Délmagyarország, 1970. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-08 / 185. szám

Munka a kánikulában Rettenetes hőség van, nehéz kibírni! — ezt hallani úton-útonfélen, munkahelyen, utcán, villamoson, sőt még a strandon is. Valóban kutyameleg van mindenütt — de mégsem egyformán. Vannak munkahelyek, ahol különö­sen gyötrelmes az élet ilyenkor, de azért nincs megállás. Sütnek a pékek, sütik a mozdonyokat, forró aszfaltot te­rítenek az út­javítók és tűző napon dolgoznak az építők... Jól jött, s frissítette a levegőt Szegeden a tegnap esti eső. A szegedi vasöntödében 70 fokos melegben az öntők dolgoznak Fentről a nap tűz le a hajójavítókra, lentről a forró vas ontja a meleget. 52 fokos itt a hőség Somogyi Károlyné képriportja Télen majd jól jön egy kis meleg , de kánikulában szenet lapátolni izzasztó munka Tűzszünet a szuezi fronton Az amerikai külügyminisz­térium szóvivője bejelentet­te: tájékoztatást kapott az Egyesült­ Arab Köztársaság és Izrael kormányától, hogy a két szembenálló fél az amerikai javaslatnak meg­felelően elfogadja a tűzszü­netet, amely pén­teken, au­gusztus 7-én, helyi idő sze­rint éjfélkor (magyar idő: 23 óra) lép életbe. ■ „Reméljük, hogy ez a fon­tos döntés elő fogja segíteni­­ az igazságos és tartós kö­­­­zel-keleti béke megvalósítá­­­sát” — mondotta a külügy­­i minisztérium szóvivője, aki további részletekbe nem bo­csátkozott. Az izraeli televízió és rá­dió közvetítette Golda Meir miniszterelnök beszédét­, amelyet az ország népéhez­­ intézett.­­ „Örömmel jelentem be — mondotta Meir asszony —,­­ hogy a tűzszünet, amely az­­ Egyesült Államok kormá­­­­nyának kezdeményezésére­­ jött létre, helyi idő szerint­­ 24 órakor lép érvénybe és a tűzszüneti vonal két olda­lán elhelyezkedő valamennyi katonai erőre vonatkozik”. Izrael a maga részéről a tűzszünetet természetes lép­csőfoknak tekinti a szerző­déses béke megkötése felé­ vezető úton, amely szerződés­­ rögzíti majd az Izrael és­­ Egyiptom közötti határok kérdését — mondotta Golda­­ Meir. A kairói rádió közvetítet­te az egyiptomi külügymi­nisztérium közleményét, amely szerint pénteken éj­féltől életbe lép a tűzszünet Izrael és Egyiptom között. A Béke-világtanács pénte­ken nyilatkozatot tett közzé a közel-keleti helyzetről és ebben megelégedéssel szól azokról a lépésekről, ame­lyeket­ az arab országok tet­tek a közel-keleti helyzet politikai rendezésére. Tízéves a CSOMITERV Építészeti kiállítás Tízéves, a Csongrád me­gyei tanács tervező vállala­ta, közismert rövidítéssel: a CSOMITERV. Ez nem külö­nösebben nagy idő, csak ha figyelembe vesszük, hogy az építőipar gyors ütemű fejlődésében milyen szerep jutott számára. Két évtized­del ezelőtt a vidéki tervező intézeteknek még csupán a magja volt meg, most pedig Szeged már nemcsak egy nagy minisztériumi tervező vállalat székhelye, hanem a szintén erős megyei tervezőé is. Érdemes megjegyezni, hogy a Kecskeméten műkö­dő Bács-Kiskun megyei ta­nácsi tervező vállalat is most tíz éve lett önálló, ad­dig jobbára az ÉVM­ Szege­di Tervező Vállalatának ki­­rendeltségeként működött.. Az évfordulóról jobban meg se emlékezhetett volna a CSOMITERV, mint azzal, hogy kiállításon gyűjtötte egybe eddig végzett munká­jának eredményeit. Már a bejáratnál elhelyezett grafi­kon is megüti a szemet: 1960: 36 dolgozó, 3 millió forint termelési értéket állí­tott elő, most pedig 200-an, 17 milliónál tartanak. A kiállítást Deák Ferenc igazgató bevezető szavai után dr. Árvai József, az ÉVM főosztályvezetője nyi­totta meg. Jelen volt dr. Pa­­czuk István, a megyei tanács vb elnökhelyettese is. Árvai József többek közt hangsúlyozta, hogy a kiállí­tás hűen tükrözi, hogy a vállalat, miként tett eleget a vele szemben támasztott kö­vetelményeknek, a város- és községrendezési tervek készí­tésétől a különböző épület­félék tervezéséig. Munkáju­kat reprezentálja Hódmező­vásárhely, Szentes, Makó és Csongrád városközpontjainak igényes rekonstrukciója. Je­lentős munkát végzett a CSOMITERV Szegeden is, szakembereinek nevéhez fű­ződik az építők R00 szemé­lyes munkásszállója, az or­vosegyetem új kollégiuma, a vízügyi igazgatóság irodahá­za és az Újszeged 17 eme­letes magasház és mozi ter­vezése is. A kiállítás augusztus 20-ig, naponta 9—1R óráig tekint­hető meg a megyei tanács Rákóczi téri székházában. F. K. 60. évfolyam, 185. Mám 1970. AUGUSZTUS 8., SZOMBAT Megjelenik hétfő kivéte­lével mindennap, hétköz­nap 8, vasárnap 12 oldalon, ÁRA: 80 FILLÉR Parafálták a szovjet-NSZK egyezményt Tegnap, pénteken délelőtt Moszkvában parafálták a Szovjetunió és a Német Szövet­­ségi Köztársaság egyezményét az erőszakról való lemondásról. Képünkön Gromiko szovjet és Scheel, az NSZK külügyminisztere aláírják a szerződést. A megállapo­dásról lapunk 2. oldalán közlünk tudósítást Az első fél év számokban fellendült az állattenyésztés A fél év mérlegében több számadattal értékelik a me­zőgazdaság helyzetét is. Sze­ged és Csongrád megye me­zőgazdasági területe május végén 629,5 ezer katasztrális hold volt. — 362,2 ezer hek­tár — amely lényegében azo­nos az elmúlt évivel. A me­zőgazdasági terület szerke­zetében azonban történtek változások: a szántó és a legelő területe növekedett, a szőlő és a gyümölcsös terü­letek pedig több mint ezer holddal csökkentek. Az er­dőgazdálkodásban bekövet­kezett szervezeti változások hatására, a Békés megyei erdőterületek átcsoportosítá­sával, mintegy 20 ezer hold­dal nőtt a megye gazdaság­határos termőterülete. A szántóföldi növények ve­­tésterülete május végén lé­nyegesen kevesebb volt az előző évinél, — olvashatjuk a statisztikai hivatal jelenté­sében. A rendkívül hosszú ideig tartó és nagy károkat okozó ár­ és belvizek követ­keztében minden eddiginél nagyobb terület, csaknem 74 ezer hold — a szántóterület 15 százaléka — maradt ve­tetlenül. A mezőgazdaság ez évi termelésében előrelátha­tóan igen számottevő vesz­teséget okoznak a vízkárok. A szántóföldi vetésszerkezet is jelentősen módosult a ki­pusztulások, illetve a vízzel borított területek következ­tében. A zöldségfélék vetésterü­lete is több mint ezer hold­dal csökkent, de ugyanak­kor mintegy 70 ezer négy­zetméterrel bővült a nö­­­­vényházi zöldségtermelés,­­ amely legalábbis a primőr­ 1 áruellátást nagymértékben javította. A statisztikai je­­­­lentés még nem foglalkozik a júliusi és augusztusi hely­zettel, de tapasztalatból el­mondhatjuk, hogy megérke­zett az igazi zöldségszezon, olcsón lehet már kapni pa­radicsomot, s reméljük ha­marosan a paprika ára is mérséklődik. A szántóföldi zöldségfélék érésének 2—3 hetes eltoló­dása — a jelentős készletek következtében — a korábbi éveknél kevesebb problémát okozott a fogyasztók ellátá­sában. A vegetációs időszak eltolódása, s ennek nyomán a mezőgazdasági munkák torlódása, a nem megfelelő időben és minőségben vég­zett növényápolás további betakarítási, szervezési gon­dokat, jelentős veszteségeket, s a vízkárokkal párosulva s egyes esetekben anyagi ne­hézségeket okoz a mezőgaz­­­­dasági üzemeknek.­­ Az állattenyésztésben meg­indult kedvező irányú fejlő­dés tovább folytatódik: a szarvasmarha — és ezen be­­lül a tehén — állomány las­sú növekedése március óta tart, s június végén közel ezer darabbal volt több az egy évvel korábbinál. A nö­vekedés kizárólag a termelő­­szövetkezetek állományfej­­lesztésének az eredménye, tekintve, hogy az állami gaz­daságokban továbbra­­ is las­sú csökkenés, a kisgazdasá­gokban pedig átmeneti stag­nálás, s a tenyésztői kedv élénkülése figyelhető meg. A nagyüzemekben javuló tenyésztői munka, a hoza­mok mérsékelt­ növekedése, az elhullások csökkenése ta­pasztalható. A sertésállomány a koráb­bi ciklusokat meghaladó mértében, gyors ütemben növekszik, meghaladja az utolsó — 1968. évi — legma­gasabb állományt, s közel egyharmadával több a tava­lyinál. Tovább nőtt a kocák száma is, s arányuk megha­ladja az összállomány 8 szá­zalékát. Az adatok összeírá­sakor, június végén 458 ezer darab sertés, ezen belül 38 ezer darab koca volt a me­gyében. A sertésállomány — a ko­rábbiaknál lényegesen na­gyobb hányada — csaknem háromnegyede a kisgazdasá­gokban van. A jelentős állo­mány­növekedés is a kisgaz­daságokban következett be, ugyanis a nagyüzemek csak­nem 2 ezer darabbal keve­sebb sertést tartanak, mint tavaly. A tervezettnél von­­tatottabb a korszerű nagy­üzemi sertésférőhelyek épí­tése. Nem javult a kívánt mértékben a nagyüzemekben a sertéstenyésztés, -hizlalás eredményessége. Az értékesí­tett vágósertések mennyisége alig több mint kétharmada a tavalyinak, s az állomány összetétele szerint éves szin­ten sem várható lényegesen jobb eredmény. Különösen az állami szektorban — a hizlaldákban — számottevő a hizlalás visszaesése, — ál­lapítják meg az idei első fél év összegezésekor.

Next