Délmagyarország, 1968. december (58. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-03 / 283. szám
VILAC PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK) MAGYAR SZOCIALISTA MUNK 58. évfolyam, 283. szám Ára: 70 fillér Kedd, 1968. december 3. A kormány új hitelpolitikai elvei Dr. László Andor államtitkár tájékoztatója Dr. László Andor államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke hétfőn tájékoztatta az újságírókat a kormány hitelpolitikai irányelveiről, amelyek 1969. január 1-én lépnek életbe. Az új irányelvek egyik sajátossága, hogy azok nem meghatározott időszakra szólnak, addig maradnak érvényben, amíg azt a gazdasági helyzet szükségessé teszi. Ily módon az irányelvek nagyobb biztonságot adnak a vállalatoknak, alkalmazkodnak a mindenkori helyzethez. Az irányelveken csak akkor változtatnak, ha a gazdasági helyzet ezt szükségessé teszi, s a piaci viszonyokat figyelemmel kísérő vállalatok erre majd fel is készülhetnek, számolhatnak az esetleges módosításokkal. A beruházási hitelekkel foglalkozó irányelvek egyik fontos vonása, hogy előnyben kell részesíteni a gyorsabban megtérülő, gazdaságos beruházásokat. A beruházási piacon ugyanis az idén meglehetősen nagy feszültségek keletkeztek, az igények nagyobbak, mint a lehetőségek. A jövő évi beruházási hitelek irányszáma körülbelül ugyanolyan lesz, mint az idei, ezeket az összegeket azonban ésszerűbben kell felhasználni. Beruházási célokra a hitelezés fő formája a 36 hónapig terjedő középlejáratú hitel lesz. Gyorsan megvalósuló beruházásra ösztönzi a vállalatokat a többi között az a rendelkezés, hogy a lejárat időtartama nem a beruházás befejezésének, hanem a hitel első folyósításának időpontjában kezdődik. A hosszú lejáratú beruházási hiteleket csak úgynevezett preferált, vagyis sajátosan előnyös célokra lehet nyújtani. Általában azok a vállalatok kaphatják, ahol a beruházással létrehozott termelőkapacitás a befektetés minden száz forintja után legalább hét forint nyereséget biztosít. A javító-szolgáltató vállalatok ötforintos nyereség esetén is kaphatnak ilyen hiteleket. Maximálisan tízév hosszú lejáratú hitelt engedélyezhetnek az ipar arányos területi fejlesztését, a gáz- és az olajfelhasználás növelését, a lakosság számára nyújtott javítást, szolgáltatást és a sütőipart segítő beruházásokra, ellátatlan területeken kereskedelmi létesítmények létrehozására, a mezőgazdasági termékeket befogadó hűtőtárolók létesítésére, kereskedelmi raktárépítkezésekre, a vállalaton belüli anyagmozgatás gépesítésére, a csomagolás gépesítésére, közhasználatú személyszállító eszközök parkjának bővítésére, a vállalati formában működő kutatóintézetek beszerzéseire. Rövid lejáratú, 12 hónapos hiteleket csak idényszerű, átmeneti finanszírozásra folyósítanak. Az ilyen hitel fő feltétele, hogy az azt igénybe vevő vállalat valóban olyan terméket készítsen, amelyek a piacon eladhatók. Nem nyújtanak hitelt, ha a vállalatnak túlzottak a készletei, ha kedvezőtlen az exportja, vagy ha olyan termékeket akar gyártani, amelyeket más szocialista országokból előnyösebben beszerezhetnénk. László Andor foglalkozott azzal a gyakori panasszal is, hogy a bank korlátozó intézkedései a boltok készleteit, az áruválaszték bővítését is korlátozzák. Kijelentette, hogy ez év januárja és novembere között a kiskereskedelem még azokat a hitellehetőségeket sem vette igénybe, amelyeket felajánlottak neki. A választék a tapasztalatok szerint egyébként is csak kevéssé függ a vállalatoknak nyújtott hitelektől. Egész sor adattal illusztrálta, hogy egyes, kisebb készlettel rendelkező kereskedelmi vállalatok nagyobb forgalmat bonyolítottak le, tehát jobban kielégítették a lakosság igényeit, mint mások, amelyeknek gyakran 30—40 százalékkal nagyobbak voltak a készleteik. Különösen a megfelelő áruösszetételre, a jó piackutatásra, az áru átfutásának gyorsítására hívta fel a figyelmet Ezután elmondta, hogy a mezőgazdasági hitelkérelmek elbírálásakor továbbra is a támogatás, a kedvezményezés álláspontjából indulnak ki. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek az általános 36 hónap helyett 48 hónapra kaphatnak középlejáratú és 10—15 évre hosszú lejáratú hiteleket. Beruházási hiteleik után az eddigi 6, 7 és 8 százalék helyett 5, forgóeszköz-hiteleik után pedig az eddigi 7 helyett 6 százalék kamatot fizetnek. További kedvezmény számukra, hogy az egyéb vállalatoktól eltérően, nem vizsgálják náluk a hitelből megvalósított beruházások nyereségminimumát. Külön hitelkeretet szabnak meg a kedvezőtlen adottságú szövetkezeteknek, mert ezek különben hátrányba kerülnének a hitelkérelmek elbírálásakor. A kormány a jövőben különleges kedvezményben részesíti a gazdaságosan exportáló vállalatokat A hitelkeret tíz százalékát, mint minimumot, olyan fejlesztési célokra tartalékolják, amelyek az export a konvertibilis devizabevételek fokozását segítik elő. Az eddigi tíz év helyett 12 évi visszafizetésre, 6 százalékos kamatra kaphatnak hosszú lejáratú hitelt a vállalatok az exportot növelő egyes beruházásokra. Olyan hitelekről van szó, amelyeket az üzemek a többletexport bevételéből fizetnek vissza. Véget ért a montreali konferencia Hétfőn a kanadai Montrealban végetért a nyugati félteke országainak a vietnami háború beszüntetését sürgető háromnapos konferenciája, amelyen z amerikai földrész országainak 965 képviselője vett részt Jelen volt a VDK küldöttsége, élén Hoang Minh Giam művelődésügyi miniszterrel. A poláris záróülésen a konferencia résztvevői egyhangúlag határozatot fogadtak el, amely élesen elítéli az Egyesült Államok bűnös vietnámi háborúját és teljes támogatásáról biztosítja a függetlenségéért harcoló hős vietnami népet. A záróünnepség alkalmával 25 amerikai fiatal nyilvánosan elégette katonai behívóját. KGST-hírek Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese vasárnap a késő esti órákban hazaérkezett Moszkvából a KGST végrehajtó bizottságának 37. üléséről Budapesten november 26 és december 2. között tartotta meg 27. ülését a KGST villamosenergia-ipari állandó bizottsága. Az ülésen részt vettek a tagországok delegációi. Részt vett az ülésen Jugoszlávia küldöttsége, valamint az egyesített energiarendszerek központi teherelosztójának képviselői, és jelen volt az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága titkárságának képviselője. Vasárnap este a Budapest körszállóban aláírták a KGST vaskohászati állandó bizottsága 30. ülésének jegyzőkönyvét. A tanácskozást november 26 és december 1. között tartották Budapesten. Nemzetközi együttműködés Szegediek partnere a VVB Technische Textilien A Német Demokratikus Köztársasággal tavaly megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés még szorosabbá tette a két ország kapcsolatát. E sokrétű kapcsolat realizálásában részt vesz a szegedi kenderfeldolgozó-ipar is. A Német—Magyar Gazdasági és Tudományos-Műszaki Együttműködési Bizottság VI. kongresszusán megállapodtak a közvetlen együttműködés lehetőségeiről és a két bizottság az 1968—1969. évi munkaprogramjait kicserélte. A munkaprogram szerint a len, kender és műszaki textíliák vonatkozásában az államközi kapcsolatokat az érdekelt vállalatok, közöttük a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat, valamint az NDK- beli Technikai Textíliák Állami Üzemei Egyesülése (VVB Technische Textilien) közvellenül valósítja meg. A szegedi nagyvállalat és a többi érdekelt vállalat vezetői nemrégiben Karl-Marx- Stadtban tárgyalták meg az 1968/69. évi részletes együttműködési tennivalókat, s azt szerződésben rögzítették. A megállapodás szabályozza a közvetlen együttműködés irányelveit, a gyártás, a kutatás, a fejlesztés és a szocialista gazdaságirányítás területén a kooperációs kapcsolatokat. A felek kölcsönösen informálják egymást perspektivikus és éves termelési, valamint fejlesztési terveikről; együttműködnek kétoldali kölcsönös előnyök alapján a nemzetközi munkamegosztás, a gyártmányok szabványosítása, a minőségi vizsgálatok, az anyagigény és felhasználás területén. Kölcsönösen segítik egymást új gépek üzembehelyezésével, munkaerő kiképzésével, speciális szakemberek küldésével és így tovább. A kutatás és fejlesztés területén a kölcsönös tájékoztatáson túl, egyes témákat közösen, illetve megosztottan dolgoznak ki és lehetővé teszik a különböző tudományos rendezvényeken, konferenciákon, szimpóziumokon való részvételt. A szocialista gazdaságvezetés területén kicserélik a gépi adatfeldolgozás, a tervezés, a vezetés, a munkaverseny, az újítás, a gyártmánypropaganda, a számvitel mechanizálása stb. körében szerzett tapasztalataikat. Felvétel a Holdról A Szonda—6 szovjet mesterséges űrállomás — amint ezt lapunkban jelentettük — eredményes tudományos kutatásokat végzett a Hold térségében. A TASZSZ képtávíró szolgálata most tette közzé a felvételeket. Képünket a Szonda—6 a Holdtól 11 ezer kilométerre készítette, a bolygó felszínéről n fomiorpiciis Érdekes területről tájékozódtak a szakszervezeti ellenőrök: mi a helyzet a bútorellátásban, hogyan befolyásolt az év elején bevezetett árreform, elégedettek-e a vásárlók és az eladók? Az építők szakszervezetének szociálpolitikai csoportja Szeged, Szentes, Hódmezővásárhely, Csongrád, Makó és Kistelek bútorüzleteibe látogatott el, hogy tapasztalatokat szerezzen. Érdemes közreadni megállapításaikat. Amikor hiányoznak A vizsgálat során kiderült, hogy az említett bútorüzletekben a választék alig ki- Helyzetjelentés elégítő. A mennyiség megfelelő, hiszen háromnegyed év alatt 25—30 milliós készletekkel rendelkeztek a megye üzleteiben. Előnyösen változtat a helyzeten egy-egy bútorkiállítás, vagy bemutató. Ilyen kiállítást rendeztek legutóbb Szentesen, ahol kereskedelmi és lakberendező szakemberek segítséget, tanácsot adtak a vásárlóknak, sőt gyorsan elintézték a hiteligények adminisztrációját is. Jó lenne, ha kiállítás nélkül is ilyen volna a bútoreladás mechanizmusa — jegyezték meg a vásárló emberek. A vizsgálat megállapítását alátámasztja az a tény is, hogy a Szegedi Ipari Vásár és Kiállítás idején bemutatott ízléses és olcsó gyermekszobát például csak abban az időben láthattuk. Azóta nincs sehol, még látni se lehet, nem hogy vásárolni. A hiánylistán szerepelnek még: a fotelágyak, a dohányzóasztalok és a műbőrbevonatú heverők, valamint azok komplett garnitúrák, amelyek leginkább megfelelnek az új és kisméretű lakások berendezéséhez. A hiány oka? Az üzletvezetők azt mondják, hogy a Bútorértékesítő Vállalat nem szállít, a nagykereskedelem pedig nem jól „terít”. Némely gyártó vállalat, például a Tisza Bútoripari Vállalat a tetszetős kivitelű egyszemélyes rekamié-igényeket, szűkös kapacitása miatt, nem tudja kielégíteni. Persze az üzlethálózat is hozzájárul a hiányokhoz: legnagyobb gondjuk a raktározás, hiányoznak a bolt mögötti tágas raktárak. Minőség A bútorárakban történt változás nem befolyásolta az idei forgalmat. A csökkenés és az emelkedés eredménye nem volt nagymérvű, inkább panaszolják a vevők, hogy a szép és ízléses jugoszláv, csehszlovák garnitúrák ára emelkedett jobban, mint gondolták. A minőségre annál több volt a panasz a vevők és az eladók részéről egyaránt. A legtöbb panasz a hazai gyárak termékeit illette. Példák: a Miskolcon gyártott „Avas” szoba szekrényei műanyagpánttal készülnek, de ez a pánt könnyen eltörik és pótdarabokat nem lehet kapni. Általános jelenség az illesztési és a fényezési hiba, valamint az, hogy egy-egy szekrényen többféle rajzú furnért használnak fel. Ilyen hiba néha importárunál is előfordul, román és szovjet bútoroknál. Nagyon sok panasz érkezett a Battonyai Asztalos Ktsz által gyártott lakószoba-garnitúrákra, mert rossz minőségű a festésük. Más bútoroknál a tartozékokkal van a baj: rosszul méretezik a bútor üvegrészeit, vagy éppen a fiókok szorulnak. Visszatérő a panasz a bútorszövetek uniformizálására, ha megjelenik egy szövetfajta, azt használják mindenféle bútorra. A bútorok formáit illetően a vásárlók az NDK-beli formatervezést dicsérik. Hibák a szállításnál A vizsgálat során elmondták az üzletvezetők, hogy szállítás közben nagyon sok bútor megsérül, legtöbb a karcolás, horzsolás, de néha törés is előfordul. A sérült bútorok kijavítása minden üzletben gondot okoz, emiatt gyakran kell sérült bútort leértékelni. Sérülés leginkább a vasúti szállításnál fordul elő, ezért helyesnek tartanák a közúti szállítást. Szívesen vennék az üzletekben és a fogyasztók is, ha szebben, tartósabban csomagolnák a bútorokat, úgy mint általában az importáruknál tapasztalható. S még egy észrevétel, amely összefügg a raktárhelyzettel is. Az üzlet közelében kellene raktárakat építeni, nem pedig a város szélén, 3—4 kilométerre az üzlettől. Ebben az esetben a vevőre plusz kiadást kényszerítenek, mert nem a boltból kell elszállíttatni az árut, hanem jóval távolabbról. G. L