Délmagyarország, 1920. március (9. évfolyam, 50-74. szám)
1920-03-31 / 74. szám
2 DÉLMAGYAROKSZAU valamint az összes államtitkárságok betöltése csak a húsvéti szünet után fog megtörténni. Úgy a belügyminiszterség, mint a különböző államtitkárságok tekintetében eddig konkrét megállapodás nincs és a pártok a személyi kérdésekbe) a húsvéti szünet alatt foglalnak állást. (A képviselőház pénzügyi bizottságának ülése.) Budapest, március 30. A M. T. I. jelenti: A pénzügyi bizottság hétfőn délután 5 órakor gróf Klebelsberg Kuno elnöklésével folytatta a felhatalmazási törvényjavaslat tárgyalását és letárgyalt a törvényjavaslatnak a 18. pontig terjedő szakaszait. A tárgyalás során báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter ismételten felszólalt és részletes felvilágosításokkal szolgált. A 4. szakasznál, amely a hiánynak kölcsönműveletek útján való fedezhetésére vonatkozik, Szterényi József szólalt fel. Sajnálatos jelenség, — mondotta — hogy a termelőmunka nem tud megindulni. Ennek jelentős oka az anyag- és szénhiány mellett a tőke hiánya. Ennek pótlására olyan külföldi tőkét kell keresnünk, amely nem azért jön ide, hogy a valuta-diferencia következtében itt egyes objektumokat olcsón megvásároljon, hanem amely állandó tőkebefektetésekre és a hazai közgazdaság termékenyítésére fordíthasék. Báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter szintén fontosnak és szükségenek tartja a külföldi hitel meegszerzését a produktív befektetésre és a termelőmunka megindításának céljára. A 9 szakasznak azt a bekezdését, amely a postatakarékpénztári pénzjegyeket államjegyekké nyilvánítja, a bizottság azzal a kiegészítéssel fogadta el, hogy a postatakarékpénztár pénzjegyei kényszerkölcsön alá nem vonhatók A pénzügyi bizottság határozatilag kimondotta, hogy mindaddig, amíg a tisztviselőkérdés törvény útján nem nyer szabályozást, új állások nem szervezhetők, új kinevezések nem eszközölhetők. A tárgyalást este fél 10 órakor megszakították. A bizottság legközelebbi ülését április 7-én, szerdán délután 4 órakor fogja tartani. A németországi zavarok. A vörös hadsereget fegyverletételre szólították föl. Budapest, március 30. Németországban az uj kormány megalakult és az a szándéka, hogy erélyesen helyreállítsa a rendet. A Ruhr mentén álló vörös hadsereget először felszólítják, hogy tegye le a fegyvert. Ha e felhívásnak nem lesz eredménye, akkor a kormány csapatai megkezdik a támadást a vörösök ellen. A jobboldali forradalmárok vezetőit letartóztatják és vagyonukat elkobozzák. Az eseményekről ezek a táviratok érkeztek: Berlin, március 30. A ruhrvidéki helyzetről a Berliner Tagblatt azt írja, hogy a Ruhrvidék összes szervezetei és városai, amelyek a kormányt támogatják és a bielefeldi egyezményt elfogadták, egyértelműig tiltakoztak az anarchia és a kisebbség kényuralma ellen. A szénellátás veszélybe sodrása következtében a kormány kénytelen erélyes intézkedésekhez nyúlni. Brandenburgból és Bajorországból nagy haderőt indítottak útnak, hogy abban az esetben, ha a vörös csapatok az utolsó pillanatban sem látnák be, hogy minő veszedelmet okoz eljárásuk, akkor minden rendelkezésre álló eszközzel eljárjanak ellenük. (M. T. i.) Bécs, március 29. A Wiener Sonn-und Montagszeitung berlini tudósítója a birodalmi kancelláriában szerzett információja alapján ezeket jelenti: — A Wessel erődnél folyó harctól eltekintve, a Ruhrvidéken a kormánycsapatok és a vörös sereg közti nagy összeütközést, amelytől sokan aggódnak, az eddig követelt taktikával sikerült elkerülni. A legközelebbi napokban nem akarnak tovább előrenyomulni, hanem március 30-ig időt adnak a lázadóknak, hogy addig oszlassák fel a vörös sereget és fegyverezzék le a kommunistákat és ismerjék el az állam tekintélyét. Március 30-ika előtt nem fogják fegyveres erővel kieszközölni a döntést, ámbár a kormány elégséges katonai hatalommal rendelkezik. Kerülni akarják a további vérontást és úgy a nemzetgyűlés, mint a kormány körében bizton remélik, hogy sikerül szépszerével megegyezni, mert a vörös sereg híveinek száma amúgy is csökkent. (M. T. I.) Berlin, március 29. A birodalmi kormány a Rajna-westfaliai szénvidék felkelőihez a következő rendeletet intézte: — A kormány a bielefeldi tárgyalások utján megkísérelte, hogy a Ruhrvidéken a nyugalmat erőszak alkalmazása nélkül állítsa helyre. A vörös hadsereg azonban nem alkalmazkodott ehhez, sőt a Wessel elleni támadásokat a legnagyobb hevességgel folytatta, a foglyokat nem engedte szabadon s a fegyvereket nem szolgáltatta be, ellenkezőleg a viszonyok még rosszabbodók. A lakosság minden részéből érkezik a sok jajkiáltás ama gonosztettek és erőszakoskodások miatt, amelyeket a vörös csapatok elkövettek. Ez a kormányt energikus cselekvésre kényszeríti, hogy ezen a vidéken minél előbb újra rendezett viszonyokat teremtsen s a lakosságot az önkénykedésektől megóvja. Mielőtt a kormány a fegyver erejéhez nyúl, még egyszer alkalmat akar adni a megtévesztetteknek, hogy eszükre térjenek és erre még egy utolsó határidőt szab. Wetter münsteri tábornok-intendáns, a VI. honvédelmi kerület katonai főparancsnoka március 30 ának déli 12 órájáig kielégítő biztosítást kivon afelől, hogy elfogadják és végrehajtják az alábbi feltételeket-A törvényes állami tekintélynek korlátlan elismerése, az állami közigazgatási és közbiztonsági szervek visszahelyezése, amennyiben ezeket a Kapp Lüttwitz-féle kormány támogatása nem terheli; a vörös hadsereg azonnali feloszlatása, az egész lakosság teljes lefegyverzése, a polgárőrségeket is beleértve, a törvényes állami szervek felügyelete mellett. A lefegyverzés módját, idejét a végrehajtó hatalom birtokosai kapják meg. A foglyok szabadon bocsátandók. Amennyiben a feltételeket elfogadják, a birodalmi kormány eláll a támadástól, különben pedig a végrehajtó hatalom birtokosai tökéletes cselekvési szabadságot nyernek a törvényes állapotok teljes helyreállítására. (M. T. I.) Berlin, március 30. Müller birodalmi kancellár a nemzetgyűlés hétfői ülésén mutatta be az új kormányt és ez alkalommal hosszabb beszédet mondott. Elsősorban rámutatott arra, hogy a kormány ugyanazokból a pártokból került ki, mint a régi, mert a koalíció bizonyult a német politika egyedüli biztos alapjának. Az új kormány legnagyobb feladata az lesz, hogy a demokráciát a választások idejéig még jobban megerősítse. Kifelé a békeszerződés lojális teljesítése a fő céljuk. A kancellár ezután azt mondotta, hogy a német köztársaságban nincs helye a diktatúrának, bármely oldalról jöjjön is. A kancellár közölte az ülés végén, hogy Duisburgban a végrehajtó bizottság a birodalmi bank fiókjából fegyveres erőszakkal elvitt egy millió márkát. Berlin, március 30. Falkenhausen volt államtitkárt letartóztatták. A kormány elrendelte, hogy mindazoknak, akik Kajip államcsínjében részt vettek, egész vagyonát lefoglalják. Kiel, március 30. Itt számos embert tartóztattak le hazaárulásban való bűnrészesség miatt, s Lüttwitz tábornok ellen elfogató parancsot adtak ki, de sem berlini, sem falusi lakásán nem találták meg. A róla szóló körözőlevelet napilapokban és plakátokon teszik közzé. (MTI) Staged, 1920 márciu Si TELEFON, TÁVIRAT. Fellázadtak a brandenburgi fegyház rabjai. Berlin, március 30. A brandenburgi fegyőr valamennyi rabja fellázadt. Lefegyverezték az őröket, kifosztották a ruhatárakat és a környék erdőségeibe menekültek. A szökevények és üldözőik között támadt harcban három rablót agyonlőttek, kilencet pedig súlyosan megsebesítettek. A katonaság és lakosság segítségével sikerült 44 ember hijján valamennyi rabot kézrekeríteni. Dániában nincs kormány. Kopenhága, március 30. A király kedden hosszabb ideig tárgyalt Zahle külügyminiszterrel. A tanácskozás azzal végződött, hogy a király felszólította a külügyminisztert, hogy az egész kormány nyújtsa be lemondását. Zahle vonakodott ennek az utasításnak eleget tenni, mire a király elbocsátotta a kormányt és Neergaardot, az ellenzék vezérét bízta meg az új kormány alakításával. Neergaard kétórai meggondolási időt kért, aminek leteltével kijelentette, hogy nem tud eleget tenni a király megbízásának. A király erre megkérte a Zahlekormányt, hogy vezesse tovább az ügyeket, amíg új kormány nem alakul. Zahle kijelentette, hogy erre nem hajlandó. Minthogy a képviselőház húsvéti szünete már megkezdődött, a kormány pártjait, a szocialistákat és radikálisokat távirattal hívták össze március 30-ára Kopenhágában tartandó ülésre. Lord Cecil Róbert a francia rögeszme ellen. Amsterdam, március 30. Az angol lapok jelentése szerint lord Cecil Róbert az alsóház pénteki ülésén a középerópai helyzetről mondott beszédében kijelentette, hogy Franciaország olyan szenvedélyesen követeli a jóvátételt, hogy attól tart, hogy ez a követelés sok kiváló francia ember ítélőképességét teszi próbára. Franciaországnak rögeszméjévé vált, hogy Németországnak fizetnie kell. Úgy látszik, a franciák elfelejtik, hogyha ragaszkodnak a nagyobb összegnek azonnal való fizetéséhez, akkor is megeshetik velük, hogy követelésük jelentékeny részét nem kapják meg. Lord Cecil Róbert véleménye mindig az volt, hogy a békeszerződés jóvátételi követeléseit semmivel sem lehet igazolni. Tudja, hogy a Ház több tagja humanizmus bolondjának tartja, sok embertől hallotta már, akik Németországból és Ausztriából jöttek vissza Angliába, hogy ezen országok egész népe teljesen tehetetlen. Ha ismét talpra akarjuk őket állítani, nem szabad megfosztani őket a jobb jövő reménységétől. tmi* *£* -jV- tjfi*m^*^4. XXXX3CXXXX3uTO URÁNIA MANY. TUD. SZÍNHÁZ «= TELETON 872. «*= szerdán, március 31-én. A Star-filmgyár remeke 44, vagy 47. Vígjáték 4 felvonásban. — A főszerepben HOLLAY CAMILLA Rendezte: DEÉSY ALFRÉD. Előadások ds. u. 5, '/, 7 és '/, 9 órakor. Vasárnap 2, V, 8, 5, V, 7 és »/, 9 órakor.