Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-25 / 251. szám
60. évfolyam, 251. szám 1910. OKTÓBER 25., VASÁRNAP Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon, ARA: 1 FORINT gyei pártértekezlet résztvevőit. Az élővirágokkal övezettA megye kommunistáinak 331 küldötte tanácskozott pártunk politikájának helyi feladatairól A megyei pártértekezlet elnöksége Megkezdődött :■ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK]hhhhshhhhhmhhhhhhhmhhhhhhhhh a megyei pártértekezlet Szegeden szombaton reggel egyszerűen, de szépen dekorálva fogadta a megyei tanács közgyűlési terme a meLenin-mellszobor és a felirat: „Pártunk vezetésével, szilárd nemzeti egységben, magasabb szinten folytatjuk a szocializmus teljes felépítését", mintegy summázta a pártértekezlet szellemét és tartalmi munkáját. Győri Imre elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte a megyei pártértekezlet küldötteit és a meghívott vendégeket. — Kétnapos tanácskozásunknak az a hivatása — mondotta —, hogy meghallgassa a megyei pártbizottság négyéves munkájáról szóló jelentését, jóváhagyja azt, és pártunk Központi Bizottsága irányelvei szellemében kijelölje az elkövetkezendő évek fő feladatait. Pártértekezletünk hivatott megválasztani a Csongrád megyei pártszerveket, tisztségviselőket és a küldötteket a X. kongresszusra. A pártértekezleten résztvevők nevében tisztelettel és szeretettel köszöntötte Apró Antal elvtársat, Komócsin Zoltán elvtársat és dr. Korom Mihály elvtársat, majd javasolta a munkabizottságok — írásban javasolt — vezetőinek és tagjainak elfogadását. Javaslatot tett az elnökségre és a pártértekezlet elnökének, dr. Ágoston József elvtárs személyének jóváhagyására. A pártértekezlet a javaslatokat egyhangúan elfogadta. Az elnökségben helyet foglalt Apró Antal elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Komócsin Zoltán elvtárs, az MSZMvIP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, dr Korom Mihály elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, igazságügyminiszter, Győri Imre elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, dr. Komócsin Mihály elvtárs, a Csongrád megyei pártbizottság titkára, Rózsa István elvtárs, a Csongrád megyei pártbizottság titkára, Török László elvtárs, a Csongrád megyei tanács vb elnöke, Sipos Géza elvtárs, a Szeged városi pártbizottság első titkára, Szegfű Istvánné elvtársnő, munkás. Szőnyi Ferenc elvtárs, a Makó járási pártbizottság első titkára, Tombácz Imre elvtárs, nyugdíjas, veterán. A mandátumvizsgáló bizottság elnöke Csupenszki István elvtárs, vállalati igazgató, a jelölő bizottság elnöke Kurucz Márton elvtárs, a Szentes járási pártbizottság első titkára, a szavazatszedő bizottság elnöke Rácz Lajos elvtárs, a Csongrád megyei Hírlap főszerkesztője lett. Miután az elnökség elfoglalta helyét, dr. Ágoston József javaslatot tett a megyei pártbizottság kétnapos munkarendjére, melyet a pártértekezlet egyhangúan fogadott el. Ezt követően Győri Imre elvtárs szóbeli kiegészítője és vitaindítója hangzott el a pártbizottság írásban kiadott beszámolójébas. A megyei pilcrtekinet résztvevőink egy csoportja Győri Imre előadói beszéde — Felelősségteljes tanácskozásunkon mindenekelőtt jelentést kívánok tenni a pártértekezletünket megelőző taggyűlésekről és alsóbb szintű pártértekezletekről, amelyek a Központi Bizottság 1970. február 16-i határozatának megfelelően végezték el munkájukat. A párttagság növekvő felelősségét mutatta, hogy a taggyűléseken az összpárttagság 85 százaléka megjelent és a résztvevőknek mintegy egynegyede mondott véleményt a végzett munkáról, a káderek kiválasztásáról, országos és helyi kérdésekről, a párt politikájáról. Az elhangzott észrevételeket, javaslatokat a legtöbb esetben kommunista felelősségérzet és tettrekészség jellemezte. A viták színvonalasak, amellett igen szókimondóak voltak. A felszólalók igényelték a munkaerő-vándorlás csökkentését, a törzsgárdatagok nagyobb megbecsülése érdekében az anyagi és erkölcsi ösztönzők hatékonyabb felhasználását, a szociális helyzet, a munkakörülmények, a vezetők és beosztottak közötti viszony javítását, az őszinte, nyílt munkahelyi légkör megteremtését. Sürgették a fegyelmezetlenkedőkkel szembeni határozottabb fellépést, a munkafegyelem megszilárdítását. Mindenütt, de különösen a mezőgazdasági taggyűléseken különösen nagy hangsúlyt kapott kérdéskörök közül néhánnyal külön is foglalkozott az előadó. Textilipar: Szinte minden ilyen üzemben kérték a dolgozó nők munkafeltételeinek javítását. Különösen az éjszakai műszakok megszüntetését szorgalmazták. Történtek is bizonyos intézkedések, de: — Be kell látnunk, hogy a textiliparban a harmadik műszak egy csapásra nem szüntethető meg, azért sem, mert akkor ellátási zavarok keletkeznének textilipari cikkekből, ami viszont kihatna népgazdaságunk egyensúlyi helyzetére. Kezdeti eredményeink viszont máris vannak. Több üzemben megszüntették a többgyermekes anyák éjszakai műszakját. Máshol ezt a műszakot a fokozott anyagi lehetőségek megteremtésével és önként jelentkezőkből szervezik. Csökkentett munkaidő: ez ban kérték a szervezettebb anyag- és alkatrészellátást. Elítélték a gazdasági visszaéléseket, követelték azok felszámolását. Hangoztatták: nem szabad megengedni, hogy a szocializmusnak azok is haszonélvezői legyenek, akik nem vesznek részt építésében. A szociálpolitikai kérdések sorában kiemelten tették szóvá a társadalombiztosítás egységesítését, az alacsony nyugdíjak és járadékok rendezését, az igazságosabb lakáselosztást, a fiatalok, a nők helyzetének további javítását, a közöttük végzett politikai nevelőmunka hatékonyságának fokozását. is egyik központi témája volt a taggyűlési vitáknak, felszólalásoknak. Kérték a népgazdaság egészére való kiterjesztését. Az eddigi tapasztalatok alapján a munkahelyeken felelőségteljesebben kell előkészíteni, az illetékes szerveknek pedig ugyanígy engedélyezni a munkaidő-csökkentést. Mert az nem okozhat visszaesést az ellátási színvonalban és nem növelheti az állami költségvetés terheit. Ezért az intézkedés bevezetése előtt jó előre hozzá kell kezdeni az alapos helyzetelemző, szervező munkához, a belső tartalékok feltárásához. A nyugdíjkorhatár leszállítása : szintén sokan javasolták a taggyűlési viták felszólalói közül. — A hazánkban megállapított korhatár nemzetközi viszonylatban az élen járók között van. Változtatása, az időtartam csökkentése mai körülményeink között mindenképpen az aktív keresőkre rakna további terheket. Az erre irányuló javaslatok tehát lényegesen meghaladják gazdasági lehetőségeinket, ezért nem teljesíthetők. Lakásépítés és -ellátottság: mindenütt sok szó esett róla, mondván, hogy az igényekhez mérten kevés lakás épül megyénkben. — Csongrádban a harmadik ötéves terv időszakában várhatóan 13 259 lakás épültépül. Ez közel ötven százalékkal több a második ötéves tervbeli teljesítménynél. Lakásépítési előirányzatainkat teljesítettük, sőt túlszárnyaltuk: 1703 új lakással. Szeged kivételével minden városunkban, járásunkban több állami, szövetkezeti, magánerős lakás épült a tervezettnél. A szegedi lakásépítési ütem csökkenésének a ki nem elégítő építőipari kapacitás éppúgy, oka, mint a dunaújvárosi és szolnoki panellszállítás akadozó volta és az építőipari vállalat munkájának gyengesége. A negyedik ötéves terv számainak ismeretében már előre látható, hogy a beruházási piacra az elkövetkezendő időszakban is várhatóan az építőipari kapacitás miatti feszültség lesz a jellemző. Ezért tárgyaltunk, segítséget, támogatást kérve az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumtól, hogy építőiparunk az országosnál nagyobb ütemben fejlődhessék. Az ár- és belvíz okozta károk felszámolása is többször felvetődött a taggyűléseken. A felszólalók az ütem gyorsítását szorgalmazták. Jelenleg az újjáépítést és helyreállítást döntő mértékben az anyag- és főleg a téglahiány akadályozza, hátráltatja. Az ezzel kapcsolatos tárgyalások csak részben vezettek eredményre. Az idézett példák is iga(Folytatás a 2. oldalon.) A dolgozókat foglalkoztató problémákról