Délmagyarország, 1970. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-16 / 217. szám
SZERDA, 1970. SZEPTEMBER 16. Szövés nélkül A Lőrinci Vattagyárban korszerű technológiával, a hagyományos szövetnél lényegesen olcsóbban, nagy mennyiségben gyártják a szövés nélküli kelméket. 1970-ben egymillió méter szövés nélküli frottírt adnak át a konfekció iparnak, ahol férfi-, női köntösöket, kempingcikkeket készítenek belőle. Az így előállított frottír 35 százalékkal olcsóbb a hagyományosnál. A X. pártkongresszus tiszteletére A November 7. brigád tagjai elégedettek A Tisza Bútoripari Vállalat szegedi gyárában három évvel ezelőtt alakult meg a November 7. nevet viselő brigád. A gépműhely tizenhárom régi dolgozója határozta el, hogy rész vesz a szocialista munkaversenyben, többet és jobbat termel mint régebben. Börcsök Imre, a brigád vezetője nyolc éve áll a faipari gépek mellett. A gyár igazgatója és a szakszervezeti bizottság titkára csak szép szavakat mond, amikor a brigádról beszélgetünk. A bútorgyártásban meghatározó helyen állnak. Szerkezeti és felületi megmunkálást végeznek, furnérlapot ragasztanak a fára, csiszolnak, fúrnak, méretre vágnak. — Ha náluk jól megy, akkor a további feldolgozás során is stimmel a munka — magyarázza Laczkó János szakszervezeti titkár —, mivel a pontosság első számú követelmény a bútorgyártásban. Börcsök Imre örömmel mondja, hogy kis kollektívájuk mennyire egyetértett azzal az elhatározással, hogy a párt X. kongresszusának tiszteletére olyan vállalást tettek, hogy a nagyvállalat minden brigádja csatlakozott elhatározásukhoz. Mi volt ez az elhatározás? — Versenyre hívtunk ki minden bútorgyári brigádot, s aki a legjobb lesz, az nyerje el a vállalat legkiválóbb brigádja címet. Előszedik a brigád felajánlásáról készített jegyzőkönyvet. Kiírom a vállalás egyes pontjait, Börcsök Imre pedig mindegyikhez hozzáfűz valamit. Növelik az egy főre jutó termelés mennyiségét, javítják a gyártmányok minőségét. — Az elmúlt hónapokban a brigád teljesítménye 103—104 százalék között mozgott, de előfordult, hogy 110 százalékot teljesítettünk. A szerelőüzem nem dobott vissza egyetlen alkatrészt sem. Szakmai, általános iskolai és politikai ismereteiket állandóan bővítik, növelik. — Egyik társunk, Puczkó György, a faipari technikum másodéves tanulója. A brigád minden tagja részt vesz a párt-, illetve a szakszervezet által indított politikai oktatásban. A kollektíva legalább egy újítást kidolgoz. A gyár igazgatója mondja: — Elfogadtuk a November 7. brigád javaslatát, hogy az íróasztalok hátlapját másfajta technológia szerint készítsük. A régebbi lombos faáru helyett keskeny réteges lemezzel ,,zárjuk” a redőnyös rész felső szegélyét. Az íróasztal hátlapját pedig hornyolás helyett egyszerűbb megoldással illeszthetjük fel. A társadalmi munkában élen járnak a brigád tagjai. — Hatvan óra volt a társadalmi munkánk fejenként — mondja a brigád vezetője. S ennél érdemes megállni egy kis kitérőre. Amikor megáradt folyók árvízzel fenyegették környezetünket, a brigád egyik tagja odahaza maradt Kübekházán, mert a helyi tanács beosztotta a védekezéshez. A többiek társuk helyett is elvégezték a munkát. Nagy együttérzéssel vették tudomásul, hogy a szabolcsi tájon milyen károkat okozott a víz. Régebben született meg a brigád elhatározása, hogy május elsejétől szeptember elsejéig minden kedden négy órát dolgoznak társadalmi munkában, s a munkáért kapott pénzen vásárolnak egy televíziót és egy tanyai iskolának adják. Később úgy döntöttek, hogy olyan iskolának adományozzák, amelyet kár ért az árvíz során. A havi bérfizetések napján Molnár Mátyásné gyűjtötte össze a különórák díjait. Szeptember elején szólt a társaknak, hogy együtt van nyolc és fél ezer forint, meg lehet vásárolni a tévét. A készülék megvan, szeptember 18-án, pénteken viszik el a fehérgyarmati járásban levő Rozsály község általános iskolájába. A November 7. brigád tagjai most nagyon elégedettek. A sikeres teljesítésnek, s annak, hogy örömet szerezhetnek azoknak az embereknek, akiket a pusztító víz megkárosított. A brigád patronálója a gépműhely művezetője, Fortuna István. Az is tetszett a kis kollektívának, hogy a keddi napokon a művezető sem ment haza, hanem beállt közéjük és végigdolgozta a négy órát, a gép mellett. A kis maradék pénzüket, még az újításért kapott összeget sem „cibálják szét”, hanem készülnek egy bankettre, ahol a családtagokkal együtt ünneplik meg erőfeszítéseik eredményét. Börcsök Imre szavait idézem: — Úgy gondolkodik a mi társaságunk, hogy ha már brigádba szerveződtünk, akkor csináljuk a dolgokat, a munkát különben, mint azelőtt. Igazam van? Igazuk van. Gazdagh István A tervjavaslat a IOT elnöksége előtt A mezőgazdaság negyedik ötéves tervének javaslatát és a szövetkezetek ezzel kapcsolatos feladatait vitatta meg Szabó István elnökletével kedden a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége. A termelőszövetkezetekre háruló feladatokat érzékelteti, hogy a közös gazdaságok termelését az átlagosnál gyorsabban, harminchárom százalékkal, a sertéshús-termelést 88 százalékkal kell növelni. Miközben mindent el kell követni a háztáji gazdálkodás fejlesztéséért is. Az idei kedvezőtlen időjárás miatt a termelőszövetkezetek egy része nehéz helyzetben, lecsökkent termelési és biztonsági alapokkal, megnövekedett terhekkel lép az új időszakba. Az idén sok gazdaságban előreláthatóan csökken a jövedelemrészesedés is. Az elnökség álláspontja szerint a tervcélok csak úgy érhetők el, ha a termelőszövetkezetek jól kihasználják erőforrásaikat, növelik a munka termelékenységét, és ennek előfeltételeként javítják a vezetést. Az elnökség felkérte az illetékes minisztériumokat, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a mezőgazdasági gép-, gépalkatrészgyártás és -kereskedelm minőségi, szervezeti problémáira, továbbá, hogy a szabályozórendszer kimunkálása során dolgozzanak ki a terv irányelveivel összhangban levő, de a jelenlegi helyzethez igazodó átmeneti megoldásokat, amelyek helyreállítják az árvíz és belvíz sújtotta termelőszövetkezetek gazdálkodásának egyensúlyát. Az elnökség megtárgyalta a munkavédelem, valamint a belső ellenőrzés helyzetéről szóló jelentéseket is. Kevesebb a diák a járás iskoláiban Javult a felszereltség Ismét benépesültek az iskolák, megkezdődött a gyerekek munkája. Nem árt felemlíteni, hogy az elmúlt tanév milyen tapasztalatokkal szolgált a járás iskoláiban. Összesen év végén az általános iskolákban 13 ezer 004 volt a létszám, ami csökkenést jelent az előző iskolaévhez, 800 fővel. Százhatvani gyereket nem osztályoztak, közülük 145 részesült felmentésben. Ennek oka leginkább a túlkorosság, a szülők szociális és erkölcsi helyzete, és a tanulók erkölcsi magatartása volt. A felmentetteknek több mint fele a cigánytanulók közül került ki. Emelkedett a tanulmányi átlag. Az 1969/70. tanévet 3,56 százados eredménnyel zárták az iskolák, ez 0,03 százados növekedés. Közel 0,6 százalékkal csökkent a bukott tanulók százalékaránya. Legalacsonyabb volt a bukási arány Sövényháza, Szőreg, Zsombó, Öttömös, Zákányszék és Balástya, míg a legmagasabb Szatymaz, Tiszasziget, Forráskút, Üllés községekben és Kisteleken, a Rákóczi iskolában. Egy tanulóra 32,5 óra mulasztás jutott átlagban, ami szintén elgondolkodtató az előző évi 25,18 százados átlaggal szemben. Az oktatónevelő munka eredményességét igazolta, hogy csökkent a hitoktatásra jelentkező tanulók száma, aránya. Az 1969 70-es tanévre a beiratkozott tanulók 3,82 százaléka jelentkezett hitoktatásra, addig a szeptember elején megkezdett tanévre (ez az arány 1,92 százalékra csökkent) Zsombón, Sándorfalván, Szatymazon, Tápén és Üllésen igen nagymérvű ez a csökkenés, csupán Zákányszéken, Rúzsán, Öttömösön és Sövényházán van minimális érdeklődés. Az elmúlt tanévben nyolc iskolánál, most viszont 15 iskolánál, illetve igazgatói körzetben egyáltalán nem volt hitoktatásra jelentkező. Domaszéken, Zákányszéken, Deszken és Csenyetén a világnézeti nevelés kérdéseit kiemelt feladatként kell kezelni, és a szülők tudatformálására is nagy gondot fordítani, hiszen e négy helyen legmagasabb a jelentkezők száma. Az elmúlt tanévben került sor a jubileumi évfordulók megünneplésére. Ez különösen a nevelőmunka terén gazdag lehetőségeket nyújtott a tanulók világnézeti, hazafias és internacionalista nevelésében. Az oktatási reform végrehajtása szempontjából a szegedi járás iskoláiban az elmúlt tanév az objektív nehézségek ellenére is pozitívan értékelhető. Különösen a világnézeti nevelés, a szocialista hazafiságra és honvédelemre való nevelés, a közösségi munkára nevelés területén születtek jelentősebb eredmények. A gyenge és hátrányos helyzetű tanulók, a fizikai dolgozók gyermekeinek segítésében is megfelelő lépések születtek, amelyet a bukási arány csökkenése is igazol. Valamennyi tantestület nagy gondot fordított az alapkészségi tárgyaknál a tanulók tudásszintjének emelésére, a teljesítményképes tudás növelésére. Az önálló tanulói munkát, a tanulói aktivitás fokozását a korszerű eszközök és módszerek tudatosabb, és bátrabb alkalmazásával megfelelő eredménnyel érvényesítették. Például Zsombón, az iskolavezetés a nevelőtestület vállalta a nagyobb energiabefektetést igénylő korszerű szaktantermes oktatás bevezetését, amely egy év alatt is igen sok pozitív eredményt hozott. Örvendetes, hogy a korszerűség feltételei a tanyai iskoláknál sokat javultak, bár még lehet bátrabban tovább lépni a gyakorlati alkalmazás terén, az új és hatékony módszerek felhasználásában. Van fejlődés az oktatás tárgyi feltételeinek javításában is. Tovább emelkedett a villamosított tanyai iskolák száma, és ma már ez mintegy 74 százalék. Valamennyi villamosított iskolát elláttak a legszükségesebb korszerű technikai eszközökkel. A járás 1211 iskolája összesen 132 tévékészülékkel rendelkezik, ebből 73 tanyai iskoláknál van. De magnetofonokat, lemezjátszókat és diavetítőket is vásárolnak, ma már a korszerű audió-vizuális eszközökkel való ellátottság a közepes szint felett van. Jó eredménnyel kecsegtet a saját készítésű szemléltetőeszközök számának gyarapítása is. A Korhatár: 18 év párt új szervezeti szabályzatának tervezete javasolja, hogy a párttagsági felvétel új korhatára a 18. életév legyen. A javaslat gyökerei minden bizonnyal a IX. pártkongresszus ama határozatában kereshetők, mely kimondta, hogy a tagfelvételnél KISZ-tag esetében az egyik ajánló az a KISZ-alapszervezet lehet, ahová a fiatal tartozik. Annak idején ettől a lehetőségtől a KISZ-esek és az idősebb párttagok közül is jó néhányan megszeppentek. A KISZ-esek azért, mert felismerték, hogy ez a bizalom, amellyel az MSZMP a párt ifjúsági szervezetét illette, nagy felelősséggel jár. A pártépítés munkája nem gyerekjáték, abban részt vállalni nagy körültekintést, szilárd elvhűséget, megfontoltságot, szóval „felnőttséget” követel. Az idősebbek közül éppen emiatt vitatták el a kételkedők a KISZ jogát arra, hogy segítsen, aktív szerepet vállaljon a pártépítésben. Attól tartottak, hogy a fiatalok nem lesznek képesek eleget tenni e joggal járó nehéz kötelességeknek. A Kommunista Ifjúsági Szövetségben régen dúló vita, hogy miként egyeztessék össze a szervezet nevében is szereplő kommunista jelleget a párt által rájuk bízott másik alapvető feladattal, azzal, hogy a magyar ifjúság széles tömegeit fogják össze. Másként kifejezve, hogy a KISZ tömegszervezet legyen. A viták, mint csaknem mindig, szültek szélsőséges nézeteket is, ám ezekkel együtt elsősorban is a helyes álláspont kialakítását segítették elő. Amikor idén év elején az MSZMP Központi Bizottsága napirendre tűzte az ifjúság, az ifjúságpolitika helyzetét és alapos vizsgálat tárgyává tette, többek között azt is állapíthatta, hogy a KISZ ma már képes eleget tenni kétirányú, de egymással nagyon is összefüggő feladatainak: tömegszervezet, de úgy, hogy egyúttal nem vész el benne kommunista jellege sem. Ezt a kommunista jelleget erősíteni, a fiatalokat a párt politikájával megismertetni, gondolkodásukat, életszemléletüket a marxizmus—leninizmus ideológiája alapján kialakítani — a KISZ állandó, soha meg nem szűnő, véget nem érő célja. Ellentmondásnak tűnik? Nem az. Egy ifjúsági szervezet soha nem öregszik meg, kötelékébe évről évre ezer meg ezer KISZ-korosztályt elért fiatal érkezik, akikkel a munkát, úgymond, mindig elölről kell kezdeni. Ez az állandó változás, ez az állandó újrakezdés teszi különösen széppé, nagyon érdekessé a KISZ-t. Valószínűleg ez az egyik, ha talán nem a legfőbb oka annak, hogy a régen volt ifjúsági vezetők magas párt- vagy állami funkciókban is olyan nagy szeretettel, sokszor szinte romantikusnak tűnő nosztalgiával gondolnak vissza az ifjúsági szövetségben töltött éveikre. Ma már tudjuk, hogy a IX. kongresszus határozata helyes volt, a KISZ jó ajánlólevélnek bizonyult azoknál a fiataloknál, akiket ifjúkommunisták alapszervezetei javasoltak a pártba Ez a módszer egyúttal segítette kidomborítani a szövetség kommunista jellegét is, ami kézenfekvő, hiszen az, hogy az arra érdemes fiatalokat ajánlják a pártba, egyúttal azt is jelenti, hogy felkészítik a párttagságra, hogy kommunistává nevelik. S ha van is hiba e tekintetben a KISZ munkájában, inkább abban nyilvánul meg, hogy nem minden alapszervezet mer bátorságot venni ahhoz magának, hogy legjobb tagjait a pártba ajánlja. A kezdeti ellenérzések a siker láttán teljesen megszűntek. S most jön a következő lépés, az összefüggés a IX. pártkongresszus határozata és a X. határozattervezete között világos: eddig a 21. volt, ezután a 18. életév betöltése legyen a párttagság korhatára. Gyerekek döntik el, kik kerüljenek a pártba? Ilyen kérdések hangzottak el itt-ott négy évvel ezelőtt. Gyerekek a pártban? Ezt kérdezhetnék vagy kérdezik is, akik szeretnek minden újjal szemben fenntartásokkal élni. Csakhogy egy 18 éves fiatal, akár leány, akár fiú, már nem gyerek. Nem gyerek, különösen manapság. Tudjuk jól, hogy a fiatalok felnőtté érése századunkban mind korábbi évekre tolódik. Nemcsak a testi, a szellemi érés is. Nálunk ez különösen a felszabadulás óta érhető jól tetten. Néhány évvel ezelőtt ennek felismeréséből fakadt az az azóta már minden tekintetben helyesnek bizonyult rendelkezés, amely a katonai szolgálat teljesítésének korhatárát is 20-ról 18-ra szállította le. A munkapadok mellett dolgozó, kenyeret kereső, családot fenntartó, katonai szolgálatot teljesítő, egyetemi tanulmányokat folytató 18—21 éves fiatalok fiatalok ugyan, de nem gyerekek. Ha meggyőződésük kommunista, munkájuk, életük kommunistához méltó, miért ne lehetne a pártban a helyük? Bízom benne, hogy senkit meg nem sértek vele: t A párt egyébként sem volt soha csak az idősebbek harci szövetsége. Ezt éppen a köztiszteletben álló öreg vagy már nem egészen fiatal kommunisták tudják leginkább bizonyítani. A veteránok. Azok, akik részt vettek a Tanácsköztársaság megteremtésében és fegyvert fogtak védelmében. Hány esztendősek voltak akkor? Azután mai vezetőink legtöbbje. Azok, akik a Horthy-fasizmus idején ismerkedtek meg a párttal, részt vettek az illegális munkában, sokszor életüket tették kockára az eszméért, munkatársaikért. Azok, akik 1945-ben elsőként indultak harcba az új Magyarországért, s nyitottak csapást számára a nehéz és bonyolult koalíciós időkben. Hány esztendősek voltak akkor? Pártunk ma erős, eszmei vonala szilárd, politikája az ország egész népe előtt tekintélyt vívott ki. A szervezeti szabályzat tervezett módosításai azt a célt szolgálják, hogy a párt erkölcsi ereje tagjai révén mind teljesebb, mind megalapozottabb legyen. A párttagság korhatárának leszállítása is szorosan beletartozik ebbe a törekvésbe, egyik eszköze annak, hogy a párt nemre és korra való tekintet nélkül minden magyar kommunistát összefogjon nagy céljaink elérésére. Nem kétséges természetesen az sem, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetség számára is újabb, az eddiginél is nagyobb feladatokat jelent majd a fiatalok nevelése, felkészítése a párttagságra. FEHÉR KÁLMÁN