Délmagyarország, 1974. április (64. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-27 / 97. szám

VItÁG PROUETSCHH EGYESEI,­ITEK! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Baráti köszöntő A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa meghí­vására ma baráti látogatásra hazánkba érkezik Jo­­szip Broz. Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnöke. Tito elnök személyében nagyra becsült, kedves vendéget üdvözlünk, és látogatásától azt reméljük, hogy az utóbbi években egyenletesen és dinamikusan fejlődő magyar— jugoszláv kapcsolatok tovább szélesednek. Legutóbb tavaly júliusban voltak magyar—jugoszláv magas szintű tárgyalások, amikor Kádár János, az MSZMP KB első titkára Brioniban Tito elnök vendége volt. Az ak­kori tárgyalásokról kiadott közlemény hangsúlyozta, hogy „valamennyi feltétel és lehetőség adott a baráti, jószom­szédi viszony további erősítéséhez, a két ország gazdasági együttműködésének szélesítéséhez, a határmenti területek kapcsolatainak fejlesztéséhez, a kulturális együttműködés kiterjesztéséhez, a tudományos és műszaki vívmányok cse­réjének további növeléséhez, valamint a kölcsönösen ér­deklődésre számot tartó egyéb területeken folyó együtt­működés kiterjesztéséhez”. Tavaly volt tíz éve, hogy a két ország közös gazda­sági tevékenységét hosszú távú államközi egyezménnyel, a Magyar—Jugoszláv Gazdasági Együttműködési Bizottság létrehozásával intézményesítették. Ez a tíz év hatalmas fellendülést eredményezett. Az árucsere értéke meghárom­szorozódott­­ az 1962. évi 37 millió dolláros forgalom 134 millióra növekedett, tavaly pedig már 160 millió körül mozgott. Az 1971—75. évi időszakban 630 millió az elő­irányzat, ami a korábbi ötéves időszakhoz képest 70 szá­zalékos emelkedést jelent. Igen jelentős a kishatárforga­­lom — ezen az úton évi tízmillió dollár körüli érték cse­rél gazdát. A gazdasági együttműködés magasabbrendű formái is jelentős eredményt mutatnak, bár e téren még bőségesen vannak feltáratlan tartalékok. A magyar—jugoszláv bank­­konzorcium komoly segítséget nyújt az ipari kooperációra szánt költségek előteremtéséhez. Jelentős ipari együttes vállalkozások léteznek már, vagy vannak kialakulóban a timföldiparban, a vegyiparban, a cellulózgyártásban, az építőiparban, a vízgazdálkodásban, az Adria-kőolajveze­­ték létrehozásában, továbbá a műszaki-tudományos tapasz­talatok cseréjében. Lehetőségek vannak a vállalatok köz­vetlen kapcsolatainak fejlesztésére is. Az ALUTERV pél­dául terveket dolgoz ki egy 600 ezer tonnás évi kapacitá­sú boszniai timföldgyár felépítéséhez, a Ganz Villamossági Művek pedig 46 villamos motorvonat szállítására kötött szerződést a jugoszláv szövetségi vasutakkal. A Jugo­szláviából jövő importban korábban a nyersanyagok vol­tak többségben, az utóbbi évek során azonban előretört az ipari termékek behozatala. Jugoszlávia nem tartozik gazdasági, vagy katonai töm­bökhöz, el nem kötelezett külpolitikát folytat. Ebben a politikában azonban nem valami közömbösség uralkodik napjaink legfontosabb világpolitikai eseményei iránt, ha­nem határozottan és egyértelműen antiimperialista jelle­gű. Jugoszlávia rendszeresen állást foglalt a vietnami béke megteremtése mellett, támogatja az arab népek igazsá­gos harcát, síkraszáll a nemzeti felszabadító mozgalmak mellett és elítéli az újgyarmatosítás valamennyi formáját. 1973 szeptemberében Tito elnök az el nem kötelezett or­szágok algíri csúcstalálkozóján azt a gondolatot fejtette ki, hogy ezeknek az országoknak szerepet kell vállalniok a világ égető kérdéseinek megoldásában, s fel kell lépniök az ellen, hogy a reakciós erők kerekedjenek felül, terror­­rendszereket hozzanak létre és helyi háborúkat robbantsa­nak ki. A mai napon szeretettel köszöntjük Tito elnököt, fele­ségét, és a kíséretében levő jugoszláv személyiségeket. Kel­lemes magyarországi tartózkodást, és a hivatalos tárgya­lásokon eredményes munkát kívánunk Ülést tartott a Minisztertanács .A munkásosztály társadalmi szerepe, helyzetének további javítása — Közművelődési célkitűzések Földgázvezeték-építés A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács pénte­ken ülést tartott. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette Fock Jenőnek, a Mi­nisztertanács elnökének je­lentését a magyar párt- és kormányküldöttség április 10. és 12. között Csehszlo­vákiában tett hivatalos ba­ráti látogatásáról. A két ország kapcsolatait a teljes bizalom, a testvéri együtt­működés és kölcsönös meg­értés jellemzi. A tárgyaláso­kon valamennyi megbeszélt kérdésben teljes volt a né­zetazonosság. A tárgyalások hozzájárultak a két párt és a két ország testvéri együtt­működésének további szé­lesítéséhez. Dr. Tímár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese beszámolt a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bi­zottság április 18. és 20. kö­zött Szófiában tartott 12. üléséről. Megvitatták az 1976—1980. közötti időszak­ra szóló népgazdasági ter­vek koordinálását szolgáló tennivalókat. A Miniszterta­nács a jelentést elfogadta. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyólag tu­domásul vette a külügymi­niszter jelentését Walter Scheelnek, a Német Szövet­ségi Köztársaság külügymi­niszterének hazánkban tett hivatalos látogatásáról. A kormány megtárgyalta az MSZMP Központi Bizott­sága 1974. március 19—20-i ülésén hozott határozatokból adódó állami feladatokat a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztésére, helyzetének további javítá­sára vonatkozó teendőkről, valamint a közművelődés fejlesztését szolgáló célki­tűzésekről. A Miniszterta­nács az intézkedési terve­ket a közeljövőben megtár­gyalja a SZOT vezetőivel és azután adja ki határozatát. A Minisztertanács meg­vizsgálta a személyzeti mun­ka továbbfejlesztéséről 1968- ban hozott határozatának végrehajtását. Megállapította, hogy az általában kedvező hatással volt a személyzeti munka helyzetére és fejlő­désére, hozzájárult a veze­tés színvonalának emelésé­hez. A kormány most új határozatban szabályozta az állami személyzeti munka rendjét. A Minisztertanács a határozatát a Magyar Köz­lönyben nyilvánosságra hoz­za. A Minisztertanács meg­tárgyalta a vállalati felügye­lő bizottságok működésének tapasztalatairól szóló je­lentést. A bizottságok segí­tik a minisztériumok fel­ügyeleti tevékenységét, egy­szersmind a felügyelt vál­lalatokat. A kormány úgy határozott, hogy szükséges a bizottságok munkamódszerei­nek, személyi összetételének javítása, a bizottsági tagok speciális képzésének meg­szervezése, és az elemző te­vékenységhez szükséges in­formációk körének bővíté­se. A nehézipari miniszter je­lentést tett a KGST kere­tében az Ural-hegység kö­zelében levő Orenburg és a Szovjetunió nyugati határa között tervezett földgázve­zeték hazánk által vállalt szakaszának­­ építésével kap­csolatos előkészületekről. A kormány a jelentést jóvá­hagyólag tudomásul vette, és úgy határozott, hogy a népgazdaság érdekében ki­emelkedő fontosságú veze­téképítés munkálatainak irá­nyítására kormánybizottságot alakít. Vezetésével a nehéz­ipari minisztert bízta meg. A Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság elnöke je­lentést terjesztett elő az ipari dolgozók üzemi szo­ciális körülményeinek a Szakszervezetek Országos Tanácsával együtt végzett utóvizsgálatáról. A jelentés megállapítja, hogy a vál­lalatok egyre nagyobb fi­gyelmet fordítanak a munka­helyi­­­ körülmények javítá­sára,­a szociális ellátás fej­lesztésére. Az ilyen célokat szolgáló, egy főre jutó költségek az elmúlt négy évben a vizsgált vállalatoknál 12 százalékkal növekedtek. Az ellátás szín­vonalában és a terhek vise­lésében azonban — rész­ben az anyagi lehetőségek korlátai, helyenként pedig szemléleti okok miatt — még elég nagyok a különbségek. A kormány a jelentést tudo­másul vette és a munkahelyi szociális körülmények to­vábbi fejlesztése érdekében határozatot hozott a rendel­kezésre álló anyagi eszkö­zök jobb felhasználására. A kormány megtárgyalta és elfogadta a munkaügyi miniszter javaslatát a költ­ségvetésből gazdálkodó egyes, intézmények alkalmazottai­nak béremelésére és az ál­lamigazgatási dolgozókéval azonos, új bérrendszerük be­vezetésére. A béremelésre ez év július elsejével, megfe­lelő differenciáltsággal ke­rül sor. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter javaslatot tett a munkaidő-csökkentés további kiterjesztésére a ta­nácsi kommunális szolgálta­tó vállalatokra és költségve­tési üzemekre. A kormány úgy határozott, hogy a mun­kaidő-csökkentés kiterjesz­tésére — a szükséges felté­telek megteremtése után — ez év második felében ke­rül sor. A települések kommuná­lis ellátását és a lakosság szolgáltatási igényeinek ki­(Folytatás a 2. oldalon.) Gyártmány­újdonságok Törökbálinton, a Mechani­kai Művek központi gyárá­ban az NSZK-beli licenc alapján az idén 30 ezer darab konyhai légelszívó berende­zést gyártanak. Ezenkívül — ugyancsak licenc alapján — fürdőszobai vízmelegítő be­rendezés is készül. Mindkét gyártmányból jelentős tételt szállítanak majd az NSZK- ba. Képünkön­ szerelik a für­dőszobai gázmelegítős kály­hákat. 64. évfolyam 97. szám 1974. április 27., szombat Ára: 80 fillér Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács tör­vény­erejű rendeletet foga­dott el az alsó- és középfo­kú oktatási-nevelési intéz­mények vezetésének határo­zott időre szóló ellátásáról. A törvényerejű rendelet sze­rint ezen intézmények veze­tői megbízatásukat meghatá­rozott időre — öt tanévre — kapják. A megbízatás to­vábbi öt tanévre több ízben is meghosszabbítható. Az Elnöki Tanács meg­hallgatta és elfogadta az országos választási elnökség beszámolóját az 1974. évi, április 21-én tartott időközi választásokról. Az Elnöki Tanács végül bírákat mentett fel, válasz­tott meg, és hívott vissza. ­új üzemet avattak Új üzemet avattak pénte­ken a nyergesújfalui Ma­gyar Viscosagyárban, ahol az utóbbi évtizedben nem volt ritka az ilyen esemény. Ezúttal a negyedik szinte­­tikusszál-üzemet és a hazai vegyiszál-ku­tatás új bázisát , a szál technikai kísérleti üzemet adták át rendelteté­sének. A beruházás egy nagyszabású program első állomása, és egyben a szo­cialista országok közötti in­tegráció újabb sikere. Avatóbeszédet dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter mondott. Hangsúlyozta, hogy a két új létesítmény jól pél­dázza vegyiparunk töretlen fejlődését. Röszkén: Közel félezer tsz-nyugdíjast köszöntöttek A röszkei Kossuth Tsz meghitt hangulatú ünnepsé­gen köszöntötte tegnap, pén­teken délelőtt a község mű­velődési házában a közösség nyugdíjasait, járadékosait. A távolabb lakókat a téesz mik­­robuszai hozták az esemény színhelyére. A tisztes munka után nyugdíjat élvezők ün­­neplősen öltöztek, s zsúfolá­sig megtöltötték a művelő­dési ház nagytermét. Az asz­talokon virágok díszlettek, s a fiatalabbak kedvesen fo­gadták az öregeket. A Kossuth Tsz-nek — a járásban a legelsők között alakult és azóta naggyá nőtt közösségnek — pontosan 467 nyugdíjas, járadékos és mun­kaképtelen tagja van. Tanács Imre, a tsz elnöke, alapító tagja, a tsz pártszer­vezete és gazdasági vezető­sége nevében meleg szavak­kal, tisztelettel üdvözölte a nyugdíjasokat, köztük alapí­tó tagokat és a később közös­be érkezőket. Részletesen szólt a nyugdíjtörvényről, majd vázolta a gazdaság fej­lődését, eredményeit és cél­jait. A röszkeiek — lehető­ségeikhez képest — jól részt vállalnak a hús- és a zöld­ségprogram megvalósításában is. Szorgalmuk, hozzáértésük egyik jele, hogy a közös va­gyon az öt évvel ezelőtti 52 millió 762 ezer forintról 1973- ban 107 millió 610 ezer fo­rintra növekedett. A gazdál­kodás eredményességével együtt javultak és javulnak a tagok életkörülményei. Az itteni törődés a nyug­díjasokkal követendő példa! Az öregeket táviratban ü­d­­vözölték a tsz gépállomásá­nak, gépműhelyének szocia­lista brigádjai, dolgozói, ők is — mint a vezetőség nevé­­ben a tsz elnöke — jó egész­séget, sok örömet kívántak a nyugdíjasoknak. Ezt tette Csamangó Mihály, a községi tanács elnöke is. A szövetkezet nyugdíjasai tegnap összesen félmillió fo­rint szociális segélyt kaptak. Természetesen figyelembe vették egy-egy tag körülmé­nyeit, s így 400 forinttól 2800 forintig adtak segélyt. A „nagy család” a fehér asztaloknál ebéden is vendé­gül látta öreg tagjait. Az egy­begyűltek hosszasan együtt maradtak, s kellemesen töl­tötték az időt. 9 Éljen a szocializmust építő magyar nép! !Az MSZMT Központi Bizottsága májat. W j £ Ísz*Mtíbé#

Next