Délmagyarország, 1969. december (59. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-03 / 280. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK 1 Szegeden az ország figyelme Jubileumi ülést tart ma Szegeden a Népfront Országos Tanácsa Országos esemény évforduló-ünnepét rendezik meg ma Szegeden: a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front szegedi zászlóbontásának 25. évfordulóját. 1944. december 3-án a Szegedi Nemzeti Színházban mondották ki a demokratikus pártok a Front megalakulását és itt fogadták el az ország újjáépítésére, politikai berendezkedésére, a fasizmus elleni harcra felhívó közös programjukat. A történelmi jelentőségű zászlóbontás emlékére a színház falán ma délelőtt fél 11-kor emléktáblát avat a Szeged városi tanács és a Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága. A jubileumi napra a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a Szegedi Nemzeti Színházba hívott össze ünnepi ülést, délelőtt 11 órára. Erre meghívták a Front alapítóit, a mozgalom számos mai vezetőjét, valamennyi megye népfrontküldöttségét. Az évfordulóra a népfront kicsinyített hasonmásban megjelentette a Délmagyarország 1944. december 3-i példányának harmadik oldalát, melyen a Magyar Nemzeti Függetlenség Front programját akkor közölte. E Szeged történelmi példamutatása gy huszonöt esztendővel ezelőtti nagy politikai tett emléke fordítja ma Szegedre az ország figyelmét: 1944. december 3-án a felszabadult Szegeden, a városi színházban mondta ki megalakulását az antifasiszta demokratikus erőket tömörítő politikai egyesülés, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. Itt és ekkor szóltak először a demokratikus pártok együttesen a háborús fronttal megosztott országhoz, a fasiszta rémuralom által meggyötört, a háborúban elcsigázott lakossághoz. E pártok itt adtak közös programot a fasizmus elleni együttes harchoz, a lerombolt haza újjáépítéséhez, a társadalmi berendezkedés demokratikus átalakításához. Azok a becsületes és haladó nemzeti erők, amelyek a fasizmus uralmának éveiben szétforgácsolva, szervezetek nélkül, a föld alatt kísérelték meg feltartóztatni a nemzetet fenyegető veszedelmet — s közben mártírokkal adóztak a nemzeti célért —, először találkozhattak nyíltan és szabadon, s először tárhatták a nemzet elé az országmentésre és országépítésre vonatkozó elgondolásokat. Történelmünkben előzményei vannak ennek a nagy jelentőségű politikai tettnek. Megemlékezett erről a 25 évvel ezelőtti szegedi alakuló nagygyűlés is. Révai József így beszélt erről a jeles, programadó színházi gyűlésen a Magyar Kommunista Párt nevében: ..Az ország német megszállása, 1944. március 19-ike után, amikor a németbérencek föld alá kényszerítették a Szociáldemokrata Pártot és a Független Kisgazda Pártot is, a németellenes demokratikus pártok nemzetmentő összefogásának eszméje gyorsan testet öltött. Budapesten megvalósult a Magyar Front (teljes nevén: Magyar Nemzeti Függetlenségi Front) ... Amikor október leikén a nyilasbanditák a nemzet hátába döfték a kést, és meghiúsították a fegyverszünetet, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front csatát vesztett, de a harcot nem adta fel. Azt vallotta, hogy a hazát megmenteni sosem késő. Folytatta a harcot Budapesten, elnyomatásban, a föld alatt és folytatta Szegeden, nyíltan és szabadon.” Szeged számára történelmi kitüntetés és elégtétel 1944. december harmadika. Az a város állhatott a politikai megújhodás élére, amelynek múltjában ott kísértett Horthyék ellenforradalmi szervezkedése. S a pillanat történelmi nagyságát nemcsak az elmúlt negyedszázad igazolta, hanem nyilvánvaló volt már akkor, 1944-ben, a város felszabadulása után is. A Délmagyarország, mely akkor — mint országos fórum — a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front lapja volt, így írt a készülő nagy politikai egyesülésről és Szeged szerepéről egyik vezércikkében: ..Arra, ami ma Szegeden történik, felfigyel az egész ország. Szeged példát mutat a német uralom alól felszabadított országnak és az ország német uralom alatt sínylődő részének egyaránt. A szegedi Nemzeti Bizottság megalakítása felhívás lesz Debrecennek, Kecskemétnek, Hódmezővásárhelynek, Diósgyőrnek, de Kaposvárnak, Győrnek, Budapestnek is, hogy fogjanak össze a nemzeti demokratikus erők a német iga lerázására, a magyar jövő alapjainak lerakására. És ezt a felszólítást az országhoz ma csak Szeged intézheti ... Az új Magyarország politikai élete itt van leginkább kialakulóban... Az ország első Nemzeti Bizottságának, mely szabadon bonthatja ki a magyar felszabadulás zászlaját, itt, Szegeden kell megalakulnia.” Természetesen mindez még inkább a helytörténet nagy pillanata. Igazán történelmivé az emeli 1944. december harmadikát, hogy valóban igazi nemzeti frontot nyitott, egyesítette a nemzet minden becsületes elemét a fasizmus elleni fegyveres és politikai harcra, a szovjet hadsereg honvédő és felszabadító háborújának erkölcsi és anyagi támogatására, a volt uralkodó osztályok bűneinek jóvátételére, a nemzeti becsület és tisztesség megmentésére és megőrzésére. Hiszen voltaképpen ez az ülés volt az egyik legfontosabb előzménye, s az itt elfogadott program lett a politikai harc kerete az Ideiglenes Nemzetgyűlés összehívásának és az Ideiglenes Kormány megválasztásának, a fegyverszüneti egyezmény aláírásának, az erők mozgósításának a fasizmus ellen és az újjáépítésért. Amit akkor Szegeden életre hívtak, voltaképpen ma is él és munkál. A Front együtt fejlődött, alakult az új és új történelmi igényekkel. Később újjáfogalmazott programjaiban már a kapitalista kizsákmányolás korlátozásáért, majd az új szakaszban a szocializmus építéséért vállalta a nemzeti erők egyesítését, s utóda, a Hazafias Népfront már a szocialista nemzeti egység megteremtésén dolgozik. Kállai Gyula így beszélt erről a mozgalom legutóbbi kongresszusán: „A népfront munkájának ma nagyobbak a lehetőségei, jobbak a feltételei, mint bármikor korábban voltak. Munkánk sikerét ma elsősorban azon mérhetjük le, milyen eredménnyel tudjuk mozgósítani az alapjában azonos érdekű osztályokat és rétegeket, a legszélesebb tömegeket nemzeti célkitűzéseink — a szocializmus teljes felépítése, a béke, a nemzeti függetlenség védelme, a társadalmi haladás — megvalósítása érdekében.” Nem hivalkodásból, csupán a tényszerűség miatt érdemes megemlíteni ezen az évfordulón, hogy a nemzeti összefogás kezdeményezői, a program kidolgozásának motorjai 25 évvel ezelőtt is a kommunisták voltak. Megható és azóta igazolt elvet fogalmazott meg erről Révai József az alakuló nagygyűlésen: „Kijelentem ünnepélyesen, hogy mi, kommunisták, fegyelmezett és hű katonái leszünk a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontnak. Kijelentem, hogy azt a nemzeti összefogást, amelynek jegyében a szegedi Nemzeti Bizottság is megszületett, nem tekintjük múló politikai koalíciónak, taktikai sakkfogásnak, hanem hosszan tartó szövetségnek.” A szövetség él az újjászületés hajnala óta kerete nemzeti törekvéseinknek. Olyan egyesülés, amely történetileg 1944. december harmadikától ível a szocializmus teljes felépítéséig, a legfejlettebb társadalmi rend megteremtéséig. A legmelegebben köszöntjük ezt a jeles évfordulót, s a magyar közéletnek azokat a munkásait, akik abban a nehéz időben elindították a politikai és társadalmi megújhodást, akik azóta is fáradhatatlanul dolgoznak, mindazokat, akik immár a szocialista nemzeti egység jegyében, a legnagyobb nemzeti cél megvalósításáért munkálkodnak: a szocializmus felépítéséért Magyarországon. Sz. Simon István 59. évfolyam, 280. szám 1969. DECEMBER 3* SZERDA Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLER Moszkvában a magyar párt- és kormányküldöttség ÚJABB DELEGÁCIÓK ÉRKEZÉSE A szocialista országok vezetőinek találkozójára kedden megérkezett Moszkvába Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Erdélyi Károly, a Magyar Népköztársaság külügyminiszter-helyettese. A magyar küldöttség tagjait Moszkva kijevi pályaudvarán Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgornij és több más szovjet vezető, valamint Szipka József, Magyarország moszkvai nagykövete fogadta. * A szocialista országok párt- és állami vezetőinek moszkvai találkozójára kedden megérkezett a szovjet fővárosba a román, a bolgár, a lengyel és a csehszlovák küldöttség. A küldöttségeket a seremetyevói repülőtéren Leonyid Brezsnyev és több más szovjet vezető személyiség fogadta. A román küldöttség vezetője: Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, az Államtanács elnöke. A küldöttség tagjai: Ion Gheorghe Maurer, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, végrehajtó bizottságának és állandó elnökségének tagja, a Minisztertanács elnöke, Gheorghe Pana, az RKP Központi Bizottsága végrehajtó bizottságának és állandó elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára és Corneliu Manescu, az RKP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter. A bolgár küldöttség vezetője: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke. A küldöttség tagjai: Sztanko Todorov, a BKP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Ivan Basev külügyminiszter és Konsztantin Telfasov, a BKP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője. A lengyel párt- és kormányküldöttséget Wladyslaw Gomulka, a LEMP KB első titkára és Jozef Cyrankiewicz miniszterelnök vezeti, tagjai: Stefan Jedrychowski külügyminiszter és Zenón Jiliszko, a LEMP Központi Bizottságának titkára. A csehszlovák küldöttség vezetője: Gustáv Husák, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. A küldöttség tagjai: Oldrich Cernik, a CSKP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke és Vasil Bilak, a CSKP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Kedden Moszkvába érkezett a Német Demokratikus Köztársaság küldöttsége, amelyet Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára vezet. Tagjai: Willi Stoph, az NDK Minisztertanácsának elnöke és mások. Több mint 32 ezer lakás Az építőipar idei mérlege Naponta mintegy 1200 tonna cement érkezik Romániából, hogy enyhítse a kötőanyaghiányt az építkezéseken és az elemgyári munkahelyeken. Néhány héttel ezelőtt ugyanis a romániai cementipar soron kívül összesen 40 000 tonna cement szállítását vállalta. Eddig több mint 30 000 tonna román cement érkezett az országba. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium legújabb felmérése szerint az év utolsó két hónapjában 9200 új lakás építését fejezik be az ÉVM vállalatok. Így várható, hogy a tavalyinál 12 százalékkal több,, vagyis 23 500 lakás átadásával zárják az 1969. évi programot. Az előzetes felméréseken tájékozódtak más tárcák, a tanácsok és a szövetkezetek építési munkájának várható eredményeiről is. Ezek szerint a szocialista építőipar az idén összesen 32 230 új otthont ad át. IA behavazott Szeged Egyszerre jött meg a tél, szinte átmenet nélkül, és tegnap, kedden reggelre fehérbe öltöztette a várost. A hótakarító gépek inkább kevesebb, mint több sikerrel birkóztak a szakadatlanul hulló hóval, lassúbb lett a közlekedés gyalogosan és járművel. Késő estére a járművek már szinte lépésben haladhattak. Nagyon kell, hogy erőteljes legyen a hóeltakarítás, mind a gyalogjárdákról, mind az utakról! Somogyi Károlyné felvételei Magasszárú csizmás lányok könnyebben veszik az „akadályt”. Latyakos, sáros hó borítja a gyalogjárót. A kisbabának talán szórakoztató a séta, de a manianak...