Délmagyarország, 1965. december (55. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-03 / 285. szám

Szovjet—brit megállapodás Megegyezés Lusakában Maden az ember érdekében történik Napirenden a szegedi táj körzetesítése Életbe lépett az iskolareform Kom­bin­ált földmunka­gép A közelmúltban mutatták be a nyugatnémet Schaeff-cég és a budapesti Vörös Csillag Traktorgyár közös koope­rációjával készült első kombinált földmunkagépet. A magyar vállalat által gyártott dömperhez a német part­ner tervezte és készítette az árokásó és földegyengető berend­ezést 1 114 C­Y 4 K SZOCIALISTA MVHhÍSPART LAPJA 55. évfolyam, 285. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1965. december 3. Sok millió forintos társadalmi munka Országosan fél év eredménye 140 millió • Szeged lakossága az idén is sikeresen segített A Minisztertanács Tanács­­Szervek Osztályának most zárult le az a vizsgálata, amely országszerte felmérte a lakosság tevékenységét a társadalmi munkában. Meg­állapították, hogy minde­nütt ésszerűen, jól gazdálkodnak a köz­ségfejlesztési alappal, amelyet közvetlenül a la­kosság érdekében használ­nak fel. Egy-egy területen ebből lesz magasnyomású vízhálózat, korszerű, aszfalt­­burkolatú gyalogjárda, köz­terek parkosítása stb. S hogy a tanácsok községfejlesztési alapjaiból még több min­denre teljen, arról a lakos­ság társadalmi munkájával gondoskodik. A különböző feladatok megoldásához fel­használt helyi erőforrások értéke országos viszonylat­ban tavaly megközelítette a 350 millió forintot, az idén pedig csupán az év első hat hónapjá­ban több mint 140 millió forint volt. Szegeden a kerületi taná­csok is élnek a lehetőség­gel és örömmel felkarolják a lakosság kezdeményezését a társadalmi munkákban. Ennek a kapcsolatnak évek óta szép hagyománya van. Évről évre mind több az az új érték, amely a lakosság közvetlen hozzájárulásával születik a kerületekben. Az I. kerületben Újszege­­den a Rózsa Ferenc sugárút parktükrének tervezése a Szegedi Városgazdálko­dási Vállalat tervező kol­lektívájának munkáját di­cséri. Mintegy 50 ezer forint érté­kű társadalmi munkát ka­matoztatnak a társadalom érdekében. A Batthyány ut­ca, a Nagykörút és a Petőfi Sándor sugárút által hatá­rolt területen úgynevezett belső tömb felhasználásával tervezik a József Attila Tudomány­­egyetem KISZ-lakásépítési akcióját megvalósítani.­­A terület, közművesítési, át­vezetési és villanyhálózati tervezését ugyancsak társa­dalmi munkával végzi el 122 ezer forint értékben a Sze­gedi Tervező Vállalat KISZ- szervezete. Ennek megvaló­sítására szocialista szerződést kö­töttek az I. kerületi ta­náccsal. Nemrégiben három lakást szüntettek meg Újszegeden, a Mező Imre általános isko­lában, s alakítottak át tár­sadalmi munkában tante­remmé. Ez is kollektív mun­ka eredménye, a többi kö­zött részt vett benne az épí­tőipari technikum számos diákja, az Ifjú Gárda ifjú­sági város sok növendéke, s az iskola szülői munkakö­zösségének tagjai közül is többen, mint például Tolnai Tibor és Újszászi András. A II. kerületi tanácsnál a harmadik negyedév lezárá­sával már számot vetettek az idei társadalmi munka várható értékével. 80 ezer forinttal ez máris több, mint amen­­­nyit eredetileg terveztek. Minden bizonnyal ez az ér­ték eléri, sőt meghaladja év végéig a 300 ezer forintot. Jellemző a lakosság akti­vitására, hogy a közelmúlt­ban felújított utcákat szinte mindenütt parkosí­tották, virágosították, például a Kecskeméti, a Deb­receni utcát, a Szilléri su­gárutak Az új aszfaltjárdák lefektetéséhez a lakosság is hozzájárult azzal, hogy a régi téglajárdát felszedték, így annak anyagát olyan he­lyen használják fel, ahol ed­dig még gyalogjárda sem volt. Igen örvendetes, hogy aszfaltjárdák húzódnak most már a legkiesőbb területen is, a Csap utcában, a Lugas utcában, az Irinyi János ut­cában és egyebütt. A szülői munkaközösségek összefogását dicséri az iskolákban és óvodák­ban a kisebb-nagyobb külső és belső javítás is. Az itt végzett társadalmi munka értéke 105 ezer­ forint. A ge­­dói általános iskola tanter­meit például a szülői mun­kaközösség tagjai, karöltve a pedagógusokkal, fehérre meszelték, s utána elvégez­ték a takarítást is. A III. kerületi tanács a társadalmi munkák szerve­zésében tavaly az első he­lyet érdemelte ki. Ennek eredményeként 250 ezer forint jutalommal gyarapíthatta községfej­lesztési alapját. Az év vége még messze van, de máris számot vetettek, hogy az idén is pályázhat­nak-e az elsőségre. Annyi már bizonyos, hogy a lakos­ság mintegy 500 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett el eddig. A kerületi tanács tovább folytatta korábbi program­ját, s korszerűsítette a gya­logjárdát a Váradi, a Csen­des, a Dobó és a Harmat utcában, a Szabadság téren. Például Ambrózi László, Nagy Istvánná, Virágos Ist­ván, Papp Irén és Molnár János tanácstagok is min­den esetben beszélgettek választókerü­letükben a lakossággal, amikor egy-egy nagyobb társadalmi munkára, össze­fogásra volt szükség. Az összefogás eredményeként született a Lendvai utcában a kerékpárút, s létesült kör­hinta a Petőfi Sándor sugár­úti bölcsődében az apró gyermekeknek. A szülői munkaközösség 5 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett itt, amelyet Rácz István, a bölcsőde szülői munkaközösségének elnöke szervezett. De beszélhetünk a Tolbuhin sugárúti MVM 600-as Iparitanuló Intézet és Szakközépiskola növendé­keinek áldozatos munkájá­ról is, hiszen szabad idejük eg­y részé­ben javították meg a Korda sori orvosi rende­lőnél beállott csőrepedést. Ugyanitt a rendelőben vá­laszfalat húztak a kőműves­tanulók, míg más növendé­kek tanácsháza kerítését festették újra. A három kerület mind­egyikében élő, eleven a lakosság ak­tivitása, amikor a közösség javáért kell tenni, hiszen tudják, hogy az új javak saját ér­deküket is szolgálják. Az adatok még nem véglege­sek, de várható, hogy Sze­geden a három kerületben év végére a társadalmi mun­ka értéke eléri vagy meg­haladja az egymillió forintot. Teljesítették évi exporttervüket A Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat egy hónappal a határidő előtt teljesítette ez évi exporttervét. Év végéig több mint 300 ezer négyzetméter ponyvát és más műszaki szövetet gyártanak terven felül, a külföldi megrendelők kívánságára. Az exportterv túlteljesítésének értéke megha­ladja majd a 16 millió forintot. A terven felül készülő szövetek jelentős részét — mint­egy hatvanezer négyzetméter anyagot — megtakarított fo­nálból gyártják. A számottevő megtakarítást az előkészí­tésnél hulladékcsökkentéssel, a szövődében a technológiai utasításoknak megfelelő pontos gépbeállítással érték el. Az export­munkában az év folyamán számos új feladatot is megoldottak, így például a Szovjetunió megrendelésére több tízezer négyzetméter, úgynevezett könnyített súlyú kenderponyvát is szőttek. Az éves terven felül gyártásra kerülő ponyvaanyagot is nagy részben a Szovjetunió ve­szi át. Norvégiának különleges cikket, postazsákokat gyár­tanak az éves terven felül. Könnyűipari beruházások a külkereskedelem fizetési mérlegének javítására A könnyűiparban az 1966, illetve az 1967-es tervév be­ruházásainak előkészítése so­rán külön csoportosították azokat, amelyek közvetlenül és hathatósan hozzájárulnak a külkereskedelem export árualapjának növeléséhez, il­letve az import csökkentésé­hez. Ilyen úgynevezett fize­tési mérleg javítását célzó beruházásokra 70 javaslatot nyújtottak be a vállalatok, s a gazdaságosság, a legna­gyobb devizabevétel és egyéb körülmények mérle­gelése után 35-öt fogadtak el jövő évi, illetve 1967. évi megvalósításra. Az elfogadott, s már a tervbe is beépített mérleg­javító­ beruházások összesen 417 millió forintos költség­gel járnak. Ennek az ös­­­szegnek nagyobb részét gépek be­szerzésére fordítják, hogy azokkal újabb terme­lőkapacitásokat nyerjenek. A Pápai Textil­gyár például 13 millió forint értékben sze­rezhet be gépeket a tarkán­­szőtt szintetikus és pamut­fonalat tartalmazó kelmék nemes kikészítéséhez. Az új gépek lehetővé teszik, hogy 28 millió forinttal növel­jék az exportgyártmányok értékét. Felújítják a Richards Fi­nomposztógyár soproni üze­mének fésűsfonodáját, hogy a korszerűbb gépekkel 550 tonna fésűsfonallal többet állíthassanak elő. A vállalat győri üzemében a szövődéi kapacitást bővítik, hogy ez­által 1 millió négyzetméter woolacr­l típusú szövettel többet gyárthassanak. A fizetési mérleg javító be­ruházások egy része az import csök­kentését szolgálja. A Bőripari Vállalat simon­­tornyai gyárában fokozzák a cipőfelsőrészre alkalmas krómos bőr gyártását, és az így készülő 110 000 négyzet­­méter bőrrel importot taka­rítanak meg. Hetvenmillió forintos költ­séggel létesül az az üzem, ahol feldolgozzák majd a bőr­iparban keletkező hulladé­kot, és az így előállítandó 1100 tonna rostműbőr lehetővé te­szi, hogy a behozatalt mér­sékeljék. A 35 beruházásból 21 még 1066-ban befejeződik és csu­pán 14 húzódik át a követ­kező évre. A számítások sze­rint ezek a beruházások Illést tartott a szentesi és szegedi járási pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt szentesi járási bizottsága ülést tartott. Az ülésen megjelent Győri Im­re elvtárs, az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­nak első titkára, részt vett és felszólalt Tóth Mátyás elvtárs, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága osztályve­zető-helyettese. Kurucz Már­ton elvtárs, a járási pártbi­zottság első titkára tartott beszámolót a Központi Bi­zottság novemberi üléséről. Ugyancsak ülésezett a szegedi járási pártbizottság. Részt vett és felszólalt az ülésen Rózsa István elvtárs, az MSZMP Csongrád me­gyei bizottságának titkára is. A Központi Bizottság no­vember 18—20-i üléséről Török József elvtárs, a já­rási pártbizottság első tit­kára tartott beszámolót. Javult a szegedi üzemek szociális ellátottsága Fekete-fehér öltözők — Korszerű étkezési lehetőségek — 4 művelődés új termei Hét végi üdülőház 1965-ben számos új létesít­ménnyel gazdagodtak és gaz­dagodnak a szegedi üzemek. A tetemes beruházási tételek­ből jelentős összegek szolgál­ják a dolgozók munkakörül­ményeinek javítását, az egész­séges környezet, a higiénikus tisztálkodási lehetőségek, mű­velődési és pihenési alkal­­mak megteremtését. A szalámigyárban nemrég fejeződött be a 73 milliós rekonstrukciója. Eb­ből az összegből 8 millió 800 ezer forintot fordítottak szo­ciális létesítményekre. Ennek eredményeként sikerül meg­valósítani azt a régi törek­vést, hogy az utcai ruha ne „találkozzon” az üzemi ruhá­val. Műszak előtt a dolgo­zó zárt szekrénybe teheti holmiját, a munkaruhát pe­dig műszak végeztével a rá­­csozott, s így szellőzést jól biztosító fogásokra helyezhe­ti. A 600 személy befogadá­sára elegendő, saját hőköz­pontból fűtött úgynevezett fekete-fehér öltözőrendszer megvalósulása igen sokat jelent a húsipari dolgozók számára, aminthogy a szép kivitelű fürdő, a korszerű fülkék sora is régi igény be­teljesedését jelenti a szalá­migyárban. Ezer adagra „hitelesítették” az új konyhát. A modern szekrényekben gázzal törté­nik majd a sütés, az úgyne­vezett duplikátorokban, vagy­is a fedeles duplafalú üstök­ben pedig gőz főzi meg a le­vest, főzeléket. Százhúsz em­ber étkezik egyszerre az étte­remben, ahová — hogy gyor­sabb legyen a felszolgálás — kézikocsikra helyezett tál­cákon egyszerre 8 ember ebédjét szállítják. A jövő héten mind az öltözőrend­szert — a helyiségek egy része már üzemel —, mind az ebéd­lőt birtokba vehetik a dol­gozók. Az elegáns irodákon kívül új egészségügyi létesítmény­nek is örülhetnek a szalá­migyáriak, az orvosi és fog­orvosi rendelőknek. Ugyan­csak régi gondot old meg az úgynevezett ruhacsererak­tár, amelynek számozott pol­cain ki-ki saját ruháját talál­hatja meg a váltás alkalmá­val. A textilmüvek j­­ loven­_____________________dő le­ányszállásának helyiségeiben most folynak a fűtés-szerelés befejező munkálatai. A nyolc­van munkásnő számára ké­szült új otthon 4 személyes szobáiba egyelőre a legjob­ban rászorult vidéki ipari tanulók költöznek majd be, ha — előreláthatólag decem­ber végén — megtörténik az átadás. Ugyancsak december végén kerül sor az öltözők­­fürdők régóta nagyon várt át­adására; a gyár férfi­ dolgo­zói akkor veszik birtokukba valamennyi régi helyiséget, a közel kétezer munkásnő pe­dig az új szociális épületet. kívül-belül szépre sikerült irodaház építésére, valamint az öltözők, fürdők, mosdók felújítására összesen három­millió forintot áldoztak a beruházók A gumigyárban év ___________ele­jétől folyik az öltözők építé­se, egymás után adták át az elkészült szinteket. A náluk is szükséges fekete-fehér rendszerből még csak a feke­te­ részt használhatják öltö­­zéskor a dolgozók, december végéig azonban befejeződik az építkezés, s akkor sor ke­rül a több mint 800 személyt befogadó helyiségek teljes átadására. A május óta üze­melő új konyhában naponta 1500 adagot készíthetnek el, az étterem egyidőben 150 sze­mély részére biztosít étkezé­si lehetőséget. A Tisza-pa­­raud­varon­­ augusztusban adták át a 10- es AKÖV pályaudvari kiren­deltségét. Az új iroda-, va­lamint a 150 főt befogadó fürdő-, öltöző-, ebédlő- és az úgynevezett tartózkodó helyi­ségekre egymillió 300 ezer forintot költött a beruházó vállalat. A Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat újszegedi szövőgyárában 700 ezer forin­tos költséggel új, 1500 adagos üzemi konyha létesült. Több más üzemben­­ szintén javul a szociális el­látottság. Az ÉM Csongrád Megyei Építőipari Vállalat­nál új irodahelyiségeket, és kulturális célokat szolgáló termeket adtak át a közel­múltban. A négy előadóte­rem — melyek között 200 sze­mélyes helyiség is van — s a 70 férőhelyes klub fontos új művelődési lehetőségeket jelent az építőipar dolgozói számára. A vasöntöde, a konzervgyár és a 10-es AKÖV részére úgynevezett hét végi üdülőházak is épül­tek idén a Tisza mellé. Ezek­ben az építményekben egy­részt kétágyas vendégszobák nyújtanak lehetőségeket akár hosszabb ideig tartó üdülés­re is, másrészt a kabinsor fülkéi egész nyáron rendel­kezésére állnak a vállalatok dolgozóinak. a régi lak­A kábelgyáriak tanya­épületben szétszórtan mintegy 6 millió dollár és 7 elhelyezett irodák után öröm millió rubel többletexportot­tel költöztek át az új, mo­­tesznek majd lehetővé. (MTI) dern irodahelyiségekbe. A

Next