Délmagyarország, 1969. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-29 / 23. szám

MAGYAR SZOC 59. évfolyam, 23. szám ISTA MUNK­Ára: 70 fillér Magyar memorandum az ENSZ-b­en Magyarország jegyzéket juttatott el U Thant ENSZ- főtitkárhoz, és e jegyzéké­ben sürgette, hogy a nem­zetközi szervezetekben is­merjék el mind a két német államot: a Német Demokra­tikus Köztársaságot és a Német Szövetségi Köztársa­ságot A magyar emlékirat el­utasítja a három nyugati nagyhatalomnak azt az ál­láspontját, amely szerint nemzetközi ügyekben csak Ny­ugat-Németország tekint­hető a német nép képvise­lőjének. Rámutatott arra. ..Időszerű újból megismétel­ni, hogy az elismerésnek a három nyugatai hatalom ré­­s­zéről történt megtagadása elkerülhetetlenül a nemzet­közi feszültség elhúzódását és fokozódását eredményezi Európában.” „Két német állam van, mindegyik szuverén állam, és a nemzetközi szerveze­tekben történő elismerés kérdésében az egyetemesség elvének kell érvényesülnie” — állapit­ja m­­eg a magyar memorandum. Izrael fenyegetőzése fokozza a feszültséget Washingtonban bizonyos aggodalmat kelt a közel-ke­leti feszültség újabb növe­kedése, amelyet az izraeli kémek iraki kivégzése, illet­ve az ezzel kapcsolatos iz­raeli fenyegetőzés okozott. Külügyi tisztviselők szerint az Egyesült Államok „jelen­leg nem tud kellő befolyást gyakorolni sem Izraelre, sem az arab országokra”. Egyes politikusok arra számítanak, hogy Nixon, aki hétfői saj­tókonferenciáján „puskapo­ros hordónak” nevezte a Kö­zel-Keletet, esetleg még a hét vége előtt állást foglal a négyhatalmi tárgyalásokra vonatkozó szovjet, illetve francia javaslatokkal kapcso­latban. Az angol kormány kedden bejelentette, hogy Nagy-Bri­­tannia támogatja a közel-ke­leti válság rendezésére ös­­­szehívandó négyhatalmi ér­tekezlet gondolatát, lapzártakor érkezett. A Thant keddi sajtóérte­kezletén kijelentette, hogy a négy nagyhatalomnak meg­állapodásra kell jutnia a kö­zel-keleti rendezés alapelvei­ben, mielőtt a Biztonsági Tanács a béke érdekében lé­péseket tehetne. A főtitkár kifejezte azt a véleményét, hogy a közel-keleti konflik­tus rendezését nem lehet ki­kényszeríteni, de „a nagyha­talmaknak valamilyen erköl­csi nyomást kellene kifejte­niük a Biztonsági Tanács gé­pezetében”. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Szerda, 1969. január 29. Új kiskerteket parcelláznak Szegeden Hány földbirtokos van Szegeden? Egy sem, hiszen 300—400 négyszögöl kertecs­­ke igazán nem számít föld­birtoknak. Mégis meglepő, hogy a város 125 ezer lakó­ja közül S ezer mondhat magáénak földet, a lakosság több mint 6 százaléka. A többségé nem haladja meg a 400 négyszögölet, de akad jó néhány egy katasztrális hold feletti „birtok” is. Az egyéni és kisegítő kis­gazdaságok árutermelése igen jelentős. A háztartás, a család önellátása mellett mintegy 2 ezren kötöttek ta­valy termelési szerződést a felvásárló szervekkel és ezek révén mintegy 5 mil­lió csomó hónapos retket, félmillió fej salátát és 8 ezer mázsa csemegeuborkát ad­tak el. Ez a központi kész­letekbe került, de igen sok áru szolgálta közvetlenül a város ellátását is, hiszen a kerttulajdonosok három­negyed része nem kötött szerződést. A tanács vb. mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi osztályának számításai szerint Szeged körülbelül 900 vagont kitevő évi zöld­ségtermeléséből 300—350 vagonnal a háztáji és egyéb gazdaságok szolgáltattak. A zöldség mellett 186 vagon gyümölcsöt vásároltak fel tőlük, s körülbelül ugyan­ennyit értékesítettek a kis­termelők más módon. A kiskertek szerepe nem­csak árutermelésük miatt fontos, hanem azért is, mert tulajdonosaik, a dolgozó em­berek szabadidejének hasz­nos és ésszerű eltöltését is biztosítják. Ezekben az években Szegeden körülbe­lül 25 ezer dolgozó munka­ideje lesz rövidebb, s a hét­végi kettős pihenőnapot igen sokan szívesen töltenék el saját kiskertjükben. Ezért is növekedett meg oly nagy mértékben az érdeklődés a kiskertek iránt. A rendeletek lehetőséget adnak a nagyüzemi műve­lésre nem alkalmas külterü­leti földek eladására. A kiskertek kialakításának természetesen elsősorban a város környékén van értel­me, de itt már nem áll ren­delkezésre állami kezelés­ben levő ingatlan. Ezért a tanács megegyezett a Csong­­rád megyei Erdőgazdasággal és a szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezettel mint­egy 40 katasztrális hold visszaadásáról állami tu­lajdonba. Az erdőgazda­ság az újszegedi Maros­közben, az úgynevezett ipa­roskertek mögött levő cse­megekertek, Felszabadulás Tsz a Csongrádi sugárút— Körtöltés—Békéscsabai vas­útvonal—Oncsatelep által bezárt részt, a volt szérüs­­kertet bocsátotta rendelke­zésre. A városi tanács végrehaj­tó bizottsága tegnapi ülésén úgy döntött, hogy az így nyert földeket parcellázzák. Az egyes parcellák 200 négyszögölnél kisebbek és 400 négyszögölnél nagyob­bak nem lesznek, de tekin­tettel a nagymérvű igényre, leginkább a 200 négyszög­­öles területnagyságot érde­mes kialakítani. Ennek fi­gyelembevételével a II. ke­rületi 320, az I. kerület 260 parcellát tud majd eladni az illetékes földhivatal út­ján. Ez tehát 580 új kisker­tet jelent a városban. Az értékesítendő terüle­tek vételára a rendelet sze­rint a helyileg kialakult földárak 50 százalékánál ki­sebb nem lehet. Szegeden jelenleg a föld és telekára­kat a kisajátítások során ki­fizetett kártalanítási díjak határozzák meg. Ennek alapján a végrehajtó bizott­ság a 20—30 forintos négy­szögölenkénti vételárat tart­ja megfelelőnek. A vételárat a vevő legfeljebb 24 havi részletben köteles befizetni a kerületi tanácsoknak. Vásárlóként szerepelhet minden magyar állampol­gár, akinek nincs birtoká­ban földingatlan. A jelent­kezőket a kerületi tanácsok mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi szakigazgatási szervei jegyzékbe foglalják, felül­vizsgálják a kérések jogos­ságát és döntésre a kerületi végrehajtó bizottságok elé terjesztik. Az így megszer­zett ingatlant öt évig elidege­níteni nem lehet, nem meg­osztható, és a későbbiekben az állam elővételi jogot él­vez rájuk. Nyilvánvaló, hogy a most feltárt 580 parcella a kis­kertek iránti keresletet nem fedezi. A környező közsé­gekben azonban nagyobb te­rületek parcellázására van még lehetőség. Egyes üze­mek és intézmények máris tárgyalnak a községi taná­csokkal ilyen célból A Csongrád megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi osztálya is támogatja ezt a megoldást. a jemeni elnök Moszkvában Kahran el-Saabi, a Dél­jemeni Népi Köztársaság el­nöke kedden Moszkvába ér­kezett. A magas vendég, akit a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége és a szovjet kormány hívott meg, február 7-ig tartózkodik a Szovjetunióban, s Moszkván kívül Volgográdban, Lenin­­grádban, s Bakuban is láto­gatást tesz Találkozni fog a szovjet vezetőkkel és tár­gyalni fog velük a két or­szág együttműködésének fejlesztéséről. A repülőtéren Nyikolaj Podgornij, Dmitrij Poljansz­­kij és más szovjet vezetők, az arab országok moszkvai diplomáciai képviseleteinek vezetői és más személyisé­gek üdvözölték a vendéget. A repülőtéren díszszázad sorakozott fel, a zenekar a dél-jemeni és a szovjet ál­lami himnuszt játszotta, tüzérségi díszsortűz dördült el Hajóink Szibériában Kétezer lóerő Különös látványt nyújt most a Dunába torkolló óbu­dai hajógyári öböl. Jégpán­cél tartja rabságban a kény­szerpihenőre ítélt hajókat, úszódarukat. A partfalnál és a sólyatéren azonban zajlik az élet. A külföldi megren­delésre épülő hajókon a sza­badban végzik munkájukat a kovácsok, a szerelők, s végezték akkor is, amikor a hőmérő higanyszála mínusz 16 fokot mutatott. A hajók belső helyiségeit gőzzel fű­tik, ott könnyebb elviselni a hideget, de a fedélzeten csak a védőital — tea, feketeká­vé —, s a vastag vattakabát nyújt némi vigaszt Az itt épülő, de majd a szibériai vizeken közlekedő hajóknak „előtréning” csu­pán ez az időjárás. Az új tí­pusú toló-vontatóhajó család harmadik, negyedik tagja ké­szül most, elődeik a múlt évben már bemutatkoztak Szibéria folyóin. 1970-ig ös­­­szesen 32 ilyen hajó épül, s valamennyi 2000 lóerős lesz. A hajóipar eddigi gyártmá­nyaitól eltérő, különleges kivitelben épülnek. A szibé­riai folyók hajózási viszo­nyainak megfelelően héjaza­tukat vastag lemezből állít­ják össze, hogy jeges vízben is közlekedhessenek. A 44 méter hosszú, 11,60 méter széles hajók merülése két méter, s két, egyenként 5000 —7000 tonnával megterhelt uszály vontatására, illetve tolására képesek. Az új típusú hajók első darabjai sikerrel tették meg a próbaútjukat Szibéria vi­zein. A szovjet szakemberek elégedettek a magyar konst­rukcióval. Jól ismerik e ha­jótípus előző változatát, a dunai hajózásra készült 2000 lóerős toló-vontatóhajót, amely ugyancsak a Magyar Hajó- és Darugyárban ké­szült, nagy sorozatban. En­nek továbbfejlesztett válto­zataként született meg a szi­bériai hajócsalád, amelynek tagjai nemcsak a Szovjetunió leghidegebb részén, hanem a Volgán, a Donon, a Donye­­cen és a Dnyeszteren is köz­lekednek majd a jövőben. — Uszályok, hétezer tonnával Korszerűsödő téglagyár A sz­egedi 1-es számú téglagyár újjáépítése megfelelő ütembe­n halad. A több mint 50 millió forintos befekte­téssel teljesen új gyár születik a régi, elavult helyén. Az épülő gyárban a termelés egész télen át folyik, s na­ponta 30—35 ezer darab téglát gyártanak Gépesítették a nyersanyag kiszolgálást. A bányából ér­kező csillékből automatikus berendezés továbbítja az agyagot A kiégetett téglákat a tar­ján telepi lakóházak építéséhez szállítják Somogyi Károlyné képriportja A Gyárkéményépítő Vállalat­ dolgozói falazzák a földgáz fűtésű alagútkemencét. Előreláthatóan májusban begyújt­hatják

Next