Délmagyarország, 1963. február (53. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-14 / 37. szám

QQEEDDQBBDQQQQQB0BH3E1DQQBDDBEIDEDDB Kérdések és válaszok Győri Imre elvtárs a textilművekben tartott választói gyűlésen A február 24-i országgyűlési és tanácsi választások előkészítő időszakában a Szegedi Textilművek dolgozói már több ízben találkoztak a megye képviselő-jelöltjeivel. A választói gyűlések iránti érdeklődés azonban nem lanyhult az üzemben. Erről tanúskodik az is, hogy a gyár művelődési termében szerdán délután tartott választói gyűlés előadójának, Győri Imre elvtársnak, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága első titkárának, megyénk képviselő-jelöltjének több kérdést juttattak el a dolgozók. A választói gyűlés elnökségében foglalt helyet Sándor János, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára, s az üzem több vezetője. Beseterics Sándornénak, a megyei pártbizottság tagjának, az üzemi pártbizottság titkárának megnyitó szavai után Győri Imre elvtárs beszélt a választókhoz. A hozzá intézett kérdésekről szólva hangsúlyozta: ezekből is kitűnik, hogy a textilművek dolgozói nagy érdeklődéssel figyelik hazánk fejlődését, foglalkoznak belpolitikai és külpolitikai kérdésekkel is, sőt a nemzetközi munkásmozgalom kérdései iránt is nagy az érdeklődés az üzemben. Többen azt kérték, beszéljen arról, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése milyen hatással van a népgazdaságra, hogyan járul hozzá a város élelmiszerrel való ellátásához. A többi között elmondotta Győri elvtárs, hogy a textilművek dolgozói, akik többnyire kapcsolatban állnak a környező falvak lakóival, jól tudják: az eredmények és sikerek mellett gondokkal is küzdenek dolgozó parasztjaink. Elsősorban azonban az eredmények a szembetű -s ennek köszönhetjük, hogy az aszály ellenére Magyarországon nincs hiány élelmiszerben. Három ilyen aszályos év után a kapitalizmusban a kisparaszti gazdaságok százai fölött verték volna meg a dobot Csongrád megyében, s nem jutott volna annyi hízott serté ® a munkásoknak sem, mint most. A nálunk járó idegenek is látják: a mi népünk jól él, szépen ruházkodik. Ebben szerepe van a mezőgazdaság szocialista átszervezésének is, hiszen — az aszály ellenére — tavaly több árut adott a mezőgazdaság az ipar, a város számára, mint az előző esztendőben. — Természetesen megtette magáét az ipar is — folytatta Győri elvtára. — A munkások, a vállalatokat irányító vezetők, a műszakiak, mérnökök a népgazdaság igényeinek megfelelően dolgoztak. Eleget tettünk az iparban ránk háruló kötelezettségeknek, s kielégítjük külföldi vásárlóink igényeit is. Nemcsak több közszükségleti cikket készítünk, hanem ellátjuk géppel, műtrágyával, vegyianyaggal a mezőgazdaságot, finnek féregiflitertá. 1962-ben több mezőgazdasági terméket vásároltunk fel, mint egy évvel korábban. Csongrád megye, Szeged ipari fejlődéséről szólva elmondotta Győri elvtárs, hogy 1945 előtt a megye ipari munkásainak száma alig érte el a 7 ezret. Most pedig az építőipari munkásokkal együtt a 40 ezernél tart. Üzemeink évente már több mint 5 milliárd forint értékű árut adnak a mezőgazdaságnak, s ennek 10 százalékát exportra gyártják. A megye és Szeged szénellátási nehézségeinek megoldásáról is érdeklődtek a textilművek dolgozói. Azt kérdezték, várható-e a szénhiány enyhülése a közeljövőben? Győri elvtárs válaszában elmondotta: a közelmúlt évek tapasztalatai alapján nem számítottunk ilyen hidegre, de nem számolt erre a minisztérium, s a lakosság sem Az elmúlt év végén itt a megyében és Szegeden mintegy 1300 vagonnal több szenet vásároltak a családok, mint egy évvel korábban, de ennyi sem lett elég a hosszan tartó hideg miatt. Sokat segít problémáink enyhítésében az, hogy a bányászok vasárnap is dolgoznak. Ennek köszönhető, hogy Csongrád megye a közeljövőben előreláthatólag mintegy 1500 vagon tüzelőt kap. Ez nem fedezi ugyan teljes egészében a most meglevő igényeket, de sokat javít tüzelőellátásunkon. Beszéde további részében hangsúlyozta: a nagy hideg nemcsak lakásfűtési nehézségeket okozott, hanem fékezte az üzemi termelést is. Sok termelés kieséssel járt, s ezt pótolni kell az év hátralevő hónapjaiban. Ezért most fontos feladatunk, hogy egy kicsit jobban, szervezettebben, fegyelmezettebben dolgozzunk. A munkások azt is megkérdezték, várható-e a közeljövőben egy textilipari munkásszálló létesítése Szegeden? A válaszában Győri elvtárs elmondotta, hogy az ötéves tervben elsősorban építőipari munkásszállókat építünk. Jelenleg még nem tudjuk mikor kerülhet sor Szegeden egy textilipari munkásszálló létesítésére. A dolgozók technikai, műszaki érdeklődése állandóan fokozódik Szegeden. A textilművek dolgozói azt kérdezték, vajon várható-e, hogy Szegeden is létesül egy műszaki egyetem? Győri elvtárs válaszában elmondotta, hogy van már az országban három műszaki egyetem, s a közeljövőben Győrött építenek egyet. Szeged nem kap ilyen egyetemet, ellenben már most is láthatjuk, hogy hiányzik a városban egy felsőfokú textilipari technikum. Ennek építésére bizonyosan sor kerül majd. Végül Győri elvtárs külpolitikai kérdésekre válaszolt, majd Beseterics Sándorné zárszavával ért véget a választói gyűlés. Magyar felszólalások a genfi tudományos és műszaki ENSZ-értekezleten Genfben folytatja munkáját az ENSZ-nek az a tudományos és műszaki értekezlete, amely a gazdaságilag elmaradt területek fejlesztéséről tárgyal. A Journal de Geneve szerdai számában részletesen ismerteti Perczel Károlynak, a magyar küldöttség tagjának az urbanizáció és a városfejlesztés problémáiról tartott előadását. Bakács Tibor professzor, az országos közegészségügyi intézet főigazgatója a fertőző betegségek elleni küzdelemnek a gyengén fejlett országokban alkalmazható módszereit ismertette. A gazdag ázsiai tapasztalatokra támaszkodó és igen konkrét előadás jó visszhangot keltett. A bizottsági üléseken felszólalt Tímár János és Lázár Péter. A gazdaságfejlesztés szervezeti kérdéseivel foglalkozó bizottságban szerdán délután került sor Bognár József professzornak, a magyar küldöttség vezetőjének előadására. Az előadás a gazdaság és a politika viszonyát elemezte a tervezési folyamat tükrében. Tizenhárom éves a szovjet-kínai barátsági szerződés A szovjet—kínai barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának 13. évfordulója alkalmából a kínai főváros közvéleménye szerdán ünnepi estet rendezett. Az esten Csang Csi-hsziang, a Kínai—Szovjet Baráti Társaság központi vezetőségének ügyvezető főtitkára mondott beszédet. Megállapította, hogy a szerződés formába öntötte a kínai és a szovjet nép hagyományos barátságát és új távlatokat nyitott meg e barátság további fejlődéséhez. — A kínai és a szovjet nép barátsága és összefogása — mondotta — kedvezően segíti a harcot országaink közös ellenségei ellen, népeink közös ügyét, a világ népeinek az imperialisták és lakojaik elleni igazságos harcát, valamint a világ békéjéért vívott harc nagy ügyét. Beszédet mondott Cservonyenko pekingi szovjet nagykövet is. — A szovjet—kínai barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés és a szerződés alapján kibontakozott együttműködés — hangsúlyozta —, már eddig is óriási szerepet játszott és továbbra is hatalmas szerepet fog betölteni a szocializmus és a kommunizmus országaiban folyó építése nagy jelentőségűvé teszi az is, hogy biztosítja a Távol- Kelet békéjét és biztonságát és elősegíti a világ békéjének megszilárdítását . Hasonló ünnepi gyűlés volt Moszkvában az évforduló alkalmából. A gyűlésen Pan Celi nagykövettel az élükön megjelentek a kínai nagykövetség munkatársai. Az ünnepségen Jeljutyin, a Szovjet—Kínai Baráti Társaság alelnöke, valamint Pan Ce-li, a Kínai Népköztársaság moszkvai nagykövete mondott beszédet Szovjet lapok Budapest felszabadulásának 18. évfordulójáról Szerdán a reggeli moszkvai lapok cikkel és képpel emlékeznek meg Budapest felszabadulásának 18. évfordulójáról. A Pravda közli budapesti tudósítójának Veres Józseffel, a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága elnökével készített interjúját, amelyben szó esik Budapest nyolc-tízéves távlati fejlesztési tervéről, a nagy lakásépítkezésekről, az Erzsébet-£ saeraád ésU híd e&üéséról. A Krasznaja Zvezda hangsúlyozza Budapest nagy jelentőségét és a magyar gazdasági és kulturális életben elfoglalt kiemelkedő helyét. A Moszkovszkaja Pravda Budapest és Moszkva baráti kapcsolatainak fejlődését méltatja. A lapok több fényképpel is bemutatják Budapest min- J puaiiii MaiiMiiMttaii» Ij :| j A NAPCO- botrány ■ I # li : i ” i ■ « ^ : 4 választókép a szó Í :1:u: Í «:>■ i: Próbára bocsátva ! ■a I m I ■ , Szegedi művészek II ■ . mn iniTiim i m ii rrrrrr SZVSZ-nyilatkozat és üzenet Az SZVSZ titkársága nyilatkozatot adott ki, amelyben elítéli az amerikai kezdeményezésre megindult és jelenleg is folyó japán—délkoreai hivatalos tárgyalásokat A nyilatkozat felhívja a világ dolgozóit, hogy tiltakozzanak a tervezett katonai szövetség létrehozása ellen és követeljék Korea egyesítését A karhatalmisták is segítenek. Ennyi hó évtizedek óta nem volt Szeged utcáin . A lakosság erejére is szükség lenne Havazik, olvad, hara esik, jegesedik, köd van, zúzmara, s azután minden kezdődik elölről. Ilyen az idei telünk. Lassacskán csak kétféle ember él Szegeden: aki már elesett a síkos, hepehupás utcán, s aki rövidesen el fog esni. Több mint húsz éve, 1940- ben, még 1942-ben volt utoljára 40 centiméteres hó Szegeden. Igaz, tavaly is előfordult, hogy több hullott egyszerre, mint az idén, hamarosan azonban elolvadt Hogy pontosan mennyi hópehely pottyant a városra, nem tudni, de azt igen, hogy november óta 187 milliméter csapadékot kaptunk összesen. Annyit, amennyi egy egész évi átlagnak megfelel. A városi tanács építési és közlekedési osztályának főmérnöke, Rátky György mondta: — A köztisztasági vállalat nem bír a rengeteg hóval. Gépe nincs, csak 2000 lapátja, de hozzávaló hómunkás sem jelentkezik elegendő. — Sürgős intézkedésekre volt szükség. Először is Papp István, az osztály útmesterének kezébe összpontosítottuk az egész város hóeltakarítási munkáinak irányítását Azután felkértük a szegedi karhatalmi egységet a honvédség alakulatait és a középiskolákat, hogy ha tudnak, segítsenek. Elsőnek a karhatalmisták fogtak csákányt, lapátot. Hihetetlen gyorsasággal ment a munka, tűnt el a jeges, ropogós, feketére úszott íbó az Úttesttől. (feea* egy két méteres darabokban, hanem egyszerre két sarok hosszán. — Karcagi vagyok — feleli a kérdésre az egyik jókedvű karhatalmista. — Hatan vagyunk a szakaszból karcagiak. Nem, szegedi alig van közöttünk, sokfelől jöttünk. A karhatalmisták tehát az első kérésre szívesen segítettek, pedig nem is idevalósiak. Ma már csatasorban áll a honvédség műszaki alakulata is. A főútvonalról rövidesen eltűnik a hóakadály. De mi lesz a mellékutcákkal? Nemcsak az úttest járhatatlan bennük, sok helyen még a gyalogjáró is. Azt ki fogja eltakarítani? Bizonyára felesleges a kérdés. A példa nyilvánvaló. A házfelügyelők kötelességtudása és a lakosság annyiszor bebizonyított hajlandósága a társadalmi munkára, majd a mellékutcákban is rendet teremt Utóvégre nem várhatjuk meg így a tavaszt. Meg a karcagiak, s a többi kedves egyenruhás segítőtársunk buzgalmával sem élhetünk vissza. „ A szegedi karhatalmi egység tegnap, szerdán délután megkezdte a Tolbuhin sugárút úttestjének megtisztítását. Száz lapát és csákány üzent hadat a közlekedést akadályozó, latyakos, jeges hónak.