Délmagyarország, 1969. január (59. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-29 / 23. szám
MAGYAR SZOC 59. évfolyam, 23. szám ISTA MUNKÁra: 70 fillér Magyar memorandum az ENSZ-ben Magyarország jegyzéket juttatott el U Thant ENSZ- főtitkárhoz, és e jegyzékében sürgette, hogy a nemzetközi szervezetekben ismerjék el mind a két német államot: a Német Demokratikus Köztársaságot és a Német Szövetségi Köztársaságot A magyar emlékirat elutasítja a három nyugati nagyhatalomnak azt az álláspontját, amely szerint nemzetközi ügyekben csak Nyugat-Németország tekinthető a német nép képviselőjének. Rámutatott arra. ..Időszerű újból megismételni, hogy az elismerésnek a három nyugatai hatalom részéről történt megtagadása elkerülhetetlenül a nemzetközi feszültség elhúzódását és fokozódását eredményezi Európában.” „Két német állam van, mindegyik szuverén állam, és a nemzetközi szervezetekben történő elismerés kérdésében az egyetemesség elvének kell érvényesülnie” — állapitja meg a magyar memorandum. Izrael fenyegetőzése fokozza a feszültséget Washingtonban bizonyos aggodalmat kelt a közel-keleti feszültség újabb növekedése, amelyet az izraeli kémek iraki kivégzése, illetve az ezzel kapcsolatos izraeli fenyegetőzés okozott. Külügyi tisztviselők szerint az Egyesült Államok „jelenleg nem tud kellő befolyást gyakorolni sem Izraelre, sem az arab országokra”. Egyes politikusok arra számítanak, hogy Nixon, aki hétfői sajtókonferenciáján „puskaporos hordónak” nevezte a Közel-Keletet, esetleg még a hét vége előtt állást foglal a négyhatalmi tárgyalásokra vonatkozó szovjet, illetve francia javaslatokkal kapcsolatban. Az angol kormány kedden bejelentette, hogy Nagy-Britannia támogatja a közel-keleti válság rendezésére összehívandó négyhatalmi értekezlet gondolatát, lapzártakor érkezett. A Thant keddi sajtóértekezletén kijelentette, hogy a négy nagyhatalomnak megállapodásra kell jutnia a közel-keleti rendezés alapelveiben, mielőtt a Biztonsági Tanács a béke érdekében lépéseket tehetne. A főtitkár kifejezte azt a véleményét, hogy a közel-keleti konfliktus rendezését nem lehet kikényszeríteni, de „a nagyhatalmaknak valamilyen erkölcsi nyomást kellene kifejteniük a Biztonsági Tanács gépezetében”. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Szerda, 1969. január 29. Új kiskerteket parcelláznak Szegeden Hány földbirtokos van Szegeden? Egy sem, hiszen 300—400 négyszögöl kertecske igazán nem számít földbirtoknak. Mégis meglepő, hogy a város 125 ezer lakója közül S ezer mondhat magáénak földet, a lakosság több mint 6 százaléka. A többségé nem haladja meg a 400 négyszögölet, de akad jó néhány egy katasztrális hold feletti „birtok” is. Az egyéni és kisegítő kisgazdaságok árutermelése igen jelentős. A háztartás, a család önellátása mellett mintegy 2 ezren kötöttek tavaly termelési szerződést a felvásárló szervekkel és ezek révén mintegy 5 millió csomó hónapos retket, félmillió fej salátát és 8 ezer mázsa csemegeuborkát adtak el. Ez a központi készletekbe került, de igen sok áru szolgálta közvetlenül a város ellátását is, hiszen a kerttulajdonosok háromnegyed része nem kötött szerződést. A tanács vb. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának számításai szerint Szeged körülbelül 900 vagont kitevő évi zöldségtermeléséből 300—350 vagonnal a háztáji és egyéb gazdaságok szolgáltattak. A zöldség mellett 186 vagon gyümölcsöt vásároltak fel tőlük, s körülbelül ugyanennyit értékesítettek a kistermelők más módon. A kiskertek szerepe nemcsak árutermelésük miatt fontos, hanem azért is, mert tulajdonosaik, a dolgozó emberek szabadidejének hasznos és ésszerű eltöltését is biztosítják. Ezekben az években Szegeden körülbelül 25 ezer dolgozó munkaideje lesz rövidebb, s a hétvégi kettős pihenőnapot igen sokan szívesen töltenék el saját kiskertjükben. Ezért is növekedett meg oly nagy mértékben az érdeklődés a kiskertek iránt. A rendeletek lehetőséget adnak a nagyüzemi művelésre nem alkalmas külterületi földek eladására. A kiskertek kialakításának természetesen elsősorban a város környékén van értelme, de itt már nem áll rendelkezésre állami kezelésben levő ingatlan. Ezért a tanács megegyezett a Csongrád megyei Erdőgazdasággal és a szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezettel mintegy 40 katasztrális hold visszaadásáról állami tulajdonba. Az erdőgazdaság az újszegedi Marosközben, az úgynevezett iparoskertek mögött levő csemegekertek, Felszabadulás Tsz a Csongrádi sugárút— Körtöltés—Békéscsabai vasútvonal—Oncsatelep által bezárt részt, a volt szérüskertet bocsátotta rendelkezésre. A városi tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén úgy döntött, hogy az így nyert földeket parcellázzák. Az egyes parcellák 200 négyszögölnél kisebbek és 400 négyszögölnél nagyobbak nem lesznek, de tekintettel a nagymérvű igényre, leginkább a 200 négyszögöles területnagyságot érdemes kialakítani. Ennek figyelembevételével a II. kerületi 320, az I. kerület 260 parcellát tud majd eladni az illetékes földhivatal útján. Ez tehát 580 új kiskertet jelent a városban. Az értékesítendő területek vételára a rendelet szerint a helyileg kialakult földárak 50 százalékánál kisebb nem lehet. Szegeden jelenleg a föld és telekárakat a kisajátítások során kifizetett kártalanítási díjak határozzák meg. Ennek alapján a végrehajtó bizottság a 20—30 forintos négyszögölenkénti vételárat tartja megfelelőnek. A vételárat a vevő legfeljebb 24 havi részletben köteles befizetni a kerületi tanácsoknak. Vásárlóként szerepelhet minden magyar állampolgár, akinek nincs birtokában földingatlan. A jelentkezőket a kerületi tanácsok mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szervei jegyzékbe foglalják, felülvizsgálják a kérések jogosságát és döntésre a kerületi végrehajtó bizottságok elé terjesztik. Az így megszerzett ingatlant öt évig elidegeníteni nem lehet, nem megosztható, és a későbbiekben az állam elővételi jogot élvez rájuk. Nyilvánvaló, hogy a most feltárt 580 parcella a kiskertek iránti keresletet nem fedezi. A környező községekben azonban nagyobb területek parcellázására van még lehetőség. Egyes üzemek és intézmények máris tárgyalnak a községi tanácsokkal ilyen célból A Csongrád megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya is támogatja ezt a megoldást. a jemeni elnök Moszkvában Kahran el-Saabi, a Déljemeni Népi Köztársaság elnöke kedden Moszkvába érkezett. A magas vendég, akit a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége és a szovjet kormány hívott meg, február 7-ig tartózkodik a Szovjetunióban, s Moszkván kívül Volgográdban, Leningrádban, s Bakuban is látogatást tesz Találkozni fog a szovjet vezetőkkel és tárgyalni fog velük a két ország együttműködésének fejlesztéséről. A repülőtéren Nyikolaj Podgornij, Dmitrij Poljanszkij és más szovjet vezetők, az arab országok moszkvai diplomáciai képviseleteinek vezetői és más személyiségek üdvözölték a vendéget. A repülőtéren díszszázad sorakozott fel, a zenekar a dél-jemeni és a szovjet állami himnuszt játszotta, tüzérségi díszsortűz dördült el Hajóink Szibériában Kétezer lóerő Különös látványt nyújt most a Dunába torkolló óbudai hajógyári öböl. Jégpáncél tartja rabságban a kényszerpihenőre ítélt hajókat, úszódarukat. A partfalnál és a sólyatéren azonban zajlik az élet. A külföldi megrendelésre épülő hajókon a szabadban végzik munkájukat a kovácsok, a szerelők, s végezték akkor is, amikor a hőmérő higanyszála mínusz 16 fokot mutatott. A hajók belső helyiségeit gőzzel fűtik, ott könnyebb elviselni a hideget, de a fedélzeten csak a védőital — tea, feketekávé —, s a vastag vattakabát nyújt némi vigaszt Az itt épülő, de majd a szibériai vizeken közlekedő hajóknak „előtréning” csupán ez az időjárás. Az új típusú toló-vontatóhajó család harmadik, negyedik tagja készül most, elődeik a múlt évben már bemutatkoztak Szibéria folyóin. 1970-ig összesen 32 ilyen hajó épül, s valamennyi 2000 lóerős lesz. A hajóipar eddigi gyártmányaitól eltérő, különleges kivitelben épülnek. A szibériai folyók hajózási viszonyainak megfelelően héjazatukat vastag lemezből állítják össze, hogy jeges vízben is közlekedhessenek. A 44 méter hosszú, 11,60 méter széles hajók merülése két méter, s két, egyenként 5000 —7000 tonnával megterhelt uszály vontatására, illetve tolására képesek. Az új típusú hajók első darabjai sikerrel tették meg a próbaútjukat Szibéria vizein. A szovjet szakemberek elégedettek a magyar konstrukcióval. Jól ismerik e hajótípus előző változatát, a dunai hajózásra készült 2000 lóerős toló-vontatóhajót, amely ugyancsak a Magyar Hajó- és Darugyárban készült, nagy sorozatban. Ennek továbbfejlesztett változataként született meg a szibériai hajócsalád, amelynek tagjai nemcsak a Szovjetunió leghidegebb részén, hanem a Volgán, a Donon, a Donyecen és a Dnyeszteren is közlekednek majd a jövőben. — Uszályok, hétezer tonnával Korszerűsödő téglagyár A szegedi 1-es számú téglagyár újjáépítése megfelelő ütemben halad. A több mint 50 millió forintos befektetéssel teljesen új gyár születik a régi, elavult helyén. Az épülő gyárban a termelés egész télen át folyik, s naponta 30—35 ezer darab téglát gyártanak Gépesítették a nyersanyag kiszolgálást. A bányából érkező csillékből automatikus berendezés továbbítja az agyagot A kiégetett téglákat a tarján telepi lakóházak építéséhez szállítják Somogyi Károlyné képriportja A Gyárkéményépítő Vállalat dolgozói falazzák a földgáz fűtésű alagútkemencét. Előreláthatóan májusban begyújthatják