Délmagyarország, 1970. július (60. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-15 / 164. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) Megtermett az ország kenyere A természeti csapások ellenére elegendő a saját termés — Halad az aratás Lukács Béla, a MÉM főosztályvezető-helyettes tegnap az aratás — és mezőgazdaság — legfrisebb híreit ismertette az újságírókkal. Az aratás — a késői kitavaszodás miatt — a szokásosnál 8—10 nappal később kezdődött. A következő időszakban hárommillió holdról kell betakarítani a kalászos gabonát. Ebből a kenyérgabona vetésterülete mintegy kétmillió holdra tehető, ami valamivel kisebb a tavalyinál: az őszi kalászosokat ugyanis ár- és belvízkárok érték. A munkát 12 ezer 700 kombájn segíti. 1300-at idén importáltak a Szovjetunióból, további 200-at pedig az NDK-ból hoztak be. A kombájnpark mellett még 2 ezer 200 rendrevágót és 2100 kévekötő aratógépet üzemeltetnek a nagyüzemek. Az alkatrészellátás az elmúlt napokban valamelyest javult. Zsákból és ponyvából is van elegendő. A rozsot 280 000 holdas területen aratják, országosan a termés 40 százalékát már levágták. 270 000 holdon termelnek a nagyüzemek ősziárpát, a termés szintén beérett és felét, már learatták. A búza várható termésátlagát nagyon nehéz meghatározni. A szakemberek szerint legalább 170 000 holdon ár-, illetve belvíz, valamint kifagyás pusztította el a búzatermést, vagy legalábbis egy részét. A gabonák erősen gyomosak, sokfelé jól látható az úgynevezett kiritkulás. Mindezek figyelembevételével a mezőgazdászok az utóbbi három év átlagának megfelelő termés betakarítására számítanak, ami azt jelenti, hogy ismét megtermett az a búzamennyiség, amennyi az ország ellátásához szükséges. A Gabona Tröszt vállalatai egyébként idén 2,3 millió tonnányi kenyérgabona felvásárlására kötöttek szerződést. Lukács Béla elmondotta még, hogy a kapásnövények közül a burgonya és a cukorrépa jól fejlődött, a kukorica azonban a tavalyinál még gyengébb, ugyanez mondható el a dohányról és a fűszerpaparikáról. A zöldségellátásnál szintén érezteti hatását a késői kitavaszodás. A sokáig hűvös, hideg, esős időjárás különösen a melegigényes paprika és paradicsom fejlődését vetette vissza. A mostani felmelegedés azonban azzal biztat, hogy a piacokon nagyot javul majd a helyzet. Zöldbabból és káposztaféléből van elegendő. Jó termést adott a korai burgonya, uborkából több kellene, de néhány napon belül javulásra lehet számítani. Ami a gümölcsöket illeti: a cseresznye és a meggy eléggé jó termést hozott, hasonlóan az eperhez és a ribizlihez. Megérkezett a piacokra az őszibarack, amely a tavalyinál lényegesen szebb, „darabosabb” — tehát nagyobb szemű. A sárgabarack is jó, közepes termést ad, és nyári almából bőséges ellátás várható. Új termés Ötven változatban használható eke Az építőszekrények felhasználásával a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár szakemberei olyan traktorvontatású ekecsaládot fejlesztettek ki, amelynek egyes tagjai mindig a helyi igényeknek megfelelően szerelhetők össze. A Lajta-családot éppen az építőszekrények folytán több mint félszáz változatban lehet használni, az öt alapgép és a hat különböző kialakítású és ötféle fogasszélességű eketest különböző összeszerelésével. A variánsok száma azonban a kiegészítő szerelvények felhasználásával még tovább növelhető. A gyár szakemberei az alapgépekkel egyidejűleg kifejlesztették a különböző eketesteket, előhántókat, tárcsás csoroszlyákat és altalajlazítókat is. (MTI) Magyar küldöttség a jogászok kongresszusán Július 15 és 19-e között Helsinkiben tartja 9. kongresszusát a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége. A kongresszuson dr. Szakács Ödönnek, a Legfelsőbb Bíróság elnökének vezetésével öttagú magyar jogászküldöttség vesz részt. Dr. Szakács Ödön kedden, elutazása előtt elmondta, hogy a kongresszus napirendjén négy fő téma szerepel. Megtárgyalják majd a nemzeti függetlenség, a béke, a nemzetközi biztonság időszerű kérdéseinek jogi vonatkozásait, foglalkoznak továbbá a fejlődés útjára lépett államok egyes jogi problémáival, az alapvető emberi jogok védelmével összefüggő jogi kérdésekkel, végezetül a technikai haladás és az emberi jogok című témakör szerepel a tanácskozás napirendjén. (MTI) Iráni miniszter hazánkban Hushang Ansari gazdasági miniszter vezetésével kedden iráni gazdasági küldöttség érkezett Budapestre, hogy tárgyalásokat folytasson a két ország gazdasági kapcsolatainak bővítéséről. Árvízi műszakok A Tégla- és Cserépipari Egyesülés 186 gyárában ezekben a kánikulai napokban is helytállnak a dolgozók a forrókemencék mellett. Az iparág 186 gyárában tartott árvízi műszakok eredményeként 12 millió téglát „postáztak” az árvíz sújtotta területekre. Természetesen nemcsak a rendkívüli műszakok idején készített téglát szállítják az újjáépítéshez és helyreállításhoz. Most már hetek óta naponta több mint egymillió téglát indítanak útnak Szabolcsba. 60. évfolyam, 164. szám 1970. JÚLIUS 15., SZERDA Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8. vasárnap 12 oldalon. ÁRA: 80 FILLÉR ÖsszehíVták az MSZMP Központi Bizottságának ülését A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSÉT JÚLIUS 15-RE,SZERDÁRA ÖSSZEHÍVTÁK. A POLITIKAI BIZOTTSÁG A NEMZETKÖZI HELYZET, A GAZDASÁGI ÉPÍTŐMUNKA ÉS A PARTENER IDŐSZERŰ KÉRDÉSEINEK MEGVITATÁSÁT JAVASOLJA. Fejlődnek a járás nagyközségei Kiáramlás Szegedről • Többet vásárolnak A múlt év végén jóváhagyta a megyei tanács, hogy kilenc Csongrád megyei községet nagyközséggé nyilvánítsanak. Azért csak ennyit, mert ezekben nemcsak a lakosság száma, de az anyagi és személyi feltételek is indokolták az előrelépést. A közeljövőben éppen ezért több olyan helység nagyközséggé válásával kell számolni, amelyekben — ahogy a megyei tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén megállapították — hamarosan meglesznek a feltételek. A nagyközségek közül hét van a szegedi járásban. Demográfiai szempontból ezek a települések sok tekintetben azonos képet mutatnak. Nagyközségeinkben, bár a tisztán mezőgazdasági profilú helységek száma csökkent, Algyő kivételével nincsen számottevő ipari bázis, sőt, ilyen fejlődéssel hosszabb távon sem lehet számolni. A lakosság számának változására 1960—66 között az elvándorlás, mostanában pedig a stagnálás, illetve a szerény mértékű bevándorlás a jellemző. Kivétel: a Szegedet környező községek, ahol évről évre növekszik a lakosság, többek között a Szegedről való kiáramlás következményeként. A nagyközségek^ jellemző másik — és pozitív — tendencia az, hogy a külterületi lakosság aránya csőként: az 1960. évi 21,1 százalékról 14 százalékra. A kereskedelem is nagyobb forgalmat bonyolít le: az egy lakosra jutó forgalom tíz év alatt csaknem duplájára nőtt, az elmúlt évben az egy lakosra jutó kiskereskedelmi forgalom több mint hatezer forint volt nagyközségeinkben — az 1960-as 3394-gyel szemben. Lakások szempontjából Tápén, Szőregen és Kisteleken a legkedvezőbb a helyzet, Kiskundorozsmán vannak viszont a legjobban alapozott épületek. A legnagyobb fejlődést a lakásépítés Tápén, Algyőn, Kiskundorozsmán és Kisteleken mutatja. Mérlegen a múzeum felép idén bemutattak pb régi képzőművészeti anyagot és a szegedi aranytárgyakat A múzeum népművelő szerepkörét, csakúgy, mint idegenforgalmi jelentőségét, senki sem vitathatja. Érdekes azonban, hogy Szegeden — ahol az egyetemek, s más intézmények révén a kulturális és tudományos munkának számos műhelye van — a múzeum nem olyan kulturális központ, mint Székesfehérvárott, vagy akár Hódmezővásárhelyen, viszont sokkal inkább idegenforgalmi attrakció, mint például a műemlékekben gazdag Egerben és Sopronban. A Móra Ferenc Múzeum legrégibb, s nemzetközileg is legértékesebb gyűjteménye a régészeti. Az állandó régészeti kiállítás most készül, mintegy 800 ezer forintos költséggel. A néprajzi gyűjtemény jelentősége egyedi mivoltában rejlik, mivel egy meghatározott tájegység, a délalföldi népélet dokumentumait őrzi. A képzőművészeti gyűjteményben a helyiek mellett Európa-hírű mesterek művei is megtalálhatók. A természettudományi gyűjteményben a madárgyűjtemény egyedülálló az országban, mivel a Madártani Intézet és a Természettudományi Múzeum hasonló gyűjteménye elpusztult. A természettudományi részleg egyben a Tisza-kutatás egyik központja is. A helytörténeti gyűjtemény a múzeum egyik méltatlanul legszerényebb együttese. Jelentős az irodalmi gyűjtemény, amely elsősorban szegedi írók kéziratait tárgyi hagyatékát gyűjti. A múzeum végül is mintegy negyedmillió muzeális tárgyat őriz. A közhiedelemmel ellentétben a látogatottság nem mutat csökkenést, az utóbbi időben évenként általában 130—150 ezren keresték fel a szegedi múzeumot, összevetésként: 1909-ben 26, 1919-ben 99 (!), 1943-ban 70 ezer volt a látogatók száma. A további fejlődést nagyban befolyásolja a már krónikusnak mondható helyhiány. Tegnap, amikor a városi tanács végrehajtó bizottságának ülésén megtárgyalták a múzeum népművelési és tudományos munkájának helyzetét, a végrehajtó bizottság ismételten állást foglalt amellett, hogy szükség van a Szegedi Galéria, és nagyobb távlatban, egy állandó várostörténeti kiállítás megrendezésére is. Előbbire már a közeljövődben sor kerülhetne akkor, ha a múzeum irodáit a földszinten tudnák elhelyezni, az első emeleti három helyiségben pedig a galéria kapna otthont. A raktározási gondokon némileg enyhít majd, hogy miután gázfűtést vezetnek be az épületbe, a kazánház feleslegessé válik, ott raktárt lehet berendezni. Nagyon fontos lenne az épület külső felújítása is. A múzeum törekszik arra, hogy gyűjteményeiből lehetőség szerint minél többet megismertetni a közönséggel, hiszen erre nagy igény van. Éppen ezért szeretnék még az idén bemutatni a régi szegedi képző- művészeti anyagot és a múzeum aranytárgyait is, amire a megfelelő biztonsági berendezések felszerelése után kerülhet sor. A munkásmozgalmi gyűjtemény ugyan jelentős helytörténeti kiállítás magvát képezi, állandó bemutatására azonban helyhiány miatt csak 1975 után gondolhatnak. A végrehajtó bizottság úgy határozott, hogy részben a helyiismereti gyűjtemény gazdagítása érdekében, bővíteni kell a műké’ umbarátok körét. A múzeum tudományok munkájával kapcsolatban elsősorban a helytörténeti kutatómunka’ gyorsabb fejlesztését tartja szükségesnek.