Délmagyarország, 1966. október (56. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-09 / 239. szám

Jd­ai szívunkk&L: Podgornij holnap Bécsbe érkezik A felvásárlásról, a lakosság ellátásául Az őszi munkák helyzete „Jel­entkeztek" a ecpicck VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK, 36. évfolyam, 230. szám Ára: 80 fillér Vasárnap, 1966. október 9. A párt politikájának iránya a dolgozók é­ltszínvonalának emelése Kádár János elvtárs a Magyar Hajó- és Darugyár pártértekezletén Nagy múltú üzem kommunistáinak ta­nácskozásán, a Magyar Hajó- és Daru­gyár pártértekezletén, az angyalföldi gyár­egység művelődési házában, részt vett szombaton Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára Németh Károly elvtársnak, a buda­pesti pártbizottság első titkárának és Kó­­nyi Gyula elvtársnak, a XIII. kerületi pártbizottság első titkárának társaságá­ban. Az üzem három budapesti és két vidéki gyáregysége csaknem 1 ezer 500 párttagjának küldöttei mérlegre tették, milyen eredményeket hoztak az elmúlt esztendők a több mint tízezer főt foglal­koztató gyáróriás életében, melyek voltak a gyorsabb előrehaladás gátjai, s mit kell tenniök a kommunistáknak a politikai és gazdasági munka hatékonyabbá tételéért. A gyári pártbizottság beszámolóját ele­ven, őszinte hangú vita követte. A Központi Bizottság első titkárának felszólalása A beszámoló feletti vitá­ban felszólalt Kádár Já­nos elvtárs is. Bevezetőben meleg szavakkal köszöntötte a gyáróriás kommunistáit, dolgozóit, s tolmácsolta a Központi Bizottság üdvözle­tét, jókívánságait. A továb­biakban néhány időszerű belpolitikai kérdéssel foglal­kozott. Egyebek közt arról beszélt, hogy a forradalmi munkáspártok, így a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt életében is nagy esemény, fontos állomás a párt legma­gasabb fórumának, a kong­resszusnak a tanácskozása. Az MSZMP közelgő IX. kongresszusának az a fel­adata, hogy számot vessen az elmúlt esztendőkben megtett úttal,­­az elért eredményekkel, a hiányosságokkal, s megszab­ja a következő időszak ten­nivalóit. — Bizonyos vagyok benne — folytatta a párt első tit­kára —, hogy a legutóbbi kongresszus óta eltelt évek mérlege pozitív lesz. A mö­göttünk levő négy-öt esz­tendőben gyarapodott, erő­södött népgazdaságunk. Ha­talmas és jelentős ipari lé­tesítmények születtek, tete­mesen nőtt iparunk terme­lése, s javultak mezőgazda­ságunk eredményei. Nagyot léptünk előre kulturális té­ren, szebb, gazdagabb lett népünk élete. Erősödött a párt és a tömegek közötti kapcsolat. Kádár János elvtárs ez­után arról beszélt, hogy van­nak, akik aggályoskodva te­szik fel a kérdést: vajon kellően érvényesül-e napja­inkban a párt és a munkás­­osztály vezető szerepe? A párt és a munkásosz­tály vezető szerepe min­denütt érvényesül, ahol a munkásosztály történelmi céljáért, a szocializmusért és a kommunizmusért dol­goznak, ahol érvényt szereznek ai munkásosztály élcsapata, for­radalmi pártja politikájá­nak. Van olyan munkahely, intézmény, ahol nem ez a politika érvényesül teljes mértékben? Bizonyára van. Ha azonban valamilyen mó­don azt próbálnánk felmér­ni az elmúlt négy-öt év alatt: emelkedett, vagy csökkent az ilyen helyek száma, feltétle­nül arra az eredményre jut­nánk, hogy pártunk, mun­kásosztályunk vezető szerepe helyileg, lokálisan, még a részterületeket illetően is nőtt és erősödött. Érezhetően erősödött és szilárdabbá vált az elmúlt években a munkás-paraszt szövetség is, döntően annak következtében, hogy pa­rasztságunk a szocialista gazdálkodás útjára tért. E szövetség erejéről, a falvak népének helytállá­sáról tanúskodnak a lelki­ismeretesen és szépen meg­művelt földek, a mezőgaz­dasági termelés alakulásá­nak számszerű adatai. A párttagok és pártonkí­­vüliek közötti viszony alaku­lásáról szólva a párt első tit­kára megállapította, hogy a kommunisták, és a pártonkí­­vüliek összefogása a szocia­lizmus alapján, szocialista céljaink megvalósítása érde­kében jött létre, s ez a kap­csolat erős, egészséges ala­pokon nyugszik. A pártnak jó félmillió tagja van, s a párt körül milliók tömö­rülnek, akik egyetértenek politikánk irányvonalával, helyeslik céljainkat, és dol­goznak is megvalósításu­kért. A gazdasági építés idősze­rű kérdéseivel foglalkozott ezután és hangsúlyozta: a gazdaságirányítás rendszeré­nek reformja azt a célt ál­lítja elénk, hogy a rendel­kezésünkre álló termelőesz­közöket és beruházási össze­geket az eddiginél jobban kamatoztassuk a szocialista társadalom teljes felépítésé­­ben és ezzel egyidejűleg a dolgozók életszínvonalának emelésében. Az új gazdaság­­vezetési szisztéma nagyobb hatás­kört és önállóságot bizto­sít a helyi állami és gaz­dasági szerveknek, s ez biztosítéka a pártszer­vezetek szerepe növekedésé­nek is. A pártszerveknek ugyanis az eddiginél sokkal nagyobb lehetőségük lesz a gazdasági építőmunka befo­lyásolására, a párt gazda­ságpolitikájának érvényesí­tésére. A gazdaságirányítás reformjával kapcsolatban Kádár János elvtárs meg­említette, hogy híresztelések kaptak lábra különféle ár­emelkedésekről. Ezeket a hí­reket bizonyos­­ rendsze­rünket nem nagy kedvelő — emberek kezdték terjeszteni, tudatosan, azzal a céllal, hogy nyugtalanságot keltse­nek. A híreszteléseknek azon­ban nincs reális alapjuk, álhírek. Kádár János elvtárs utalt arra, hogy a Központi Bi­zottság nyilvánosságra ho­zott határozata világosan rögzíti: a mechanizmus re­formja során 1968 elején meg kell vizsgálni és he­lyesbíteni kell a termelői árakat. Az intézkedések bi­zonyos fogyasztói árakat is érintenek majd, felfelé és lefelé egyaránt. A párt politikájának irá­nya azonban egyértelmű: a dolgozók életszínvonalának emelése. S ahogy eddigi céljainkat valóra váltottuk, erre vonat­kozó terveinket is megvaló­sítjuk, sőt, ha lehet, túl is teljesítjük az előirányzatot. Felszólalása befejező ré­szében Kádár János elvtárs néhány külpolitikai kérdés­ről szólt. Kiemelte, hogy nép­­köztársaságunknak nemzet­közi tekintélye az elmúlt idő­szakban tovább növekedett, s a nemzetközi élet porond­ján az erőviszonyok a szo­cialista országok javára vál­toztak. Kemény szavakkal bélye­gezte meg az amerikaiak vietnami agresszióját, amely leplezetlenül mutatja, hogy az imperializmus sem­mibe veszi az emberiesség, a nemzetközi jog legelemibb követelményeit, nem riad vissza a legvandálibb tet­tektől sem, ha érdekei ezt kívánják Vietnamban. Azon­ban sohasem fogják elérni céljaikat, a hős vietnami nép nem hajt térdet az agresszorok előtt, s kiűzi hazájából a betola­kodókat. Kádár János elvtárs végül hangsúlyozta, hogy a Ma­gyar Hajó- és Darugyár — amely nagyszerű munkásha­gyományok őrzője — eddigi eredményeivel, munkasike­reivel tevékenyen járult hoz­zá népgazdaságunk fejlődé­séhez. Bizonyos, hogy a gyár munkáskollektívája a továb­biakban is méltó lesz tradí­cióihoz, eredményesen birkó­zik meg a jövő feladataival - fejezte be nagy taps köz­ben felszólalását Kádár Já­nos elvtárs. (MTI) Decemberig elkészül a Széchenyi téri útfelújítás Hetek óta útépítők száll- szól, annál is inkább, mert gyalogjárdát képeznek ki. A­ták meg Szegeden a Széche- az új alapok lefektetésével színészbejáró előtt továbbra nyi tér északi oldalát, a Vel együtt az érdekelt vállala- is meghagyják a pihenőte­­resmarty és a Wesselényi ték a közműhálózatot is ki­­vét, illetve azt a városkép­utcát A Belvárosnak ez­t cserélik, korszerűsítik ezen­hez méltóan alakítják át része valósággal „felfér­­a szakaszon is. Erre a mun­ nagyobb módosításra nyí­ dak­”, hogy majd korszerű kiképzést kapjanak az út­testek és a gyalogjárdáik. László Iván, az I. kerületi tanács építési és közlekedé­si csoportjának vezetője ar­ról tájékoztatott bennünket: ez a mostani, nagyszabású munka részét képezi annak az útépítési programnak, amelyet a harmadik ötéves tervben valósítanak meg a városnak a Lenin körúttól a Tisza-part felé eső ré­szén. A régi alapú úttest elég­telenné vált, hiszen annak idején nem a mai, meginö­­vekedett forgalomra és te­herbírásra építették. Nem volt alatta vízelvezető réteg sem, s ez okozta, hogy az úttest időről időre megre­pedezett, majd felvált, s hiába költöttek rá, az éve­ken át tartó javítás többe került, mint az új úttest építése. A mostani átépítés mintegy 30 évi időtartamra sok lehetőség a korszerűsí­tés érdekében a Wesselényi utcában. A Tisza Szálló Széchenyi téri sarkától a Magyar Tanácsköztársaság útjáig kiszélesítik a gyalog­járdát, míg szemben, a tör­vényszék előtti szakaszon teljesen megszüntetik a gyalogos közlekedést, csak egy 60 centiméter széles sá­vot hagynak meg. Az így szabaddá tett területen par­­kírozóhelyet hoznak létre, ahol elférhet majd 12 sze­mélygépkocsi és két autó­busz. Ugyancsak parkírozás­ra alkalmas területet ala­kítanak ki a Szabadság Filmszínházzal szemben, a színház épülete előtt is. Itt mintegy tíz személygép­kocsi parkírozhat zavarta­lanul, hiszen a filmszínház előtt 3 méter 60 centiméter széles lesz a gyalogjárda, vagyis a gyalogos közleke­dést biztonságosabbá teszik, kára 1 millió 200 ezer fo­rintot költ az I. kerületi ta­nács. A terveket a Szegedi Tervező Vállalat készítette, a kivitelező pedig a Sze­gedi Városgazdálkodási Vál­lalat. A tervek szerint de­cember második felére lesznek kész a munkával. S nemcsak egyszerű fel­újítást­­ tartalmaz ez az út­építési program, hanem bi­zonyos módosítást is a köz­lekedési rendben. Az Anna­­kúti csemegeüzlettől a Dó­zsa György utcáig szélesí­tik a gyalogjárdát a Szé­chenyi téren, illetve a Vö­rösmarty utcában. Ezen a szakaszon a villamossínt is úgy rendezik át, hogy az úttestet ne keresztezze több­ször is, mint ahogy ez eddig volt. A színház előtti sza­kaszon a négy méter széles gyalogjárdát viszont 2 és fél méterre „faragják” le, míg szemben, a­­ Tancsó Miklós kollégium előtt szélesebb Román mezőgazdasági küldöttség a Parlamentben Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök­­helyettese szombaton a Par­lamentben fogadta a Nico­­lae Grosan-nak, a Román Szocialista Köztársaság me­zőgazdasági főtanácsa elnö­kének vezetésével hazánk­ban tartózkodó román mező­­gazdasági küldöttséget. A baráti légkörben lezajlott fo­gadáson részt vett Losonczi Pál földművelésügyi minisz­ter. (MTI) Befejeződött a KGST végrehajtó bizottságának tanácskozása 1966. október 4-e és 7-e között Moszkvában tartotta 25. ülésszakát a KGST vég­rehajtó bizottsága. Az ülésszakon a tagorszá­gok miniszterelnök-helyet­tesei vettek részt. Hazánkat Apró Antal, a magyar for­radalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese képviselte. A végrehajtó bizottság megvitatta a KGST külke­reskedelmi állandó bizott­ságának jelentését „a KGST-országok és Jugoszlá­via 1966—1970-re szóló hosszú lejáratú árucsere­­egyezményeivel összefüggő tárgyalásokról és az egyez­mények megkötéséről”. A végrehajtó bizottság javasolta: folytassák a szó­ban forgó országok kölcsö­nös kereskedelmének bővíté­sét az 1960—1970-es idő­szakban. A KGST-országok, vala­mint Jugoszlávia 1966—1970. évi hosszú lejáratú árucse­re-egyezményeivel összefüg­gő tárgyalások és az egyez­mények megkötése kérdései­nek megvitatásában a Ju­goszláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaság képviselője is részt vett. A végrehajtó bizottság megvitatta azokat a javasla­tokat, amelyek értelmében az 1967—1970. közötti idő­szakban az érdekelt orszá­gok között szakosítani kell a Diesel-hajók gyártását és szállítását A végrehajtó bizottság a gazdasági együttműködés néhány más kérdését is megvizsgálta. Október 27-én ül össze a Szeged városi pártértekezlet Tegnap, szombaton dél­előtt a Kálvin téri pártszék­­házban ülést tartott a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi bizottsága, Sípos Géza elvtársnak, a városi pártbizottság titká­rának elnöklésével. Az ülé­sen részt vettek az MSZMP Szeged városi Revíziós Bi­zottságának tagjai is. A vá­rosi pártbizottságnak a párt­­értekezlet elé kerülő beszá­­molótervezetét Perjési Lász­ló elvtárs, a városi pártbi­zottság első titkára terjesz­tette elő. Az előterjesztést részletes vita követte, amelyben felszólaltak dr. Piros László, Kispál Jenő, Nagy István, dr. Szél Éva, Papp Gyula, Deák Béla, Czifra Pál, Gaál Géza, dr. Márta Ferenc, Gyuris Vin­ce, dr. Lőkös Zoltán, Balog István és dr. Nyilasi Zol­tán elvtársak. A vitát követően az MSZMP Szeged városi bi­zottsága elfogadta a beszá­molót és határozatot hozott a városi pártértekezlen t­isz­­szehívásáról október 27- én, csütörtökön reggel 8 órá­ra. Járási, városi pártértekezletek Csongrád megyében E héten megkezdődnek Csongrád megyében az MSZMP járási és városi pártértekezletei. Elsőnek a Szentes városi pártértekezle­­tet tartják meg október 14- én, majd másnap, október 15-én Szegeden kerül sor a járási jogú BM pártbizott­ságot megválasztó küldöttér­tekezletre. Október 18-án lesz Szegeden az építőipari pártértekezlet, amelyen megválasztják az ugyan­csak járási jogú építőipari pártbizottságot Október 19- én a szentesi járási, októ­ber 21-én a Csongrád váro­si, október 22-én a szegedi járási és a makói járási, ok­tóber 26-án a Makó városi és október 29-én a hódme­zővásárhelyi városi pártér­tekezlet ül össze. Megnyílt a szovjet-magyar gazdasági és műszaki kormányközi bizottság ülése Moszkvában megnyílt a szovjet—magyar gazdasági és tudományos-műszaki kor­mányközi bizottság ülése. A Kreml nagy palotájában ta­lálkoztak a küldöttségiek Apró Antal és Mihail Le­­szecsko miniszterel­nök-he­lyettesek vezetésével Apró Antal az ülés meg­nyitása alkalmából megelé­gedését fejezte ki Magyar­­ország és a Szovjetunió gaz­dasági kapcsolatainak fej­lődése felett. Megjegyezte, hogy a múlt évben 900 mil­lió rubelt tett ki a két or­szág közötti áruforgalom. A magyar országgyűlés küldöttsége Minszkben A magyar országgyűlés küldöttsége, amely Gáspár Sándorral, az MSZMP Poli­tikai Bizottsága tagjával, az Elnöki Tanács helyettes el­nökével az élén csütörtök óta tartózkodik a Szovjet­unióban, szombaton délben a Belorusz Köztársaság Leg­felső Tanácsának meghívá­sára Moszkvából Minszkbe repült A magyar, szovjet és be­lorusz zászlókkal díszített minszki repülőtéren a köz­társaság vezetői meleg sze­retettel köszöntötték képvise­lőinket. A magyar küldöttség minszki tartózkodásának első programpontja a Legfelső Tanácsnál tett látogatás volt.

Next