Délmagyarország, 1968. október (58. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-18 / 245. szám
58. évfolyam, 245. szám Ára:70 fillér Péntek, 1968. október 18. Tanácskozik az országgyűlés Vita a vasútról szóló törvényjavaslatról és a közlekedés fejlesztésének koncepciójáról Csongrád megyei képviselő felszólalása Csütörtök délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozását az országgyűlés. A plenáris ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet. Az ülést az elnöklő Kállai Gyula nyitotta meg. Bejelentette, hogy napirend szerint Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke válaszol a kormánybeszámolóval kapcsolatban szerdán elhangzott felszólalásokra. Ezután az országgyűlés egyhangúlag elfogadta a kormány beszámolóját, eddigi tevékenységét, célkitűzéseit, valamint a Minisztertanács elnökének a felszólalásokra adott válaszát. A napirend szerint következett a vasútakról szóló törvényjavaslat és a magyar közlekedéspolitika fejlesztési koncepciójának vitája. Dr. Csanádi György, közlekedés- és postaügyi miniszter beterjesztette a törvényjavaslatot és a közlekedéspolitika fejlesztési koncepcióját. A szünet után az országgyűlés dr Beresztóczy Miklós elnökletével folytatta munkáját. Nemeslaki Tivadar, Győr-Sopron megyei képviselő, a Vasas Szakszervezet főtitkára, a törvényjavaslat előadója emelkedett szólásra. Rámutatott, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint az ipari bizottság — az ismertetett módosításokkal és a végrehajtással kapcsolatos észrevételekkel — egyetért a magyar közlekedéspolitika koncepciójával, valamint a vasutakról szóló törvényjavaslattal. A vitában felszólalt Csáki István Szolnok megyei, Balogh László Békés megyei, Tóth Géza Szabolcs-Szatmár megyei, Varga Gáborné Borsod megyei, Zámbó József Győr-Sopron megyei, Korponai Lajos debreceni képviselő. Az ebédszünet után az országgyűlés Kállai Gyula elnökletével folytatta munkáját. Elsőként dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter szólalt fel. A továbbiakban véleményt mondott Péti János Tolna megyei, Káli Ferenc Fejér megyei, Varga Károly Somogy megyei, Schumeth János budapesti, Riba Miklós Győr-Sopron megyei képviselő. A szünet után a tanácskozás Vass Istvánná elnökletével folytatta munkáját. A vitában részt vett Papp János Veszprém megyei, Rameisl Ferencné Baranya megyei, Nagy Dániel, Csongrád megyei 8. számú választókerületének képviselője, továbbá Udvardi Károlyné budapesti, Kalmár János Pest megyei, Kerkay Andorné Fejér megyei, Fülöp János Szabolcs-Szatmár megyei képviselő. Valamennyien elfogadták a törvényjavaslatot és a közlekedés fejlesztésének koncepcióját. Az országgyűlés ma, pénteken 10 órakor folytatja munkáját. (Dr. Csanádi György expozéját és Nagy Dániel felszólalását lapunk 2. oldalán ismertetjük.) Borsán Endre felvétele Szegedi, Csongrád megyei képviselők az ülésteremben A miniszterelnök válasza a vitában elhangzottakra A Minisztertanács elnöke bevezetőben köszönetet mondott a vitában felszólalt képviselőknek, akik hozzászólásukkal sok segítséget, egyben jó néhány új feladatot is adtak a kormánynak. Köszönettel emlékezett meg arról a bizalomról, amely a kormány tevékenységét illetően kicsendült a képviselők szavaiból. Ezután arról beszélt, örömmel vette a szerdán este érkezett hírt, hogy aláírták a csehszlovák—szovjet egyezményt a szovjet katonai alakulatok ideiglenes csehszlovákiai tartózkodásának feltételeiről. — A Magyar Népköztársaság kormánya nevében üdvözlöm az egyezményt, s kifejezem kormányunk egyetértését — mondta. — Expozémban említettem, de most, az egyezmény aláírása után sokkal határozottabban beszélhetek arról, hogy Csehszlovákiában levő katonáink rövidesen hazajönnek. Két szempontból is örülünk ennek. Az első politikai szempont: Csehszlovákiában annyira normalizálódott a helyzet, hogy lehetővé vált katonáink hazahozatala. A másik: örülünk azért is, mert a sorkatonák, a hivatásos tisztek és a tartalékosok egyaránt családos emberek, akikért családjuk — velünk együtt — aggódott Bejelentette: a kormány — teljes összhangban a másik négy testvéri országgal — intézkedik a csapatok hazatéréséről. Ezután a gazdasági kérdésekkel foglalkozó felszólalásokra válaszolt. A képviselők különösebb ellenvetés nélkül elfogadták a kormány beszámolóját egyetértettek vele. Helyes az a vélemény, hogy az üzemek vezetői általában jól megállják helyüket a gazdasági reform teremtette új körülmények között Igaz, az első időszakban a csaknem minden üzemben meglevő több-kevesebb tartalékot hasznosították leginkább, így viszonylag könnyen érhettek el a gazdálkodásban jó eredményeket. Az is kicsendült azonban a vitából, hogy jó néhány üzemben még korántsem foglalkoznak úgy a munkaerő-gazdálkodással, ahogyan azt a reform előkészítése során elgondoltuk — utalt erre a kormány beszámolója is. Az üzemi vezetők értik-tudják már, mit kell tenniük a reform szellemében, sikerült is eddig országos átlagban a tervezettnél 20 százalékkal nagyobb nyereséget elérni. De a tartalékokból adódó lehetőségek előbb-utóbb kimerülnek, s a gazdasági szabályozók sem lesznek mindig olyan nagyvonalúak, mint a reform kezdetén. A kormány a szabályozókat kicsit módosítani kívánja, hogy jobban ösztönözze az üzemeket az eredményesebb gazdálkodásra, az ésszerűbb termelési tevékenységre, a jobb piaci munkára. A továbbiakban — már a jövő évi terv jóváhagyásakor — a szabályozókon úgy kívánunk módosítani, hogy munkanélküliség ezután se legyen, de kialakuljon egy erőteljesebb, okos irányú munkaerőmozgás. El kell érni, hogy a vállalatoknak ne legyen érdemes megtartani vagy felvenni dolgozókat például gazdaságtalan gyártmányaik további termeléséhez. Több képviselő foglalkozott a vidéki ipartelepítéssel. Válaszában hangsúlyozta Fock Jenő: a kormány kötelességének tekinti, hogy az eddiginél is erőteljesebb intézkedéseket hozzon, további (Folytatás a 2. oldalon.) Hajnali jelentés az olimpiáról QRP Zsivótzky megszerezte a harmadik aranyérmet Kiss Antal ezüstérmes, Lovász és Pézsa bronzérmes, Veres Győző 4., Eckschmidt 5. Győztek labdarúgóink Egy arany- és egy ezüstérem öttusában — így kezdődött a döntőkbe jutott magyar olimpikonok csütörtöki napja a mexikói olimpián. (Az öttusázók nagyszerű sikeréről a sportoldalon közlünk képes tudósítást.) A csütörtöki atlétikai műsor magyar szempontból legjelentősebb száma a kalapácsvetés döntője volt, 50 ezer néző volt szemtanúja annak a gigászi küzdelemnek, amelyet a már-már örökös trónkövetelőnek titulált Zsivótzky Gyula és az olimpiai bajnoki címet védő szovjet Krim vívott az újabb aranyéremért. A magyarok szempontjából fokozta a verseny jelentőségét az a körülmény, hogy Zsivótzky mellett Lovász Lázár és Eckschmidt Sándor is ott volt a vetélkedők között. A nyolcas döntő első sorozatában Klim egy tökéletesen kivitelezett dobás során 73,28-at ért el. Ez mintha egy kicsit megzavarta volna Zsivótzky Gyulát is, de az ötödik sorozatban az eredménye aranyérmet jelentett 73,36 m. 8 cm-rel jobb volt Klimnél. Hogy örömünk teljes legyen Lovász (69,78 m) bronzérmet szerzett, Eckschmidt pedig (69,46 m) két értékes pontot ötödik helyezésével. Ugyancsak örömünkre szolgált a hajnali gyorshír, amely szintén váratlan, nagyszerű magyar eredményt jelentett: az 50 km-es gyaloglásban Kiss Antal ezüstérmet nyert. A magyar labdarúgó-válogatott csütörtökön éjjel (magyar idő szerint) az addig pontveszteség nélkül álló Izrael ellen játszotta utolsó selejtező mérkőzését. A találkozón rá sem lehetett ismerni a Ghána ellen rendkívül teljesítményt nyújtott magyar csapatra, végig fölényben játszott az együttes és Dunai II. két góljával (40. és 75. percben) biztos győzelmet aratott. Ez a győzelem azt jelenti, hogy a C csoportban Magyarország végzett az első helyen és legközelebb Bulgária, vagy Guatemala csapatával játszik a legjobb négybe jutásért. Péntekre virradóra már az ötödik súlyemelő bajnoki cím sorsa dőlt el az olimpián. A középsúlyúak mérték össze erejüket. Az aranyérem, a leningrádi Szelinckijé lett, aki ugyanolyan eredményt ért el, mint az első számú esélyes Beljajev, de testsúlya 30 dekával könnyebb volt. A testsúly döntötte el a harmadik hely sorsát is, az egyaránt 472,5 kilós elért Ozimek és Veres között — a lengyel sportoló javára. Veres Győző 4. lett. A vívóbajnokság kard egyéni döntőjébe a lengyel Pawlowski és Nowara, a szovjet Nazlimov és Rakita, az olasz Rigoli és Pézsa Tibor jutott. Pézsa először az olasz Rigoli ellen 5:0-ra, majd a lengyel Pawlowski ellen 5:2-re győzött, Nazlimovtól viszont 5:3-ra, Rikitától pedig 5:2-re kikapott. Végeredményben Pézsa hajnali 4 órakor bronzérmet nyert! (Az olimpia egyéb eseményeiről lapunk 6. oldalán közlünk híradásokat). Zsivótzky dobás közben Pézsa Tibor Fejlődő bútorgyártás Tetszetős, modern irodabútorokat készít a Tisza Bútoripari Vállalat szegedi gyára. Mind nagyobb számban és választékban gyártják az íróasztalokat, tárgyalóasztalokat, könyvszekrényeket, s más korszerű irodai berendezéseket. Nemcsak mennyiségben, de minőségi vonatkozásban is nyomon követhető az előrelépés. Tavaly például még sok fából készült lábszerkezetet alkalmaztak, idén szinte kizárólag modern fémvázas irodabútorokat készítenek már. Új termékeik közül különösen figyelemre méltó a hat elemből álló, tetszés szerint variálható, beépíthető irodai szekrénysor. A beépített irodabútorok előállításában szép eredménynek számít egy nemrég befejezett munka. Elkészült és helyére került az a berendezés, amelyet a budapesti DIVSZ-székház részére gyártottak a szegedi bútorgyár szakmunkásai. A beruházók s általában a szakemberek megelégedéssel vették át a szép és korszerű irodabútorokat — amelyek jól illeszkednek a helyiségek összképébe — s elismerésüket fejezték ki a jeles munkáért. Az év közepétől a TBV-nek ebben a gyárában is bevezették a szabadszombatos rendszert, a 44 órás munkahetet. Alapos felkészülés után a júniusi „próbahónap” tapasztalatait feldolgozva került erre sor. Az időkiesés megszüntetésére egész sor hatékony műszaki intézkedést vezettek be. S hogy ezek — így az új felületkezelő berendezés alkalmazása — eredményesnek bizonyultak, ezt ma már számok, adatok bizonyítják. Elsősorban a háromnegyedévi számvetés. A kilenc hónapi eredmény mintegy 4 millió forint; ennyi az eddig megszerzett tiszta nyereségük. Mivel éves szinten három és fél millióval számoltak az előzetes elképzelésekben, ez várakozáson felüli eredménynek számít. A hátralevő időszak pedig komoly lehetőséget nyújt a megtetézésre is. Már a jövőre, 1969 bútoraira is gondolnak, terveznek. Megállapodás született a Bútorértékesítő Vállalat képviselőivel, hogy a következő évben is ők hozzák forgalomba az itt készült termékeket, mintegy 25 millió forint értékű irodabútort vásárolnak a szegediektől. Alakulnak az üzem külkereskedelmi kapcsolatai is. Eljuttatták mintakollekciójukat az ARTEX- hez, s ez idő szerint svédországi cégek érdeklődnek, főként íróasztalaik iránt. Úgy számítják, hogy jövőre — s ez kiviteli premier lenne — 5 millió forint értékben exportálhatnak bútort.