Délmagyarország, 1971. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-26 / 48. szám

Kádár János látogatása Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön látogatást tett a Gö­döllői Agrártudományi Egyetemen. A lá­togatáson részt vett Cservenka Ferencné, a Központi Bizottság tagja, a Pest me­gyei pártbizottság első titkára, Nagy Miklós, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos, közoktatási és kulturális osz­tályának vezetője, és dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi minisz­ter. Dr. Pethő György, az egyetem rektora ismertette a vendégekkel a felsőoktatási intézmény fejlődését, a mezőgazdasági szakemberképzés érdekében több mint ne­gyedszázadon át kifejtett tevékenységét. Kádár János megtekintette az 1200 sze­mélyes kollégium korszerűen berendezett helyiségeit, majd az intézmény társalgó­jában találkozott az oktatói kar és az egyetemi ifjúság képviselőivel, s válaszolt a fiatalok kérdéseire. Képünkön: Kádár János a gép­javítási tanszéken.. I Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke tájékoztatta a kormányt dr. Lubomir Strougallal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szö­vetségi kormányának elnö­kével folytatott hivatalos tárgyalásairól. A tárgyalások szívélyes, meleg, baráti lég­körben folytak, és hozzájá­rultak a két szomszédos, szocialista ország közötti testvéri kapcsolatok elmélyí­téséhez. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette, és felhívta az illetékes mi­niszterek figyelmét, hogy a kétoldalú kapcsolatok konk­rét kérdéseiben a szükséges intézkedéseket tegyék meg. Dr. Tímár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese beszámolt Alekszandar Grlicskovval, a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács elnökhelyettesével folytatott tárgyalásokról. A kormány a két ország gazdasági és idegenforgalmi kapcsolatai­nak további fejlesztését szolgáló megbeszéléseket hasznosnak ítélte, s az erről szóló jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács ugyan­csak tudomásul vette a kül­ügyminiszter jelentését a Varsói Szerződés tagállamai külügyminisztereinek feb­ruár 18—19-én megtartott bukaresti tanácskozásáról. A kormány megállapította, hogy a miniszteri megbeszélés összehívása hasznos volt, elesegítette a szocialista or­szágok összehangoltabb fel­lépését az európai biztonsági értekezlet előkészítésében. A kormány megtárgyalta a külkereskedelmi miniszter jelentését a szocialista­­ or­szágokkal kötött 1971—1975. évi hosszú lejáratú árucsere­forgalmi megállapodásokról, valamint az 1971. évi áru­csere-forgalmi jegyzőköny­vek megkötéséről. A megál­lapodásokban előirányzott forgalom és áruszerkezet megfelel a TV. ötéves terv előirányzatának és elősegíti a terv végrehajtását. A kormány megvitatta és elfogadta a külkereskedel­mi miniszter jelentését az idei Budapesti Nemzetközi Vásár előkészítéséről. A má­jus 21—31. között sorra ke­rülő vásárra hivatalos ki­állítással 27 ország, egyéni kiállítókkal pedig további öt ország jelentkezett. A nehézipari miniszter je­lentést tett a szénbányászat helyzetéről, valamint a szén­­igények kielégítése érdeké­ben szükséges fejlesztési és munkaügyi intézkedésekről. A korábbi kormányhatáro­zatok végrehajtásáról szóló jelentés tartalmazza az or­szággyűlés 1970. szeptemberi ülésszakán a szénbányászat­tal kapcsolatban elhangzott képviselői felszólalások és javaslatok vizsgálatát is. Bár a szénhidrogének aránya az energia felhasználásában 1960-tól 1970-ig a kétszeresé­re nőtt, hazánkban a szén­bányászat előtt nagy felada­tok állnak. Ezek sikeres megoldására a kormány ha­tározatot hozott. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnöke jelen­tést terjesztett elő a főállá­son kívüli foglalkoztatások helyzetéről. A másodállások, a mellékfoglalkozások, a szakértői és egyéb megbíza­tások vállalásáról folytatott vizsgálat megállapította, hogy a munkavállalásnak ez a formája sok tekintetben előnyös, viszont a különböző intézkedések ellenére évek óta nagy számban fordulnak elő jogilag és erkölcsileg ki­fogásolható esetek, vissza­élések. A Minisztertanács a jelentést elfogadta és hatá­rozatot hozott a főálláson kívüli foglalkoztatásokkal kapcsolatos jogszabályok fe­lülvizsgálatára, illetve azok szükség szerinti korszerűsí­tésére. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. 61. évfolyam, 48. szám 1971. FEBRUÁR 26., PÉNTEK Megjelenik hétfő kivéte­lével mindennap, hétköz­nap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Az USA lábbal tiporja az indokínai megállapodásokat A szovjet kormány az Egyesült Államok laoszi in­tervenciójával kapcsolatban nyilatkozatot adott ki, amely­ben határozottan elítéli a Laosz elleni fegyveres inter­venciót, mint az Egyesült Államok újabb bűnös cselekményét, amely durván megsérti az általá­nosan elfogadott nemzet­közi jogszabályokat és jogelveket, ellenkezik azokkal a kötelezettségek­kel, amelyeket az Egyesült Államok az ENSZ alapok­mánya révén vállalt. Az Egyesült Államok lábbal ti­porja az indokínai rendezés­re vonatkozó 1954-es genfi megállapodásokat, és az 1962- ben Laoszra vonatkozólag el­fogadott genfi egyezménye­ket, amelyek jó alapot te­remtettek az ország helyze­tének békés rendezésére. A hosszú évek óta húzódó vietnami háború, a hadmű­veletek kiterjesztése Kam­bodzsára és a saigoni­ ame­rikai fegyveres erők betöré­se Laoszba, az agresszió fo­kozása és a Vietnami De­mokratikus Köztársaság el­leni újabb provokációkkal való fenyegetőzés, mind az amerikai imperializmus ré­széről Idokina népei ellen elkö­vetett és világszerte felhá­z Folytatás a 2. oldalon.) Szeged, Csongrád megye: korszerűsödő építőipar Az építőipar, a faipar és az építőanyag-ipar szervezett dolgozóinak küldöttei tegnap tartották tisztújító értekez­letüket a szegedi gyufagyár klubjában. A közel 13 ezer szakszervezeti tagot képviselő 124 küldött tanácskozását Oláh Mihály nyugdíjas, az SZMT elnöke nyitotta meg majd az előre kiadott írásbeli beszámolóhoz Orosz Lajos, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete Csongrád megyei bizottságának titkára mondott szóbeli ki­egészítést. A megyei bizottság előterjesztéseiből pontosan és részletesen kirajzolódott a dinamikusan fejlődő há­rom iparág és az ott dolgozó emberek helyzete. A szakszervezeti tisztség­­viselők örömmel állapították meg, hogy vállalataiknál az elmúlt évek során jelentősen emelkedett a termelés érté­ke, bár nem minden ipar­ágban volt egyforma a nö­vekedés. Legjobban a kerá­miaipar fejlődött, ami ért­hető is, hiszen nemrégen építették fel Hódmezővá­sárhelyen a modern techni­kával felszerelt Alföldi Por­celángyárat. Az építőipar korszerű adá­sát szolgálja a Szegeden épülő, s még eb­ben az esztendőben átadás­ra kerülő házgyár A kivitelező építőipar 1967 —1970 között 34,4 százalék­kal növelte termelését, amelynek végösszege meg­haladja az évi 1 milliárd forintot. A faipar termelése alig változott, három eszten­dő alatt mindössze 3—4 szá­zalékkal növelte termelését. Viszonylag elavultnak mond­ható Csongrád megyében az agyagipar, amely talán a következő esztendőkben zár­kózik fel. Szeged térségében leg­nagyobb építőipari vállalat a Délmagyarországi Építő Vállalat, így az ő fejlődé­sük határozza meg ennek az iparágnak az eredményeit, fejlődésének dinamikáját is. A DÉLÉP a következő évek­ben megkétszerezi kapacitá­sát, s a negyedik ötéves tervciklusban 9 ezer lakást épít fel Szegeden és a kör­nyező városokban. Tavalyi lakásépítési tervüket vala­mivel túlteljesítették, s ös­­­szesen 1325 lakást adtak át. Sok szó esett a tanácsko­záson gazdasági vezetők és a szakszervezeti szervek együttműködéséről, a bérpo­litikáról és az üzemi de­mokráciáról. Elismerően szóltak a szo­cialista munkaversenyben résztvevőkről különösen azokról a felajánlásokról és teljesítésekről, amelyeket a jubileumi esztendőben el­értek. Határozottan szembe­szálltak a szakszervezet képviselői a túlórák indo­kolatlan elrendelésével. A vitában sokan véle­ményt­ mondtak: Rácz Gyu­­la a bizalmiak munkájáról. Farkas Ferenc a kollektív szerződésekről. Pálinkás Ke­­resztély az üzemi demokrá­ciáról, Iván Béla a technikai fejlődés szükségességéről, dr. Szögi Zoltán a panaszos ügyek gyors elintézéséről, Ko­vács Ferenc a termelékeny­ség javításáról beszélt. Dem­ján Gyula elemezte a gaz­­­dasági vezetők és a szak­­szervezetek együttműködésé­­nek lehetőségét és gyakorla­tát. Farkas Illés a munkás­vándorlás következményeit boncolgatta. Kátai Ferenc a bérezésről. Füzes Lajos és Csernai István a szakszer­vezeti szervek érdekvédelmi munkájáról, Nagy Imre a mu­nkaversenyről szólt. Róka Pál az Építők Szakszerveze­tének alelnöke, a Központi Vezetőség üdvözletét tolmá­csolta, és beszélt a fiatal szakmunkások neveléséről, 3 a szakszervezetek és a vál­lalati vezetők közötti együtt­működésről, Csánk Elemér a DÉLÉP termelésének alaku­lását vázolta. Végül a tanácskozás részt­vevői megválasztották kül­dötteiket szakszervezetük XXXI. kongresszusára a szakszervezetek megyei ta­nácsának tisztújító értekez­letére, valamint tisztségvi­selőiket a megyei bizottság­ba. A 15 tagú újonnan meg­választott megyebizottság megtartotta első ülését, és titkos szavazással elnökének Gyulai Istvánt, titkárának pedig Orosz Lajost újból megválasztotta. Tavaszi nyitány Az elmúlt napokban bené­pesült a határ, mindenfelé szorgalmatoskodtak a szö­ve­tkeztekben, a háztáji föl­deken és a kiskertekben. Kedvezett az idő, kihasznál­ták a napsütést, és jelentős területekre szórták ki a fej­­trágyát, metszettek a gyü­mölcsösökben. Tegnap elko­morult az idő, délelőtt hó hullott. Kis ideig ekkor ab­bahagyták a munkát, de délután már ismét benépe­sült a határ. Mátyás hiába „komorult el”, s hozta teg­nap a kis havat, a nagy­üzemekben változatlanul jól hála inas, a tavaszi tenniva­lókkal. Horváth Dezső felvételül Vetik a borsót Az üvegházban szorgoskodnak az asszonyok

Next