Délmagyarország, 1974. március (64. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-28 / 73. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES Ü LLETEK i MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Kádár János látogatása Nyíregyházán és Fehérgyarmaton Kádár János, az MSZMP KB első titkára Szabolcs- Szatmár megyei látogatása során szerdán délelőtt a megyei pártbizottság székházában találkozott a megyei párt-végrehajtó bizottság tagjaival. Dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte és tájékoztatta Szabolcs-Szatmár helyzetéről, fejlődéséről, s a további fejlesztés terveiről. Kádár János válaszában megköszönte a szívélyes fogadtatást, s visszaemlékezve korábbi látogatásaira, elismeréssel szólt a megye életének fejlődéséről, és beszélt a további haladás főbb teendőiről. Azután a Taurus Gumiipari Vállalat nyíregyházi gyáregységébe látogatott. Dr. Horváth László, a Taurus Gumigyár vezérigazgatója és Gergely Ferenc, a nyíregyházi gyár igazgatója tájékoztatta Kádár Jánost. A gyár jól példázza az iparosítás hatását az egykor elmaradott, szegény megye felemelkedésében, lakosainak boldogulásában. A 60-as évek elején az egykori kukoricaföldek helyén nőtt ki a gyár, amely fennállásának rövid évei alatt nemzetközileg is jó hírnevet vívott ki magának. Termékeit 30 országba exportálja, és egyebek között a világ kempingcikkeinek 17 százalékát termeli. A megye életére is jelentős befolyást gyakorol a nyíregyházi gumigyár tevékenysége. Ezt a többi között az is mutatja, hogy 3 millió forinttal járult hozzá a nyíregyházi bölcsődei és óvodai ellátás fejlesztéséhez. Az itt folyó munka színvonalára jellemző, hogy a magyar vegyiparban elsőnek vezették be a „Dolgozz Hibátlanul” mozgalmat. A gyárban dolgozó egyetemi végzettségű műszaki és közgazdász szakemberek, vegyész-, gépész- és elektrotechnikusok száma egymagásban annyi, mint ahány ilyen szakember a gyár építése idején az egész megyében volt. A Taurus nyíregyházi gumigyára már az V. ötéves tervben a magyar nehézvegyipar egyik fellegvára lesz. A mai gyár mellett két új üzem épül, ahol nagy mennyiségű gumiabroncsot gyártanak majd, a legkorszerűbb technikával és technológiával. Tóth Emil, a pártszervezet csúcstitkára ismertette ezután a párt- és társadalmi szervezetek munkáját, Molnár Sándorné, a szakszervezeti bizottság titkára pedig a szakszervezeti mozgalom tevékenységéről szólt A tájékoztatókat üzemlátogatás követte. Megtekintették a kempingcikket és a kerékpárköpenyt gyártó üzemet. Kádár János szívélyesen elbeszélgetett a dolgozókkal, köztük Veres Máriával, a Kaffka Margit szocialista brigád vezetőjével és Mikulás Ferencnével, a nemrég alakult Váci Mihály-brigád vezetőjével. A dolgozók nevében Virág Magdolna virágcsokrot nyújtott át a kedves vendégnek. Kádár János búcsúszavaiban köszönetet mondott a szívélyes fogadtatásért. Kifejezte örömét, hogy ellátogathatott a gyárba, ahol igen jó benyomásokat szerzett. Elmondta, hogy az itt végzett munka nem ismeretlen számára, hiszen annak idején gyakran megfordult a régi Ruggyanta Árugyárban, tisztában van a szakma nehézségével. A fejlődést mutatja, hogy az új nyíregyházi gyáregységben lényegesen megváltoztak a múlthoz képest a munkakörülmények. Az ember itt a szocialista építés valóságos megtestesülésével találkozik: nemcsak új falak, korszerű technikai berendezések épültek, hanem formálódott az emberek, a dolgozók szocialista tudata is. Az üzemlátogatás után Kádár János megtekintette Sóstó-fürdőt, majd a Jósavárosi új lakótelepet, ahol ma óta 2200 korszerű inntézményét, a Pollack Mihály kás épült, és az V. ötéves tervben megépítendő 1200 lakáshoz máris közművesített terület áll rendelkezésre Rövid séta Mátészalkán Kádár János Nyíregyházáról Fehérgyarmatra utazott. Útközben rövid időre megszakította útját az 1969-ben várossá nyilvánított Mátészalkán. A város új, keleti lakótelepén Forgács András, a városi pártbizottság első titkára, Dancs József, a járási pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő, Lánczi János, a városi tanács elnöke, dr. Szabó János, a megyei tanács járási hiva(Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János Szabolcs-Szatmár megyei látogatása alkalmából felkereste szerdán a Taurus Gumigyár nyíregyházi üzemegységét 64. évfolyam 73. száma 1974. március 28., csütörtök Ára: 89 fillér A rögzített áras gyermekruházati cikkekről • Ülést tartott a Csongrád megyei NEB Tegnap, szerdán délelőtt Szegeden, a megyei tanácsházán ülést tartott a Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Napirendjén szerepelt: milyen az ellátás Szegeden és Csongrád megyében a rögzített áras, az úgynevezett „árstopos” gyermekruházati cikkekből? Ismeretes, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium társadalmi szempontból, elsősorban a többgyermekes, alacsonyabb keresetű családok gondjainak enyhítésére, a Könnyűipari Minisztériummal egyetértésben egyes gyermekruházati cikkek árának és minőségének stabilizálását rendelte el 1973. március 1-től. A népi ellenőrzési bizottság vizsgálta e cikkek teljes körét a kereskedelemben és az ipar egyes területén, a HÓDIKÖT-nél és a Szegedi Ruhagyárban. A vizsgálat megállapította, hogy e gyermekruházati cikkek propagandája általában nem megfelelő sem az üzletekben, sem egyebütt. A népi ellenőrzési bizottság azt is megállapította, hogy az árstopos cikkekből az ellátás nem volt zökkenő,, mentes a rendelkezést követő időszakban. Például fiú pamut atlétatrikóból, pamut slippnadrágból, valamint pamut harisnyanadrágból nem volt elegendő kezdetben, a készlet és a folyamatos ellátást csak két-három hónap múlva tudták biztosítani. Miért nem volt a tanév kezdetén és utána is elegendő iskolaköpeny az üzletekben? Egyrészt azért, mert az ipar és a kereskedelem későn értesült arról a rendelkezésről, miszerint az iskolaköpenyek használatát kiterjesztették az általános és középiskolás lányokra és fiúkra egyaránt A Szegedi Ruhagyárban gyártott iskolaköpenyekből azért nem készült el elegendő, mert — a Csongrád megyei Nép Ellenőrzési Bizottság szerint — a DELTEX nagykereskedelmi vállalat nem kellő körültekintéssel mérte fel az igényeket. Ezért a kiskereskedelmi vállalatok máshol próbálták beszerezni a keresett árucikket. 1973-ban a Szegedi Ruhagyár 296 ezer iskolaköpenyt gyártott és adott át a kereskedelemnek. Ez a gyár azonban még több iskolaköpenyt is tudott volna elkészíteni, amennyiben a kereskedelem ezt igényelte volna. Az árstopos gyermekruházati cikkek között szerepel például a leányka pamut vállas ing, valamint tréningnadrág 1—8-as méretig. A kereskedelemben azonban e cikkek közül a 8-as méret nem kapható, mivel ezt az ipar nem gyártja. A 8-as tréningnadrágot a Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyárnak kellene gyártania. Hogy ezt mégsem teszik, elfogadható magyarázatot nem tudtak adni a gyárban a népi ellenőrzési bizottságnak. Megállapította a népi ellenőrzési bizottság, hogy egyes gyermekruházati termékek árának rögzítése helyes intézkedés volt, hatása kihatott a szabadáras kategóriába tartozó gyermekruházati cikkek árszínvonalára is. Van ugyanis olyan szabadáras termék, például tréningöltöny, amelynek fogyasztói ára alacsonyabb a hasonló rendeltetésű árstopos tréningöltönynél. Éppen ezért indokoltnak látszik egy gv tapasztalata alapján az áruk kijelölésének felülvizsgálata. Különösen abból a szempontból, hogy a gyenge minőségű és nem keresett cikkek gyártását szüntessék meg és helyettük korszerűbb, de nem drágább termékeket soroljanak az árstopos cikkek közé. A népi ellenőrzési bizottság tegnapi ülése előrébb vitte az árstopos gyermekruházati cikkek körüli problémák megoldását, már csak azért is, mert hasznos javaslatokat terjesztett elfogadásra a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság Ipari és Kereskedelmi Főosztályának, aHódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyárnak, a Dél-magyarországi Textilnagykereskedelmi Vállalatnak, a Szegedi Centrum Áruháznak és a Komplett Ruházati Vállalatnak. A javaslat között szerepel, hogy a szegedi járás területén is jelöljenek ki boltot árstopos cikkek árusítására, például Kisteleken és Mórahalmon. L. F. Losonczi Pál Baranya megyében Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke kedden, az esti órákban Baranya megyébe érkezett. Pécsett, az MSZMP Baranya megyei bizottságának székházában dr. Nagy József, a megyei pártbizottság első titkára, Horváth Lajos, a megyei tanács elnöke és Bocz József, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte a vendéget. Losonczi Pál szerdán délelőtt eszmecserét folytatott Baranya és Pécs párt- és állami vezetőivel, ,s ennek során dr. Nagy József, a megyei pártbizottság első titkára adott tájékoztatást a megye és a város politikai, társadalmi, gazdasági helyzetéről, eredményeiről és gondjairól. Az Elnöki Tanács elnöke ezután a helyi vezetők társaságában felkereste a város legfiatalabb felsőoktatási i Műszaki Főiskolát. Itt Juhász Jenő főigazgató és Martyán Gyula párttitkár köszöntötte és tájékoztatta a vendégeket az intézmény életéről, munkájáról. A vendégek megtekintették a kitűnően felszerelt előadótermeket, laboratóriumokat és műhelyeket, valamint a nyolcszáz személyes modern kollégiumot. Losonczi Pál és kísérete délután Szigetvárra látogatott. A történelmi múltú városban a helyi vezetők álrtal adott tájékoztató után a vendégek felkeresték a Radován téri új lakótelepet, majd megtekintették a helyreállított Zrínyi-várat és a vármúzeumot. Az Elnöki Tanács elnöke végül ellátogatott Szigetvár legnagyobb ipari üzemébe, az 1969-ben felújított konzervgyárba, mely másfél ezer dolgozót foglalkoztat, és évente több mint ötezer vagonnyi konzervárut termel. Sürget az idő A sokévi átlagokat meghaladó meleg valósággal robbantja a fák rügyeit. Előbb permetezett háztáji barackosában Király Zoltán Bordányban, csak azután fogott hozzá a ritkító metszéshez. Maholnap virágzik az őszibarack, a méhek miatt a permetezés volt sürgősebb. „Zenekari kísérettel” metszi a fákat, muzsikát az ágra akasztott rádió szolgáltat hozzá. Tanácskozás a Parlamentben Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az országgyűlés elnökének vezetésével szerdán a Parlamentben értekezletet tartottak az országgyűlés tisztségviselői, állandó bizottságainak és képviselő csoportjainak vezetői. Apró Antal értékelte az elmúlt évi munkát. Hangsúlyozta: az országgyűlés 1973- ban legfelsőbb államhatalmi, népképviseletei feladatkörében fontos törvényeket alkotott, jól munkálkodott a X. pártkongresszus céljainak valóra váltásán. Végül a soros tavaszi ülésszak tennivalóiról szólt.