Délmagyarország, 1920. május (9. évfolyam, 100-123. szám)

1920-05-23 / 117. szám

2 « DELM AO Y ABORSZ AO és félévig volt az iskola a Madách­ utcai pol­gári iskolában összeszorítva s most, az idén, amikor végre kijavítva visszaadhattuk épüle­tünket eredeti rendeltetésének, nagyon szomorú lenne, ha ismét el kellene azt hagynunk. Ne­künk 500 tanulónk volt állandóan s szűk helyen boldogulni nem tudunk. Nem tudom miként akar a város bennünket elhelyezni ? Az egyetemnek aligha lesz majd 300 növendéke is és ezért öt épületet kell megvonni egyéb fontos intézményektől. Emellett még úgy tudom, hogy csak a jogi és filozófiai fakultás jön ide. Is­métlem, hogy minden erőm­mél igyekezem meg­akadályozni azt, hogy az épületből kitegyenek bennünket. Pazár Béla, az állami főgimnázium igazgatója a következő­ket mondotta : — Nem szép a várostól, hogy megkérdezé­sünk nélkül, egyszerűen felajánlotta az állami épületeket az egyetem céljaira. Miért nem aján­lotta fel a városi gimnáziumot? Három és fél­évig idegen épületben kellett tanítanunk, nagyon kellemetlen lenne, ha ismét ki kellene h­urcolkodnunk. A mi iskolánkat 700 növendék látogatta s hogy ez a szám a megszállások miatt a felére csappant most, az nem jelenti azt, hogy a jövőben is csekély marad a növen­dékek száma. Akiket nem engedtek ide a meg­szálló csapatok, az mind folytatni akarja még a tanulmányait. Az iskola áthelyezése ellen fel­­terjesztéssel fogunk élni a kultuszminiszter úrhoz. Baranyai Gyula, a III. kerületi polgári iskola igazgatója így nyilatkozott:­­ A város 10—12 évvel ezelőtt nagy har­cot folytatott az egyetemért s mintegy 8—10 uj épületet ajánlott fel akkor a közkórházon és a Somogyi-könyvtáron kívül. Az építkezésekre akkor 6 millió koronát szánt a város. Akkor Szegednek volt érdeke, hogy egyetemet kapjon, most az egyetemnek érdeke, hogy itt helyet találjon. A város nevében a tanács bőkezűen felajánlotta az állami épületeket, a sajátjából pedig semmit sem áldoz az egyetemre. Hat évig tanítottunk idegen épületben, redukált óraszámmal. Ezt meg lehetett tenni a háború alatt, de ma már nem lehet folytatni ezt a tanítási módot. A mi iskolánk fontos missziót teljesít, tanulóink 50 százaléka idegen anya­nyelvű. Mint a kulturtanácsnok mondotta, a II. kerületi polgári iskolával akarnak összevonni bennünket. A megoldás ezen módja nem vihető keresztül, mert nekünk 315, a II. kerü­leti polgári iskolánk 420 tanulója van és ezeket egy iskolában összeszorítani nem lehet. Hozzon a város nagyobb áldozatot és adjon a saját épületéből is. Az iskolák kiürítését ellenzem és a szükséges lépéseket már megtettem, hogy megakadályozzam azt. . A leszámoló-hivatal főnöke a kényes kérdésben nem hajlandó nyi­latkozatot tenni. Más, szintén illetékes helyről megtudtuk azonban, hogy a leszámoló-hivatal s a MÁV igazgatósága szintén nem hajlandó az épületet átengedni s a kitelepítés ellen a leghatározottabban tiltakozik. A királyi ítélőtábla épületét, mint ismer­etes, már átengedte az igazságügyminiszter az egyetem céljaira, ki­kötve, hogy a városnak megfelelő elhelyezésről kell gondoskodnia. A város az ítélőtáblát a III. kerületi polgári iskolában akarja elhelyezni. Ezt az épületet azonban a tábla nem találja megfelelőnek, főleg, mert távolabb esik a város központjától. Az ítélőtábla a városi felsőkeres­kedelmi iskolát akarja igénybe venni, ami ellen már küldöttség is tiltakozott a polgár­mesternél. A városi felsőkereskedelmi az egyik legjobban berendezett iskolája a városnak. Az iskola áthelyezése esetén kettős átalakításra lenne szükség. A táblának át kelle­­ne alakí­tani a Tisza Lajos­ körúti iskola épületé­ *, a felsőkereskedelmi iskola számára pedig át kel­lene alakítani a III. kerületi polgári épületét. Ez persze kettős költséggel terhelné a várost. A városi felsőkereskedelmi iskola kitelepítése még nem bizonyos, de az igazgatóság előre megteszi a szükséges lépéseket, hogy az épületet továbbra is megtarthassa. ■ Hogy miként akarja megoldani a város az iskolák elhelyezésének kérdését, arra nézve dr. Gaál Endre kulturtanácsnok a következőket mondotta: “ Azt a célunkat, hogy az egyetem Sze­gedre jöjjön, minden egyéb érdek fölé kell helyezni. Tudom, hogy az iskolák igazgatói nem szeretnék átadni épületeiket, de ez a minisztertől függ s ha a miniszter átadja az épületeket, akkor hiába az ellenállás. — Az iskolák elhelyezését a következőképen gondolom: Az állami kereskedelmit a Madách­­utcai polgári iskolába, a városi kereskedelmit a­ III. kerületi polgári iskolába, az állami gim­náziumot a főreáliskolába, szóval úgy, mint a háború alatt volt. Nem tartom szükségesnek, hogy a városban két kereskedelmi iskola legyen. Különben kár még minden szóért, hiszen a miniszter még nem döntött az iskolák átadása felől. Az átalakítási költségek. Megnéztük Korb Flóris műépítész legutóbbi leiratát,­­amelyet a tanácsnak küldött. Abban az áll, hogyha a város a Madách­ utcai pol­gári iskola nagyságának megfelelő két épületet még ad, akkor az egyetem orvosi fakultását is idehelyeznék. Korb Flóris költségvetése sze­rint az épületeknek csak maga az átalakítása 7,800.000 koronájába kerülne a városnak. Azt is megtaláltuk a műépítész leiratában, hogy a központi leszámoló-hivatal palotájában az egye­temi tanárok lakásait, az egyetemi internátust és a menzát akarják elhelyezni. Nem kell csodálkozni azon, hogy a leszá­moló-hivatal, valamint az­­ iskolák igazgatói tiltakoznak a városi hatóság eljárása ellen. A tanács nem megfontoltan cselekedett akkor, amidőn minden előzetes megbeszélés nélkül, egyszerűen felajánlotta az állami épületeket és ezzel valósággal anarchikus állapotokat teremt. Nem lehet megengedni és gyermekeik érde­kében a közönségnek is állást kell foglalni az ellen, hogy a középiskolák megnyomorítva, összsúfolva, redukált óraszámmal és egészség­telen elhelyezkedésben tengődjenek éveken keresztül. Hiszen nem kell majd csodálkozni azon, ha tényleg megesik, hogy az egyetemnek 300 hallgatója sem lesz, ami a fentartását sem tudja majd biztosítani. Ha pedig a hallgatóság száma százakra megy, hol tudja őket elhe­lyezni a város a mai lakásviszonyok között, az élelmezési viszonyok pedig miként biztosít­ják ellátásukat ? Szóval azt a kérdést, hogy a kolozsvári egyetemet a város mostani túlzsúfoltságában helyes-e, sőt lehet-e idehelyezni, még egyeszer, alaposan kell megfontolni. OOOO­­OOOOOOOOOOO« KORZÓ-MOZI .IKS Sioabiton ét vasárnap, májut Zl. át U-án. James Morrison kalandja. Egy szökött fegyenc története 4 felvonásban* Horthy Miklós kormányzóvá választása és a nemzeti hadsereg eskütétele a Vér­mezőn minden előadáson bemutatób­a ker­.l. □ Tudások hétköznapokon , 7 és 9 órakor. Vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. Jó Idő esetén a 9 órás előadás s nyári moziban tartatik. Aranyat ,brilliánst, ékszereket, platinát minden mennyiségben legrangatsbb áron vásárolok FISCHER K­ ÓRÁS ÉS ÉKSZERE­Z Karaá-hávákáa ■.Iliit­­­h M­odulion! a KERTÉSZ kölcsön­­könyvtár új pótjegy­*éke. Magyar, német és francia köny­vek. Az összes könyvújdonságok olvas­hatók. 7000 kötet könyv, -at*-«­ lfH mápn n Tárgyalják a szállodai és üzleti béreket. (Saját tudósítónktól.) A lakáshivatalban szom­bat délelőtt a nagyobb béremeléseket tárgyalta az első számú bizottság dr. Simkó Elemér el­nöklete alatt. Nagyobbrészt a szállodák és vendéglők üzlethelyiségeinek béremelése volt a tárgyalás anyaga, amelyben a Tisza-szálloda bérének híressé vált emelése is szerepelt. Előbb a kisebb ügyeket tárgyalta a bizott­ság. A tárgyalás sorrendjét a Belvárosi­ kávé­ház helyiségének béremelési ügye nyitotta meg. Dr. Gaál Endréné háztulajdonos Strasser Zelma évi 20 ezer korona bérösszegét 30 ezer koroná­val emelte fel. A felek kölcsönös hozzájárulása után a lakáshivatal tudomásul veszi az eme­lést. A Róka­ utca 6. szám alatti szálloda és vendéglő helyiségei után özv. Konrold Tóbiásné eddig 6000 korona bért fizetett Csupor József háztulajdonos most ezt az összeget 15 ezer koronára emelte fel, a bizottság azonban csak 12 ezer korona bérösszeget vélt megengedhető­nek. A Kárász­ utca 14. szám alatti ház tulaj­donosa, Sólymos Elemér a házban levő Korzó-, kávéház bérösszegét, mely eddig 20.000 korona volt, most 50 ezer koronára akarja felemelni. Kovács József, a Korzó bérlője, tekintettel arra, hogy kávéházának beruházásai nagy ös­­­szegeket emésztettek fel, kéri a szerződés ér­telmében megállapított 20 ezer korona összeg további megállapítását. A bizottság a kávéház bérösszegét 24 ezer koronában állapítja meg. Ugyancsak Selymes ellen felebbez a Hungária cipőgyár is, melynek 7 ezer korona bérét 20 ezer koronára emelte fel a háztulajdonos. Idő­közben azonban leszállította igényeit 12 ezer koronára, amelyhez a bizottság is hozzájárult. Thomdn Félix cukorkakereskedő 3750 korona üzletbérének Sólymos előbb 10 ezer koronában, később azonban leszállítóban 6 ezer koronában való megállapítását kívánja. A bizottság a le­szállított béremeléshez hozzájárulását megadta. Fischer József órás 4000 korona bérét 10.000 koronára emelte Sólymos háztulajdonos, de utóbb az összeget önként leszállította 8000 koronára. A bizottság ehhez hozzájárult. Ha­­sonlókép engedélyezte a bizottság Szécsi Izsó bérösszegét, melyet a korábbi 7500 koronáról 20.000 koronára emelt Sólymos, majd önként 13.000 koronára csökkentett. Gál József háztulajdonos Tausz és Kővári cég 6000 koronás bérösszegét 20.000 koronára emelte, amit azonban a bizottság csak 9000 koronában állapított meg. Ezután következett a Tisza-szálloda béreme­lésének tárgyalása. A határozatot hosszas tár­gyalás és vita előzte meg, melynek során a Tisza-szálloda részvénytársaság képviseletében dr. Széll Gyula, a bérlő Schermann Kálmán kép­viseletében pedig dr. Szekerke Lajos adják elő képviseltjeik álláspontját és indokolását. A részvénytársaság jogi képviselője, tekintettel az üzlet óriási forgalmára és jövedelmezőségére, amit adatokkal óhajt bizonyítani az eddig fizetett 42.000 korona évi bérösszeget 500.000 koronában kéri megállapítani. Dr. Szekerke, a bérlő jogi képvise­ője kimutatja a csatolt mér­legszámla alapján, hogy túlzottak a bevételek­ről szóló adatok és hírek, miután a vendéglői árakat az árvizsgáló-bizottság állapítja meg, ezen árak pedig mindig lassan kullognak a valóságban gyorsabban szökő áremelkedések után. Méltányos bérmegállapítást kér a túlzott 500.000 korona helyett. A bizottság szakértői vélemények és a tanúkihallgatások után 8 nap múlva dönt. •MIMieilMIMHimMCIXIIIMM IE 3 xillidc 3 TLSt, régi ékszert, órákat magas napi áron vásárol . Bach utóda Kun Jenő Szeged, Széch«ayt-tér 2. ex. 545

Next