Délmagyarország, 1965. november (55. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-21 / 275. szám

55. évfolyam, 275. szám Ara: 50 félér Vasárnap, 1965. november 21. »•Illést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága november 18— 20-án kibővített ülést tartott. Az ülé­sen a Központi Bizottság tagjain és póttagjain kívül részt vettek a Köz­ponti Revíziós Bizottság, a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai, a Minisz­tertanács tagjai, a megyei bizottsá­gok első titkárai, a budapesti párt­­bizottság titkárai, a Központi Bizott­ság apparátusának osztályvezetői, gazdasági szakemberek és a központi sajtószervek vezetői. A KÖZPONTI BIZOTTSÁGI ü­­LÉS NAPIRENDJE: 1. Tájékoztató időszerű nemzet­közi kérdésekről. Előadó: Ko­mócsin Zoltán elvtárs, a Köz­ponti Bizottság titkára. 2. Tájékoztató az időszerű belpo­litikai kérdésekről. Előadó: Biszku Béla elvtárs, a Köz­ponti Bizottság titkára. 3. Jelentős gazdaságirányítási rendszerünk átfogó felülvizs­gálatáról. Előadó: Nyers Re­zső elvtárs, a Központi Bizott­ság titkára. A Központi Bizottság az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről adott tájékoztatást egyhangúlag tudomásul vette. A gazdaságirányítási rendsze­rünk átfogó felülvizsgálatáról és to­vábbfejlesztéséről szóló jelentést a Központi Bizottság széles körű vita után jóváhagyólag tudomásul vette és úgy határozott, hogy a reform kidol­gozása a megvitatott javaslat alapján folytatódjék. A vitában felszólalt Kádár János elvtárs, a Központi Bizottság első tit­kára is. A Központi Bizottság a két tájé­koztatásban és a jelentésben szereplő kérdésekben a következőképpen fog­lalt állást: O /• Nemzetközi kérdések A Központi Bizottság egyetértését fejezi ki a Ká­dár János elvtárs vezette párt- és kormányküldött­ség mongóliai látogatásával, az erről szóló beszámolóval, a tárgyalások eredményeként aláírt barátsági és együtt­működési szerződéssel. Megállapítja, hogy a Mongóliában tett látogatás, a mongol párt­ és állam vezetőivel foly­tatott baráti tanácskozások tovább erősítették a két or­szág, a két párt kapcsolatait. A Központi Bizottság örömmel állapítja meg, hogy pártjaink és országaink kapcsolatai jól fejlődnek, pártja­ink minden lényeges kérdésben egyetértenek és teljesen azonos módon ítélik meg a nemzetközi politikai helyzet és a nemzetközi kommunista mozgalom problémáit. A Központi Bizottság helyesléssel fogadta a Fock __ Jenő elvtárs vezette pártküldöttségnek a Vietnami Demokratikus Köztársaságban tett látogatásáról szóló be­számolóját. Küldöttségünket meleg barátsággal fogadták, a látogatás során őszinte elvtársi tanácskozásokat folytat­tak, amelyek eredményeként a két párt és ország együtt­működése tovább fejlődik, a két nép testvéri barátsága erősödik. Ez alkalommal megismételjük, hogy a párt és a kor­mány eddigi határozatainak megfelelően a Szovjetunió­val és a többi szocialista országgal együtt minden támo­gatást megadunk a hős vietnami népnek függetlensé­géért és szabadságáért folytatott harcához. Mint ismeretes a magyar nép mélységes felháboro­dással ítéli el az Amerikai Egyesült Államok agresszió­ját Dél-Vietnam és a Vietnami Demokratikus Köztársa­ság ellen. Az imperialista agresszió megfékezése Délke­­let-Ázsiában kedvezően hatna az egész nemzetközi élet­re. Külpolitikánk része — mint ez a széles közvélemény előtt ismeretes — az a diplomáciai lépéssorozat, amit nép­­köztársaságunk kormánya az imperialista agresszió meg­szüntetéséért, a délkelet-ázsiai béke helyreállításáért, a világ békéjének biztosításáért tett A Központi Bizottság egyetértően tudomásul vette­­ a Fock Jenő elvtárs által vezetett pártküldöttség koreai látogatásáról szóló beszámolót Az őszinte, baráti légkörben folytatott megbeszélések erősítették pártjaink, népeink és kormányaink szövet­ségét A Központi Bizottság kifejezi meggyőződését, hogy tö­rekvéseink, pártjaink, népeink, kormányaink, kapcsolatai­nak bővítésére hozzájárulnak a nemzetközi munkásmoz­galom egységének rendezéséhez, a szocialista országok együttműködésének erősítéséhez.­­ A világ haladó erői, köztük a magyar nép, mélysé­ges aggodalommal látják, hogy Indonéziában az in­Uikolonialista, az imperializmus ellen harcoló nemzeti haladó erők egységét a reakció megbontotta. Pártunkat, népünket mélységes nyugtalansággal tölti el, hogy a szél­sőjobboldali elemek a nemzetközi reakció támogatását él­vezve üldözik a haladó embereket, köztük a kommunis­tákat, megpróbálják szembeállítani Indonéziát az emberi haladásért, a békéért harcoló szocialista országokkal. Őszintén reméljük, hogy a haladó emberek ellen pog­romra uszító erőkkel szemben felülkerekednek azok a józan tényezők, amelyek képesek biztosítani, hogy In­donézia a nemzetközi békés együttműködésért küzdő je­lentős antiimperialista hatalom marad.­­ A Magyar Szocialista Munkáspárt az utóbbi idő­szakban fokozta nemzetközi tevékenységét abban a meggyőződésben, hogy a kétoldalú pártközi megbeszélé­sek hatékonyan szolgálják a nemzetközi munkásmozgalom érdekeit. A Központi Bizottság annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy szükség van nemzetközi kapcsolataink további bővítésére, a pártközi tárgyalások folytatására, fo­koznunk kell erőfeszítéseinket a szocilaista országok és testvérpártok egységének megteremtéséért. A Központi Bizottság helyesli és támogatja a kor­mány, a Magyar Népköztársaság külügyi képviselőinek az imperialista agressziók megfékezéséért, a nemzetek közötti vitás kérdések tárgyalások útján való megoldásá­ért, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért, a béke védelméért folytatott szé­les körű diplomáciai tevékenységét.­dásban eredményeket értek el. A munka termelékeny­sége a múlt évihez viszonyítva jelentékenyen, a termelés gazdaságossága kismértékben nőtt. A decemberi határozat alapvetően helyes végrehajtá­sa mellett mutatkoznak torzulások, hiányosságok is. Még mindig lényeges gyengéje a gazdasági munkának, hogy a normarendezéssel egyidejűleg nem biztosítják a jobb munkaszervezést, a folyamatos anyagellátás nincs meg­felelően megoldva és gyakran csak formális takarékossági intézkedéseket hoznak. A termelésben részt vevő mun­kások száma a tervnek megfelelően alakult, nem sikerült azonban lényegesen csökkenteni az adminisztratív létszá­mot. A reáljövedelem növekedett, az egy főre jutó reál­bérek nem emelkedtek. A Központi Bizottság a decem­beri határozat végrehajtása során szerzett tapasztalatokat figyelembe vette és megfelelő intézkedéseket tett. A Központi Bizottság arra hívja fel a figyelmet, hogy törekednünk kell továbbra is a még gazdaságosabb termelésre, a minőség javítására, a felesleges termékek előállításának megszüntetésére. Az év hátralevő másfél hónapja alatt még jobb munkával biztosítsuk, hogy az évi tervünket minél jobb teljesítéssel zárjuk és megfe­lelően készüljünk fel jövő évi tervünk megvalósítására. A Központi Bizottság megállapítja, hogy az ideoló­giai irányelvek ismertetése eredményesen folyik. Az irányelvek vitái elevenebbé tették a pártéletet és sok, a párttagságot érdeklő elméleti és politikai kérdést tisztáz­tak. Szükség van arra, hogy a politikai, elméleti kérdések vitáját folytassuk és a növekvő gazdasági feladatok mel­lett ezekre is mindig jusson időnk. A Központi Bizottság feladatának tartja a párttagság és az egész közvélemény rendszeres tájékoztatását. Ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy fokozzák a párt­tagság politikai aktivitását a különböző téves, ellensé­ges nézetekkel szembeni határozottak fellépését. A mű­szaki, gazdasági vezetői posztokat betöltő párttagok fi­gyelmét felhívja arra a kommunista kötelességükre, hogy jobban vegyenek részt a politikai nevelő, propagan­damunkában is. A Központi Bizottság a reformelőkészítő munkáról szóló jelentéssel egyetért Állást foglalt a gazdaságirányí­tás reformjának szükségessége mellett. Ennek célja, hogy a szocialista gazdálkodás hatékonyabb legyen, gyor­sabban és következetesebben valósuljanak meg terveink. A Központi Bizottság helyesli a reform ráinduló­pontjául megjelölt irányelveket, amelyek a tervezit meg­alapozottságának növelésére, a vállalati önállóság és fele­lősség bővítésére, a dolgozók anyagi érdekeltségének fo­kozására vonatkoznak. A Központi Bizottság a gazdaságirányítási rendszer reformjának kiinduló irányelveit a párt-, társadalmi és tudományos szervek, gazdasági vezető fórumok megha­tározott körében vitára bocsátja, majd 1966 első negye­dében újra napirendre tűzi a gazdaságirányítási rendszer átfogó reformjavaslatát végleges határozathozatal céljá­ból. III. Gazdaságirányítási rendszerünk kérdései II. Belpolitikai kérdések A Központi Bizottság megállapítja, hogy az 1964. de­cember 10-i, a gazdasági munka megjavítására vonatkozó határozatának végrehajtása eredményesen folyik. A mun­kások, a műszaki és gazdasági vezetők magukévá tették a határozatban megjelölt célokat, s a munkafegyelem, a munkaintenzitás növelésében, a létszám- és bérgazdálko­ Átutazott Budapesten Gomulka és Cyrankiewicz A Lengyel Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége, amely W. Gomulkának, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottsága el­ső titkárának és J. Cyran­­kiewicznek, a Miniszterta­nács elnökének vezetésével hivatalos látogatást tett Ju­goszláviában, november 19- én este, útban hazafelé, né­hány órát Budapesten töl­tött A vendégeket Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, Kállai Gyula, a Minisztertanács el­nöke, Péter János külügy­miniszter, Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes és Martin Ferenc, hazánk var­sói nagykövete üdvözölte. Jelen volt J. Kiljanczyk, a Lengyel Népköztársaság és D. Csalics, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság budapesti nagykövete. A lengyel államférfiak bu­dapesti tartózkodása során baráti, szívélyes légkörű esz­mecserére került sor a két testvérpártot és a két szo­cialista országot kölcsönösen érdeklő, időszerű kérdések­ről. A véleménycserén részt vettek magyar részről: Ká­dár János, Kállai Gyula, Pé­ter János, Erdélyi Károly és Martin Ferenc. Lengyel rész­ről: W. Gomulka, a LEMP KB első titkára, J. Cyran­­kiewicz, a Lengyel Népköz­­társaság Minisztertanácsának elnöke, Z. Kliszko, a LEMP PB tagja, a KB titkára, P. Jaroszewicz, a LEMP PB póttagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, M. Nasz­­kowski, a LEMP KB tagja, külügyminiszter-helyettes, K. Olszewski, a Külföldi Gaz­dasági Együttműködési Bi­zottság elnökhelyettese és J. Kiljanczik, a Lengyel Nép­­köztársaság budapesti nagy­követe. Lengyel vendégeink pén­teken a késő esti órákban továbbutaztak Budapestről. A Wladyslaw Gomulka, a LEMP KB első titkára és Józef Cyrankiewicz, a len­gyel Minisztertanács elnöké­nek vezetésével Jugoszláviá­ban járt lengyel párt- és kormányküldöttség szomba­ton hazaérkezett Varsóba. (MTI) A Szegedi Konzervgyár teljesítette tervét A Szegedi Konzervgyár teljesítette ez évi termelési tervét. Az év végéig előre­láthatólag harmincmillió fo­rint értékű árut, főképpen különféle hal- és húskonzer­vet, zakusekát gyártanak terven felül. Különösen a bel- és külföldön egyaránt közkedvelt szegedi halászlé­­konzerv gyártási tervét tel­jesítik túl: az eredetileg tervbe vett 30 vagon helyett már eddig ötven vagonnal tartósítottak, a szezon végéig pedig 72 vagon halászlé ke­rül ki az üzemből. Az éves tervet természe­tesen nem minden részleté­ben teljesítették túl, első­sorban az egyes zöldségfé­lékből betakarított gyöngébb termés miatt. Borsóból, zöld­babból némileg túlszárnyal­ták az előirányzatot, lecsó­ból az elmúlt évekhez ké­pest rekordmennyiséget, 410 vagonnyit tettek el, paradi­csomból azonban már nem sikerült az előírt mennyiség elérése. Az egész évi jó átlagered­ményhez nagyban hozzáse­gítette a gyárat, hogy a szo­kásosnál jóval nagyobb mennyiséget gyártottak az értékes hal- és húskonzer­vekből. A következő naplók­ban kerül sor a legnagyobb téli idénycikk, a zöldséggel, répával töltött paradicsomos paprika, a zakuszka gyártá­sára. Több mint másfél millió általános és középiskolás A Művelődésügyi Minisz­térium statisztikai­ osztályán most összegezték a tanév ele­­ji felmérés adatait. Az ös­­­szeállításból kitűnik, hogy az 1960—1966-os oktatási év­ben 1 413 512 gyermek tanul 6036 általános iskolában. El­ső osztályba 161 537-en irat­koztak be, ez a tankötele­zettség 58,8 százalékos telje­sítését jelenti. Valamelyest javult a váltakozás aránya: az általános iskolákban ugyanis az előző tanévben 100 osztályteremre 141 tanu­lócsoport jutott, most 133. A napközis tanulók száma 180 150, vagyis az összes ál­talános iskolások 12,7 száza­léka. A felsőtagozatos tanu­lók 91,4 százaléka — Buda­pesten 100 százaléka — szakrendszerű oktatásban ré­szesül. Gyakorlati képzésben 630 907 gyermek vesz részt. Az 591 különböző típusú középiskolában nappali tago­zaton 236 589 diák tanul. A 66 456 első osztályos közül 39 077 fiatal gimnáziumban, 16 394 szakközépiskolában, xv .új pl,xig technikumban kezdte tanulmányait. A ne­gyedik évfolyamosok — az érettségi, illetve a képesítő vizsga előtt állók — száma 49 747. A középiskolákban a leányok aránya az első osz­tályokban a legmagasabb: 58,2 százalék. A gimnáziumok 861 szako­sított tantervű — tagozati — osztályában 13 834 fiatal ta­­­nul magasabb heti óraszám­ban idegen nyelvet, termé­szettudományi és más tár­gyakat. Kétszáznyolcvanat közép­iskolás kollégiumban, illetve diákotthonban 85160 fiatal lakik. A menzán étkezők szá­­­ma 13 630, a tanulószobáso­ké 35 651. Diákotthonban ét­kezik 3885 olyan középisko­lás, aki externátusi rend­szerben, azaz magánházak­­nál lakik. Még egy figyelemre méltó adat az idei tanév­­ statiszti­kájából: 2003 középiskolás kap társadalmi tanulmányi ösztöndíjat. (MTI) Óriás berendezés A Csepeli Egyedi Gépgyár a Szovjetunió csőgyárainak rekonstrukcióprogramjához speciális óriásberendezéseket gyárt. Magyar tervek alap­ján készítették el a 11 mil­lió forint értékű körkemen­cét, kiszolgáló berendezései­vel együtt. Az óriás forgóke­mence átmérője 24 méter. A berendezést a gyár udva­rán most összeszerelik, majd alkatrészeire bontva szállít­ják a Szovjetunióba.

Next