Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)
1924-04-30 / 99. szám
MtiKitét «1 tudativá* Oll IMt PerencuMu 2. (Fő* l «tIHikoUval nemben.) Tele* I «a IMSUt,txeged* megjele* ■líHk Mtu kivételivel minden 10,Samuám ára 1500 ko* JM. MMiteté«! éraki Egy 5 laapn helyben 25000, Bnd»* l H vidéken 30000 tojt. f. évfolyam. Egye» »iw ára 1500 koron«. Szeged, 1924 április 30, SZERDA. Hirdetési órák í Feiltanában 1 mm. 300, egy hasábon 000, más lé! Basábon 000 hüzÜveg* közt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 szóig 4000 kor. Szövegközti közlemények soronként 4500 korona. Családi értesítés 35000 kor. 99-ik szám. W<WWW<WWWWWWWWWWWWWWWWWWWWW»»<W**<W**H*H<nW<WWWWWW»WWWW<WWW<WWWWWWWWW A gyertya, amit két végén égetnek Nem az a kérdés, hogy kicsi volt-e a színházi hecc az előkészületekhez képest, vagy nagy a mi józan városunk mindenkori nyugalmához képest, úgy se nem kicsi, se nem nagy, hanem éppen akkora, ami elég azt igazolni, hogy az ébredő vezérek igéi itt is találnak fogékony szíveket, de azért nem csinál nagyobb bajt, nem fordítja fel a várost és nem kényszeríti Pilátus mosakodó gesztusára a háttérben maradt stralgákat. Az se kérdés, hogy ki a vétkes. A hatóságok nem, mert azok teljesítették kötelességüket. Az ifjúság sem, mert az ifjúság sohasem hibás. Végre ő nem tehet arról, hogy még csak ifjúság, már pedig: juventus ventus. Az ifjúságot szeretni kell, még mikor korholni való is, mint ahogy az áprilisra se lehet haragudni, mert akármilyen szeszélyes is, mégis csak ő zsenditi ki az élet csíráit és ő a záloga a jövendőnek, virágos nyárnak és gyümölcsös ősznek. Még azt a kérdést se vetjük fel, ki fedezi a költségeit egy olyan, különben elég szerény színházi mulatságnak, mint a tegnap esti volt. Se a színházi jegyeket, se a bűzbombákat nem adják ingyen s mi évek óta azt bákjuk s hirdetjük magunk is, hogy a magyar egyetemi ifjúság hihetetlen nélkülözésekkel küzd. Mindenesetre örvendetes dolog, ha már javult a helyzet s egy kissé költségesebb szórakozást is megengedhetnek maguknak a fiatalok, — azonban most ez se tartozik ide. Sokkal nagyobb kérdésről van itt szó. Nevezetesen az itt a kérdés, hogy békességben akarunk-e élni a körülöttünk levő világgal, vagy háborúban ? Ha Magyarország elbír az öt világrésszel, amelyben egyetlen jóbarátunk sincs , ha van ereje hozzá, hogy ez öklével visszaverekedje tőle az elrabolt földeket, rajta az élőkkel és bűnné a halottakkal, akkor mi is azt mondjuk, hogy: rajta! Akkor nincs se Dante, se Shakespeare, se Viktor Hugo, se irodalom, se művészet,* akkor csak harcok száguldó vihara van és annak a végén dicsőséges halál, vagy visszaszerzett ház* ! De csak akkor, ha van erőnk hozzá, akkora, amekkorát ilyen harchoz mindenki föltételez,aki nem bolond, vagy nem csaló. De ha nincs olyan öklünk, mint Botondnak és abban nincs olyan kicsorbulhatatlan és kicsavarhatatlan bárd, amely mindenütt beszarhassa azt az érckaput, amellyel elzártak bennünket a többi világtól, — ekkor a miénk, legalább most, addig-ameddig a hallgass! Nem a megalázkodás, nem a gyáva meglapulás, hanem az okos hallgatás. Ha nem tudunk háborút csinálni, akkor csináljunk békét és ha nekünk Madáchért Csapért adják cserébe, vegyük azt is a békébe tartozónak és ne keverjünk belőle polgárháborút, mert akkor bizonyosan a cseh marad a győztes. Egy cseh színdarab miatt még nem veri el a maradék haza, de viszont attól még nem szabadul fel, ha önmagunkat megbüzbombázzuk. Ha nincs bárdunk a világ kapuinak bezárására, nyissuk ki azt kulccsal s ha nem tudunk isten kardja lenni, ne legyünk pipaszurkálók. Mert az nem bazaltság, hanem gyerekség és még csak bátorság se kell hozzá. Ma sokkal több bátorság kell annak a kimondásához, hogy szók a hazának a legveszedelmesebb kártevői, akik az ifjúság naiv és szent hitét szőrt gyulasztják lángra, hogy a maguk lacipecsenyéjét megsüthessék nála. • Pár nappal ezelőtt a budapesti szükség újság nyomán vezércikket írtunk arról hogy a román kormány azt vetette a szembe az erdayi magyar pártnak, hogy feudális és antiszociális alakulat, amely a kisemberek, a parasztok, a munkások érdekeit nem képviseli. Olvastuk erre a vádra a mentegetődző nyilatkozatot is, amelyben az erdélyi magyarság hivatalos pártja kénytelen beismerni, hogy csakugyan nincs még egészen kiépítve“. Most pedig a jugoszláviai magyarság vezetőlapjában panaszkodnak a kishegyesi magyar földmunkások, hogy kénytelenek lesznek kivándorolni Amerikába, j ó, nem a szerb elnyomás miatt, hanem a magyar elnyomás miatt ! A magyar földbirtokosok szerb aratómunkásokat szerződtettek, ha azok egy marék búzával olcsóbban vállalják a munkát, mint a magyarok. Szóval azt csinálják a nagy katasztrófa után, amit csináltak a nagy katasztrófa előtt Nagy-Magyarországban. Az uradalmak akkor is tótokat hozattak az Alföldre az aratóbérek letörésére és melegen helyeselték azt a fajvédelmi eszmét, hogy kínai kulikat kell importálni, mert azoknak elég egy marék rizs, de a magyar parasztot szalonnával kell etetni. Ez a lelketlen jobbágytartó-rendszer indította meg az Alföldről a kivándorlást és ezt akarta folytatni a földbirtok ekkor is, mikor egyformán rabbilincsre fűzte a hódító“ az urat és szolgát. De aki ur, az a pokolban is ur és ott is fejbeveri a közös bilinccsel a magyar testvért, aki csak addig testvére neki, még olcsón vállalja a napszámot és ingyen adja a robotot. Ez pedig nem a szokott frázis, a középkorra való illúzió kedvéért. Benne van a nincsetlen magyarok panaszos levelében, hogy a kishegyesi gazdák csak akkor arattatnak velük, ha két hetet ingyen dolgoznak, rádásnak. És ez csakugyan az itthon is visszasóvárgott gyönyörű középkor, in optima forma.* Ezt hívják itthon fajvédőmnek, odakint magyar egységnek és erre mondják azt képesbeszédben, hogy két végéről égetik a gyertyát.“ Az ilyen gyertya aztán nagyon hamar el is ég. Pénteken összehívják s újból elnapolják a nemzetgyűlést Viharos ülést várnak. Budapest, április 29. A nemzetgyűlés elnökénél kedden déli 12 órakor megjelent a szociáldemokrata párt megbízásából Peidl Gyula, Esztergályos János és Kitojka Lajos, a függetlenségi Kossuth-párt megbízásából pedig Rupert Rezső és átnyújtották Scitovsky Béla elnöknek azt az ívet, amelyen 30-nál több képviselő kéri a Ház összehívását. r. Scitovszky Béla elnök a házszabályoknak megfelelően intézkedett, hogy a Ház május 2-án délelőtt 11 órára összehívassék. Beavatott forrásból vett értesülés szerint a Ház csak pénteken fog ülést tartani és utána az elnök indítványára újból elnapolja magát. Ennek előzményeiről keddi számunkban már hírt adtunk. A szocialisták és a fajvédők kezdeményezték a nemzetgyűlés összehívását. Az összehívást kérő ívet a szocialistákon és a fajvédőkön kívül több ellenzéki képviselő és a Kossuth-párt írta alá. Az ülés tárgya: az összehívás megindokolása. Szónokok: a szocialisták részéről Farkas István, a fajvédők részéről Gömbös Gyula, esetleg Eckhardt Tibor. Munkatársunk kérdést intézett több ellenzéki politikushoz, akik a következőkben nyilatkoztak: Peyer Károly: A szocialista párt a Népszava betiltása ügyében szükségesnek látta a Ház összehívását, annál is inkább, mert a kormánynak ez az intézkedése jogtalan volt. Tisztában vagyunk azzal, hogy különösebb eredményt elérni nem tudunk, de nem is ez a célunk. Tájékoztatni óhajtjuk a közvéleményt arról a helyzetről, ami ebben az országban van s ha helyes irányban tájékoztatjuk, már el is értük célunkat. Természetesnek tartjuk, hogy a kormány aztán továbbra is elnapolja a nemzetgyűlést, ez ellen nekünk nincs is módunkban eljárni. A továbbiakról később fogunk határozni. Dénes István: Úgy látszik, a kormánynak kellemetlen volt, hogy szerinte egyoldalú lapok megjelenjenek. Ezt nem bírta ki. A kormány eljárása alkotmányjogi sérelem és súlyosan megsérti a sajtószabadságot. Én azt a nagy elkeseredést, amely támadt, megértem. Követelni fogjuk, hogy a nemzetgyűlés együtt legyen és ha újból elnapolják, nem fogunk megnyugodni, hanem ismét összehívjuk a Házat. Az ellenzék kétségtelenül nehéz feladat elé kerül, de megvívja harcát Szilágyi Lajos : Aláirtam az összehívást kérő ívet, mert igazságtalannak tartom, hogy a kormány így foglalkozzék ezzel az üggyel. Minndenkinek az a véleménye, hogy csak királyi ügyész kobozhat el lapokat. Csak bírói ítéletre , és nem közigazgatási úton lehet a lapok megjelenését lehetetlenné tenni. Mindenesetre az eddigiek után a pénteki nemzetgyűlés viharosnak ígérkezik. Smith főbiztos csütörtökön érkezik Budapestre. Budapest, április 29. J. Smith magyar főbiztos május 1-én csütörtökön reggel a keleti expressel Genfből Budapestre érkezik. A főbiztos kíséretében lesz M. R. Taylor, a nemzetek szövetsége pénzügyi bizottságának volt tagja, ugyanezen vonattal érkezik Budapestre Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter is. Genf, április 29. Smith ma délután a nemzetek szövetségének pajtájában fogadta a Smauk ¥ vize öt és többek köz kijelentette előttük, hogy kineveztetése meglepetésszerűen érte és még nem volt elég ideje ahhoz, hogy a magyar helyzettel behatóan foglalkozzék Smith hangoztatta, mennyire fontos Magyarország pénzügyi újjáépítése, amely Európa normális viszonyainak helyreállítása szempontjából elengedhetetlen. Ezzel kapcsolatban megemlítette azt a példát, amelyet Ausztria szanálása a gyakorlatban nyújt. J. Smith kedden délután indult el innen Budapestre. A földbirtoknovella kihirdetése. Budapest, április 29. Beavatott helyről nyert információnk szerint a földbirtoknovellát e hét végén hirdetik ki a hivatalos lapban Ezzel egyidejűen a földmivelésügyi miniszerium is ■ elküldi a novella végrehajtási utasitását az illetékes végrehajtási szerveknek. ^ MMWWMMMHMttHMMMMWl A nyomdászsztrájk békés elintézésére van ujabb Budapest, április 29. (Tudósítónk telefonjelentése.) A nyomdászsztrájk ügyében kedden újabb, különösebb lépés sem a főnökegyesület, sem pedig a szakszervezet részéről nem történt. ■ Különben arról számolhatunk be, hogy újból megkezdik a tárgyalásokat s így remény van arra, hogy a sztrájk rövidesen megszűnik. A Magyarországi Ujságírók Egyesületének választmánya ugyanis kedden délelőtt Pak0ts József nemzetgyűlési képviselő és Lázár Miklós lapszerkesztővel élükön kihallgatást kértek Bethlen István gróf miniszterelnöktől, miután előttP««»r tárgyalást folytattak részben a főnökesvesSet *-ben pedig a szakszervezet vSteT Bethlen István gróf előtt feltárták a sulyot krzvÉítmény 110^ kdvwke*tében nemcsak « dőlnek^^ feli JÍF*? 81 ui8á8irók *» megrövi” I*«nir ,,i jf ké éi’ h,l8*on od>, hogy a tárgyaló*°.k u ból megkezdhetők legyenek. Bethlen fílegna«yobb jóindulattal hallgatta meg * és azonnal érintkezésbe lépett a főnöke&ve fltpiipi a« » ,...^...,,...,.«*1 Enne*