Délmagyarország, 1967. szeptember (57. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-16 / 219. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUKK­A SPO­R­T LAPJA 57. évfolyam, 219. szám­ára: 50 fillér Szombat, 1967. szeptember 16. Megalakították területi szövetségüket a szegedi és járási termelőszövetkezetek Ötven­hét tsz és tizennégy tszcs a szövetségben . A küldöttgyűlés elfogadta az alapszabályt és megválasztotta a tisztségviselőket Szegeden és a szegedi já­rásban 57 termelőszövetke­zet és 14 termelőszövetkezeti csoport döntött úgy közgyű­lésén, hogy részt vesz a ter­melőszövetkezetek területi szövetségében. Ugyanazon a közgyűlésen küldötteket vá­lasztottak a szövetségbe, akiket az előkészítő bizott­ság tegnap délelőttre hí­vott össze alakuló ülésre a szegedi Tisza Szálló kon­certtermébe. összesen 68 küldött vett részt az alaku­ló küldöttgyűlésen és szá­mos meghívott Délelőtt 9 órakor Gyuris Szilveszter, az előkészítő bi­zottság elnöke, a szegedi járási tanács vb elnökhe­lyettese nyitotta meg a kül­döttgyűlést. Javaslatára Ka­nalas Sándort, a deszki Kos­suth Tsz elnökét választot­ták a küldöttgyűlés elnöké­vé, aki javaslatot tett az elnökségre. Az elnökségben foglalt helyet Győri Imre, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a Csong­­rád megyei pártbizottság el­ső titkára, dr. Sághy Vil­mos, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter el­ső helyettese, Virág István, az Országos Termelőszövet­kezeti Tanács főtitkár-he­lyettese, Török László, a Csongrád megyei tanács vb Az előkészítő bizottság beszámolóját Busa Vilmos ismertette. Beszámolt arról a hatalmas fejlődésről, ame­lyet a szegedi járás és Sze­ged termelőszövetkezetei és tsz-csoportjai a legutóbbi években elértek. A máso­dik ötéves terv során 450- nel nőtt a traktorok száma, 520 millió forintot költöttek különböző beruházásokra és telepítésekre, 2500 holddal növelték az öntözött terüle­tet és 7500 hold szőlőt, gyü­mölcsöst telepítettek. A szö­vetkezeti mozgalom további fejlődésének szükségességét és irányát az MSZMP IX. kongresszusa, majd a ter­melőszövetkezeti kongres­­­szus határozta meg. Azóta egymás után jelentek meg olyan rendeletek és jogsza­bályok, amelyek még ked­vezőbb feltételeket biztosí­tanak a szövetkezeti gazdál­kodáshoz. Ehhez nyújt se­gítséget a termelőszövetke­zetek területi szövetségeinek megalakítása is, hiszen ezek az új fórumok megvitatják a szövetkezetek üzemi ter­veiből adódó feladatokat, ja­vaslatokat dolgoznak ki a tagszövetkezetek számára, értékelik a gazdasági ösz­tönzés hatását, tapasztalato­kat adnak közre a munka­­szervezéshez, tájékoztatást nyújtanak az értékesítés és beszerzés lehetőségeiről, árukapcsolatok létrehozá­sát kezdeményezik, összefog­ják a szövetkezetek közös vállalkozását, szervezik a szocialista munkaversenyt és a brigádmozgalmat stb. elnöke, Rózsa István, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Per­­jési László, a Szeged városi pártbizottság első titkára, Csupenszki István, a szegedi járási pártbizottság első titkára, dr. Paczuk István, a Csongrád megyei tanács vb elnökhelyettese, dr. Csi­kós Ferenc, a Szeged váro­si tanács vb titkára, Áren­dás György, a szegedi Fel­­szabadulás Tsz elnöke, Bu­sa Vilmos, a kisteleki Ma­gyar—Szovjet Barátság Tsz elnöke, Gyuris Szilveszter, az előkészítő bizottság elnök A szegedi és szegedi já­rási szövetség létrehozásáért az előkészítő bizottság előbb kisebb körzetekben tárgyalt a szövetkezetek vezetőivel és meggyőződött arról, hogy a szövetkezetek határozot­tan állást foglaltak a terü­leti szövetség megalakítása mellett. Csupán három já­kó, Huszta Vince, a zákány­széki Homokkultúra Tsz és elnöke, Mihály Béláné, a gyálaréti Komszomol Tsz főkönyvelője, Nagy Sándor, a balástyai Móra Ferenc Tsz elnöke, Sándor Tibor, a forráskúti Haladás Tsz el­nöke és Szili Antal, a sze­gedi Móra Ferenc Tsz el­nöke. A küldöttgyűlés ezután jelölő, mandátumvizsgáló és szavazatszedő bizottságokat választott, majd elfogadta a napirendet: az előkészítő bi­zottság beszámolója után vita, majd választás követ­kezett rási tsz és helyezkedett egyelőre a várakozás állás­pontjára. Így a területi szö­vetséghez 57 termelőszövet­kezet és 14 tszcs csatlako­zott eddig, s a küldöttek 29 ezer tsz-, illetve tszcs-ta­­got képviselnek. A szövet­ség működési területe 210 ezer holdra terjed ki. A területi szövetség egye­lőre a járási tanács Lon­doni körúti épületében he­lyezkedik el, majd később, a tanács Széchenyi téri székházának felújítása után ide költözik. A működés­hez szükséges felszerelést az állam biztosítja. Ebben az esztendőben a szövetség függetlenített titkárával együtt 6 személyt alkalmaz­nak az apparátusban. A szövetség olyan feladat­körökben jár el, amelyek­hez a szövetkezetek a köz­reműködését igénylik. Mű­ködésének elveit alapsza­bályba foglalták, melynek tervezetét a küldöttek írás­ban előre megkapták. Az előkészítő bizottság beszámolója végül felhívta a megválasztandó elnökség fi­gyelmét a szövetséghez csat­lakozott tsz-ek és tsz-cso­­portok sajátságos viszonyai­ra, a talajszerkezet és a táj­kultúrák eltérésére és már megválasztás előtt hangsú­lyozta: a helyi sajátossá­gokból adódó problémákkal intenzívebben kell foglalkoz­ni. (Folytatás a 3. oldalon.) AZ ELŐKÉSZÍTŐ BIZOTTSÁG BESZÁMOLÓJA Egyöntetű állásfoglalás a szövetség mellett A küldöttgyűlés elnöksége Somogyi Károlyné felvételei A küldöttgyűlés résztvevőinek egy csoportja Megkezdődtek a grúziai magyar kulturális napok Péntek este Tbiliszi, a grúz főváros díszbe öltözött, szovjet, magyar és grúz zászlókkal felékesített Rusz­­taveli színházában ünnepé­lyes keretek között megkez­dődtek a grúziai magyar kul­turális napok. Az ünnepi est díszelnökségében foglaltak helyet a Kossuth-család grú­ziai leszármazottai: Szta­nyiszlav Kossuth mérnök és lánya, Szvetlána, a filológiai tudományok kandidátusa, a grúz nyelv kiváló tudósa. A magyar, a szovjet és a grúz himnusz elhangzása után a grúziai magyar kultu­rális napokat Devi Szturua, a Grúz Kommunista Párt titkára nyitotta meg. Nagy taps köszöntötte Ha­vasi Ferencet, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ját, a Komárom megyei pártbizottság első titkárát, a magyar delegáció vezetőjét, aki hangsúlyozta, hogy a magyar és a grúz nép barát­ságának fája Magyarország és a Szovjetunió sokoldalú kapcsolatai, a közelmúlt, a je­len és a jövő közös vonásai révén terebélyesedett nag­­­gyá, erőssé. Az ünnepi megnyitó má­sodik részében a közönség nagy tetszéssel fogadta a magyar művészek műsor­számait. a kormány elnökhelyettese Salgótarjánban Dr. Tímár Mátyás, a kor­mány elnökhelyettes pénte­ken a salgótarjáni iparvidék gazdasági és pártvezetőinek meghívására Salgótarjánba látogatott. Délelőtt a megyei pártbi­zottság székházában az ipar­medence több mint kétszáz vezető szakemberével talál­kozott dr. Tímár Mátyás, aki ezúttal az ország gazda­sági helyzetéről és a gazda­sági reform előkészületeiről tájékoztatta a nógrádi gaz­dasági és pártvezetőket. Délután vendéglátói tár­saságában a Zománcipari Művek salgótarjáni gyáregy­ségébe látogatott dr. Tímár Mátyás. Magyar siker a zágrábi és brnói kiállításon A magyar külkereskedelem sikeresen szerepel a Zágrábi Nemzetközi Vásáron. Máris jelentős üzletkötések történ­tek. A magyar pavilon a vá­sár egyik leglátogatottabb kiállítása. A vásár első nyolc napja alatt több mint száz­ezer vendég járt a magyar pavilonban. A Brnói Gépipari Vásáron aranyéremmel tüntették ki a csepeli szerszámgépgyárnak a Technoimpex által kiállí­tott újdonságát: a félauto­mata lyukszalagos rövid re­volver-esztergapadját, ame­lyet elektronikus vezérléssel láttak el. A gép a szakem­bereknek igen tetszett és abból a nyugatnémet Krupp cég már több darabot vásá­rolt. (MTI) Bővül a magyar—osztrák áruforgalom Bíró József és Fritz Bock tárgyalásai Bíró József külkereskedel­mi miniszter és Fritz Bock alkancellár, kereskedelem­ügyi miniszter hosszabb munkamegbeszélést folytatott Bécsben. A megbeszélésen áttekintették a magyar— osztrák kereskedelmi és gaz­dasági kapcsolatok jelenlegi helyzetét. Egyetértettek ab­ban, hogy a két szomszédos ország kereskedelmi és gaz­dasági kapcsolatait mind mennyiségi, mind minőségi szempontból hathatósan to­vább kell fejleszteni. Ennek értelmében megegyeztek ab­ban, hogy a két ország kö­zött új hosszú lejáratú áru­csere-forgalmi megállapodás­ról kezdődő tárgyalásokon, e megállapodás részeként ipa­ri-gazdasági egyezményről is tárgyalnak. Ugyancsak egyetértés szü­letett abban, hogy az új öt­éves árucsere-forgalmi meg­állapodásnak ki kell bővíte­nie a most lejáró egyez­mény kereteit. A cél, hogy az árucsere-forgalmat az ed­diginél gyorsabban növel­hessék. Megállapodtak ab­ban, hogy a kereskedelmi tárgyalások eredményeként létrejövő megál­lapodást a két miniszter későbbi idő­pontban Budapesten írja alá. A munkamegbeszélés a köl­csönös megértés szellemé­ben, őszinte, baráti légkör­ben folyt le. (MTI) fi mezőgazdasági kiállítás egymilliomodik látogatója Pénteken, a kora délutáni órákban köszöntötték a me­zőgazdasági kiállítás és vá­sár egymilliomodik látogató­ját, Tilinger Elemérné so­mogyi parasztasszonyt. A ju­bileumi látogatót a vásár ve­zetősége nevében dr. Takács Sándor üdvözölte, majd Erős Rezső, az Állami Biztosító osztályvezetője átadta a Ki­állítási Iroda és a biztosító ajándékát: egy Orion Delta televíziót. A jubileumi lá­togatót a vásár főterén ötös­fogat — asszonytársait hor­tobágyi fogat — várta, amely mezőhegyesi és hortobágyi csikósok díszkíséretében vé­­gigkocsikáztatta a vásáron. A szerencsés látogató az andocsi Kossuth Tsz növény­­termesztési brigádjában dol­gozik, s nyolc asszonytársá­val együtt a szövetkezet gép­kocsijával jutalomképpen jött a vásárra. Elmondotta, hogy az ajándéktelevízióval váratlan szerencse érte, mert most hízik az a disznó, ami­nek az árán televíziót akar­tak vásárolni. Miután a ké­szüléket most ingyen meg­kapta, a hízón asszonytár­saival és családjukkal szü­reti mulatságot rendeznek. Tilinger Elemérnét és a Kossuth Ts2 vele érkezett tagjait a SZÖVOSZ duna­­kömlődi halászcsárdája ün­nepi ebéden vendégül látta. (MTI)

Next