Délmagyarország, 1974. május (64. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-05 / 103. szám
VILÁG PROLETÁRIA», EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Szegedi munkások a kongresszusi versenyben A szocialista munkaverseny-mozgalomban élen járó brigádok kezdeményezésére indult útjára az a nemes törekvés, hogy újabb munkasikerekkel köszöntik dolgozóink a párt XI. kongresszusát és hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját. A kezdeményezők és követők első soraiban ott találjuk a szegedi gyárak, szövetkezetek és intézmények képviselőit is. Alábbiakban két szegedi üzem felajánlásáról tudósítunk. KONZERVGYÁR: OLCSÓBBAN ÉS TÖBBET A Szegedi Konzervgyárban dolgozó brigádok általános célkitűzése a termelékenység javítása és jobb minőségű termékek gyártása. A szegedi konzervek minősége és választéka eddig is jó hírű volt, s reméljük, hogy a kongresszusi munkaversenyben részt vevő konzervgyári dolgozók még tovább javítják az eddig elért színvonalat. A munkabrigádok vállalásaik során hangsúlyozták, hogy olcsóbban kívánják előállítani termékeiket, s az anyaggazdálkodás költségeit 4 millió 700 ezer forinttal mérséklik. Erre úgy adódik lehetőség, hogy a gyárba beérkező gyümölcsszállítmányokat azonnal feldolgozzák, és takarékos emberek módján vigyáznak a nyersanyagra. Az első osztályú konzervek mennyiségét, részarányát 1 százalékkal növelik, és gondosabb munkával mérséklik a selejtet, azt remélve, hogy ezzel is körülbelül 2 millió forint megtakarítást érhetnek el. RUHAGYÁR: EXPORT ÉS JÓ MINŐSÉG A Szegedi Ruhagyár szocialista brigádjainak vezetői és a gyári munkáskollektíva nyolc pontba foglalta össze vállalását a kongresszusi verseny időszakára. Felajánlásuk középpontjában a munka- és üzemszervezés hatékonyságának fokozása, a termelés gazdaságosságának, a termékek minőségének javítása és a munkahelyi lehetőségek jobb kihasználása áll. Részletekben így határoztak: a tavalyi mennyiséghez képest 27 százalékkal több ruhát szállítanak a belkereskedelemnek. Ezen belül is körülbelül 170 ezer darabbal több iskolaköpenyt és 300 ezer darabbal több férfi- és női divatköpenyt. A kétrészes munkaruhák mennyiségét 200 ezer darabbal növelik, terven felül is mintegy 65 ezer darab munkaruhát gyártanak. Az előző évhez képest 23 százalékkal emelik exportjukat, különösen a szocialista országokba irányuló eladásaikat kívánják bővíteni, a Szovjetunióba 57 százalékkal több készruhát adnak el, mint korábban. A hatékonyság javítását célozza az a vállalásuk, hogy a termelékenységet 5 százalékkal javítják. A munkatermekbe újabb és korszerűbb gépeket vásárolnak ebben az esztendőben. A közvetett költségek mérséklésére tett felajánlás segítségével az idén 4 millió forint megtakarítást szeretnének elérni. Jelentés a földekről A tavaszi nagy mezőgazdasági munkák utolsó szakasza, a kukorica, a rizs vetésének befejezése, egyes zöldségfélék és a fűszerpaprika palántáinak kiültetése van még hátra. A Csongrád megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán Gál Jenő szakfelügyeleti csoportvezető arról tájékoztatott, hogy a kukorica vetőmagjának hetvenhárom százaléka került eddig a földbe. Sok helyen — mint például a szegedi Felszabadulás Téeszben — végeztek ezzel a munkával. Árendás György, a szövetkezet elnöke elmondotta, hogy jelenleg a paradicsom palántáit rakják ki az ültetőgépes csapatok. Az elmúlt napokban olyan kiadós csapadék — egyes területeken ötven milliméter — hullott, hogy egyelőre öntözni sem kell. A Felszabadulás Tsz egyébként vetésszerkezet-változtatást hajtott végre. A szénhidrogénmedencében a szövetkezet területén csővezetékeket fektetnek le, ezért az idén nem termesztenek rizst, helyette napraforgót és magborsót vetettek. Nem mondtak le azonban véglegesen a vízi gabonáról, a következő években valószínűleg új telepeket alakítanak ki. Az ÁGK Békés és Csongrád megyei Főosztályán ugyanakkor a fontos élelmiszeripari növény területének további növekedéséről tájékoztattak. A két szomszédos megye állami gazdaságaiban az idén 4 ezer 249 hektárt foglal el a vízi gabona. Ahol már elvetettek, megkezdték az első, úgynevezett futó árasztást. A Tiszából és a Körösből kiemelt, mintegy nyolcvan milliméter csapadékkal felérő vizet vezetnek a táblákra a mag kelesztéséhez. E kultúra fejlesztésére a tavaly megkezdett, nagyszabású rekonstrukciót és az új telepek építését az idén tovább folytatják. Egyes gazdaságokban külön öntöző- és külön lecsapoló csatornákat építenek, hogy tisztább, jobb minőségű vízzel áraszthassák el az ültetvényeket. TÁRSADALMI MUNKA A ZÁPORTÁROZÓNÁL Szombaton reggel 6 órától hétfő reggelig társadalmi munkában szállítják a földet a tarjáni záportározótól a Volán Vállalat Gagarin szocialista brigádjának tagjai két teherautóval, és a Volán—DÉLÉP-kirendeltség dolgozói további öt gépkocsival. Az ATIVIZIG két kotrója által kitermelt föld egy részét a leendő szánkópályához hordják. A tervek szerint a két teljes nap alatt összesen ezer köbméter földet szállítanak el. A jövő hét végén ezt a munkát tovább folytatják, és ezzel nagy lépéseket tesznek a város felszabadulásának 30. évfordulójára tett felajánlások megvalósításához. A szánkópálya helyén — szintén társadalmi munkában — a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat Zala szocialista brigádjának tagjai egy dózerrel a pálya előkészítésén fáradoznak, most a hét végén és a jövő héten délutánonként és éjszakánként. Somogyi Károlyné Mvétele A könyvkészítés művészete Képeinken: ördögh János az Intertype szedőgépnél, munka közben. Egy kis matematika... Szeged nyomdája hírneves a műszaki-matematikai könyvek pontos, szép elkészítéséről. Pedig igen nehéz egy ilyen csupa képlet oldalt így kiszedni. Képünk a matematikai szedőteremben készült, Kelemen Erzsébet képletszedő munkájáról. A könyvkészítés — művészet ma is. Sőt, ma lehet igazán művészetté fejleszteni, amikor korszerű gépek segítik kiteljesedni a nyomdász szaktudást, hozzáértést, ügyességet. A Szegedi Nyomdában lesett el néhány mozzanatot a fotóriporter ebből a művészetből. 64. évfolyam 103. szám 1974. május 5., vasárnap Árai 1 forint Az együttműködés jubileuma A közeljövőben ünnepli megalakulásának 25. évfordulóját a magyar—szovjet műszaki-tudományos együttműködési bizottság. A magyar ipar műszaki színvonalának gyors ütemű fejlesztésében döntő szerepet játszottak a Szovjetuniótól az elmúlt két és fél évtized alatt átvett termelési tapasztalatok, dokumentációk, műszaki leírások, licencek. A két ország közötti műszakitudományos együttműködés bővülésének eredményeként állandóan új gazdasági kapcsolatok jönnek létre az együttműködő intézmények, szervezetek és szakemberek között. Néhány évvel az első gazdasági műszaki-tudományos együttműködési megállapodások megkötése után, 1964- ben létrehozták a két ország közti gazdasági és műszaki tudományos együttműködési kormányközi bizottságot, s az 1949-ben létrejött magyar —szovjet műszaki-tudományos együttműködési bizottság átalakult a kormányközi bizottság albizottságává. Az elmúlt két és fél évtized alatt hazánk csaknem háromezer ipari, mezőgazdasági dokumentációt vett át a szovjet partnerektől, ugyanakkor több mint 1700- at adott át. 1961-ben kiterjesztették az együttműködést az építőiparra, a közlekedésre, a mezőgazdaságra, a vízgazdálkodásra , a népgazdaság szinte minden ágára. Megkezdődött a termelővállalatok közötti közvetlen együttműködés is. Példamutató eredmények hatására a kutatóintézetek, tervező-szerkesztő vállalatok között is sorra létrejöttek a közvetlen együttműködési formák, megállapodások. A Szovjetunió műszaki segítségével hazánkban számos új, nagy jelentőségű létesítmény született. Az energiaellátásunkban jelentős szerepet betöltő Dunamenti Erőmű berendezéseit, automatikáit ugyancsak szovjet partnereink szállították és szerelték fel. Szovjet tervezőintézetekben dolgozták ki például a Tiszamenti Vegyiművek és a Borsodi Vegyikombinát gyártási technológiáit is. Hatékony kooperáció alakult ki a textilipar területén, a hazánkban gyártott alkatrészek ellenértékeként 1970— 75 között 650, a következő ötéves tervidőszakban már 1300 korszerű textilipari gépet kaptunk a szovjet partnerektől. Néhány területen már folynak az előkészítő tárgyalások, megkezdődött a tervek kidolgozása, a következő évek együttműködésének kialakítására, megszervezése^s így például lehetőség^Éz új, egységes városi és városközi autóbusztípusok közös tervezésére és gyártására. A nagyobb hatásfokú és tisztább üzemű járműmotorok (350—400 lóerős közúti gázturbinák) közös fejlesztése a közelmúltban kezdődött meg. Nagy jelentőségű a két ország közötti együttműködés egy távközlési mesterséges holdat követő földi állomás magyarországi létesítésére is. Ez lehetővé teszi majd, hogy hazánk bekapcsolódjon az Interszputnyik nemzetközi műholdas távközlési szervezet hálózatába, és a távközlési összeköttetésbe. Jelenleg a műszaki-tudományos irányító szervek az 1976—1980-as évekre vonatkozó fejlesztési terveket vitatják meg.