Délmagyarország, 1971. február (61. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-26 / 48. szám
Kádár János látogatása Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön látogatást tett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. A látogatáson részt vett Cservenka Ferencné, a Központi Bizottság tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára, Nagy Miklós, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője, és dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Dr. Pethő György, az egyetem rektora ismertette a vendégekkel a felsőoktatási intézmény fejlődését, a mezőgazdasági szakemberképzés érdekében több mint negyedszázadon át kifejtett tevékenységét. Kádár János megtekintette az 1200 személyes kollégium korszerűen berendezett helyiségeit, majd az intézmény társalgójában találkozott az oktatói kar és az egyetemi ifjúság képviselőivel, s válaszolt a fiatalok kérdéseire. Képünkön: Kádár János a gépjavítási tanszéken.. I Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke tájékoztatta a kormányt dr. Lubomir Strougallal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kormányának elnökével folytatott hivatalos tárgyalásairól. A tárgyalások szívélyes, meleg, baráti légkörben folytak, és hozzájárultak a két szomszédos, szocialista ország közötti testvéri kapcsolatok elmélyítéséhez. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette, és felhívta az illetékes miniszterek figyelmét, hogy a kétoldalú kapcsolatok konkrét kérdéseiben a szükséges intézkedéseket tegyék meg. Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt Alekszandar Grlicskovval, a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács elnökhelyettesével folytatott tárgyalásokról. A kormány a két ország gazdasági és idegenforgalmi kapcsolatainak további fejlesztését szolgáló megbeszéléseket hasznosnak ítélte, s az erről szóló jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács ugyancsak tudomásul vette a külügyminiszter jelentését a Varsói Szerződés tagállamai külügyminisztereinek február 18—19-én megtartott bukaresti tanácskozásáról. A kormány megállapította, hogy a miniszteri megbeszélés összehívása hasznos volt, elesegítette a szocialista országok összehangoltabb fellépését az európai biztonsági értekezlet előkészítésében. A kormány megtárgyalta a külkereskedelmi miniszter jelentését a szocialista országokkal kötött 1971—1975. évi hosszú lejáratú árucsereforgalmi megállapodásokról, valamint az 1971. évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyvek megkötéséről. A megállapodásokban előirányzott forgalom és áruszerkezet megfelel a TV. ötéves terv előirányzatának és elősegíti a terv végrehajtását. A kormány megvitatta és elfogadta a külkereskedelmi miniszter jelentését az idei Budapesti Nemzetközi Vásár előkészítéséről. A május 21—31. között sorra kerülő vásárra hivatalos kiállítással 27 ország, egyéni kiállítókkal pedig további öt ország jelentkezett. A nehézipari miniszter jelentést tett a szénbányászat helyzetéről, valamint a szénigények kielégítése érdekében szükséges fejlesztési és munkaügyi intézkedésekről. A korábbi kormányhatározatok végrehajtásáról szóló jelentés tartalmazza az országgyűlés 1970. szeptemberi ülésszakán a szénbányászattal kapcsolatban elhangzott képviselői felszólalások és javaslatok vizsgálatát is. Bár a szénhidrogének aránya az energia felhasználásában 1960-tól 1970-ig a kétszeresére nőtt, hazánkban a szénbányászat előtt nagy feladatok állnak. Ezek sikeres megoldására a kormány határozatot hozott. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést terjesztett elő a főálláson kívüli foglalkoztatások helyzetéről. A másodállások, a mellékfoglalkozások, a szakértői és egyéb megbízatások vállalásáról folytatott vizsgálat megállapította, hogy a munkavállalásnak ez a formája sok tekintetben előnyös, viszont a különböző intézkedések ellenére évek óta nagy számban fordulnak elő jogilag és erkölcsileg kifogásolható esetek, visszaélések. A Minisztertanács a jelentést elfogadta és határozatot hozott a főálláson kívüli foglalkoztatásokkal kapcsolatos jogszabályok felülvizsgálatára, illetve azok szükség szerinti korszerűsítésére. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. 61. évfolyam, 48. szám 1971. FEBRUÁR 26., PÉNTEK Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Az USA lábbal tiporja az indokínai megállapodásokat A szovjet kormány az Egyesült Államok laoszi intervenciójával kapcsolatban nyilatkozatot adott ki, amelyben határozottan elítéli a Laosz elleni fegyveres intervenciót, mint az Egyesült Államok újabb bűnös cselekményét, amely durván megsérti az általánosan elfogadott nemzetközi jogszabályokat és jogelveket, ellenkezik azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket az Egyesült Államok az ENSZ alapokmánya révén vállalt. Az Egyesült Államok lábbal tiporja az indokínai rendezésre vonatkozó 1954-es genfi megállapodásokat, és az 1962- ben Laoszra vonatkozólag elfogadott genfi egyezményeket, amelyek jó alapot teremtettek az ország helyzetének békés rendezésére. A hosszú évek óta húzódó vietnami háború, a hadműveletek kiterjesztése Kambodzsára és a saigoni amerikai fegyveres erők betörése Laoszba, az agresszió fokozása és a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni újabb provokációkkal való fenyegetőzés, mind az amerikai imperializmus részéről Idokina népei ellen elkövetett és világszerte felház Folytatás a 2. oldalon.) Szeged, Csongrád megye: korszerűsödő építőipar Az építőipar, a faipar és az építőanyag-ipar szervezett dolgozóinak küldöttei tegnap tartották tisztújító értekezletüket a szegedi gyufagyár klubjában. A közel 13 ezer szakszervezeti tagot képviselő 124 küldött tanácskozását Oláh Mihály nyugdíjas, az SZMT elnöke nyitotta meg majd az előre kiadott írásbeli beszámolóhoz Orosz Lajos, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete Csongrád megyei bizottságának titkára mondott szóbeli kiegészítést. A megyei bizottság előterjesztéseiből pontosan és részletesen kirajzolódott a dinamikusan fejlődő három iparág és az ott dolgozó emberek helyzete. A szakszervezeti tisztségviselők örömmel állapították meg, hogy vállalataiknál az elmúlt évek során jelentősen emelkedett a termelés értéke, bár nem minden iparágban volt egyforma a növekedés. Legjobban a kerámiaipar fejlődött, ami érthető is, hiszen nemrégen építették fel Hódmezővásárhelyen a modern technikával felszerelt Alföldi Porcelángyárat. Az építőipar korszerű adását szolgálja a Szegeden épülő, s még ebben az esztendőben átadásra kerülő házgyár A kivitelező építőipar 1967 —1970 között 34,4 százalékkal növelte termelését, amelynek végösszege meghaladja az évi 1 milliárd forintot. A faipar termelése alig változott, három esztendő alatt mindössze 3—4 százalékkal növelte termelését. Viszonylag elavultnak mondható Csongrád megyében az agyagipar, amely talán a következő esztendőkben zárkózik fel. Szeged térségében legnagyobb építőipari vállalat a Délmagyarországi Építő Vállalat, így az ő fejlődésük határozza meg ennek az iparágnak az eredményeit, fejlődésének dinamikáját is. A DÉLÉP a következő években megkétszerezi kapacitását, s a negyedik ötéves tervciklusban 9 ezer lakást épít fel Szegeden és a környező városokban. Tavalyi lakásépítési tervüket valamivel túlteljesítették, s összesen 1325 lakást adtak át. Sok szó esett a tanácskozáson gazdasági vezetők és a szakszervezeti szervek együttműködéséről, a bérpolitikáról és az üzemi demokráciáról. Elismerően szóltak a szocialista munkaversenyben résztvevőkről különösen azokról a felajánlásokról és teljesítésekről, amelyeket a jubileumi esztendőben elértek. Határozottan szembeszálltak a szakszervezet képviselői a túlórák indokolatlan elrendelésével. A vitában sokan véleményt mondtak: Rácz Gyula a bizalmiak munkájáról. Farkas Ferenc a kollektív szerződésekről. Pálinkás Keresztély az üzemi demokráciáról, Iván Béla a technikai fejlődés szükségességéről, dr. Szögi Zoltán a panaszos ügyek gyors elintézéséről, Kovács Ferenc a termelékenység javításáról beszélt. Demján Gyula elemezte a gazdasági vezetők és a szakszervezetek együttműködésének lehetőségét és gyakorlatát. Farkas Illés a munkásvándorlás következményeit boncolgatta. Kátai Ferenc a bérezésről. Füzes Lajos és Csernai István a szakszervezeti szervek érdekvédelmi munkájáról, Nagy Imre a munkaversenyről szólt. Róka Pál az Építők Szakszervezetének alelnöke, a Központi Vezetőség üdvözletét tolmácsolta, és beszélt a fiatal szakmunkások neveléséről, 3 a szakszervezetek és a vállalati vezetők közötti együttműködésről, Csánk Elemér a DÉLÉP termelésének alakulását vázolta. Végül a tanácskozás résztvevői megválasztották küldötteiket szakszervezetük XXXI. kongresszusára a szakszervezetek megyei tanácsának tisztújító értekezletére, valamint tisztségviselőiket a megyei bizottságba. A 15 tagú újonnan megválasztott megyebizottság megtartotta első ülését, és titkos szavazással elnökének Gyulai Istvánt, titkárának pedig Orosz Lajost újból megválasztotta. Tavaszi nyitány Az elmúlt napokban benépesült a határ, mindenfelé szorgalmatoskodtak a szövetkeztekben, a háztáji földeken és a kiskertekben. Kedvezett az idő, kihasználták a napsütést, és jelentős területekre szórták ki a fejtrágyát, metszettek a gyümölcsösökben. Tegnap elkomorult az idő, délelőtt hó hullott. Kis ideig ekkor abbahagyták a munkát, de délután már ismét benépesült a határ. Mátyás hiába „komorult el”, s hozta tegnap a kis havat, a nagyüzemekben változatlanul jól hála inas, a tavaszi tennivalókkal. Horváth Dezső felvételül Vetik a borsót Az üvegházban szorgoskodnak az asszonyok