Délmagyarország, 1974. május (64. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-09 / 106. szám
mJ&S POLETÁRIÁI, EGYESÖLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA j 1 A győzelem napja tszonkilenc éve, 1945. május 9-én — Moszkvában ezer ágyú harminc üdvlövése szólalt meg, Londonban sokéves elsötétítés után minden utcai lámpát, kirakatfényt, reflektort meggyújtottak, New Yorkban pedig konfettivel, szerpentinnel borított vidám tánc járt a Manhattan utcáin — a győzelem napján véget ért a második világháború európai része; Hitler „harmadik birodalma”, a fasizmus, történelmi múlttá lett. Igaz, olyan múlttá, amelynek keserű emlékei mindenütt jelen voltak a földrész országaiban. Temetők végtelen sorában pihentek a harcokban elesett katonák és a légitámadások polgári halottai, milliószámra váltak a náci krematóriumokban fekete füstté a meggyilkolt áldozatok, városok és falvak ezreiben üszkös romok emlékeztettek a fasizmus rombolásaira. A náci fegyverletétel okmányának hivatalos aláírásán, erről magának Zsukov marsallnak emlékirataiból tudunk. Keitel náci vezértábornagy öntelt arcán rosszindulatú kifejezéssel, kezével lehulló monoklija után kapva lépett a karlshorsti német tiszti iskola egyik termében az asztalhoz, hogy kézjegyével hitelesítse a történelem legpusztítóbb háborúját kirobbantó náci hadsereg feltétel nélküli kapitulációját. Esztendőkön át taposta náci csizma a szovjet földet, raboltak, dúltak a fasiszták. Több mint húszmillió szovjet ember adta életét azért, hogy 1945. május 9-én a győzelmet ünnepelhesse a világ. Az Egyesült Államok külügyminisztériumának egyik 1945-ös kiadványa, a győzelem tavaszának hangulatában fogalmazott így: „Az európaiak többsége úgy tekint a Vörös Hadseregre, mint felszabadítójára. Még nyugaton is azt vallják, hogy elsősorban a Vörös Hadseregnek köszönhető az európai tengelyhatalmak szétzúzása.” Az mondhatja bárki, minek ezeket a már történelmi értékeléseket újra meg újra megismételni, hiszen már nemzedékek nőttek fel úgy, hogy nem is tudják, mit jelent a „tengelyhatalmak” elnevezés stb. Ám a múlt felidézésére, túl a győzelem napjának 29. évfordulóján, szükség van. A múlt, a tegnapi küzdelmek tanulságaiból következik a jelen: a győzelem napjának egyenes, természetes folytatása, a szocialista külpolitika küzdelme előbb a hidegháború ellen, a hidegháború utáni időszakban pedig a békés egymás mellett élés gondolatának mindennapi gyakorlattá válásáért. A fasiszta támadástól, rablástól és elnyomástól legtöbbet szenvedett és a fasizmus elleni harcban legtöbbet áldozott ország, a Szovjetunió állt kezdettől fogva a nemzetközi enyhülésért folytatott küzdelem élén is. A szovjet politika alapja az volt: a háborús győzelem után meg kell nyerni a békét is, a fasizmus leverése után az oly sokat szenvedett Európa országainak meg kellett találniuk a békés együttműködés, a szavatolt biztonság szilárd rendszerét. Huszonkilenc évvel a győzelem napja után éppen ennek a gondolatnak a jegyében tevékenykednek a szocialista országok küldöttei a Genfi-tó partján, az európai biztonsági értekezlet zárószakaszának előkészítésén. Ezt az értekezletet pedig, a Varsói Szerződés országai az emlékezetes budapesti felhívással kezdeményezték a békés egymás mellett élés gyakorlatának világrészméretű megvitatására és elfogadására. Az 1945-ös május a fasizmus katonai megsemmisítése mellett jó néhány országban azt is jelentette: a felszabadult népek hozzáláthatnak a minden betegség elleni küzdelemben oly fontos megelőző gyógymódhoz is: a politikai-társadalmi-gazdasági változások, más szóval a szocialista forradalom útjára lépéssel eleve megakadályozzák, hogy a szörnyű kór, a fasizmus, amelyet József Attila a rákkal azonosított, nehogy újra felburjánozhassék a földrész testén. A győzelem napja egyúttal a lehetőség napjai is volt millió meg millió dolgozó ember előtt, hogy maguk vegyék kezükbe sorsuk kormányát. Azon az 1945- ös májuson virradt fel a Szovjetunió mellett kialakuló szocialista országok hajnala is. H Koszorúzási ünnepségek A győzelem napja, valamint a német nép fasizmus alóli felszabadulásának 29. évfordulója alkalmából Günter Kohrt, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete szerdán megkoszorúzta a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet. A koszorúzásnál ott voltak a Külügyminisztérium képviselői is. Részt vett a koszorúzáson V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. Ma, május 9-én, a győzelem napjának 29. évfordulója alkalmából az MSZMP Szeged városi bizottsága, Szeged megyei város tanácsa és a Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága koszorúzási ünnepségeket rendez. A Dugonics-temetőben levő szovjet, a Belvárosi temetőben levő román hősi emlékműnél délelőtt 10-kor, a Széchenyi téri emlékműveknél pedig 11-kor kezdődik a hagyományos katonai tiszteletadással a koszorúzás. Az ünnepségen a megyei, a járási és a városi pártbizottság, a tanácsok, a magyar fegyveres testületek, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet alakulatok, a társadalmi és tömegszervezetek, valamint különböző szegedi vállalatok és intézmények koszorúit helyezik el az emlékműveken. IV 64. évfolyam 106. szám 1974. május 9., csütörtök Ára: 80 fillér A korszerűbb közlekedésért Szegeden befejeződött az V. országos közlekedés [UNK] gazdasági konferencia Szegeden rendezték meg az V. országos közlekedésgazdasági konferenciát május 7-én és 8-án. Az első ilyen tudományos tanácskozásra 1967- ben ugyancsak Szegeden került sor, majd Budapesten és néhány vidéki nagyvárosban találkoztak a közlekedés szakemberei. A mostani, ötödik konferencia fő feladata az volt, hogy a tudományos kutató- és tervezőmunka erőfeszítéseit összehangolják a gyakorlati tennivalókkal, a hazai közlekedési koncepciók végrehajtásával. Az első napi eseményeken részt vett Szabó Sándor, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, dr. Varga Dezső, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára és Prágai Tibor, a szegedi városi tanács elnökhelyettese, a második napi előadásokon és konferenciákon részt vett Papái József, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezetője is. A tudományos konferenciát Kiss Károly, a MÁV szegedi igazgatóságának vezetője, a Közlekedéstudományi Egyesület megyei szervezetének elnöke nyitotta meg, majd kezdetét vette a kétnapos ülésszak, amelynek során tizenkét előadás hangzott el, majd az előadásokat korreferátumok követték. Az V. országos közlekedésgazdasági konferencia legfontosabb feladatairól nyilatkozott lapunknak dr. Hegedűs Gyula, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola főigazgatója, a KTE szakosztályi elnöke, aki többek között elmondta, hogy a KPM intézkedéseket tett a fejlődést szolgáló kutatómunka feltételeinek biztosítására, megalakította a tudománypolitikai kutatási tanácsát, párhuzamosan kidolgozta 1990-ig a közlekedés távlati fejlesztési tervét. A közlekedésgazdasági szakosztály javasolta, hogy országos konferencia keretében tekintsék át, meddig jutottak a tudományos munkában, melyek a soron következő legfontosabb feladatok. — Megvizsgáltuk a jelen és a jövő követelményeit — mondotta —, bírálva az eddig végzett tevékenységet, s ma már sokkal több kutatási feladatot látunk, mint két évvel ezelőtt. Az is nyil-vánvalóvá vált, hogy a mobilizálható szellemi kapacitás meglehetősen kicsi, így magát a kutatási bázist is bővítenünk kell, tervszerűen, a szükségleteknek megfelelően. A tegnapi programban szerepelt Rödönyi Károlynak, közlekedés- és postaügyi minisztériumi államtitkárnak, a KTE elnökének előadása, amely a tudományos, a kutató- és a tervezőmunka közlekedésgazdasági jelentőségéről és a távlati fejlesztésben betöltött szerepéről szólt. A témát nagy érdeklődéssel hallgatták meg a résztvevők és több kutató és gyakorlati szakember mondott véleményt. A konferenciáról, annak munkájáról nyilatkozott Rödönyi Károly államtitkár. Többek között elmondta, hogy a Szegeden megrendezett konferencia azért is nagyon jó, mert túllépte szakterületét, kiterjesztette témakörét az egész közlekedés tudományos és tervező tevékenységére, közgazdasági vonatkozásaira is. — Programunk megvalósításához, végrehajtásához a kutatásra, a kísérleti berendezésekre, a hálózatok kiépítésére tizenöt év alatt mintegy 2,5 milliárd forintra lesz szükségünk — mondotta. — A céltudatos fejlesztési és tarifapolitika érvényre juttatásával, a nemzetközi tendenciákkal összhangban egyes közlekedési ágazatok teljesítményei 1990-ig módosulnak. Az egyéni közlekedési eszközökkel lebonyolódó forgalom tovább növekszik, ezért az várható, hogy a vasúti és a közúti személyszállítási feladatok mérséklődnek. Az országos konferenciáról Kiss Károly elmondta, hogy az betöltötte feladatát, mert az elméleti kutatásban dolgozó szakemberek és a gyakorlati élet képviselői kicserélhették tapasztalataikat; a konferencia tájékoztatást és tájékozottságot adott a közlekedés szakembereinek, s így a már ismert eredményeket és tapasztalatokat jobban beilleszthetik mindennapi munkájukba. • Mi házigazdák voltunk az országos konferencia megrendezésében — mondta —, s örülünk, hogy a szegedi közlekedési szakemberek is hozzájárulhattak e fontos és időszerű téma megvitatásához. A tanácskozás során újból megbizonyosodtunk arról, hogy a tudományos kutatómunka és a gyakorlati végrehajtás csak komplex módon képzelhető el. Nagyon hasznos volt ez a konferencia a gyakorlati szakemberek számára, mert megismerhették, hogy a tudományos kutatók milyen területeken kívánnak előrelépni, hiszen arra végső soron a gyakorlatnak is fel kell készülnie. Reméljük, hogy ez a konferencia előbbre viszi a hazai közlekedés korszerűsítésének ügyét is — fejezte be nyilatkozatát Kiss Károly, a MÁV szegedi igazgatóságának vezetője, a KTE helyi szervezetének elnöke. Üdvözlő táviratok Az MSZMP Csongrád megyei bizottsága és a Csongrád megyei tanács május 9-e, a győzelem napja alkalmából meleghangú táviratban köszöntötték testvér megyénk, Odessza területi pártbizottságát és tanácsát. Ugyancsak szívélyes hangú táviratban köszöntötték a győzelem napja alkalmából az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet katonai alakulatok személyi állotmányát és parancsnokait. |t Biszku Béla látogatása a IX. kerületben Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tegnap, szerdán részt vett a budapesti IX. kerületi pártbizottság szervezésében megtartott aktívaülésen. Az ülésen megjelent Somogyi Sándor, a budapesti pártbizottság titkára, Gál Lászlóné, a IX. kerületi pártbizottság első titkára, Keszei Pálné dr., a IX. kerületi tanács elnöke, továbbá a ferencvárosi vállalatok, intézmények gazdasági vezetői, pártbizottságainak titkárai. Szabados László, a IX. kerületi pártbizottság titkára tájékoztatást adott a káder- és személyzeti munka helyzetéről, valamint főbb feladatairól. Felszólalt az aktívaértekezleten Biszku Béla, aki időszerű belpolitikai kérdésekről adott tájékoztatást. Az aktívaértekezletet követően Biszku Béla látogatást tett a Fegyver és Gázkészülékek Gyárában, ahol Szilánk András igazgató és Kovács Sándor, a pártbizottság titkára fogadta, és tájékoztatták a vállalat tevékenységéről. Biszku Béla a továbbiakban megtekintette a munkásőrbázist, majd üzemlátogatáson vett részt. Ezt követően a ferencvárosi nagyüzemi pártbizottságok titkáraival folytatott beható eszmecserét a kádermunkáról. (MTI) Eső után a határban Azt még mindig nem mondhatjuk, hogy elegendő eső esett vidékünkön, de az aszály fenyegető réme eltávolodott tőlünk. Április utolsó napjaitól mostanáig szinte naponta eset valamennyi, a talaj felső rétegei a fejlődő növény gyökeréig mindenütt átáztak. Vannak területek, ahol 50— 60 milliméterre becsülik a nagy szárazság óta lehullott csapadékot. Szegeden — meteorológiai intézet időjelző állomásán mért adatok szerint — május elsejétől tegnap délig 10,5 milliméter eső esett. Eső után — nem túlzás így fogalmazni — föltámadt a határ. A vetések szépek, jól fejlődnek, a rozs már kalászát hozza a homokon, a tavaszi vetések mindenütt egyenletesen, szépen keltek, és a szárazság miatti késésüket napokon belül pótolni tudják. Ahogy elmúlt az aszály veszélye, fölcsillant egy ismételt jó gabonatermés reménye. Igen korai még jósolni, csak annyi a biztos, hogy egy lépéssel közelebb jutottunk a kedvező kilátásokhoz. A mostani csöpörgős, felhős időre azért nem haragszanak a mezőgazdaságban, mert — fagyosszentek közeledvén — a felhőtlen ég könnyen hozhatna hajnali fagyokat. Enyhe fagy is nagy kárt tudna tenni a gyümölcsösökben és egyre inkább a zöldségtermesztőknél, kertészeknél is. Palántázógépek járják most a határt, legtöbb gazdaságban megkezdték a paradicsompalánták kiültetését. A mostani időjárás nagyon megfelelő erre a munkára, a frissen ültetett növényt nem bogyasztja el erős napsütés, és elegendő nedvesség van a gyökérzet kifejlődéséhez is. Az esős idő azt is jelenti, hogy a nagyüzemekben is elő kell venni a permetezőgépeket, a háztáji gazdaságokban és a kertekben is, hiszen a párás levegő kedvez a növényi kártevőknek, legjobban a gabonabetegségeknek. Munkát adott tehát az eső, de éppen erre vártunk. Annyi még nem esett, hogy az öntözőgépek leállhattak volna, de kilátás van rá, hogy a következő napokban még kapunk a kincsett érő májusi esőből. Palántázzák a paradicsomot Sándorfalván