Délmagyarország, 1968. december (58. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-03 / 283. szám

VILAC PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK) MAGYAR SZOCIALISTA MUNK 58. évfolyam, 283. szám Ára: 70 fillér Kedd, 1968. december 3. A kormány új hitelpolitikai elvei Dr. László Andor államtitkár tájékoztatója Dr. László Andor államtit­kár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke hétfőn tájékoztatta az újságírókat a kormány hitel­­politikai irányelveiről, ame­lyek 1969. január 1-én lép­nek életbe. Az új irányelvek egyik sajátossága, hogy azok nem meghatározott időszak­ra szólnak, addig maradnak érvényben, amíg azt a gaz­dasági helyzet szükségessé teszi. Ily módon az irányelvek nagyobb biz­tonságot adnak a vállala­toknak, alkalmazkodnak a mindenkori helyzethez. Az irányelveken csak akkor változtatnak, ha a gazdasági helyzet ezt szükségessé teszi, s a piaci viszonyokat figye­lemmel kísérő vállalatok er­re majd fel is készülhetnek, számolhatnak az esetleges módosításokkal. A beruházási hitelekkel foglalkozó irányelvek egyik fontos vonása, hogy előnyben kell részesíteni a gyorsabban megtérülő, gaz­daságos beruházásokat. A beruházási piacon ugyanis az idén meglehetősen nagy feszültségek keletkeztek, az igények nagyobbak, mint a lehetőségek. A jövő évi be­ruházási hitelek irányszáma körülbelül ugyanolyan lesz, mint az­ idei, ezeket az ös­­­szegeket azonban ésszerűb­ben kell felhasználni. Beru­házási célokra a hitelezés fő formája a 36 hónapig terjedő közép­­lejáratú hitel lesz. Gyorsan megvalósuló beruházásra ösz­tönzi a vállalatokat a többi között az a rendelkezés, hogy a lejárat időtartama nem a beruházás befejezésének, ha­nem a hitel első folyósításá­nak időpontjában kezdődik. A hosszú lejáratú beruhá­zási hiteleket csak úgyneve­zett preferált, vagyis sajáto­san előnyös célokra lehet nyújtani. Általában azok a vállalatok kaphatják, ahol a beruházással létrehozott ter­melőkapacitás a befektetés minden száz forintja után legalább hét forint nyeresé­get biztosít. A javító-szolgál­tató vállalatok ötforintos nyereség esetén is kaphatnak ilyen hiteleket. Maximálisan tízév­ hosszú lejáratú hitelt en­gedélyezhetnek az ipar arányos területi fej­lesztését, a gáz- és az olaj­felhasználás növelését, a la­kosság számára nyújtott ja­vítást, szolgáltatást és a sü­tőipart segítő beruházásokra, ellátatlan területeken keres­kedelmi létesítmények létre­hozására, a mezőgazdasági termékeket befogadó hűtő­tárolók létesítésére, keres­kedelmi raktárépítkezésekre, a vállalaton belüli anyagmoz­gatás gépesítésére, a csoma­golás gépesítésére, közhasz­nálatú személyszállító eszkö­zök parkjának bővítésére, a vállalati formában működő kutatóintézetek beszerzéseire. Rövid lejáratú, 12 hónapos hiteleket csak idényszerű, át­meneti finanszírozásra folyó­sítanak. Az ilyen hitel fő fel­tétele, hogy az azt igénybe vevő vállalat valóban olyan terméket készítsen, amelyek a piacon eladhatók. Nem nyújtanak hitelt, ha a vál­lalatnak túlzottak a készle­tei, ha kedvezőtlen az ex­portja, vagy ha olyan ter­mékeket akar gyártani, ame­lyeket más szocialista orszá­­gokból előnyösebben besze­rezhetnénk. László Andor foglalkozott azzal a gyakori panasszal is, hogy a bank korlátozó in­tézkedései a boltok készle­teit, az áruválaszték bővíté­sét is korlátozzák. Kijelen­tette, hogy ez év januárja és novembere között a kiskereskedelem még azokat a hitellehetőségeket sem vette igénybe, ame­lyeket felajánlottak neki. A választék a tapasztalatok szerint egyébként is csak ke­véssé függ a vállalatoknak nyújtott hitelektől. Egész sor adattal illusztrálta, hogy egyes, kisebb készlettel ren­delkező kereskedelmi válla­latok nagyobb forgalmat bo­nyolítottak le, tehát jobban kielégítették a lakosság igé­nyeit, mint mások, amelyek­nek gyakran 30—40 száza­lékkal nagyobbak voltak a készleteik. Különösen a meg­felelő áruösszetételre, a jó piackutatásra, az áru átfu­tásának gyorsítására hívta fel a figyelmet Ezután elmondta, hogy a mezőgazdasági hitelké­relmek elbírálásakor továbbra is a támogatás, a kedvezménye­zés álláspontjából indulnak ki. A mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek az általános 36 hónap helyett 48 hónap­ra kaphatnak középlejáratú és 10—15 évre hosszú lejá­ratú hiteleket. Beruházási hi­teleik után az eddigi 6, 7 és 8 százalék helyett 5, forgó­eszköz-hiteleik után pedig az eddigi 7 helyett 6 százalék kamatot fizetnek. További kedvezmény számukra, hogy az egyéb vállalatoktól elté­rően, nem vizsgálják náluk a hitelből megvalósított be­ruházások nyereségminimu­mát. Külön hitelkeretet szab­nak meg a kedvezőtlen adott­ságú szövetkezeteknek, mert ezek különben hátrányba ke­rülnének a hitelkérelmek el­bírálásakor. A kormány a jövőben különleges kedvezményben részesíti a gazdaságosan ex­portáló vállalatokat A hitel­keret tíz százalékát, mint mi­nimumot, olyan fejlesztési célokra tartalékolják, ame­lyek az export a konvertibi­lis devizabevételek fokozását segítik elő. Az eddigi tíz év helyett 12 évi visszafizetésre, 6 százalékos kamatra kap­hatnak hosszú lejáratú hi­telt a vállalatok az exportot növelő egyes beruházásokra. Olyan hitelekről van szó, amelyeket az üzemek a több­letexport bevételéből fizet­nek vissza. Véget ért a montreali konferencia Hétfőn a kanadai Montre­alban végetért a nyugati fél­teke országainak a vietnami háború beszüntetését sürgető háromnapos konferenciája, amelyen z amerikai föld­rész országainak 965 képvi­selője vett részt Jelen volt a VDK küldöttsége, élén Hoang Minh Giam művelő­désügyi miniszterrel. A poláris záróülésen a konferencia résztvevői egy­hangúlag határozatot fogad­tak el, amely élesen elítéli az Egyesült Államok bűnös vietnámi háborúját és teljes támogatásáról biztosítja a függetlenségéért harcoló hős vietnami népet. A záróünnepség alkalmá­val 25 amerikai fiatal nyil­vánosan elégette katonai be­hívóját. KGST-hírek Apró Antal, a Miniszterta­nács elnökhelyettese vasár­nap a késő esti órákban ha­zaérkezett Moszkvából a KGST végrehajtó bizottságá­nak 37. üléséről Budapesten november 26 és december 2. között tar­totta meg 27. ülését a KGST villamosenergia-ipari állandó bizottsága. Az ülésen részt vettek a tagországok dele­gációi. Részt vett az ülésen Jugoszlávia küldöttsége, va­lamint az egyesített energia­­rendszerek központi teherel­osztójának képviselői, és jelen volt az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága titkár­ságának képviselője. Vasárnap este a Budapest körszállóban aláírták a KGST vaskohászati állandó bizottsága 30. ülésének jegy­zőkönyvét. A tanácskozást november 26 és december 1. között tartották Budapesten. Nemzetközi együttműködés Szegediek partnere a VVB Technische Textilien A Német Demokratikus Köztársasággal tavaly meg­kötött barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segély­nyújtási szerződés még szo­rosabbá tette a két ország kapcsolatát. E sokrétű kap­csolat realizálásában részt vesz a szegedi kenderfeldol­gozó-ipar is. A Német—Ma­gyar Gazdasági és Tudomá­nyos-Műszaki Együttműkö­dési Bizottság VI. kongres­­­szusán megállapodtak a köz­vetlen együttműködés lehe­tőségeiről és a két bizottság az 1968—1969. évi munka­­programjait kicserélte. A munkaprogram szerint a len, kender és műszaki tex­tíliák vonatkozásában az ál­lamközi kapcsolatokat az ér­dekelt vállalatok, közöttük a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat, valamint az NDK- beli Technikai Textíliák Ál­lami Üzemei Egyesülése (VVB Technische Textilien) közvellenül valósítja meg. A szegedi nagyvállalat és a töb­bi érdekelt vállalat vezetői nemrégiben Karl-Marx- Stadtban tárgyalták meg az 1968/69. évi részletes együtt­működési tennivalókat, s azt szerződésben rögzítették. A megállapodás szabályozza a közvetlen együttműködés irányelveit, a gyártás, a ku­tatás, a fejlesztés és a szo­cialista gazdaságirányítás te­rületén a kooperációs kap­csolatokat. A felek kölcsönösen infor­málják egymást perspekti­vikus és éves termelési, va­lamint fejlesztési terveikről; együttműködnek kétoldali kölcsönös előnyök alapján a nemzetközi munkamegosztás, a gyártmányok szabványosí­tása, a minőségi vizsgálatok, az anyagigény és felhaszná­lás területén. Kölcsönösen se­gítik egymást új gépek üzembehelyezésével, munka­erő kiképzésével, speciális szakemberek küldésével és így tovább. A kutatás és fejlesztés te­rületén a kölcsönös tájékoz­tatáson túl, egyes témákat közösen, illetve megosztottan dolgoznak ki és lehetővé te­szik a különböző tudomá­nyos rendezvényeken, kon­ferenciákon, szimpóziumo­kon való részvételt. A szocia­lista gazdaságvezetés terüle­tén kicserélik a gépi adatfel­dolgozás, a tervezés, a veze­tés, a munkaverseny, az újí­tás, a gyártmánypropaganda, a számvitel mechanizálása stb. körében szerzett tapasz­talataikat. Felvétel a Holdról A Szonda—6 szovjet mesterséges űrállomás — amint ezt lapunkban jelentettük — eredményes tudományos kuta­tásokat végzett a Hold térségében. A TASZSZ képtávíró szolgálata most tette közzé a felvételeket. Képün­ket a Szonda—6 a Holdtól 11 ezer kilométerre készítette, a bolygó felszínéről n fomiorpiciis Érdekes területről tájéko­zódtak a szakszervezeti el­lenőrök: mi a helyzet a bú­torellátásban, hogyan befo­lyásolt az év elején beveze­tett árreform, elégedettek-e a vásárlók és az eladók? Az építők szakszervezetének szo­ciálpolitikai csoportja Sze­ged, Szentes, Hódmezővásár­hely, Csongrád, Makó és Kistelek bútorüzleteibe láto­gatott el, hogy tapasztalato­kat szerezzen. Érdemes köz­readni megállapításaikat. Amikor hiányoznak A vizsgálat során kiderült, hogy az említett bútorüzle­tekben a választék alig ki- Helyzetjelentés elégítő. A mennyiség meg­felelő, hiszen háromnegyed év alatt 25—30 milliós kész­letekkel rendelkeztek a me­gye üzleteiben. Előnyösen változtat a helyzeten egy-egy bútorkiállítás, vagy bemuta­tó. Ilyen kiállítást rendeztek legutóbb Szentesen, ahol ke­reskedelmi és lakberendező szakemberek segítséget, ta­nácsot adtak a vásárlóknak, sőt gyorsan elintézték a hi­teligények adminisztrációját is. Jó lenne, ha kiállítás nél­kül is ilyen volna a bútor­­eladás mechanizmusa — je­gyezték meg a vásárló embe­rek. A vizsgálat megállapítását alátámasztja az a tény is, hogy a Szegedi Ipari Vásár és Kiállítás idején bemuta­tott ízléses és olcsó gyermek­szobát például csak abban az időben láthattuk. Azóta nincs sehol, még látni se le­het, nem hogy vásárolni. A hiánylistán szerepelnek még: a fotelágyak, a dohányzóasz­talok és a műbőrbevonatú heverők, valamint azok komplett garnitúrák, ame­lyek leginkább megfelelnek az új és kisméretű lakások berendezéséhez. A hiány oka? Az üzletve­zetők azt mondják, hogy a Bútorértékesítő Vállalat nem szállít, a nagykereskedelem pedig nem jól „terít”. Né­mely gyártó vállalat, például a Tisza Bútoripari Vállalat a tetszetős kivitelű egyszemé­lyes rekamié-igényeket, szű­kös kapacitása miatt, nem tudja kielégíteni. Persze az üzlethálózat is hozzájárul a hiányokhoz: legnagyobb gondjuk a raktározás, hiá­nyoznak a bolt mögötti tá­gas raktárak. Minőség A bútorárakban történt változás nem befolyásolta az idei forgalmat. A csökkenés és az emelkedés eredménye nem volt nagymérvű, in­kább panaszolják a vevők, hogy a szép és ízléses jugo­szláv, csehszlovák garnitúrák ára emelkedett jobban, mint gondolták. A minőségre annál több volt a panasz a vevők és az eladók részéről egyaránt. A legtöbb panasz a hazai gyá­rak termékeit illette. Pél­dák: a Miskolcon gyártott „Avas” szoba szekrényei mű­anyagpánttal készülnek, de ez a pánt könnyen eltörik és pótdarabokat nem lehet kap­ni. Általános jelenség az il­lesztési és a fényezési hiba, valamint az, hogy egy-egy szekrényen többféle rajzú furnért használnak fel. Ilyen hiba néha importárunál is előfordul, román és szovjet bútoroknál. Nagyon sok panasz érke­zett a Battonyai Asztalos Ktsz által gyártott lakószo­ba-garnitúrákra, mert rossz minőségű a festésük. Más bú­toroknál a tartozékokkal van a baj: rosszul méretezik a bútor üvegrészeit, vagy ép­pen a fiókok szorulnak. Visszatérő a panasz a bútor­szövetek uniformizálására, ha megjelenik egy szövet­fajta, azt használják min­denféle bútorra. A bútorok formáit illetően a vásárlók az NDK-beli formatervezést dicsérik. Hibák a szállításnál A vizsgálat során elmond­ták az üzletvezetők, hogy szállítás közben nagyon sok bútor megsérül, legtöbb a karcolás, horzsolás, de néha törés is előfordul. A sérült bútorok kijavítása minden üzletben gondot okoz, emiatt gyakran kell sérült bútort leértékelni. Sérülés leginkább a vasúti szállításnál fordul elő, ezért helyesnek tarta­nák a közúti szállítást. Szí­vesen vennék az üzletekben és a fogyasztók is, ha szeb­ben, tartósabban csomagol­nák a bútorokat, úgy mint általában az importáruknál tapasztalható. S még egy észrevétel, amely összefügg a raktár­helyzettel is. Az üzlet köze­lében kellene raktárakat építeni, nem pedig a város szélén, 3—4 kilométerre az üzlettől. Ebben az esetben a vevőre plusz kiadást kény­szerítenek, mert nem a bolt­ból kell elszállíttatni az árut, hanem jóval távolabbról. G. L

Next