Délmagyarország, 1974. április (64. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-27 / 97. szám
VItÁG PROUETSCHH EGYESEI,ITEK! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Baráti köszöntő A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa meghívására ma baráti látogatásra hazánkba érkezik Joszip Broz. Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnöke. Tito elnök személyében nagyra becsült, kedves vendéget üdvözlünk, és látogatásától azt reméljük, hogy az utóbbi években egyenletesen és dinamikusan fejlődő magyar— jugoszláv kapcsolatok tovább szélesednek. Legutóbb tavaly júliusban voltak magyar—jugoszláv magas szintű tárgyalások, amikor Kádár János, az MSZMP KB első titkára Brioniban Tito elnök vendége volt. Az akkori tárgyalásokról kiadott közlemény hangsúlyozta, hogy „valamennyi feltétel és lehetőség adott a baráti, jószomszédi viszony további erősítéséhez, a két ország gazdasági együttműködésének szélesítéséhez, a határmenti területek kapcsolatainak fejlesztéséhez, a kulturális együttműködés kiterjesztéséhez, a tudományos és műszaki vívmányok cseréjének további növeléséhez, valamint a kölcsönösen érdeklődésre számot tartó egyéb területeken folyó együttműködés kiterjesztéséhez”. Tavaly volt tíz éve, hogy a két ország közös gazdasági tevékenységét hosszú távú államközi egyezménnyel, a Magyar—Jugoszláv Gazdasági Együttműködési Bizottság létrehozásával intézményesítették. Ez a tíz év hatalmas fellendülést eredményezett. Az árucsere értéke megháromszorozódott az 1962. évi 37 millió dolláros forgalom 134 millióra növekedett, tavaly pedig már 160 millió körül mozgott. Az 1971—75. évi időszakban 630 millió az előirányzat, ami a korábbi ötéves időszakhoz képest 70 százalékos emelkedést jelent. Igen jelentős a kishatárforgalom — ezen az úton évi tízmillió dollár körüli érték cserél gazdát. A gazdasági együttműködés magasabbrendű formái is jelentős eredményt mutatnak, bár e téren még bőségesen vannak feltáratlan tartalékok. A magyar—jugoszláv bankkonzorcium komoly segítséget nyújt az ipari kooperációra szánt költségek előteremtéséhez. Jelentős ipari együttes vállalkozások léteznek már, vagy vannak kialakulóban a timföldiparban, a vegyiparban, a cellulózgyártásban, az építőiparban, a vízgazdálkodásban, az Adria-kőolajvezeték létrehozásában, továbbá a műszaki-tudományos tapasztalatok cseréjében. Lehetőségek vannak a vállalatok közvetlen kapcsolatainak fejlesztésére is. Az ALUTERV például terveket dolgoz ki egy 600 ezer tonnás évi kapacitású boszniai timföldgyár felépítéséhez, a Ganz Villamossági Művek pedig 46 villamos motorvonat szállítására kötött szerződést a jugoszláv szövetségi vasutakkal. A Jugoszláviából jövő importban korábban a nyersanyagok voltak többségben, az utóbbi évek során azonban előretört az ipari termékek behozatala. Jugoszlávia nem tartozik gazdasági, vagy katonai tömbökhöz, el nem kötelezett külpolitikát folytat. Ebben a politikában azonban nem valami közömbösség uralkodik napjaink legfontosabb világpolitikai eseményei iránt, hanem határozottan és egyértelműen antiimperialista jellegű. Jugoszlávia rendszeresen állást foglalt a vietnami béke megteremtése mellett, támogatja az arab népek igazságos harcát, síkraszáll a nemzeti felszabadító mozgalmak mellett és elítéli az újgyarmatosítás valamennyi formáját. 1973 szeptemberében Tito elnök az el nem kötelezett országok algíri csúcstalálkozóján azt a gondolatot fejtette ki, hogy ezeknek az országoknak szerepet kell vállalniok a világ égető kérdéseinek megoldásában, s fel kell lépniök az ellen, hogy a reakciós erők kerekedjenek felül, terrorrendszereket hozzanak létre és helyi háborúkat robbantsanak ki. A mai napon szeretettel köszöntjük Tito elnököt, feleségét, és a kíséretében levő jugoszláv személyiségeket. Kellemes magyarországi tartózkodást, és a hivatalos tárgyalásokon eredményes munkát kívánunk Ülést tartott a Minisztertanács .A munkásosztály társadalmi szerepe, helyzetének további javítása — Közművelődési célkitűzések Földgázvezeték-építés A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács pénteken ülést tartott. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének jelentését a magyar párt- és kormányküldöttség április 10. és 12. között Csehszlovákiában tett hivatalos baráti látogatásáról. A két ország kapcsolatait a teljes bizalom, a testvéri együttműködés és kölcsönös megértés jellemzi. A tárgyalásokon valamennyi megbeszélt kérdésben teljes volt a nézetazonosság. A tárgyalások hozzájárultak a két párt és a két ország testvéri együttműködésének további szélesítéséhez. Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság április 18. és 20. között Szófiában tartott 12. üléséről. Megvitatták az 1976—1980. közötti időszakra szóló népgazdasági tervek koordinálását szolgáló tennivalókat. A Minisztertanács a jelentést elfogadta. A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a külügyminiszter jelentését Walter Scheelnek, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminiszterének hazánkban tett hivatalos látogatásáról. A kormány megtárgyalta az MSZMP Központi Bizottsága 1974. március 19—20-i ülésén hozott határozatokból adódó állami feladatokat a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztésére, helyzetének további javítására vonatkozó teendőkről, valamint a közművelődés fejlesztését szolgáló célkitűzésekről. A Minisztertanács az intézkedési terveket a közeljövőben megtárgyalja a SZOT vezetőivel és azután adja ki határozatát. A Minisztertanács megvizsgálta a személyzeti munka továbbfejlesztéséről 1968- ban hozott határozatának végrehajtását. Megállapította, hogy az általában kedvező hatással volt a személyzeti munka helyzetére és fejlődésére, hozzájárult a vezetés színvonalának emeléséhez. A kormány most új határozatban szabályozta az állami személyzeti munka rendjét. A Minisztertanács a határozatát a Magyar Közlönyben nyilvánosságra hozza. A Minisztertanács megtárgyalta a vállalati felügyelő bizottságok működésének tapasztalatairól szóló jelentést. A bizottságok segítik a minisztériumok felügyeleti tevékenységét, egyszersmind a felügyelt vállalatokat. A kormány úgy határozott, hogy szükséges a bizottságok munkamódszereinek, személyi összetételének javítása, a bizottsági tagok speciális képzésének megszervezése, és az elemző tevékenységhez szükséges információk körének bővítése. A nehézipari miniszter jelentést tett a KGST keretében az Ural-hegység közelében levő Orenburg és a Szovjetunió nyugati határa között tervezett földgázvezeték hazánk által vállalt szakaszának építésével kapcsolatos előkészületekről. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette, és úgy határozott, hogy a népgazdaság érdekében kiemelkedő fontosságú vezetéképítés munkálatainak irányítására kormánybizottságot alakít. Vezetésével a nehézipari minisztert bízta meg. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést terjesztett elő az ipari dolgozók üzemi szociális körülményeinek a Szakszervezetek Országos Tanácsával együtt végzett utóvizsgálatáról. A jelentés megállapítja, hogy a vállalatok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a munkahelyi körülmények javítására,a szociális ellátás fejlesztésére. Az ilyen célokat szolgáló, egy főre jutó költségek az elmúlt négy évben a vizsgált vállalatoknál 12 százalékkal növekedtek. Az ellátás színvonalában és a terhek viselésében azonban — részben az anyagi lehetőségek korlátai, helyenként pedig szemléleti okok miatt — még elég nagyok a különbségek. A kormány a jelentést tudomásul vette és a munkahelyi szociális körülmények további fejlesztése érdekében határozatot hozott a rendelkezésre álló anyagi eszközök jobb felhasználására. A kormány megtárgyalta és elfogadta a munkaügyi miniszter javaslatát a költségvetésből gazdálkodó egyes, intézmények alkalmazottainak béremelésére és az államigazgatási dolgozókéval azonos, új bérrendszerük bevezetésére. A béremelésre ez év július elsejével, megfelelő differenciáltsággal kerül sor. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter javaslatot tett a munkaidő-csökkentés további kiterjesztésére a tanácsi kommunális szolgáltató vállalatokra és költségvetési üzemekre. A kormány úgy határozott, hogy a munkaidő-csökkentés kiterjesztésére — a szükséges feltételek megteremtése után — ez év második felében kerül sor. A települések kommunális ellátását és a lakosság szolgáltatási igényeinek ki(Folytatás a 2. oldalon.) Gyártmányújdonságok Törökbálinton, a Mechanikai Művek központi gyárában az NSZK-beli licenc alapján az idén 30 ezer darab konyhai légelszívó berendezést gyártanak. Ezenkívül — ugyancsak licenc alapján — fürdőszobai vízmelegítő berendezés is készül. Mindkét gyártmányból jelentős tételt szállítanak majd az NSZK- ba. Képünkön szerelik a fürdőszobai gázmelegítős kályhákat. 64. évfolyam 97. szám 1974. április 27., szombat Ára: 80 fillér Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet fogadott el az alsó- és középfokú oktatási-nevelési intézmények vezetésének határozott időre szóló ellátásáról. A törvényerejű rendelet szerint ezen intézmények vezetői megbízatásukat meghatározott időre — öt tanévre — kapják. A megbízatás további öt tanévre több ízben is meghosszabbítható. Az Elnöki Tanács meghallgatta és elfogadta az országos választási elnökség beszámolóját az 1974. évi, április 21-én tartott időközi választásokról. Az Elnöki Tanács végül bírákat mentett fel, választott meg, és hívott vissza. új üzemet avattak Új üzemet avattak pénteken a nyergesújfalui Magyar Viscosagyárban, ahol az utóbbi évtizedben nem volt ritka az ilyen esemény. Ezúttal a negyedik szintetikusszál-üzemet és a hazai vegyiszál-kutatás új bázisát , a szál technikai kísérleti üzemet adták át rendeltetésének. A beruházás egy nagyszabású program első állomása, és egyben a szocialista országok közötti integráció újabb sikere. Avatóbeszédet dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter mondott. Hangsúlyozta, hogy a két új létesítmény jól példázza vegyiparunk töretlen fejlődését. Röszkén: Közel félezer tsz-nyugdíjast köszöntöttek A röszkei Kossuth Tsz meghitt hangulatú ünnepségen köszöntötte tegnap, pénteken délelőtt a község művelődési házában a közösség nyugdíjasait, járadékosait. A távolabb lakókat a téesz mikrobuszai hozták az esemény színhelyére. A tisztes munka után nyugdíjat élvezők ünneplősen öltöztek, s zsúfolásig megtöltötték a művelődési ház nagytermét. Az asztalokon virágok díszlettek, s a fiatalabbak kedvesen fogadták az öregeket. A Kossuth Tsz-nek — a járásban a legelsők között alakult és azóta naggyá nőtt közösségnek — pontosan 467 nyugdíjas, járadékos és munkaképtelen tagja van. Tanács Imre, a tsz elnöke, alapító tagja, a tsz pártszervezete és gazdasági vezetősége nevében meleg szavakkal, tisztelettel üdvözölte a nyugdíjasokat, köztük alapító tagokat és a később közösbe érkezőket. Részletesen szólt a nyugdíjtörvényről, majd vázolta a gazdaság fejlődését, eredményeit és céljait. A röszkeiek — lehetőségeikhez képest — jól részt vállalnak a hús- és a zöldségprogram megvalósításában is. Szorgalmuk, hozzáértésük egyik jele, hogy a közös vagyon az öt évvel ezelőtti 52 millió 762 ezer forintról 1973- ban 107 millió 610 ezer forintra növekedett. A gazdálkodás eredményességével együtt javultak és javulnak a tagok életkörülményei. Az itteni törődés a nyugdíjasokkal követendő példa! Az öregeket táviratban üdvözölték a tsz gépállomásának, gépműhelyének szocialista brigádjai, dolgozói, ők is — mint a vezetőség nevében a tsz elnöke — jó egészséget, sok örömet kívántak a nyugdíjasoknak. Ezt tette Csamangó Mihály, a községi tanács elnöke is. A szövetkezet nyugdíjasai tegnap összesen félmillió forint szociális segélyt kaptak. Természetesen figyelembe vették egy-egy tag körülményeit, s így 400 forinttól 2800 forintig adtak segélyt. A „nagy család” a fehér asztaloknál ebéden is vendégül látta öreg tagjait. Az egybegyűltek hosszasan együtt maradtak, s kellemesen töltötték az időt. 9 Éljen a szocializmust építő magyar nép! !Az MSZMT Központi Bizottsága májat. W j £ Ísz*Mtíbé#