Szeged, 1921. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1921-04-12 / 83. szám

SZEGED Kereskedők napja Szegeden Országos kereskedői kongresszus. — A szegedi­­­­ Kereskedelmi és Iparkamara 30 éves jubileuma. SZEGED, április 11. (Saját tudósítónktól) Az egész ország kereskedő- és iparos­ társadalmának figyelme két napon át Szeged felé fordult. Szom­baton és vasárnap tartották meg az OMKE és a Szegedi Kereskedők Szövetsége által rendezett országos kereskedői kongresszust és ugyan­ekkor ünnepelte meg a szegedi Ke­reskedelmi és Iparkamara fennállá­sának harmincadik évfordulóját. Huszonhárom év óta nem volt ke­reskedő-kongresszus Szegeden, ért­hető tehát, hogy az illetékes ténye­zők a legnagyobb agilitással készül­tek erre az alkalomra és megálla­píthatjuk, hogy fáradozásuk teljes sikerrel járt. Több mint 300 kereskedő vett részt a kongresszuson. A soproni kamara kivételével részt vett rajta az ország valamennyi kereskedelmi és iparkamarája, valamennyi kereskedő^ szövetség és ipartestület. Nagyszámú képviselettel volt jelen az OMKE és a főváros minden kereskedői érdek­­képviselete. A vendégek jól érezték magukat Szegeden és miután két napon át országos jelentőségű, hasznos mun­kát végeztek, telkükben a legjobb impressziókkal, ma elutaztak Sze­gedről. A kongresszus lefolyásáról itt ad­juk tudósításunkat. A szombati megnyitó, Bástyái Holtzer Tivadar elnöki megnyitója után, melyben a szabad­kereskedelem kivívását, a tisztesség­telen verseny kiküszöbölését és a kereskedelmi alkalmazottak megél­hetésének biztosítását jelezte a kon­gresszus programjául, egyhangúlag és lelkesedéssel elhatározták, hogy Horthy Miklós kormányzónak távira­tilag fejezik ki hódolatukat, tisztele­tüket és ragaszkodásukat. Távirati­lag üdvözölték továbbá Teleki mi­niszterelnököt, Hegyeshalmy keres­kedelemügyi és Hegedűs Lóránt pénzügyminisz­ert, Sándor Pál nem­zetgyűlési képviselőt, az OMKE el­nökét, valamint báró Szterényi Jó­zsef nemzetgyűlési képviselőt. Dr. Glücksthal Samu, az OMKE ügyvezető­ elnöke a pénzügyminisz­ter üdvözletét tolmácsolta, majd dr. Lindesberg Jenő főtitkár elő­terjesztette a Szegedi Kereskedők Szövetségének évi jelentését és át­nyújtotta Joó Ferencnek és Rosen­berg Bélának a Brauswetter-alapít­vány idei kamatait A szövetség elnöksége javaslatára megválasztották tiszteletbeli elnöknek W­­immer Fülöp kamarai elnököt, Pálfy Dániel nemzetgyűlési képvi­selőt és Weiner Miksa kamarai al­­elnököt, Schweiger Miksa, volt ügy­­vezető­ alelnököt tiszteletbeli ügyve­zető elnökké, Vértes Miksát pedig a szövetség ügyvezető­ elnökévé. Előbb Wimmer Fülöp mondott köszönetet a megtisztelő bizalomért, majd Vértes Miksa, aki tartalmas beszédben ismertette egyszersmind ülnöki programját, amelynek végez­tével javasolja, hogy a szövetség teljes független­sége fentartása mellett lép­jen be az OMKE-be. A kongresszus az erre vonatkozó határozati javaslatot egyhangúlag el­fogadta. Ezután a kongresszus díszelnökeivé választották dr. Aigner Károly fő­ispánt és dr. Somogyi Szilveszter polgármestert. Az elnök üdvözlő szavaira a polgármester a város üd­vözletét tolmácsolta és sok sikert kívánt a kongresszus működéséhez. Dr. Balkányi Kálmán az OMKE elnökének, Sándor Pálnak az üdvöz­letét tolmácsolta és a maga részéről is köszönte a meleg fogadtatást, amelyben itt részesítették. Ezután Landesberg Jenő tartott igen értékes előadást az iparosok és kereskedők közös céljairól. Ennek végeztével az elnök az ülést bere­kesztette és a vendégek a szegediek­kel együtt a Prófétában jöttek össze vacsorázni és ismerkedni. Vasárnap délelőtt 9 órakor folytatta a kongresszus a tanácskozásait a városháza zsúfolá­sig megtelt közgyűlési termében. Ottovay Károly tartalmas elnöki megnyitójában rámutatott arra, hogy a háború vérzivatara közgazda­ságunk minden ágazatát össze­bogozta, lét viszonyainkat megvál­toztatta és azt láttuk, hogy egyes társadalmi osztályok, amelyek ezt a foglalkozási ágat lenézték, mégis irigy­séggel tekintenek a kereskedő-osztály­ra. Kijelentjük, hogy nem­i akarunk kasztot csinálni, nem közösítünk ki egy társadalmi osztályt sem, bízzák sar­jaikat kezünkre és mi belőlük tisz­tességes kereskedőket fogunk ne­velni, akik ha dolgoznak, családju­kat is el tudják tartani. Kívánatos volna, hogy aki szakképzett keres­kedő akar lenni, előbb néhány évet töltsön a pudli mögött és azután menjen kereskedelmi iskolába, mert azt a gyakorlatot, amelyre az áru­kereskedőnek szüksége van, azután többé megszerezni nem tudja. Boda Bertalan napirend előtt a fűszerkereskedők ama sérelmét teszi szóvá, hogy el akarják vonni tőlük a trafik és­ italmérési jogot. Ezután dr. Glücksthal Samu tar­tott terjedelmes előadást az új adó­törvényekről és a­­ vagyonváltságról és határozati javaslatot terjeszt elő, amelynek lényege az, hogy az in­gatlan vagyon épp úgy megadóztas­­sék, mint az ipar­­ és kereskedelem. A meginduló vita során elsőnek Kovács Géza (Félegyháza) hozza szóba, hogy a hadinyereségadó kirovásánál 30 kereskedőre 78 mil­lió korona adót róttak ki és nyom­ban lefoglalták mindenüket, szoros zár alá vették vagyonukat. Nagy­bory nehezen sikerült kieszközölni, a szoros zár alól feloldották. Farkas Vilmos külön elbánást kér a kiskereskedelem és kisipar részére. A pénzügyminiszter kijelen­tette, hogy­ a vagyonváltságnál ö a szatócsokat és a szövetkezeteket nem bántja. Újabb megnyilatkozásában már csak szövetkezetekről beszélt. Az a kérése, hogy a pénzügyminisz­ter régebbi ígéretéhez képest a kis­kereskedő áruraktárát a vagyon­­váltság alól mentesítse. Dr. Kertész Béla, a szövetség ügyésze a szegedi adózási viszonyo­kat ismerteti és hat pontba foglalt határozati javaslatot terjeszt elő, amelyhez Wimmer Fülöp szólt rész­letesen és nagy szakértelemmel. Dr. Balkányi Kálmán a szövet­kezetek versenyéről és kedvezményei­ről beszélt és ugyancsak határozati javaslatot terjeszt elő, amelyet a kongresszus egyhangúlag elfogadott. Horváth István, az OMKE titkára az o­csósági hullámról és az ár­képződésről értekezett, amelynek vé­gezetével az idő előrehaladottsága miatt úgy határoztak, hogy az in­dítványokat kiadják az elnökségnek. Az elnök zárószavai után a kon­gresszus délután 2 órakor ért véget. A kamara társas vacsorája. Este 8 órakor társasvacsorát adott a vendégek tiszteletére a 30 éves fennállását ünneplő Kereskedelmi és Iparkamara. A Tisza-szálló éttermé­ben folyt le a 200 terítékű fényes banker, melyen a város képviseleté­ben dr. Aigner Károly főispán, dr. Somogyi Szilveszter polgármester, dr. Bottka Sándor főkapitány jelent meg. Ott voltak még : dr. Kelemen Béla nyug. kir. kormánybiztos, dr. Kószó István nemzetgyűlési képvi­selő, dr. Szalay József kir. főkapi­tány és mások. Az első pohárköszöntőt Wimmer Fülöp mondta a kormányzóra, amit a jelen voltak állva hallgattak végig és lelkesen megéljeneztek. Dr. Tonelli Sándor kamarai titkár a hatóságok jelenlevő képviselőit kö­szöntötte. Dr. Aigner Károly főispán­­ emel­kedett ezután szólásra és feszült ér­deklődéssel hallgatott beszédében a Kereskedelmi és Iparkamara vezető­ségét éltette. Dr. Somogyi Szilveszter volt a következő szónok. A szegedi ipar és kereskedelem jólétére emelte poharát. Reimann Dezső (Budapest), majd Rotter Zsigmond, a budapesti Ke­reskedelmi Csarnok alelnöke beszélt ezután. Dr. Balkányi Kálmán Kószó István képviselőt, Ottovay Károly Sándor Pál, Körmendy Mátyás Ke­lemen Bélát, Wimmer Fülöp dr. Bottka és dr. Szalay főkapitányokat köszöntötte fel, Soltész Adolf, az Országos Iparegyesület elnöke Wim­mer Fülöpöt éltette. Dr. Kelemen Béla ny. főispán a kereskedelem és ipar felvirágzására, a kereskedők és iparosok boldogu­lására és jólétére mondott fel­­köszöntőt. Marosán Milán, bástyái Holtzer Tivadar és Weiner Miksa felszóla­lása után dr. Kószó István nemzet­k Uleti képviselő emelkedett szó­ra. Nagy tetszéssel fogadott be­széde után az egybegyűltek a késő éjjeli órákig maradtak együtt a Tisza-szálló fehér asztalainál. Az ízletes menüért és figyelmes kiszol­gálásért Schermann Kálmán szállo­dást külön dicséret illeti. A kamara jubilária köz­gyűlése. A szegedi Kereskedelmi és Ipar­kamara szombaton délután ülte meg ünnepélyes közgyűlés keretében har­mincéves fennállásának évfordulóját. Szép számmal jelentek meg a ható­ságok és különféle érdekképvisele­tek képviselői a díszközgyűlésen. Wimmer Fülöp tartalmas elnöki megnyitója után dr. Tonelli Sándor főtitkár vázolta a kamara három év­tizedes működését, majd a szokásos üdvözlések következtek. Felirat ment Horthy Miklós kormányzóhoz és Hegyeshalmy kereskedelmi minisz­terhez. Dr. Aigner Károly főispán szép beszédben mondott köszönetet a hatóságok üdvözléséért, dr. Somogyi Szilveszter polgármester pedig a város nevében köszöntötte a 30 éves kamarát. Soltész Adolf az Országos Iparegyesület üdvözletét tolmácsolta, utána még számos felszólalás követ­kezett és végül dr. Landesberg titkár terjesztette elő az elnöki jelentéseket. A kamara vasárnapi díszvacsorá­járól már előzőleg megemlékeztünk. Női kalap tavaszi újdonsága!! Míg a készlet, tart, meglepő árban árusítom. Átvarrást, formázást, fes­­tést elismert olcsó tisztviselői áron Telefon: Igazgatóság 258.Belvárosi Mozi. Telefon: Pénztár 582. Hétfő, április 11. Kedd, április 12. Szerda, április 13. Magyarországon először, Budapestet megelőzve! Amerika legnagyobb filmgyárának, a „Metro- Film-Corporation“-nak legszebb alkotása! AMERIKA GYÖNGYE­I (A BABAGYÁRI LEÁNY).­­ Brilliáns társadalmi regény 6 fe­vonásban A főszerepben: EMMY WEHLEN, a legszebb amerikai filmstár. MARY ÉS A BOXBAJNOK. Ki fűnő amerikai vígjáték négy felvonásban. A főszerepben: a kis 6 év s MARY OSBORNE, a legbájosabb amerikai gyermek filmművész. Csütörtöktől a szezon legnagyobb filmje: II. KATALIN CÁRNŐ 7 felvonásban. Szeged, Itdl április 12. Bode Imréné Horváth Mihály­ utca 7. Mibe kerül a város­nak az Agricola fája? „ SZEGED, április II. (Saját tudósítónktól.) A városi közélelmezési hivatal az 1000 vagonos ismert múltú rekom­­­penzációs fájával nem tud mit kez­deni. A város ezt a fakvantumot, mint már több ízben megírtuk, az Agricola részvénytársaságtól vette, még­pedig hónapokkal ezelőtt, tehát igen magas árban. A közélelmezési hivatal ma átiratot intézett a város tanácsához és azt az ajánlatot teszi, hogy lássa el a város már most, tehát idejekorán (vagy idő előtt?) intézményeit, hivatalait, iskoláit, kór­házait stb. elegendő fával, javasolja, hogy a gazdászi hivatal mondja meg, hogy a városi intézményeknek mennyi fára van szükségük és hogy a költségvetés mily összeget irányzott elő fabeszerzés céljaira. Félünk, hogy itt, az utóbbinál lesz a bökkenő, mert a ségvetésben tarjósan szerepel oly magas összeg, hogy attól a közélel­mezési hivatal balanszírozó mérlege ismét helyrebillenjen. A másik bök­kenő peni­g az lett, hogy ez ügy perfektuálása előtt, a közgyűlés jóvá­hagyását kell a tanácsnak megsze­reznie. Megbízható értesülésünk sze­rint, 8 millió koronát fizet rá a vá­ros az Agricolával kötött faügy­letére.

Next