Délmagyarország, 1964. szeptember (54. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-16 / 217. szám

JJVILAG PROLETARJAI EGYESÜLJETEK! 0 A *1 A G 1­4 A SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 54. évfolyam, 217. szám­ára: 50 fillér Szerda, 1964. szeptember 16. Magyaruioszláv barátsági nagygyűlés a Sportcsarnokban Joszip Broz Tito és felesége, Jovanka Broz, valamint a velük együtt hazánkban tartózkodó jugoszláv vendégek kedden délelőtt meglátogatták a 65. Országos Mezőgaz­dasági Kiállítást és Vásárt. Kedden délután a Magyar Szocialista Munkáspárt bu­­dapesti bizottsága és a Hazafias Népfront budapesti bi­zottsága magyar—jugoszláv barátsági nagygyűlést rende­zett a Sportcsarnokban. A gyűlés résztvevői között ott voltak a budapesti gyárak, üzemek, hivatalok, vállalatok és intézmények küldöttei, a termelő munka legjobbjai, a társadalmi és tömegszervezetek legeredményesebben dolgozó aktivistái, a főváros minden rétegének képviselői. A díszemelvény és a lelátók fölött magyar és jugoszláv nyelvű feliratok éltették a két nép barátságát. Néhány perccel négy óra után a megjelentek tapsa, ünneplése közben foglalta el helyét az emelvényen a nagygyűlés elnöksége. Az elnökségben foglaltak helyet jugoszláv vendé­geink, élükön Joszip Broz Titóval, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökével, a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetségének főtitkárával. Tagjai voltak az elnök­ségnek Veljko Vlahovics, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagja, Kocsa Popovics külügyminiszter és Nikola Dzsuverovics külkereskedelmi miniszter. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a kor­mány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gás­pár Sándor, Kállai­, Gyula, Komócsin Zoltán, Nemes De­zső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Ajtai Miklós, Czinege Lajos, Cseterki Lajos, Ilku Pál Nyers Rezső, a Politikai Bizottság póttagjai dr. Korom Mihály, Németh Károly, Szurdi István, a Köz­ponti Bizottság titkárai, Pap János, a kormány elnök­­helyettese, Bíró József külkereskedelmi miniszter, Péter János külügyminiszter. Az elnökség tagjai között helyet foglaltak írók, művészek, tömegszervezetek vezetői. Részt vett a gyűlésen Joszip Broz Tito felesége, Jo­vanka Broz, Dobi Istvánná és Kádár Jánosné. A jugoszláv és a magyar himnusz elhangzása után Gáspár Sándor nyitotta meg a nagygyűlést, majd átadta a szót Kádár Jánosnak. Aláírták a magyar — jugoszláv közös nyilatkozatot Kedden délután az Or­szágház Munkácsy-termében ünnepélyese­n aláírták a magyar és jugoszláv állam­férfiak tárgyalásairól szóló közös nyilatkozatot. A közös nyilatkozatot Dobi István, a népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke és Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a kormány elnöke, illetve Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szö­­vetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták­ Szövetségének főtitkára írta­ alá. Az aláírásnál jelen­tőj Apró Antal, a kormány el­nökhelyettese, Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, Gáspár Sándor, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Kállai Gyula, a kormány elnökhe­lyettese és Nemes Dezső, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács he­­lyettes elnöke, Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, Péter János külügymtolsam­tér, Bíró József külkereske­delmi miniszter, valamint politikai életünk számos más vezető személyisége. Jelen volt az aláírásnál Veljko Vlahovics, a Jugo­szláv Kommunisták Szövet­sége Végrehajtó Bizottságá­nak tagja, Kocsa Popovicsi a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság külügy­minisztere, Nikola Dzsuvero­­vics külkereskedelmi mi­niszter és a Tito elnökkel hazánkba érkezett többi ju­goszláv vendég. Ott volt Jovanka Broz, Tito elnök fe­lesége, valamint Dobi Ista vártáé és Kádár Jánosné ist Dobi István, Joszip Broz Tito, Gáspár Sándor és Kádár János a nagygyűlés el­nökségében Kádár János: A szocialista építés és a béke megvédésének közös céljai fűznek össze bennünket Bevezetőben Kádár Já­nos elvtárs üdvözölte a nagygyűlés résztvevőit, to­vábbá Joszip Broz Tito elv­társat és a kíséretében le­vő személyiségeket, majd így folytatta: A szocialista országok ve­zetői időről időre találkoz­nak, hogy eszmecserét foly­tassanak a közös érdekű kérdésekről, hogy személye­sen és még közelebbről megismerkedjenek egymás népeinek szocializmust építő munkájával, s látogatásaik­kal tovább erősítsék inter­nacionalista kapcsolataikat Ez a célja jugoszláv elv­­társaink magyarországi láto­gatásának. Ugyanezek a cé­lok vezérelték a magyar ve­zetőket, amikor Jugoszláviá­ban jártak. Kapcsolataink kedvező alakulásáról ma jóleső ér­zéssel beszélünk. Az elmúlt esztendőkben nemcsak az egykori magyar és jugo­szláv uralkodó osztályok szí­totta soviniszta gyűlöletet számoltuk fel, hanem foko­zatosan eloszlatjuk azokat a felhőket is, amelyek 15 év­vel ezelőtt árnyékot vetet­tek országaink viszonyára. Ma meggyőződéssel mond­hatjuk, hogy a szocialista építés és a béke megvé­désének közös céljai fűz­nek össze bennünket. A mai Jugoszlávia az ide­gen elnyomók és a hazai reakció elleni hősi harcban született. A jugoszláv kom­munisták az illegalitás és a terror súlyos viszonyai kö­zepette harcoltak a nem­zetközi kapitalista monopó­liumok és hazai kiszolgá­lóik ellen. Kádár elvtárs ezután vis­­­szapillantást nyújtott a hit­leri megszállás sötét éveire, amikor a jugoszláv nép tör­ténelmének legsúlyosabb szakaszát élte. Az emberiség nem felejti el a hős jugoszláv parti­zánok önfeláldozó és győ­zelmes harcát a fasizmus ellen — mondotta. A népfelszabadító háború éveiben eltéphetetlen kap­csolatok alakultak ki a ju­goszláv nép és a Jugoszláv Kommunisták Pártja között. A jugoszláv nép a felsza­badulás után gyökeresen át­formálta a háború előtti el­maradott Jugoszlávia képét. Újjáépítette a háborúban le­rombolt városokat és falva­kat. Fejlődött a népgazda­ság, a nemzeti jövedelem ma már az 1939. évinek mintegy háromszorosa. Az ipari fejlődés lehetővé tet­te a mezőgazdasági termelés elmaradottságának felszámo­lását és e gazdasági ág gyors fellendítését, így Jugoszlávia egyre job­ban bekapcsolódhatott a nemzetközi árucserébe és hozzáláthatott a dolgozók anyagi és kulturális életfel­tételeinek szüntelen javítá­sához. A kulturális fejlő­dést jellemzi, hogy míg a háború előtt Jugo­szlávia három egyetemén mintegy 15 000-en tanul­tak, addig ma a hallgatói­ száma több mint 160 000 Jugoszlávia most készülő 7 éves terve a termelés, a termelékenység és a nemze­ti jövedelem gyors fejlődé­sét, s ennek alapján az élet­­színvonal további emelkedé­sét célozza. Bizonyosak vagyunk ab­ban, hogy a dolgos és te­hetséges jugoszláv nép megvalósítja terveit és a fejlődés újabb magaslatai­ra emeli szép hazáját. _ Ehhez minden magyar dol­gozó nevében sok sikert kí­vánok. Kedves elvtársak! Népünk, amely mögött csaknem két szabad évtized áldozatos munkája van, nagyra értékeli Jugoszlávia eredményeit. Az elmúlt 20 esztendőben az egész világon óriási vál­tozások következtek be. Ki­alakult a 14 országból álló szocialista világrendszer, amely felöleli az emberiség egyharmadát. A világ első szocialista állama, a Szovjet­unió már a kommunizmus építésével mutatja az utat az emberiségnek. A történelem folyamán először alakultak ki a vi­lágon olyan új erőviszo­nyok, hogy túlsúlyban vannak a béke, a nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás erői. Kedves elvtársak! A magyar és a jugoszláv nép kapcsolatai nem mai ke­letűek. Több mint ezer esz­tendeje vagyunk szomszé­dok. Sokszor sújtottak ben­nünket azonos megpróbálta­tások, s a magyarok és dél­szlávok gyakran küzdöttek vállvetve a betolakodó ide­gen hódítók ellen. Hunyadi törökök elleni csatája Szend­­rő váránál és Nándorfehér­várnál arany betűkkel van feljegyezve mindkét nép tör­ténelmében. Az évszázadok során ma­gyar és jugoszláv jobbágyok sokszor üzentek közösen ha­dat elnyomóiknak, a feudális nagybirtokosoknak. Amikor pedig országaink­ban a munkásmozgalom bontogatni kezdte szár­nyait, magyar, szerb, hor­­vát, szlovén proletárok egységesen vívták harcu­a szocializmus korunk kohó gondolatává vált. Erre a 20 évre esnek a legdöntőbb szocialista átala­kulások Magyarországon is. Pártunk nyolcadik kongres­­­szusa mérleget készített or­szágépítő munkánkról és megállapította, hogy a mező­­gazdaság szocialista átszer­vezésével egész népgazdasá­gunkban osztatlanul uralko­dóvá váltak a szocialista ter­melési viszonyok, vívmá­nyaink megszilárdultak, be­fejeztük a szocializmus alap­jainak lerakását. Ez a tény történelmi je­­lentőségű, mert ezzel a magyar nép a szocializ­mus teljes felépítésének korszakába lépett. Most második 5 éves ter­­vünk negyedik évében va­gyunk. Elmondhatjuk, hogy népgazdaságunk fejlődése a fő arányokat tekintve a terv­nek megfelelően alakul Idén az első félévben az állami ipar 9,7 százalékkal termelt többet, mint az előző év azo­nos időszakában, s mintegy 2 százalékkal túlteljesítette tervét. Munkánk célja, hogy or­szágunk tovább virágozzék* népünk jóléte emelkedjék* dolgozóink szabad hazában* békében élhessenek, hat a kizsákmányolok el­len. A felszabadulás után népe­­ink a szocializmus építésé­nek útjára léptek. Az a tény, hogy Magyarország is és Ju­goszlávia is a szocialista esz­mék gyakorlati megvalósítá­sának útján jár, nagymérték­ben megkönnyíti kapcsolata­ink további sokrétű fejlesz­tését. Felelős államférfiatok az elmúlt időszakban többször találkoztak, tömegszervezete­­in­ks küldöttségeket cseréltek. E tanácskozások folyamán őszinte eszmecsere bontako­zott ki jugoszláv elvtársaink­kal. Kölcsönösen meggyőződ­hettünk arról, hogy egyetértés van közöttünk korunk olyan alapvető kérdéseiben, mint a béke védelme, a békés egymás (Folytatás a 2. oldalon' Tovább mélyítjük kapcsolatainkat A nagygyűlés résztvevőinek egy csoportja

Next