Délmagyarország, 1969. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-14 / 37. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MAGYA­R S­Z­Ö­G­I Át­I­S­T­A M­UN­KÁSPÁ­RTL III"" viszonyok Budapesten csütörtökre virradó éjjel 2 óra körül kezdett újra havazni, három órától már sűrűn esett a hó és reggel öt órára körülbelül tíz centiméteres hópárna fedte a fővárost. A Köztisz­tasági Hivatalnak 195 úttisz­­tí­tó gépe dolgozott, 1249 al­kalmi hómunkás segítette az átkelőhelyeken, a hidakon a takarítást, s a BKV közölte: minden autóbuszvonalon megindult a forgalom. A KPM közúti főosztályán arról tájékoztattak, hogy a reggeli 8 órás jelzés szerint a főközlekedési utak minde­nütt járhatók, mindössze az 55-ös főútvonalon Alsónyék­nél a 61-esen Dunaföldvár— Tolnanémedi és a 451-esen Kiskunfélegyháza—Gátér kö­zött van hóakadály. Azon­ban óráról órára változnak ez útviszonyok. Éppen ezért a KPM közúti főosztálya felhívja a gépkocsivezetőket, hogy akinek nincs halaszt­hatatlan dolga, az egyelőre ne induljon útnak. A MÁV főmenetirányító szolgálatán közölték, hogy csütörtökön a délelőtti órákban minden v­onalon közlekedtek a vona­tok, váltóállítási nehézségek miatt azonban 5—50 perces késések is előfordultak. A pá­lyaudvarokon mintegy tíz­ezer munkás dolgozik a hó­­eltakarításán. Kiskunlacháza és Dömsöd között csütörtökön a hajnali órakban háromnegyed ötkor egy tolatómozdony két üres kocsival kisiklott. A vona­lon a forgalmat csak 9 óra körül tudták helyreállítani, s emiatt Kiskunlacházáról autóbusszal vitték a mun­kásvonatok utasait 1969. FEBRUÁR 1á„ PÉNTEK 59. évfolyam, Ü7. szám Megjelenik hétfő kivé­telével mindennap, hét­köznap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLER Van Alacsonyan és szét­szórtan építkezünk Csongrád megye és Szeged város területén 1968-ban több mint 2700 lakást épí­tettek, 13 százalékkal többet az előző évinél. Az utóbbi negyedszázad egyik eszten­dejében sem épült ennyi la­kás a megyében, s tavaly az ezer lakosra jutó lakásépíté­sek számában Csongrád me­gye elérte az országos átla­got — olvashatjuk a Köz­ponti Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának most közzé tett jelentésében. A korábbi évekhez ha­sonlóan a lakásépítkezés fő­ként a városokban fokozó­dott: az új lakások kéthar­madát ott építették. A közsé­gi építkezések jelentős része nem növelte a lakásállo­mányt, mivel az autóbbi években az új lakásoknak közel fele a megszűntek pót­lására szolgált. Persze a vá­rosok lakásállományának nagyobb mérvű növekedése sincs arányban a laksűrűség­gel és a lakosság gyarapo­dásával. Az adatokból kitűnik, hogy az új lakások egynegyedét építették csupán állami erő­ből, szám szerint kevesebbet, mint 1967-ben. Az ezer la­kosra jutó állami lakásépítés tavaly is elmaradt az orszá­gos átlagtól 1968-ban szö­vetkezeti lakást is kevesebbet építettek, mint a megelőző esztendőben. Egyedül a ma­gánlakásépítés emelkedett, ez viszont olyan mértékben, hogy az egész megyei lakás­építés nagymérvű növekedé­sét eredményezte. A magánerőből épült 2090 lakás egyötöde — több mint 1967-ben — társasházként épült fel. A magánépítkezé­seket a várakozástól eltérő­en nem vetette vissza az épí- Mérleg i tavalyról téli kölcsönök hitelfeltételei­nek romlása. A közismerten jobb felsze­reltséggel épülő állami laká­sok arányának csökkenése ellenére is javult az új la­kások minőségi összetétele A községek közművesítésé­vel, különösen a törpe vízmű­vek létesítésével az új laká­sok felszereltségében a tele­püléstípusonként fennálló színvonalkülönbség csökkent Az új lakások felszerelt­ségének további javítását azonban megnehezíti az épít­kezések szétszórtsága, a csa­­ládiház-építési forma túl­súlya. A tavaly épült lakó­házaknak mintegy kéthar­mada egylakásos. Száz új la­kóházra a falvakban 102, a városokban is csak 226 la­kás jut Az utóbbi években váro­sainkban az ország számos más városában tapasztalt tendenciától eltérően közép­magas lakóház alig, város­képi jelentőségű magasház pedig még Szegeden sem épült Mindez megnehezíti a korszerű építkezési módok elterjedését s így az me­gyénkben az állami építkezé­seknek körülbelül felére, az összes lakásépítkezéseknek pedig mindössze 15 százalé­kára szorítkozik. A legnagyobb arányú fej­lődés a gázszolgáltatásban történt ötven kilométer új hálózatot építettek a múlt években, s tavaly a gázháló­zat negyedrészével növeke­dett Hódmezővásárhelyen megkezdődött a gázszolgál­tatás és Szegeden a tervek­­nek megfelelően folyt a gáz­program végrehajtása. A tiszta földgázra történő át­térés keretében újabb 800 háztartási fogyasztót kapcsol­tak­ be, s így a szegedi ház­tartásoknak negyedrésze föld­gázt használ. Jelentős beruházások ja­vították a vízellátást is. Az utóbbi öt évben épített 28 törpe vízművel közel 60 szá­zalékra nőtt a vízművel ren­delkező községek aránya. A lakosság vízellátásának hely­zete jelenleg a falvak jelen­tős részében kedvezőbb, mint a járási jogú városokban. E fejlődés dacára is a közmű­­ellátottság megyénkben el­marad az országostól, kivé­telt csupán a gázellátás ké­pez. Az egy háztartásra jutó gázfelhasználás (kalóriaér­tékben) közel negyedrészével nőtt tavaly. A gázhálózatba bekapcsolt lakásoknak egy­­harmadában, 3900 lakásban gázzal is fűtenek. Somogyi Károlyné felvétele IRHABUNDA — VALUTÁÉRT. Tavaly mintegy 9 ezer irhabundát exportált a Pannónia Szőrmekikészítő és Szőr­mekonfekció Vállalat szegedi gyáregysége. Idén kétszere­sére emelik a tőkés exportot. 18 ezret gyártanak — egye­bek közt osztrák, olasz, francia, amerikai, finn és japán megrendelésre — az új technológiával készült tetszetős irhabundákból Harci cselekmények Dél-Vietnamban Bővülnek és erősödnek a harci cselekmények Dél- Vietnamban mindkét fél ré­széről — közölte csütörtö­kön Saigonban az amerikai katonai szóvivő. Különösen h­eves harcok folytak Sai­gontól északnyugatra, 160 km-re a fővárostól, ahol egy n­agyki­terjedésű, félkör alakú front alakult ki. A harcok során a szabadságharcosok két helikoptert lelőttek, négy másikat megrongáltak, három amerikai katona a helikopterekben meghalt. A harcokban az amerikaiak három embert vesztettek, három katonájuk pedig megsebesült. A B—52-es amerikai nehézbombázók 375 tonna bombát dobtak le Saigon három oldalán, a főváros közvetlen közelében. Thieu saigoni elnök csü­törtökön személyesen el­lenőrizte a főváros védelmi vonalait, vajon a védelmi rendszer kellőképpen fel­készült-e a várható Tet­­offenzívára. További védel­mi intézkedések keretében fegyverrel látták el a kor­mányhivatalok tisztviselőit. Mint a TASZSZ jelenti, szerdán egy újabb amerikai megfigyelő-repülőgépet lőt­tek le a VDK területe fö­lött. (MTI) Kádár János nyilatkozata a moszkvai lapokban A csütörtök reggeli moszkvai lapok vezető helyen és nagy terjedelemben közlik Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának a magyar sajtó képvi­­elői számára­­ adott nyilatkozatát. (A nyilatkozatot lapunk­ban szerdán közöltük. ( A szerk.) A Pravda a többi között részletesen ismerteti Kádár Jánosnak a szocialista országok, a kommunista és m­un­­káspártok egységéről, az egység erősítésének szük­ségességé­­ről, a szovjet és a magyar kívánságok és törekvések e téren való teljes egybeeséséről mondott szavait. APJA Megnyugtató betegellátás Ülést tartott a III. kerületi tanács Az egészségügyi ellátásról és az 1969. évi költségvetés­ről tárgyalt tegnapi ülésén a szegedi III. kerületi ta­nács. Dr. Vadász Károlynak, az egészségügyi állandó bizott­ság elnökének beszámolója alapján megvitatták a kerü­let egészségügyi ellátását. Megállapították: annak elle­nére, hogy mintegy 60 szá­zalékkal nőtt a biztosítottak száma, megnyugtatóan jó a betegellátás. A körzeti és üzemi orvosok feladatukat jól látják el, sőt ma már megelőző szűrővizsgálatokra is jut idő és erő. Az orvosi létszám a III. kerületben elegendő, viszont szükséges a körzetek arányosabb el­osztása, mert néhány rende­lő — pl. a hattyastelepi és a ságváritelepi — túlzsúfolt. A témához hozzászóltak Ssilá­­di Sándor, Kiss Istvánná, Teleki Ferenc, Bor­ka Lász­ló, Felhő József, Ördögi­ Mátyás, Gyuris István, Nagy Istvánná tanácstagok Rózsa István tanácstag javaslatára a tanácsülés jegyzőkönyvben mondott köszönetet az egészségügyi dolgozóknak jó munkájukért. A tanács­ülés a beszámolót egyhan­gúlag elfogadta. A napirendnek megfele­lően ezután a tanács az 1969. évi költségvetésről és a fej­lesztési alap költségvetéséről tárgyalt. A III. kerület az idén 15 millió 181 ezer forint költségvetéssel dolgozik, a fejlesztési alapra pedig 5 millió 310 ezer forint pénz­ügyi, 300 ezer forint saját anyag és 300 ezer forint tár­­sadami munkaérték a bevé­teli és kiadási előirányzat.­­ A napirendhez hozzászól­tak Botka László, Virágh István, Rózsa István, Finta Kálmán, Zsigó Istvánná, Rajcsányi András, Tele­ki Ferenc tanácstagok. Markos Károly vb-titkár válasza után a tanácsülés a költség­­vetési előterjesztést egyhan­gúlag elfogadta. Végül a tanácstagok kér­déseire, bejelentéseire került sor. Bartha József elmondot­ta, hogy a kábelgyár mögöt­ti területen nincs megoldva a csapadékvíz elvezetése. Finta Kálmán választói ne­vében a Bem utca gyalogjá­rójának építéséhez ígért tár­sadalmi munkát. Teleki Fe­renc a Rókus-állomás pisz­kos, kuturálatlan állapotára hívta fel a figyelmet. Ku­­runczi István arról szólt, hogy a 2-es villamos csúcs­­forgalomban túlzsúfolt, több kocsit kellene beállítani. Zsigó Istvánná panaszolta, hogy a Szél utcai üzletbe nem tudnak árut vinni, annyira rossz az út, nem mehetnek be a teherkocsik. (Erre azonnal választ is ka­pott: hamarosan megjavít­ják az utat, de végleges út­burkolatot a várható építke­zés miatt még nem építhet­nek.) Bejelentést tettek még közérdekű ügyekben Jónás György, Virágh István, Ka­sza József tanácstagok. Nagyfeszültségű vezeték Szeged és Vásárhely között A Dél-magyarországi Áram­­szolgáltató Vállalat szakszer­vezeti tanácsa esztendőről esztendőre megvizsgálja há­rom megye területén műkö­dő energiaszolgáltató mun­káját. Tegnap Vajda György vállalati igazgató számolt be az 1968-ban elért eredmé­nyekről, s az idei feladatok­ról. Elmondotta, hogy az üzemzavarok gyors elhárítá­sa érdekében URH adó-vevő berendezésekkel látják el a szerelőket, jól halad a nehéz fizikai munkát könnyítő gépesítési program. Ennek is köszönhető, hogy Dél-Magyarország területén csökkent az üzemzavarok miatt keletkezett áramszüne­tek időtartama. Kedvezően alakult a mun­kaerőhelyzet, csökkent a munkaerő-vándorlás. Viszont a balesetek száma növeke­dett. Erre egyébként az sem szolgál magyarázatul, hogy az elmúlt évben 334 transz­formátorállomással, 267 kilo­méter hosszú vagy külső lég­vezetékkel és 27 kilométer­rel több kábelvezetékkel épült több, mint 1967-ben, s mindemellett megoldották 78 termelőszövetkezet villamosí­tását is. Az eredményes mun­kát bizonyítja, hogy a ter­vezett 88 millió forint he­lyett mintegy 122 millió forintra nőtt a vállalat nyeresége, bevezették a rövidített, 44 órás munkaidőt. Az áramszolgáltató válla­lat előtt 1969-ben szinte min­den eddiginél nagyobb fel­adatok állnak, árbevétele várhatóan meghaladja majd az 1 milliárd forintot. A ter­vek szerint 13 százalékkal több villamos és 21 száza­lékkal több fűtőenergiát szolgáltat, mint tavaly. Eh­hez mérten jelentős beruházásokat vé­gez, több mint 150 millió forint értékben. Többek között Szeged és Hódmezővásárhely között új nagyfeszültségű, 120 kV-os távvezeték épül, a szegedi erőműben 5,8 millió forinto­s költséggel új turbinaegysé­get és 6 millió forintos költ­séggel új földgáztüzelésű kazárt­ építenek. A vállalati szakszervező tanács végül döntött a nyee­reség felhasználásáról. En­nek értelmében mintegy 1 millió 900 ezer forintot szán­nak szociális berendezések építésére, segélyezésre, a do­gozók étkeztetésének segí­tére, valamint kultúrál­­­ alapra. M. L

Next