Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-03 / 285. szám
Lezárult a vita a pártkongresszuson A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 56. évfolyam, 285. számára: 50 fillér Szombat, 1966. december 3. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ Fehér Lajos és Czinege Lajos elvtársak felszólalása — Ismét több külföldi delegátus köszöntötte a kongresszust — Nyilatkozat Vietnamról Az MSZMP IX kongresszusa tegnap folytatta és befejezte a vitát az első négy napirendi pont felett. A délelőtti ülésen Molnár Frigyes elvtárs, a Bács- Kiskun megyei pártbizottság első titkára elnökölt, s elsőként Fehér Lajos elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese szólalt fel. Ezután Tömpe István elvtárs, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke előterjesztette a bizottság jelentését, majd ismét felszólalások következtek. Felszólalt: Jedlicska Gyula elvtárs, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára, Novobáczky Károly elvtárs, akadémikus, Gyimóthi Dénes elvtárs, a pápai járási pártbizottság első titkára, majd szünet következett. A szünet után Korom Mihály elvtárs, a Központi Bizottság titkára elnökölt. Bejelentette, hogy újabb 121 távirat és levél érkezett a kongresszus titkárságára, és ezzel az üdvözletek száma 1083-ra emelkedett. Külföldről eddig 62 üdvözlet érkezett. Az elnöki bejelentés után K. Papp József elvtárs, a Tolna megyei pártbizottság első titkára. Nagy János elvtárs, rudabányai alapszervezeti párttitkár. Ilie Verdet elvtárs, a Román KP Központi Bizottsága állandó elnökségének tagja. Giacomini Agostino elvtárs, a San Marino-i KP Központi Bizottságának tagja. Enrique Lister elvtárs, a Spanyol EP Politikai Bizottságának tagja beszélt a kong Fehér Lajos p resszuson. Az ebédszünet után Méhes Lajos elvtárs, a KISZ KB első titkára elnökölt, és bejelentette, hogy eddig 116-an jelentkeztek felszólalásra, és közülük 45-en szólaltak fel. Az elnökség nevében indítványozta, hogy a kongresszus még három felszólalónak adjon szót, majd a vitát zárja le. A javaslatot egyhangúlag elfogadták, s felszólalt még dr. Bakos Zsigmond elvtárs, a VI. kerületi pártbizottság első titkára, Szabó Elek elvtárs, a Vörös Csillag Traktorgyár pártbizottságának titkára és Szviridov Ivánné elvtársnő, az ófehértói Búzakalász Tsz elnöke. Szünet után Komócsin Zoltán elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a KB titkárának elnökletével folytatódott az ülés. Az elnök bejelentette, hogy Biszku Béla, Horváth András és Nógrádi Sándor elvtársak — a második, harmadik és negyedik napirendi pont előadói — elálltak a zárszótól, mert az előadott napirendi javaslatokkal kapcsolatban választ igénylő probléma nem merült fel a vitában. Nagy taps közben Kádár János elvtárs, a Központi Bizottság első titkára lépett a szónoki emelvényre és elmondta vitazáró beszédét. A Központi Bizottság első titkárának hosszan tartó, nagy tapssal fogadott beszéde után határozahhozatal következett. A kongresszus a Központi Bizottság beszámolóját, Kádár János elvtárs vitazáró beszédét és az írásban benyújtott határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. Ugyancsak egyhangúlag elfogadta a kongresszus Biszku Béla elvtárs előadói beszédét és a párt szervezeti szabályzatának módosítását. Egyhangú határozattal fogadta el a kongresszus a Központi Revíziós Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság jelentését. Az elnöklő Komócsin Zoltán elvtárs ezután a Központi Bizottság, a kongresszus elnöksége és a küldöttcsoportok megbízatása alapján javaslatot terjesztett elő arra, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa külön nyilatkozatban is ítélje el az Egyesült Államok vietnami agresszióját. A nyilatkozattervezethez — amelyet a kongresszusi küldöttek előzetesen kézhez kaptak — módosító javaslat nem érkezett. A kongresszus a benyújtott nyilatkozattervezetet egyhangúlag határozattá emelte. A IX. kongresszus pénteki tanácskozását az elnöklő Komócsin Zoltán zárta be. (Mai számunkban Fehér Lajos, Czinege Lajos, Végh László és a külföldi delegátusok felszólalását, a mandátumvizsgáló bizottság jelentését és a kongresszus Vietnamról szóló nyilatkozatát közöljük. Kádár János vitazáró beszédét vasárnapi számunkban ismertetjük.) A szövetkezeti parasztság számíthat az egész társadalom támogatására A VTTI kongresszus óta eltelt évek egyik fő jellemzője, hogy ebben az időszakban már nemcsak a város, hanem a falu is szocialista alapokon fejlődött. Pártunk IX. kongresszusa megelégedéssel állapíthatja meg: a szocialista forradalom ügye sikeresen haladt előre a mezőgazdaságban is. Termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink nagy többsége az utóbbi években megszilárdult. Fiatal nagyüzemi mezőgazdaságunk eredményes továbbfejlődésének igen fontos feltételeit teremtjük meg a gazdaságirányítási reform megvalósítása során. Döntés a tsz-ek hiteleiről A Központi Bizottság álláspontja szerint a mezőgazdasági ár-, adó- és pénzügyi rendszer továbbfejlesztésével is arra kell törekedni, hogy gazdaságpolitikánk végrehajtásához kedvezőbb feltételeket teremtsünk. A harmadik ötéves tervben fokozatosan olyan mezőgazdasági árszínvonalat igyekszünk kialakítani, amely a mezőgazdasági munka növekvő termelékenysége mellett a gazdaságok többsége számára lehetővé teszi hogy saját árbevételeikből mindinkább pótolhassák az elhasználódott állóeszközöket, fedezni tudják anyagi ráfordításaikat, tagjaiknak a bérből élők életszínvonalához közelítő személyi jövedelmet nyújtsanak, s végül a termelés tervezett bővítéséhez szükséges felhalmozást — illetve az erre a célra felvett hitelek visszafizetését — saját erőből fedni téri’üik. Az önálló gazdálkodás e követelményeit a gazdaságok egy részénél csak olyan fokú tovább mezőgazdasági árszínvonalemeléssel lehetne meg.z ősi taru, amely ma nagyobb mértékben érintené a fogyasztói árakat is. Éppen ezért a munkásosztály és a városi fogyasztók érdekeit is szem előtt tartva, a felvásárlási árakat csak kisebb mértékben emelhetjük, viszont egybekapcsoljuk azt a termelőszövetkezetek korábban felgyülemlett hiteleinek rendezésével. Az átszervezés időszakában sok olyan állóeszköz került a közös gazdaságokba, amely ma már nincs a termelésben, vagy amelynek rendkívül csökkent az értéke. Hasonlóképp kiesett az érmelésből. az átszervezés utáni években létrehozott ideiglenes építmények, öntözőtelepek, egyéb befektetések jelentős része is Ezenkívül az állóeszközök egy része az elmúlt években fokozatosan elhasználódott. A termelőszövetkezetek viszont — pénzügyi eszközök híján — ez év elejéig nem képezhettek amortizációs alapot. Ennek következménye az volt, hogy a fejlesztés zöme, de a pótlás egy része az állami hitelből történt. Mindezek miatt válik szükségessé a termelőszövetkezetek hitelállományának rendezése. A kormány ebben a hónapban döntéseket hozott a hitelrendezésre. Ezt a következő alapelvek szerint kell a jövő esztendőben lebonyolítani: O A hitelrendezés során törölni kell a termelőszövetkezeteket terhelő állóeszköz- és középlejáratú forgóeszköz-hitelből azt a részt, amelynek az állóeszközök újraértékelése után nincs fedezete. O A hitelrendezés után megmaradó hitelállomány arányos legyen a ténylegesen használható eszközállománnyal . O A fennmaradó hitelállomány törlesztésének ütemezését a termelőszövetkezet tényleges teherbíróképességétől függően kell meghatározni: a hitelrendezés fontos célja, hogy a hitelfegyelem megszilárdulhasson. Az eddigi ár- és hitelrendezés együttesen lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezetek már 1967. január 1- től megteremtsék az állóeszközök teljes körére a pótlási alapot. Ebből az amortizációs alapból nemcsak pótlásra, hanem bizonyos korszerűsítésre és kisebb bővítésre is mód nyílik. A hitelrendezést felhasználjuk a forgóalapok szükséges méretű kiegészítésére is. A kormány úgy határozott, hogy a szövetkezeti termelésben állandóan lekötött és növekvő forgóeszközállomány szintjéig fel kell tölteni a forgóalapokat, nagyobb részt saját erőből. E célból a szövetkezetek a részükre most, egyszeri alkalommal nyújtott középlejáratú forgóeszközhitelek segítségével létrehozhatják a termelésben tartósan lekötött , üzemenként változó nagyságú — forgón lapjukat (Folgtatu • 2. oUlalon) A Csongrád megyei küldöttek sorokban a kongresszusi part 1 lMiktor Tamás, Keres Emil és Garai Gábor s kongresszus szünetében Leonyid Brezsnyev az Olasz Kommunista Párt küldötteivel. Balról jobbra: L nyev, Giuliano Pajetta, Arthuro Colombi és Frederico Brini A UL koufciea&au* elnökség* Brezs-