Délmagyarország, 1961. március (51. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-25 / 72. szám
Hagyomány és korszerűség Bartók Béla születésének 80. évfordulójára Bartók Béla művészete a romantikus nemzeti hagyományok folytatásával kezdődött. Amikor megírta első nagy művét, a híressé vált Kossuth szimfóniát, még senki sem sejtette, hogy a fiatal szerző néhány év múlva véglegesen szakít ezzel a muzsikával, és nem sokkal később a XX. század zenéjének egyik legnagyobb megújítójává válik. A Kossuth szimfónia szemléletesen beszélt ugyan a szerző nagy tehetségéről, de tehetségének természetét és fejlődésének irányát nem jelölte meg. A fordulat gyorsan és váratlanul következett be, jóformán egyik napról a másikra, s Bartók életének e rövid és kezdeti szakasza után többé sohasem tért vissza a nemzeti romantika útjára. Sőt nemcsak hogy élete végéig szilárdan és határozottan ragaszkodott ahhoz, amit ezzel a hirtelen fordulattal megkezdett, hanem mindig tovább fejlesztette eredeti elképzeléseit, új kifejezésmódokat tárt föl és honosított meg. Mi..., ez a zene, Bartók mégis, jenije, amely első látszatra radikális szakítás minden hagyománnyal, a valóságban ezer szállal kapcsolódik a múlthoz. S most, amikor születésének 80. évfordulójáról emlékezünk meg, elsősorban a hagyomány és a korszerűség problémáját vizsgáljuk művészetében, mert meggyőződésünk szerint éppen ez az a kérdés, amellyel az ő bonyolult művészetének lényege leginkább megközelíthető. A hagyomány és a korszerűség egybekapcsolódása, a múlt és a jelen összefonódása Bartók művészetében sok tekintetben példa lehet a mai muzsikus számára. A már említett hirtelen és radikális fordulathoz a fiatal Bartók három modern mester, Strauss, Debussy és Sztravinszkij műveivel való megismerkedéstől kapott elhatározó ösztönzést. A romantikával, tehát a mai zene közvetlen előzményével való szakítást ugyanis e három zeneszerző munkássága képviselte akkor a legradikálisabban. Bartók romantikaellenes hadüzenete is belőlük indult ki. Strauss, Debussy és Sztravinszkij azonban pusztán ösztönzést adott és jelentett ehhez a fordulathoz, s nem többet. Bartók nem utánozta egyiküket sem, muzsikája teljesen önálló, eredeti és egyéni. A fiatal magyar szerző művészetének másik formáló tényezője a népzenével való találkozás volt. A népzene megismerése még messzebbre vitte Bartókot a nemzeti romantikától. A magyar és a kelet-európai népek muzsikájának megjelenése az ő műveiben valami teljesen újat jelentett az európai zene számára. Bartók zenéje azonban semmilyen tekintetben sem népies. ízig-vérig modern muzsika az. Éppen az benne az újszerű, hogy nála a népi elemek a modern, ha úgy tetszik, városi ember élmény- és érzésvilágát fejezik ki. A burzsoá esztétika ezzel kapcsolatban »ősi, misztikus élmények« felszínre hozásáról, megjelenítéséről beszél. Ez nem igaz. Bartók muzsikája mai, modern zene és teljesen mentes ezektől a vonásoktól. A szerző a népzene elemeit, a különös ritmusokat és a sajátos hangnemeket a modern érzésvilág kifejezésére használja fel. A népzene műzenébe azonban csak a közvetlen múlttól, a romantikától vitte messzire Bartókot. A régmúlttól azonban nem. Sőt még inkább hozzákötötte: a népzene is a múltat jelenti. Vagyis a népi zene egyrészt előrevitte, másrészt a múlthoz kapcsolta a szerzőt, de korántsem ez volt az egyetlen szál, ami Európa régi zenéihez kötötte őt. A régi nagy mesterek muzsikája, amelyekhez, mint forráshoz nyúlt, életének szinte minden szakaszában, ugyancsak a hagyományok továbbélését jelentik. Például a polifon többszólamúság uralma, a forma megszerkesztésének nagy jelentősége, mind e hagyományok érvényesülésének eleven erejét bizonyítják. A zeneműnek az a szigorú fölépítése és kimunkálása például, ami a Zene húros és ütőhangszerekre című alkotását jellemzi, talán csak Bach művészetéhez hasonlítható. Mindez azt jelenti, hogy Bartók kora európai zenéjének nemcsak legnagyobb megújítója, hanem legnagyobb összefoglalója is volt. A zenetörténet ismer nagy újító-alkotókat és ismer nagy összefoglalókat, akik lezárták, befejezték ezeknek a kísérletező, nyugtalan szerzőknek az eredményeit. Olyan zeneszerző azonban, aki egymagában egyesítette az újítót és az összefoglalót, a megkezdőt és a befejezőt, Bartókon kívül nemigen volt még a zene történetében. Bartók korszerűsége, feszülő modern nyugtalansága tehát nem független az európai zene múltjától, és korántsem olyan, amely teljesen előzmény és minden hagyomány nélkül bukkant elő valahonnan a század elején az ő muzsikájával. Bartók műveinek életszerűségét éppen e hagyományok továbbélése biztosítja. A mai zene híres újítói, Sztravinszkij, Schönberg sohasem tudták ezt az életszerűséget, életközelséget, hogy úgy mondjuk, valósággal telítettséget nemcsakhogy kifejezni, de még megközelíteni sem. Sztravinszkij sokszor üres formai bravúrjai, bűvészmutatványokhoz hasonló trükkjei, Schönberg végzetes elvontsága teljesen távol áll a valóságtól, a ma emberének érzés- és élményvilágától. S hogy Bartók muzsikája sohasem szakadt el az élettől, a valóságtól, annak egyik oka éppen abban van, hogy a világhírű magyar szerző ragaszkodott a régmúlt értékes elemeihez, a jó hagyományokhoz. A hagyományok korsszerűségre való törekvés az életének utolsó szakaszában írt művekben érvényesül a szerző szándékait legjobban kifejezően. Bartók egész életében nyugtalanul, szenvedélyesen kereste az újat, a modemet, a korszerűt. Ezért nem egy művében elsősorban ezek az új elemek dominálnak. Élete végén azonban, elsősorban az Amerikában írt Concerto-ban és a III. Zongoraversenyben szemléletesen megfogalmazta a hagyomány felhasználásának és a korszerűség érvényesítésének elveit. A burzsoá esztétika Bartók életének erre a szakaszára azt mondja, hogy a szerző a betegség és a sok viszontagság, a szenvedés miatt ekkorra már elvesztette alkotóerőit és nem tudott újat mondani. A valóságban azonban az történt, hogy Bartók ebben a korszakban összefoglalta, lezárta mindazt, amit addig alkotott. Mi az tehát, ami nála a hagyomány és a korszerűség tekintetében példamutató? Az, hogy a hagyományok felhasználása nélkül éppúgy nincs modern, mai művészet, mint ahogy nincs és nem is leht az újra való törekvés nélkül sem. Ez így önmagában, mint elv, kissé általánosnak és egyszerűnek látszik, s mint tételes igazság, valóban az is. De mint a művészetben, a művekben és alkotásokban érvényesülő erő egyáltalán nem jelentéktelen. Bartók példája is ezt bizonyítja. Ökrös László Háztartási zsiradékot színszappanra cserélünk Cseretelepek: Gogol u. 28. (volt Polgár u.) és szabadulté u. 78* Szappadöző KISZ s Bemutató gazdaságokat jelölnek ki a megyében A korszerű termelési szakpropaganda érdekében tanácsadásra és bemutatásra alkalmas termelőszövetkezeteket jelöl ki a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Általában járásonként 2—2 szövetkezet jön számításba. A megyében 6—7 bemutató szövetkezet kijelölését tervezik. Az említett közös gazdaságokban a nagyüzemi gazdálkodás példamutató, megelőzve más szövetkezeteket és meggyőzően bizonyítja, bemutatja az eredményes gazdálkodás módszereit. Egy-egy látogatás alkalmával az elmaradottabb szövetkezetek tagjai elsajátíthatják valamennyi termelési ág üzemszervezési, üzemgazdasági, gépesítési eljárásait is. A kijelölt gazdaságok vezetői, szakemberei a helyszínen gyakorlati bemutatókat tartanak és tanácsokkal segítik a látogatókat. Egy-egy ilyen bemutató gazdasághoz az adottságoktól függően tanácsadás céljából több termelőszövetkezetet osztanak be. A bemutató gazdaságok kijelölése április első felében megtörténik. NAPIRENDEN: Hiába tégla, cement, betongerenda, ha nincs födémpanel NEM IS OLYAN RÉGEN adtunk hírt róla, hogy meggyorsul Szegeden is az építkezések üteme, s ennek legfontosabb eszköze, hogy több építkezésen két műszakban végzik a munkát , illetve csak végezték, mert mostanság csupán a Tolbuhin sugárúton van úgynevezett nyújtott műszak, és a Bécsi körúton, meg a Kálvin téren nemhogy tizenhat, de még nyolc órát sem tudják foglalkoztatni maholnap a munkásokat. Nincs födémpanel. A Bécsi körúti, 51 lakásos ház pincefödémjét március 10-ig rakták fel helyére, s már 13-án megkezdhették volna a földszint feletti födém építését is. Ehelyett a kétműszakos termelést is le kellett állítani, abbamaradt a falazás, átcsoportosították a kőművesbrigádokat. Amit télen kigürcöltek — Hell Istvánt, a művezetőt idézem —, most elveszett. Elveszett a Kálvin téri építkezésen is. Ha körülbelül két hétig tart a panelhiány, az egy födémpanelezés fél emelet magasságú fal-elmaradást »eredményez« majd a dolgozók és vezetők legnagyobb bosszúságára. Mintegy 180 panelra volna, szükség egyelőre, s van negyven. 9 persze, nincs két műszak, naphosszat álldogál a törpe toronydaru, így azutáni nem lehet betartani az ütemtervet sem. DE MIÉRT NINCS pa* nel? Mert a Budapesti t számú Épületelemgyár — annak ellenére, hogy szabályosan visszaigazolta a rendelést — mind a mai napig adós az első negyedévre szóló mennyiség szállításával. Lehet, hogy nem gondoltak arra: enyhe lesz a tél, s korán megkezdődik az építőipar szezonja. Az is lehet, hogy máshová szállítják a födémpanelt, és csak Csongrád megye a »mostohagyerek«. Nem tudni. Az viszont tény, hogy 1961-re jobb anyagellátást ígértek az építőipar felsőbb hatóságai, s íme: máris baj van. Mert hiába van tégla, cement, betongerenda elég, ha a földémpanel hiányzik onnan, ahol szükség van rá — máris veszélyben az építkezések üteme! Fehér Kálmán IT- biztosítási forma az épület- és általános háztartási biztosítás Az elmúlt év első hónapjaiban kötötték Szegeden az első általános háztartási biztosításokat. Az Állami Biztosító akkor az új biztosítási forma bevezetésével a lakosság kérésének tett eleget. Hiszen az általános háztartási biztosítás mind betörés, mind tűzkár, mind pedig a háztartást érő egyéb károsodások esetén kárpótolja a biztosítottat a kár értékének, valamint a befizetett biztosítási díj mértékének megfelelően. Akkor az új forma kedvező fogadtatásra lelt a város lakóinak körében. Mutatja ezt a szám:. 11 hónap alatt 1 ezer 579 általános háztartási biztosítást kötöttek Szegeden. A biztosítottak elégedettek a biztosítással: az Állami Biztosító az év folyamán 500 esetben fizetett ki a biztosítottaknak üvegtörésért kisebb összegeket. 49 esetben cserépkálya-robbanásért, 4 esetben betörés miatti károsodásért, 3 alkalommal tűzkár miatt, több ízben pedig vízcső repedés miatt kárpótolták megfelelő összegekkel a biztosítottakat. Mégis szükségessé vált egy, az általános háztartási biztosítást kiegészítő, annál szélesebb körű, új forma bevezetése: így kezdték meg 1961. január 1-től az Állami Biztosító munkatársai az épület és általános háztartási biztosításáról szóló szerződések megkötését az újabb biztosítási formát igénylő dolgozókkal. Az épület- és általános háztartási biztosítás kötvényei a biztosított épületet ért károsodások (tűzkár, vihar, földrengés, villámcsapás stb.), a házkörüli ingatlan károsodásai és a háztartásbeli károk esetén nyújtanak kárpótlást a kötvény tulajdonosának. Háromezer forintig kárpótlást nyújt e kötvény tulajdonosainak az Állami Biztosító a sertésállományukat sújtó kár esetén is. * Az épület- és általános háztartási biztosítás iránt különösen a háztulajdonosok körében nagy az érdeklődés. Már eddig 70 darab ilyen biztosítási szerződést kötött új ügyfeleivel az Állami Biztosító. Színvonalas hangversenyt adott a vidámpark javára a Bartók Béla Kórus A közismert Bartók Béla Kórus csütörtökön este színvonalas hangversenyt adott a Juhász Gyula Művelődési Otthonban a vidámpark javára. A sikeres est műsorát Händel, Liszt, Mendelssohn, Verdi, Puccini, Erkel és Bartók műveiből állították össze. A kórusszámok mellett szólóének is szerepelt a műsorban. Az előadott művek között a legérdekesebb és a legjelentősebb kétségkívül Liszt A munka himnusza című alkotás volt. Ez a monumentális kórusmű a nagy zeneszerzőnek a munkásmozgalom iránti együttérzését fejezi ki és a szegedi Bartók Béla Kórust dicséret illeti, hogy az idei Liszt-év alkalmából vállalkozott az előadásra. A kórus szereplésére jellemző volt a szólamok kidolgozottsága, a hangzás szépsége, ereje és tömörsége, s ez nemcsak a kórust vezető Kertész Lajos kitűnő munkáját dicsérte, hanem azt is bizonyította, hogy az énekkar tagjai szívvel, lélekkel vesznek részt az együttes munkájában, s mindent megtesznek azért, hogy a tőlük telhető legjobbat nyújtsák. Ezt igazolta egyébként a szólóénekesek színvonalas szereplése is, különösen Fazekas Andrásné és Zsolt Jánosné kifejező előadásmódja. Szombat, 1961. március 15. A Szovjetunióba visznek gyógykezelésre egy súlyosan beteg szolnoki gyermeket Czinege József szolnoki gépkocsivezető 16 éves fia négyéves kora óta szenved súlyos ízületi bántalmakban. Keze, lába megbénult és tíz éven keresztül szinte mozdulatlanul feküdt betegágyában. A gondos orvosi kezeléssel annyit sikerült elérni, hogy nagy fájdalmai két évvel ezelőtt megszűntek, végtagjai azonban továbbra is merevek. A beteg gyermek nemrégiben levelet írt Hruscsov miniszterelnöknek, s kérte, tegye lehetővé számára, hogy a Szovjetunióban kapjon gyógykezelést. Az egyik moszkvai reumakórház igazagatója most levélben közölte, hogy kívánságát szívesen teljesítik. A beteg gyermek előreláthatólag áprilisban utazik a Szovjetunióba. (MTI) Szombat KOSSUTH-RÁDIO 4.26 Rákóczi-induló. 4,30 Hírek. 4.35—7,59 Vidáman, frissen. Közben: 5,20 Hírek. 6,00 Falurádió. 6,30 Orvosi tanácsok. 6,40 Hírdetőoszlop. 6,59 Időjelzés. 7,00 Hírek. 7,10 Új könyvek. 7,30 Műsornaptár. 7 óra 59 Időjelzés. 8,00 Műsorismertetés. 8,08 Technikai szünet. 8,10 Színes népi muzsika. 8,40 Lányok, asszonyok . . . 9,00 Kórusművek. 9/20 D/épület, földszint 5. Elbeszélés. 9,40 Fúvószene. 10,00 Hírek, lapszemle. 10 óra 10 Óvodások műsora. 10,30 Tánczene. 10,55 Rádióiskola. 12 óra Déli harangszó. 12,10 Operarészletek. 12,50 Mit olvassunk? 13,05 Szív küldi. 13,45 Válaszolunk hallgatóinknak. 14,00 Chopin-zongoraművek. 14,15 Kölcsey Ferenc írásaiból. 14,30 Könnyű zene. 14,55 Műsorismertetés. 13 óra Hírek, közlemények. 15,08 Időjárásjelentés. 15,10 Zengjen 1 dalunk! 15,40 Élőszóval — muzsikával. Közben: 16,50 Hét nap a külpolitikában. 17.00 Hírek. 17 óra 05 Közvetítés a Bp. Vasas —Salgótarján bajnoki labdarúgómérkőzésről. 17,15—17,40 Könnyűzenei híradó. 17,55 Bartók: A csodálatos mandarin -r pantomim. 18,35 A Szovjetunió népgazdasági kiállításáról. 18,45 Tavasz akar lenni. .. 19,05 A Szabó-család. 19,35 Operettkettősök. 19,50 Jó éjszakát, gyerekek! 20,00 Esti krónika. 20,30 Jó kedv a divat! 21,45 Sporthíradó. 21,56 Ügetőverseny eredmények. 22,00 Hírek. 22,15 Táncoljunk! Közben: *24,00—0,10 Hírek. 0,30 Himnusz. PETŐFI-RÁDIO 6,00 Reggeli zene. 6,30 Műsornaptár. 6,50 Torna. 8,00—8,10 Hírek. 14,00 Időjárás- és vízállásjelentés. 14,15 Zenekari muzsika. 14,55 Bélyeggyűjtők öt perce. 15,00 Operakalauz. 16,00 Hírek. 16,05 Futó Jóska. Rádiójáték. 16,53 Görög népzene. 17 óra 15 Verses szatírák. 17,30 Bartók: Contrasts. 17.30 Osztályfőnöki órán. 18,00 Hírek. 18,05 Operettmuzsika. 18,45 A műszaki fejlesztés és a norma. 19,00 Hírek. 19.05 Jó hangulatban . . . 19.40 Dalest. A szünetben. 20.10 20.30 Koszta József emlékezete. 21.10 Hírek. 21,15 Hangszerszólók. 21,30 Népi zenekar játszik. 22,00 Zenekari hangverseny. 23,00 Hírek, időjárásjelentés. 23,15 Műsorzárás* Televízióműsor 18.00 Falusi posta. 18,30 TV- hiradó. 18,45 Hétről-hétre... 1* óra 05 Közvetítés a Kecskeméti Katona József Színházból: A dohányon vett kapitány. 22.00 Hírek. Rádióműsor Több éves gyakorlattal gépészmérnököt Szegedre felveszünk. „Főmérnök’’ jeligére Károlyi u. hirdetőbe. 13899.T Faesztergályost felvesz a Szegedi seprőgyár, Moszkvai krt. 4. 13698 Figyelem! Figyelem! Rádióját, televízióját, háztartási elektromos készülékeit gyorsan megjavítja a SZEGFŰI VEGYESIPARI KTSZ szeged, Lenin krt. 54. szám alatti műhelyében. A VT és Elekthermax gyártmányok garanciális javítását is vállaljuk.