báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter szin­tén fontosnak és szükségenek tartja a kül­földi hitel meegszerzését a produktív befek­tetésre és a termelőmunka megindításának céljára. A 9 szakasznak azt a bekezdését, amely a postatakarékpénztári pénzjegyeket államjegyekké nyilvánítja, a bizottság azzal a kiegészítéssel fogadta el, hogy a postatakarékpénztár pénz­jegyei kényszerkölcsön alá nem vonhatók A pénzügyi bizottság hat­ározatilag kimon­dotta, hogy mindaddig, amíg a tisztviselőkérdés törvény útján nem nyer szabályozást, új állások nem szervezhetők, új kinevezések nem eszk­ö­­zölhetők. A tárgyalást este fél 10 órakor megszakí­tották. A bizottság legközelebbi ülését április 7-én, szerdán délután 4 órakor fogja tartani. A németországi zavarok. A vörös hadsereget fegyverletételre szólították föl. Budapest, március 30. Németországban az uj kormány megalakult és az a szándéka, hogy erélyesen helyreállítsa a rendet. A Ruhr mentén álló vörös hadsereget először felszólítják, hogy tegye le a fegyvert. Ha e felhívásnak nem lesz eredménye, akkor a kormány csapatai meg­kezdik a támadást a vörösök ellen. A jobb­oldali forradalmárok vezetőit letartóztatják és vagyonukat elkobozzák. Az eseményekről ezek a táviratok érkeztek: Berlin, március 30. A ruhrvidéki helyzetről a Berliner Tagblatt azt írja, hogy a Ruhr­­vidék összes szervezetei és városai, amelyek a kormányt támogatják és a bielefeldi egyezményt elfogadták, egyértelműig tiltakoztak az anarchia és a kisebbség kényuralma ellen. A szénellá­­tás veszélybe sodrása következtében a kormány kénytelen erélyes intézkedésekhez nyúlni. Bran­denburgból és Bajorországból nagy haderőt indítottak útnak, hogy abban az esetben, ha a vörös­ csapatok az utolsó pillanatban sem lát­nák be, hogy minő veszedelmet okoz eljárásuk, akkor minden rendelkezésre álló eszközzel el­­járjanak ellenük. (M. T. i.) Bécs, március 29. A Wiener Sonn-und Mon­tagszeitung berlini tudósítója a birodalmi kancelláriában szerzett információja alapján eze­ket jelenti: — A Wessel erődnél folyó harctól eltekintve, a Ruhrvidéken a kormány­csapatok és a vörös sereg közti nagy összeütközést, amelytől sokan aggó­dnak, az eddig követelt taktikával sikerült elkerülni. A legközelebbi napokban nem akar­nak tovább előrenyomulni, hanem március 30-ig időt adnak a lázadóknak, hogy addig oszlassák fel a vörös sereget és fegyverezzék le a kommunistákat és ismerjék el az állam tekintélyét. Március 30-ika előtt nem fogják fegyveres erővel kieszközölni a döntést, ámbár a kormány elégséges katonai hatalommal ren­delkezik. Kerülni akarják a további vérontást és úgy a nemzetgyűlés, mint a kormány köré­ben bizton remélik, hogy sikerül szépszerével megegyezni, mert a vörös sereg híveinek száma amúgy is csökkent. (M. T. I.) Berlin, március 29. A birodalmi kormány a Rajna-westfaliai szénvidék felkelőihez a követ­kező rendeletet intézte: — A kormány a bielefeldi tárgyalások utján megkísérelte, hogy a Ruhrvidéken a nyugalmat erőszak alkalmazása nélkül állítsa helyre. A vörös hadsereg azonban nem alkalmazkodott ehhez, sőt a Wessel elleni támadásokat a leg­nagyobb hevességgel folytatta, a foglyokat nem engedte szabadon s a fegyvereket nem szolgál­tatta be, ellenkezőleg a viszonyok még ros­­­szabbod­ók. A lakosság minden részéből érke­zik a sok jajkiáltás ama gonosztettek és erő­szakoskodások miatt, amelyeket a vörös­ csapatok elkövettek. Ez a kormányt energikus cselek­vésre kényszeríti, hogy ezen a vidéken minél előbb újra rendezett viszonyokat teremtsen s a lakosságot az önkénykedésektől megóvja. Mi­előtt a kormány a fegyver erejéhez nyúl, még egyszer alkalmat akar adni a megtévesztettek­­nek, hogy eszükre térjenek és erre még egy utolsó határidőt szab. Wetter münsteri tábornok-intendáns, a VI. honvédelmi kerület katonai főparancsnoka már­cius­ 30 ának déli 12 órájáig kielégítő biztosí­tást kivon afelől, hogy elfogadják és végre­hajtják az alábbi feltételeket-A törvényes állami tekintélynek korlátlan elismerése, az állami közigazgatási és közbiz­tonsági szervek visszahelyezése, amennyiben ezeket a Kapp Lüttwitz-féle kormány támoga­tása nem terheli; a vörös hadsereg azonnali feloszlatása, az egész lakosság teljes lefegy­verzése, a polgárőrségeket is beleértve, a tör­vényes állami szervek felügyelete mellett. A lefegyverzés módját, idejét a végrehajtó ha­talom birtokosai kapják meg. A foglyok sza­badon bocsátandók. Amennyiben a feltételeket elfogadják, a birodalmi kormány eláll a táma­dástól, különben pedig a végrehajtó hatalom birtokosai tökéletes cselekvési szabadságot nyernek a törvényes állapotok teljes helyre­állítására. (M. T. I.) Berlin, március 30. Müller birodalmi kancel­lár a nemzetgyűlés hétfői ülésén mutatta be az új kormányt és ez alkalommal hosszabb be­szédet mondott. Elsősorban rámutatott arra, hogy a kormány ugyanazokból a pártokból került ki, mint a régi, mert a koalíció bizonyult­­ a német politika egyedüli biztos alapjának. Az új kormány legnagyobb feladata az lesz, hogy a demokráciát a választások idejéig még job­ban megerősítse. Kifelé a békeszerződés lojális teljesítése a fő céljuk. A kancellár ezután azt mondotta, hogy a német köztársaságban nincs helye a diktatúrának, bármely oldalról jöjjön is. A kancellár közölte az ülés végén, hogy Duis­­burgban a végrehajtó­ bizottság a birodalmi bank fiókjából fegyveres erőszakkal elvitt egy millió márkát. Berlin, március 30. Falkenhausen volt állam­titkárt letartóztatták. A kormány elrendelte,­­ hogy mindazoknak, akik Kajip államcsínjében részt vettek, egész vagyonát lefoglalják. Kiel, március 30. Itt számos embert tartóz­tattak le hazaárulásban való bűnrészesség miatt, s Lüttwitz tábornok ellen elfogató parancsot adtak ki, de sem berlini, sem falusi lakásán nem találták meg. A róla szóló körözőlevelet napilapokban és plakátokon teszik közzé.­­ (M­­TI) Staged, 1920 márciu Si TELEFON, TÁVIRAT. Fellázadtak a brandenburgi fegyház rabjai. Berlin, március 30. A brandenburgi fegyőr valamennyi rabja fellázadt. Lefegyverezték az őröket, kifosztották a ruhatárakat és a környék erdőségeibe menekültek. A szökevények és ül­dözőik között támadt harcban három rablót agyonlőttek, kilencet pedig súlyosan megsebe­sítettek. A katonaság és lakosság segítségével sikerült 44 ember hijján valamennyi rabot kézrekeríteni. Dániában nincs kormány. Kopenhága, március 30. A király kedden hosszabb ideig tárgyalt Zahle külügyminiszter­rel. A tanácskozás azzal végződött, hogy a király felszólította a külügyminisztert, hogy az egész kormány nyújtsa be lemondását. Zahle vonakodott ennek az utasításnak eleget tenni, mire a király elbocsátotta a kormányt és Neergaardot, az ellenzék vezérét bízta meg az új kormány alakításával. Neergaard kétórai meggondolási időt kért, aminek leteltével ki­jelentette, hogy nem tud eleget tenni a király megbízásának. A király erre megkérte a Zahle­­kormányt, hogy vezesse tovább az ügyeket, amíg új kormány nem alakul. Zahle kijelentette, hogy erre nem hajlandó. Minthogy a képviselő­­ház húsvéti szünete már megkezdődött, a kor­mány pártjait, a szocialistákat és radikálisokat távirattal hívták össze március 30-ára Kopen­­hágában tartandó ülésre. Lord Cecil Róbert a francia rögeszme ellen. Amsterdam, március 30. Az angol lapok jelentése szerint lord Cecil Róbert az alsóház pénteki ülésén a középerópai helyzetről mon­dott beszédében kijelentette, hogy Francia­­ország olyan szenvedélyesen követeli a jóvá­tételt, hogy attól tart, hogy ez a követelés sok kiváló francia ember ítélőképességét teszi pró­bára. Franciaországnak rögeszméjévé vált, hogy Németországnak fizetnie kell. Úgy látszik, a franciák elfelejtik, hogyha ragaszkodnak a nagyobb összegnek azonnal való fizetéséhez, akkor is megeshetik velük, hogy követelésük jelen­tékeny részét nem kapják meg. Lord Cecil Róbert véleménye mindig az volt, hogy a békeszerződés jóvátételi követeléseit semmivel sem lehet igazolni. Tudja, hogy a Ház több tagja humanizmus bolondjának tartja, sok embertől hallotta m­ár, akik Németországból és Ausztriából jöttek vissza Angliába, hogy ezen országok egész népe teljesen tehetetlen. Ha ismét talpra akar­juk őket állítani, nem szabad megfosztani őket a jobb jövő reménységétől. tmi* *£* -jV- tjfi*m^*^4. XXXX3CXXXX3uTO URÁNIA MANY. TUD. SZÍNHÁZ «= TELETON 872. «*= szerdán, március 31-én. A Star-filmgyár remeke­ 44, vagy 47. Vígjáték 4 felvonásban. — A fő­szerepben HOLLAY CAMILLA Rendezte: DEÉSY ALFRÉD. Előadások ds. u. 5, '/, 7 és '/, 9 órakor. Vasárnap 2, V, 8, 5, V, 7 és »/, 9 órakor.

Next