Délmagyarország, 1965. szeptember (55. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-16 / 218. szám

55. évfolyam, 218. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1965. szept. 16. Közérdek Befejeződött és egyéni érdek a len aratása Szeged egészségügye Év végéig Teljes forduló 70 ezer „Lehel“ a labdarúgó HB I-ben A DINIT küldöttsége a kelenföldi textilgyárban A Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front hazánk­ban tartózkodó küldöttsége szerdán ellátogatott a Pamut­nyomóipari Vállalat kelenföldi textilgyárába. A vendégek, akiket mindenütt őszinte szeretettel és barátsággal köszöntöttek a dolgozók, megtekintették a pa­mutelőkészítőt, a szövődét és elbeszélgettek a szorgoskodó munkásasszonyokkal. A tisztító üzemrész csarnokában rendezett röpgyűlé­­sen Berger Antalné, az üzemi pártbizottság titkára kö­szöntötte a testvéri vietnami nép képviselőit Szavaira Dang Kuang Minh, a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front Központi Bizottságának tagja, a dele­gáció vezetője válaszolt. Tegnap a delegációt fogadta Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. A román külügyminiszter Budapesten Corneliu Manescu, a Ro­mán Szocialista Köztársaság külügyminisztere és kísére­te szerdán Péter János kül­ügyminiszter meghívására baráti látogatásra Magyar­­országra érkezett Fogadtatására a Nyugati pályaudvaron megjelent Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese, Böjti János külügyminiszterhelyettes, Vince József, hazánk romá­niai nagykövete, s a Kül­ügyminisztérium több ve­zető beosztású munkatársa. Jelen volt Mihail Rosianu, a Román Szocialista Köz­társaság magyarországi nagykövete, valamint a ro­mán nagykövetség diplomá­ciai munkatársai. (MTI) U Thant békéltetési tárgyalásai nem jártak eredménnyel Folytatódnak a harcok India és Pakisztán között • Új-Delhi—Karachi (AP, Reuter, UPI) Szerda hajnalra ígérték annak bejelentését, mit vá­laszolt India és Pakisztán U Thant ENSZ-főtitkár tűzszü­­neti javaslatára. Szerda reg­gelig azonban ilyen jelzés nem érkezett, mindössze azt jelentették be — általános meglepetésre —, hogy az in­diai—pakisztáni fegyveres konfliktus elsimítása érdeké­ben fáradozó U Thant befe­jezte Pakisztánban és Indiá­ban folytatott békéltető tár­gyalásait és szerdán Új-Del­­hiből repülőgépen elindult New York felé. Indulás előtt nyilatkoza­tot tett közzé, amelyből köz­vetve kitűnik, hogy tárgya­lásai eredménytelenek ma­radtak. Nyilatkozatából kitűnik, hogy az ENSZ főtitkára tár­gyalásairól, s a tűzszüneti felhívására adott indiai és pakisztáni válaszról érdemi nyilatkozatot­ majd csak a Biztonsági Tanács számára készítendő jelentésében tesz. Az indiai—pakisztáni tűz­szünet ügye egyelőre bi­zonytalan. Elmaradt Sasztri miniszterelnök parlamenti bejelentése, amelytől az U Thantnak adandó válasz is­mertetését várták. Pakisz­tánban diplomáciai megfi­gyelők elég borúlátóan vé­lekednek a háború megszün­tetésének kilátásairól. Mint a UPI tudósítója írja, eddig semmi jele annak, hogy Pa­kisztán elállna a kasmíri népszavazás követelésétől. Bhutto pakisztáni külügymi­niszter kijelentette: „Csak két választásunk van —győ­zelem, vagy megsemmisü­lés”. Mint a pakisztáni rádió jelenti, Ajub Khán elnök szerdán sajtóértekezletet tar­tott. Egyebek között kijelen­tette, hogy ha India és Pa­kisztán között tűzszünet lesz, annak „biztosítania kell a kasmíri probléma méltó megoldását”. A tűzszünet megkötésének feltételeként Ajub Khán ismételten azt jelölte meg, hogy afrikai— ázsiai ENSZ-erők vonulja­nak be Kasmírba az ellen­ségeskedések megszűnése után, s ellenőrizzék a nép­szavazást Kasmír jövőjéről. Hírügynökségi­ jelentések szerint a nyugat-pakisztáni Sialkot térségében változat­lanul folynak a harcok, ezeknek célja azonban most már nem annyira területi nyereség, mint inkább egy­más erőinek kölcsönös felőr­lése. Mindkét fél továbbra is győzelmet hirdet. Folynak légitámadások is. (Folytatás a 2. oldalon.) Rázzák ellenfelük városait és katonai tá­maszpontjait. Ezek a támadások, mint a kölcsönös rombolás eszközei, egyik fél­nek sem válnak javára. Az egész világ békeszerető emberisége a gyors fegyver­szüneti egyezményt sürgeti. Képünkön: romeltakarítás Sialkotban. (Rádiótelefotó — MTI Külföldi Képszolgálat) SIALKOT ROMJAI A UPI hírügynökség szeptember 14-én kapta azt a képet, amely Sialkot város bazárnegyedét árrázolja egy bombatáma­dás után. Amint ez ismeretes, a pakisz­táni és indiai légierők sorozatosan bom­ Elkészült a földgázfelhasználás programja A készletek még növekednek :­IT: Valószínűleg bekötik a tápéi földgázt is 0 Körvezeték épül az új ötéves tervben 0 Földgázt használnak a gyárak és a lakosság A Szeged környéki föld­gáz- és olaj­kincsekről szóló híradások hatására a közvé­lemény érdeklődése is egy­re inkább a hasznosítás le­hetőségeire irányul. Lesz-e gázfűtés a városban és mi­kor? A gázművek — a ren­delkezésre álló adatok alap­ján — jelentést dolgozott ki a lakosság gázellátásának helyzetéről, s a fejlesztés módszereiről. A világítógáz termelése 1864-ben kezdődött meg Sze­geden, s csaknem száz év­nek kellett eltelnie ahhoz, hogy a földgáz is jelentős tényezővé váljék az ener­giatermelésben. Bár 1959 óta a fejlődés meggyorsult, s a gázművek igen sokat tett az ellátás­­ zavartalanságának biztosítására, csak idén, az üllési földgázvezeték meg­építésével nyílt meg az út a nagyobb ütemű fejlődés számára. Az üllési földgázmezőn 600 millió köbméter föld­gáz található a szakemberek becslése szerint, ami egy­magában is húsz évre biz­tosítaná a város ellátását. E tekintetben azonban szinte hónapról hónapra változik a helyzet a város javára. Ül­­lés mellett máris figyelem­be lehet venni a tápéi olaj­­kútból feltörő földgázt. Az algyői és a szanki készletek szintén számításba jöhet­nek. S mivel a környék kutatását egyre nagyobb erővel végzik, újabb és újabb lelőhelyeket tárhatnak még fel. Idén év végére 11 500 sze­gedi lakásban sütnek-főznek gázzal, 370 lakásban pe­dig már fűtenek is vele. A harmadik ötéves terv végé­re, 1970-re számuk 17 300- ra, illetve 5200-ra növek­szik. De hogyan? A gázmű­vekben már működik két vízgőzös földgázbontó, vi­szont a városban található vezetékhálózat jelenlegi ál­lapotában nem alkalmas a földgáz továbbítására. Egy­részt rosszak a nyomásvi­szonyok, másrészt a meg­engedhetőnél nagyobb a há­lózati veszteség. A földgáz vezetéséhez acélcsövekre van szükség. A gázművek több ütem­ben tervezi a földgázhálózat kiépítését a harmadik öt­éves terv idején, bár a fej­lesztés első üteme 1965-ben már meg is valósul azzal, hogy az üllési földgázt be­vezetik az erőműbe. Ezál­tal a környező terület leve­gője is tisztább lesz, mint korábban. Azután távvezeté­ket építenek a gázmű és a vasöntöde között, s ebbe be­kapcsolják a kéziszerszám­gyárat, a kábelgyárat, a gyufagyárat, a II-es kórhá­zat és a környező lakóhá­zakat is. Még 1965—66-ban biztosítják Újszeged ellátá­sát tiszta földgázzal. Ez azért lehetséges, mert a Tisza bal partja jól elha­tárolható a város többi te­rületétől, s a vezetékek cse­réje is aránylag könnyeb­ben elvégezhető. Az újsze­gedi vezetéképítés kiváló al­kalom lesz tapasztalatok szerzésére is. Újszegeddel szinte egy időben vezetik be a földgázt a városi fürdőbe, az új ál­lami áruházba, a tanácshá­zába, a Lenin körúti új la­kótömbbe, az Oskola utcai épületekbe és valószínűleg a klinikákra is. Ezt követő­en a harmadik ötéves terv új lakásépítkezéseit és köz­­intézményeit látják el föld­gázzal, majd tovább épít­ve az öntödei vezetéket, előbb a Bécsi körúti házak, majd a paprikafeldolgozó és a nagyállomás környéke juthat hozzá. Az ily módon fokozatosan kialakuló kör­vezeték lehetővé teszi, hogy a nyugati iparövezet is földgázt kapjon. A harma­dik ötéves terv végére, 1970-re, a fogyasztók 30 szá­zaléka földgázt, a többi vá­rosi gázt használhat. Ahová tiszta földgázt vezetnek be, ott a lakásfűtés elterjedését semmi sem korlátozza majd. A földgáz használata több szempontból is igen előnyös. Csökkenti a város levegő­jének szennyezettségét, hoz­zájárul a lakosság életszín­vonalának javulásához, szol­gálja Szeged városiasodását, s mindezt úgy, hogy a nép­gazdaság érdekei messzeme­nően érvényesülnek. Termé­szetesen a másik új energia­­forrás felhasználását sem vetik el, a termálvizek hasznosítása — a célszerűség figyelembevételével — a már kidolgozott, s részben megvalósult program sze­rint fejeződik be. A városi tanács végrehaj­tó bizottságának legutóbbi ülése meghallgatta a gáz­mű jelentését a gázhaszno­sítás fejlesztési tervéről, s határozatokat hozott vele kapcsolatban. Ezek szerint az üllési, s esetleg a tápéi tiszta földgázra való átté­rés előkészítése után a prog­ram végrehajtásához elen­gedhetetlenül szükséges ka­­pacitásfelmérést is el kell végezni, hogy azt az Ener­giagazdálkodási Hivatal jó­váhagyhassa. A koordiná­ciós bizottság feladata, hogy a felhasználó vállalatokkal tisztázza a vezetéképítés költségeihez való hozzájá­rulást. Végül természetesen a program végrehajtásához szükséges beruházások költ­ségeit is biztosítani kell a Tervhivatal és a Kőolaj- és Gázipari Tröszt révén. Az árvíz sújtotta ingatlanok helyreállításáért Országszerte ezekben a na­pokban döntenek az ár-, il­letve belvíz következtében megrongálódott, tönkrement ingatlanok helyreállításához nyújtott segélyek összegéről. A helyi társadalmi bizottsá­gok mindenütt gondosan mérlegelik a kérelmeket. Azoknak a károsultaknak, akiknek ingatlanát rövid időn belül másodszor sújtot­ta az ár-, illetve belvíz, s emiatt jelenleg is tartozásuk van az Országos Takarék­­pénztárnál általában fel­emelt segélyt állapítanak meg. Kivételes esetekben — és ezek közé tartozik a ko­rábbi árvízkár miatti köl­csöntartozás — a segély ös­­­szege elérheti a költségek 80 százalékát. A segélyeket mindenütt az Országos Takarékpénztár já­rási fiókjainak közvetítésével bocsátják a károsultak ren­delkezésére. Ha a megron­gálódott, vagy tönkrement épület tulajdonosa — illetve egyes esetekben bérlője — állami kölcsönt vesz igénybe az ár-, illetve belvízkár helyreállításához, akkor tar­tozásából vonják le a társa­dalmi hozzájárulás összegét. Ha viszont saját erőből fe­dezi a költségeket, az Orszá­gos Takarékpénztár Járási fiókjánál számlát nyitnak nevére, s a munkálatok be­fejezése után, a községi ta­nács végrehajtó bizottsága elnökének igazolása alapján egy összegben utalják ki a segélyt. Megkezdődött Szegeden a II. Országos Etikai Konferencia Tegnap délelőtt a József Attila Tudományegyetem Dugonics téri épületének aulájában megkezdődött a II. Országos Etikai Konfe­rencia. A tanácskozáson részt vesznek a felsőoktatá­si intézmények etikát ok­tató tanárai, a tudományos intézetek képviselői, bu­dapesti, pécsi, debreceni, miskolci, egri és veszprémi szakemberek. A konferencia ünnepélyes megnyitóján megjelent Siklós János, a Csongrád megyei pártbizott­ság titkára is. A konferenciát Kiss Ist­ván, a Művelődésügyi Mi­nisztérium etikai albizottsá­gának elnöke nyitotta meg. A többi között hangoztat­ta, hogy az MSZMP Köz­ponti Bizottságának ideoló­giai irányelvei — miközben gazdaságpolitikai és ideoló­giai életünk számos kérdé­sét érintik — megkülönböz­tetett figyelmet fordítanak az új ember erkölcsi ne­velésének, ifjúságunk és egész népünk szocialista er­kölcsi tudatának problémái­­ra. Az új társadalom épí­tése elválaszthatatlanul, ös­­­szefonódik a dolgozó töme­gek politikai és erkölcsi ne­velésével, a szocialista tudat kialakításának bonyolult fel­adataival. Szocialista előre­haladásunk megköveteli, hogy a tudat fejlődésének pozitív és negatív jelensé­geit megfelelő alapossággal értékeljük. A szegedi etikai konferencia — mely a két év előtti pécsi után a má­sodik ilyen tanácskozás — a marxista erkölcs néhány olyan közérdeklődésre szá­mító kérdését­­­ díle napi­rendre, amelynek elméleti tisztázása aktíva­n­ hozzájá­rulhat az eredményesebb propagandamunkához és közvetlenül az erkölcsi tu­dat fejlődéséhez. Szabó Zoltán akadémikus, a József Attila Tudomány­­egyetem rektora a szegedi felsőoktatási intézmények nevében köszöntötte a ta­nácskozást. * Az ünnepi megnyitó után négy előadás hangzott el. Kalocsai Dezső, a József At­tila Tudományegyetem filo­zófiai tanszékének vezetője Az egyéni és közérdek har­móniája alakulásának prob­lémái a szocializmus viszo­­nyai között címmel, Kövecs Ferenc, az MSZMP KB agi­táció ® és Propaganda«®­­ ta­nyának munkatársa Az anyagi érdekeltség és szocialista tu­dat címmel, Garai László, a Magyar Tudományos Akadé­mia filozófiai intézetének tudományos kutatója Kis­­polgáriság és cinizmus cím­mel, Farkas Endre kandidá­tus, az Eötvös Lóránd Tu­dományegyetem tanára .A marxista antropológia, mint az etika egyik elméleti for­rása címmel és Ozsváth Ká­roly főorvos Csoportos lé­lektani kísérlet az ifjúság erkölcsi szemléletének ta­nulmányozására címmel tar­tott előadást. Ezután megkezdődött a vita, mely két napon át tart. (Lapunk 2—3. oldalán rész­leteket közlünk Kalocsai Dezső előadásából)

Next