Szeged, 1920. szeptember (1. évfolyam, 14-38. szám)
1920-09-16 / 26. szám
Nemzetgyűlés, BUDAPEST, szeptember 11. (Magyar Távirati Iroda.) A nemzetgyűlés ülését fél 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. A jegyzőkönyv hitelesítése után az elnök bemutatta a beérkezett kérvényeket, majd felolvastatta az interpellációs könyvet, amelybe kilenc interpellációt jegyeztek be. Az interpellációk között szerepel Frühwirth Mátyás interpellációja a lakosságnak fűtőanyaggal és szénnel való ellátása ügyében, Burla Szabó József interpellációja a jövő évi gabonatermés biztosítása tárgyában, Ereky Károly interpellációja Gitler Aladár huszárfőhadnagy elhalálozása ügyében, Nagy Pál interpellációja abban az irányban, hogy fizessék vissza a háromezer koronáig terjedő kényszerkölcsönt az arra rászoruló szegény lakosságnak. Zeöke Antal a lisztárak ügyében intéz interpellációt a közélelmezési miniszterhez, Jávor Andor a falusi ellátatlanok és a feles gabona felszabadítása ügyében interpellál. Miután miniszterek is válaszolni akarnak az előzőleg hozzájuk intézett interpellációkra, a Ház elhatározta, hogy fél 1 órakor tér át az interpellációkra. Ezután Korányi pénzügyminiszter szólalt fel és bejelentette, hogy tegnap táviratot olvasott fel, amelyben a pénz kicseréléséről van szó. A távirat küldője, aki tegnap nem volt jelen, ma jelentkezett a miniszterelnöknél és a Ház elnökénél és kitűnt, hogy tulajdonképpen a távirat szerencsétlen fogalmazása okozta a félreértést és egyébként az illető képviselő jóhiszeműsége kétségtelen és így a képviselő jelentkezése tárgytalanná vált. Ezután az illeték- és értékpapíradóról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalására tért át a nemzetgyűlés. A tegnapi napon a 6-ik szakaszig letárgyalták a javaslatot, a 7-ik szakaszt Eörffy Imre módosításával fogadták el. A 8-ik szakaszt változatlanul, a 9-ik szakaszt Korányi és Tasnádi-Kovács József felszólalása után az előadó módosításával fogadták el. Az ülés folyik. Belvárosi Mozi Pénztári telefon 5—82 szám. Szeptember 15. és 16-án, szerdán és csütörtökön Halál után Fantasztikus kalandorregény öt felvonásban. Főszerepben: Hollay Kamilla, Tanay Frigyes és André Leon. MADGE KING KALANDJAI Cowboy-dráma. Címszerepben: Marin Sais. első kaland: A rejtélyes eset. . köznapokon 5, 7 és 9 órakor, c.ioanasoa ünnepnap 3 5, 7 és 6 órakor. Minden előadáson katonazene. Megvételre keresek majps áron arany karcaattélákat és briliáns ékszereket. *• FISCHLER JÓZSEF Sieted. IMP It. szeocD Milyen az élet Bulgáriában? Faraaxtdiktatúra harca a »»aanlaUkkiL — Ott la dráfa a ■•ft hatán. — A háború alatt asarsatt vagyont elkoboztak. — A férfiak 18, a «dk 14 éven kainkba a kStelanak hat hénapic állami majdaazdasági munkát végezel. — Mi történt a francia magazátlás alatt ? — Vasas Iván nemzeti holtté 0 ma pláne. SZEGED, szeptember 1é. (Saját tudósítónktól) Amikor a fehérrózsás őszi forradalom kiütötte a központi hatalmak kezéből a győzedelmes fegyvert és leigázott tartományokká sülyesztette az ántant Európa leghősibb nemzeteit, széthullt a szövetségesek közötti összekötő kapocs, csak a rabbilincsben vergődők panaszos szava fűzte eggyé újra a szenvedésben az eltiport központi hatalmak népeit. A nemzeti létéért oroszlánmódra viaskodó bolgár nép jajkiáltása hangzik ki az alábbi egyszerű sorokból... Munkatársunknak alkalma volt tegnap több bolgár főiskolai hallgatóval beszélgetni, akik az ottani viszonyokról a következő érdekes részleteket mondották el: — Jelenleg a parasztok kezében fut össze minden hatalom. Sztambulinszky, a parasztpárt vezére elkeseredett küzdelmet folytat a mind erősebben szervezkedő kommunistapárttal, melynek Blagoelff a vezére. Ennek következtében már sokszor véres események színhelye volt Szófiában a Szent Cyrill- és Methodutca sarkán lévő Munkásotthon. A Narodne Szobranje (bolgár képviselőház) 200 tagja közül 56 a kommunista párthoz tartozik. A még mindég fennálló szociáldemokratapárt, miután nem tudott megállapodásra jutni a kommunistákkal, a parasztpárttal szövetkezve megalakította a zöld internacionálét, amelynek egy programja van: élet-halálharc a kommunisták ellen. A küzdelem eredménye — egyelőre — kilátástalan. — A megélhetés drága. Egy kiló fehér kenyér 5 lévába kerül (egy léva a mi pénzünk szerint körülbelül 5 korona). A fekete kenyér kilója 3 és fél léva. A marhahús kilója 22—25 léva körül ingadozik. Jobb férfiruha ára 3000 léva. Bár az úri negyed sétahelyén, a Boris-parkban most is szebbnél-szebb fogatokban és autókban pompáznak a hölgyek, a nagy nyomor sápadttá színezi a nélkülözők tízezreinek arcát. A szeptember elején megnyílt képviselőhöz több fontos reformot szavazott meg. Törvényjavaslatban rendelték el, hogy a háború alatt szerzett vagyon elkoboztatik az államkassza javára. Már meg is tették a javaslat végrehajtására szükséges lépéseket. Ugyancsak törvényt hoztak arról is, hogy minden nő 16 ik és minden férfi 18-ik életévének a betöltésekor hat hónapon át köteles állami mezőgazdasági munkát végezni, a háború alatt tönkretett utak helyrehozásánál segédkezni. — Bulgáriát a háború befejezése után először az olaszok tartották megszállva, akikkel a nép meglehetősen szimpatizált Múlt évi július elején a franciák vették át az olaszok szerepét, akik — akárcsak nálunk — alaposan rácáfoltak a róluk alkotott jó véleményre. Nap-nap után megesett, hogy különösen női kérdésekben, súlyos összetűzés támadt a lakosság és a franciák között, azonkívül gazdasági téren is alaposan kihasználták előnyös helyzetüket . A népszerű Boris király, Ferdinánd fia, Vazew Iván nemzeti költő tiszteletére, aki a napokban töltötte be a 75-ik életévét, gyönyörű ünnepséget rendeztetek. Lobogódíszbe ölöztették Szófiát és az ünnepelt költőnek százezer lévás ajándékot nyújtottak át. Az ünnepség végén Vazen Iván egy megható alkalmi költeményben ecsetelte a bolgár nép sivár helyzetét. — Szófiában és általában egész Bulgária területén most van folyamatban a nemzeti újjáébredés munkája, amelyet nagyon megnehezítenek a kommunisták rendzavaró törekvései. Remélhető azonban, hogy Bulgária mihamarább kiheveri a háboru okozta súlyos helyzetet és felküzdi magát arra a színvonalra, melyet a nemzet fiaiban megnyilvánuló munkakedv és erő biztosit neki. Az angol fiaskó. BUDAPEST, szeptember 15. (Saját tudósitónktól.) (cvs) Amit a háború közös baja, közös érdeke jól-rosszul a háttérbe szorított, amit a vállalt feladatnak minden erőket felemésztő nagysága nem engedett érvényesülni, ami elfojtva bár és elkeseredetten, de mégis ott élt mindkettejük lelkében — a sokszázados angol-francia gyűlölség most kirobbant. Clemenceau politikájának rettenetes hátrányai, a fogatlan, vén tigrisnek kegyetlen és kíméletlen következetessége a Legfelsőbb Tanács befolyásában Anglia diplomáciájának elegendő okot szolgáltattak arra, hogy Franciaország külpolitikai exponenseit az akkori baklövésre való hivatkozással elintézzék, elhallgattassák. Anglia vette át az ántánt képviseletét, az angol külpolitika képviselői, az angol kormány tagjai nyilatkoztak az ántánt nevében és ami érdemleges intézkedés és döntés szükséggé vált, azt Anglia határozta el. A franciák néma dühvel szemlélték Angliának ezt az önkényeskedését, de Anglia világközi súlya, meg azután az a belátás, hogy az antant még ma is sínyli a francia vezetés sok súlyos hibáját és vétkét, a francia politikát rezervába kényszerítette és a gloire gyümölcsöztetését — fájdalommal és nem is szívesen, de kénytelen-kelletlen — Angliának engedte át. Ez volt a helyzet még a Spanban megtartott konferencián is, melyen az ántánt a bolsevik veszedelemben szorongó Lengyelországnak a legmesszebbmenő segélyt határozta el s ezt a határozatot Anglia oktrojálta az ott jelen volt hatalmakra, mert valamennyiök közül éppen Anglia félt legjobban a kommunizmustól. Ennek a határozatnak Franciaország lehetőssége szerint eleget is tett: muníciót küldött, felszerelést, tüzérséget is, ezenkívül sok tisztet és néhány kipróbált tábornokot. Anglia nem sokat tett: néhány hajója ott futkosott az Északi-tengeren s kokettirozott Danziggal. A vörösök közben nem álltak meg. Kamener, Krassin tárgyaltak Londonban, landöltek Lloyd Georgenál, de Trockij és Lenin serege haladt-haladt a lengyel fővárosok , Varsó és Lemberg felé. A spaai határozat szülőanyja, az angol diplomácia, a vörös előnyomulást előbb aggodalommal nézte, majd úgy gondolta, hogy a spaai értekezlet határozatai teljesen hivatalosaknak úgysem tekinthetők és igy a kötelező erejük sem teljes, miért is a „corriges la fortune“ elve alapján egy kis perfidiával annak az oldalára lehetne állni, akinek az erősebb jogán igaza lesz. Már pedig régi jó angol szokás a győztessel tartani s az oroszok győztek. Ezért Lloyd George az ántánt nevében kijelentette, hogy az orosz vörös hadsereggel szemben az antant Lengyelországot nem támogathatja. Ez volt Anglia szerepe. De mit tett eközben Franciaország? Amint korábban már említettük, Franciaország tőle telhetőleg segítette a lengyeleket és a francia segítség lehetővé tette azt, hogy az ellentállást alig-alig kifejtő lengyel front mögött 8—10 teljesen intakt és friss hadosztály álljon a lengyelek nagyobba» francia tisztekből álló vezérkarának rendelkezésére. Amit az egész kulturnyugat félelemmel látott: az oroszok előnyomulása a lengyel fővárosok erődítéseinek külső láncáig, az nem volt egyéb, mint az 1914. évi marnei csatának kópiája. A lengyelek védekeztek, de csak szinlegesen, szinte erőtlenül, pár órás ellentállás után visszavonultak a csapataik, de visszavonulásuk rendezett, gyors és úgyszólván áldozat nélkül való volt (eltekintve természetesen a vörös seregnek a civilnépen s a falvak és városokon elkövetett nagy és gyalázatos kegyetlenségeitől), míg a könnyű diadalok mámorában előnyomuló vörös hadsereg kötelékei a gyors és tervszerűtlen előnyomulás következtében meglazultak. Mindenesetre erős önbizalom és rendütletlen hit, de legelsősorban csodás idegrendszer volt szükséges ahhoz, hogy ezt a lengyelországi marnei csatát még közelebb vívják meg a fővároshoz, Varsóhoz, mint 1914-ben tették azt Páris közelében. A franciáknak ezekről a terveiről Anglia nem tudott s mikor megjelent Lloyd Georgenak az a nyilatkozata, hogy az ántant nem támogatja Lengyelországot, Franciaország még aznap elismerte Wrangel tábornokot s másnap már beledobta az intakt divíziókat a meglazult ellenséges arcvonalba s néhány nap alatt felgöngyölődött a győzedelmes* vörös horda. Most tehát Franciaországnak is módjában van Anglia egy diplomáciai baklövésére rámutatni s a bukott Clemenceaut talán már egyhamar követni fogja a csúfosabban bukott Lloyd George. Az antánt harmóniája ezt ne irigyeljük tőlük ! Dugonics Kertmozi Igazgató: Via Sándor. Telefon: 165 és 1509. Csütörtök, péntek és szombaton, szeptember hó 16., 17. és 18-án PAUL WEGENER a főszerepben A gályarab Második, befejező rész. Előadások fél 8 és 9 órakor.