Délmagyarország, 1974. május (64. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-09 / 106. szám

mJ&S PO­LETÁRIÁI, EGYESÖLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA j 1 A győzelem napja tszonkilenc éve, 1945. május 9-én — Moszkvában ezer ágyú harminc üdvlövése szólalt meg, Lon­donban sokéves elsötétítés után minden utcai lámpát, kirakatfényt, reflektort meggyújtottak, New Yorkban pedig konfettivel, szerpentinnel borított vi­dám tánc járt a Manhattan utcáin — a győzelem nap­ján véget ért a második világháború európai része; Hitler „harmadik birodalma”, a fasizmus, történelmi múlttá lett. Igaz, olyan múlttá, amelynek keserű emlé­kei mindenütt jelen voltak a földrész országaiban. Te­metők végtelen sorában pihentek a harcokban elesett katonák és a légitámadások polgári halottai, millió­­számra váltak a náci krematóriumokban fekete füstté a meggyilkolt áldozatok, városok és falvak ezreiben üszkös romok emlékeztettek a fasizmus rombolásaira. A náci fegyverletétel okmányának hivatalos alá­írásán, erről magának Zsukov marsallnak emlékiratai­ból tudunk. Keitel náci vezértábornagy öntelt arcán rosszindulatú kifejezéssel, kezével lehulló monoklija után kapva lépett a karlshorsti német tiszti iskola egyik termében az asztalhoz, hogy kézjegyével hitele­sítse a történelem legpusztítóbb háborúját kirobbantó náci hadsereg feltétel nélküli kapitulációját.­­ Esztendőkön át taposta náci csizma a szovjet föl­det, raboltak, dúltak a fasiszták. Több mint húszmillió szovjet ember adta életét azért, hogy 1945. május 9-én a győzelmet ünnepelhesse a világ. Az Egyesült Álla­mok külügyminisztériumának egyik 1945-ös kiadvá­nya, a győzelem tavaszának hangulatában fogalmazott így: „Az európaiak többsége úgy tekint a Vörös Had­seregre, mint felszabadítójára. Még nyugaton is azt vallják, hogy elsősorban a Vörös Hadseregnek köszön­hető az európai tengelyhatalmak szétzúzása.” Az mondhatja bárki, minek ezeket a már törté­nelmi értékeléseket újra meg újra megismételni, hi­szen már nemzedékek nőttek fel úgy, hogy nem is tud­ják, mit jelent a „tengelyhatalmak” elnevezés stb. Ám a múlt felidézésére, túl a győzelem napjának 29. év­fordulóján, szükség van. A múlt, a tegnapi küzdelmek tanulságaiból következik a jelen: a győzelem napjának egyenes, természetes folytatása, a szocialista külpoli­­tika küzdelme előbb a hidegháború ellen, a hideghábo­rú utáni időszakban pedig a békés egymás mellett élés gondolatának mindennapi gyakorlattá válásáért. A fasiszta támadástól, rablástól és elnyomástól legtöbbet szenvedett és a fasizmus elleni harcban leg­többet áldozott ország, a Szovjetunió állt kezdettől fogva a nemzetközi enyhülésért folytatott küzdelem élén is. A szovjet politika alapja az volt: a háborús győzelem után meg kell nyerni a békét is, a fasizmus leverése után az oly sokat szenvedett Európa orszá­gainak meg kellett találniuk a békés együttműködés, a szavatolt biztonság szilárd rendszerét. Huszonkilenc évvel a győzelem napja után éppen ennek a gondolatnak a jegyében tevékenykednek a szocialista országok küldöttei a Genfi-tó partján, az európai biztonsági értekezlet zárószakaszának előkészí­tésén. Ezt az értekezletet pedig, a Varsói Szerződés or­szágai az emlékezetes budapesti felhívással kezdemé­nyezték a békés egymás mellett élés gyakorlatának világrészméretű megvitatására és elfogadására. A­z 1945-ös május a fasizmus­ katonai megsemmisí­tése mellett jó néhány országban azt is jelen­tette: a felszabadult népek hozzáláthatnak a minden betegség elleni küzdelemben oly fontos meg­előző gyógymódhoz is: a politikai-társadalmi-gazdasági változások, más szóval a szocialista forradalom útjára lépéssel eleve megakadályozzák, hogy a szörnyű kór, a fasizmus, amelyet József Attila a rákkal azonosított, nehogy újra felburjánozhassék a földrész testén. A győzelem napja egyúttal a lehetőség napjai is volt millió meg millió dolgozó ember előtt, hogy ma­guk vegyék kezükbe sorsuk kormányát. Azon az 1945- ös májuson virradt fel a Szovjetunió mellett kialakuló szocialista országok hajnala is. H Koszorúzási ünnepségek A győzelem napja, vala­mint a német nép fasizmus alóli felszabadulásának 29. évfordulója alkalmából Günter Kohrt, a Német De­mokratikus Köztársaság bu­­­dapesti nagykövete szerdán megkoszorúzta a Szabadság téri szovjet hősi emlékmű­vet. A koszorúzásnál ott vol­tak a Külügyminisztérium képviselői is. Részt vett a koszorúzáson V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. Ma, május 9-én, a győze­lem napjának 29. évforduló­ja alkalmából az MSZMP Szeged városi bizottsága, Sz­eged megyei város taná­csa és­ a Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága ko­szorúzási ünnepségeket ren­dez. A Dugonics-temetőben levő szovjet, a Belvárosi te­metőben levő román hősi emlékműnél délelőtt 10-kor, a Széchenyi téri emlékmű­veknél pedig 11-kor kezdő­dik a hagyományos katonai tiszteletadással a koszorú­zás. Az ünnepségen a me­gyei, a járási és a városi pártbizottság, a tanácsok, a magyar fegyveres testületek, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet alakula­tok, a társadalmi és tömeg­szervezetek, valamint kü­lönböző szegedi vállalatok és intézmények koszorúit helye­zik el az emlékműveken. IV 64. évfolyam 106. szám 1974. május 9., csütörtök Ára: 80 fillér A korszerűbb közlekedésért Szegeden befejeződött az V. országos közlekedés [UNK] gazdasági konferencia Szegeden rendezték meg az V. országos közlekedésgazda­sági konferenciát május 7-én és 8-án. Az első ilyen tudo­mányos tanácskozásra 1967- ben ugyancsak Szegeden ke­rült sor, majd Budapesten és néhány vidéki nagyvárosban találkoztak a közlekedés szakemberei. A mostani, ötö­dik konferencia fő feladata az volt, hogy a tudományos kutató- és tervezőmunka erő­feszítéseit összehangolják a gyakorlati tennivalókkal, a hazai közlekedési koncepciók végrehajtásával. Az első napi eseményeken részt vett Szabó Sándor, az MSZMP Csong­­rád megyei bizottságának tit­kára, dr. Varga Dezső, az MSZMP Szeged városi bizott­ságának titkára és Prágai Tibor, a szegedi városi ta­nács elnökhelyettese, a má­sodik napi előadásokon és konferenciákon részt vett Papái József, az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­nak osztályvezetője is. A tudományos konferenciát Kiss Károly, a MÁV szegedi igazgatóságának vezetője, a Közlekedéstudományi Egye­sület megyei szervezetének elnöke nyitotta meg, majd kezdetét vette a kétnapos ülésszak, amelynek során ti­zenkét előadás hangzott el, majd az előadásokat korre­ferátumok követték. Az V. országos közlekedés­­gazdasági konferencia leg­fontosabb feladatairól nyi­latkozott lapunknak dr. He­gedűs Gyula, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főis­kola főigazgatója, a KTE szakosztályi elnöke, aki töb­bek között elmondta, hogy a KPM intézkedéseket tett a fejlődést szolgáló kutató­munka feltételeinek biztosí­tására, megalakította a tu­dománypolitikai kutatási ta­nácsát, párhuzamosan kidol­gozta 1990-ig a közlekedés távlati fejlesztési tervét. A közlekedésgazdasági szakosz­tály javasolta, hogy országos konferencia keretében te­kintsék át, meddig jutottak a tudományos munkában, melyek a soron következő legfontosabb feladatok. — Megvizsgáltuk a jelen és a jövő követelményeit — mondotta —, bírálva az ed­dig végzett tevékenységet, s ma már sokkal több kuta­tási feladatot látunk, mint két évvel ezelőtt. Az is nyil-vánvalóvá vált, hogy a mo­bilizálható szellemi kapacitás meglehetősen kicsi, így ma­gát a kutatási bázist is bő­vítenünk kell, tervszerűen, a szükségleteknek megfelelően. A tegnapi programban sze­repelt Rödönyi Károlynak, közlekedés- és postaügyi mi­nisztériumi államtitkárnak, a KTE elnökének előadása, amely a tudományos, a ku­tató- és a tervezőmunka köz­lekedésgazdasági jelentőségé­ről és a távlati fejlesztésben betöltött szerepéről szólt. A témát nagy érdeklődéssel hallgatták meg a résztvevők és több kutató és gyakorlati szakember mondott véle­ményt. A konferenciáról, an­nak munkájáról nyilatkozott Rödönyi Károly államtitkár. Többek között elmondta, hogy a Szegeden megrende­zett konferencia azért is na­gyon jó, mert túllépte szak­területét, kiterjesztette té­makörét az egész közlekedés tudományos és tervező tevé­kenységére, közgazdasági vo­natkozásaira is. — Programunk megvalósí­tásához, végrehajtásához a kutatásra, a kísérleti beren­dezésekre, a hálózatok kiépí­tésére tizenöt év alatt mint­egy 2,5 milliárd forintra lesz szükségünk — mondotta. — A céltudatos fejlesztési és ta­rifapolitika érvényre juttatá­sával, a nemzetközi tenden­ciákkal összhangban egyes közlekedési ágazatok teljesít­ményei 1990-ig módosulnak. Az egyéni közlekedési eszkö­zökkel lebonyolódó forgalom tovább növekszik, ezért az várható, hogy a vasúti és a közúti személyszállítási fel­adatok mérséklődnek. Az országos konferenciáról Kiss Károly elmondta, hogy az betöltötte feladatát, mert az elméleti kutatásban dol­gozó szakemberek és a gya­korlati élet képviselői kicse­rélhették tapasztalataikat; a konferencia tájékoztatást és tájékozottságot adott a köz­lekedés szakembereinek, s így a már ismert eredménye­ket és tapasztalatokat jobban beilleszthetik mindennapi munkájukba. • Mi házigazdák voltunk az országos konferencia meg­rendezésében — mondta —, s örülünk, hogy a szegedi közlekedési szakemberek is hozzájárulhattak e fontos és időszerű téma megvitatásá­hoz. A tanácskozás során újból megbizonyosodtunk ar­ról, hogy a tudományos ku­tatómunka és a gyakorlati végrehajtás csak komplex módon képzelhető el. Nagyon hasznos volt ez a konferen­cia a gyakorlati szakembe­rek számára, mert megismer­hették, hogy a tudományos kutatók milyen területeken kívánnak előrelépni, hiszen arra végső soron a gyakor­latnak is fel kell készülnie. Reméljük, hogy­­ ez a konfe­rencia előbbre viszi a hazai közlekedés korszerűsítésének ügyét is — fejezte be nyi­latkozatát Kiss Károly, a MÁV szegedi igazgatóságá­nak vezetője, a KTE helyi szervezetének elnöke. Üdvözlő táviratok Az MSZMP Csongrád me­gyei bizottsága és a Csong­rád megyei tanács május 9-e, a győzelem napja al­kalmából meleghangú táv­iratban köszöntötték testvér megyénk, Odessza területi pártbizottságát és tanácsát. Ugyancsak szívélyes hangú táviratban köszöntötték a győzelem napja alkalmából az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet katonai alakulatok személyi állo­­­tmányát és parancsnokait. |t Biszku Béla látogatása a IX. kerületben Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára tegnap, szerdán részt vett a budapesti IX. kerületi pártbizottság szervezésében megtartott aktívaülésen. Az ülésen megjelent Somogyi Sándor, a budapesti pártbi­zottság titkára, Gál Lászlóné, a IX. kerületi pártbizottság első titkára, Keszei Pálné dr., a IX. kerületi tanács elnöke, továbbá a ferencvárosi vál­lalatok, intézmények gazda­sági vezetői, pártbizottságai­nak titkárai. Szabados Lász­ló, a IX. kerületi pártbizott­ság titkára tájékoztatást adott a káder- és személy­zeti munka helyzetéről, vala­mint főbb feladatairól. Fel­szólalt az aktívaértekezleten Biszku Béla, aki időszerű bel­politikai kérdésekről adott tájékoztatást. Az aktívaértekezletet köve­tően Biszku Béla látogatást tett a Fegyver és Gázkészü­lékek Gyárában, ahol Szilánk András igazgató és Kovács Sándor, a pártbizottság tit­kára fogadta, és tájékoztatták a vállalat tevékenységéről. Biszku Béla a továbbiakban megtekintette a munkásőr­­bázist, majd üzemlátogatá­son vett részt. Ezt követően a ferencvárosi nagyüzemi pártbizottságok titkáraival folytatott beható eszmecserét a kádermunkáról. (MTI) Eső után a határban Azt még mindig nem mondhatjuk, hogy elegendő eső esett vidékünkön, de az­ aszály fenyegető réme el­távolodott tőlünk. Április utolsó napjaitól mostanáig szinte naponta eset vala­mennyi, a talaj felső ré­tegei a fejlődő növény gyö­keréig mindenütt átáztak. Vannak területek, ahol 50— 60 milliméterre becsülik a nagy szárazság óta lehullott csapadékot. Szegeden — me­teorológiai intézet időjelző állomásán mért adatok sze­rint — május elsejétől teg­nap délig 10,5 milliméter eső esett. Eső után — nem túlzás így fogalmazni — föltámadt a határ. A vetések szépek, jól fejlődnek, a rozs már kalá­szát hozza a homokon, a ta­vaszi vetések mindenütt egyenletesen, szépen kel­tek, és a szárazság miatti késésüket napokon belül pó­tolni tudják. Ahogy elmúlt az aszály veszélye, fölcsillant egy ismételt jó gabonater­més reménye. Igen korai még jósolni, csak annyi a biztos, hogy egy lépéssel közelebb jutottunk a kedvező kilátá­sokhoz. A mostani csöpörgős, fel­hős időre azért nem harag­szanak a mezőgazdaságban, mert — fagyosszentek kö­zeledvén — a felhőtlen ég könnyen hozhatna hajnali fagyokat. Enyhe fagy is nagy kárt tudna tenni a gyümöl­csösökben és egyre inkább a zöldségtermesztőknél, ker­tészeknél is. Palántázógépek járják most a határt, legtöbb gaz­daságban megkezdték a pa­radicsompalánták kiülteté­sét. A mostani időjárás na­gyon megfelelő erre a mun­kára, a frissen ültetett nö­vényt nem bogyasztja el erős napsütés, és elegendő nedvesség van a gyökérzet kifejlődéséhez is. Az esős idő azt is jelenti, hogy a nagyüzemekben is elő­ kell venni a permetező­­gépeket, a háztáji gazdasá­gokban és a kertekben is, hi­szen a párás levegő kedvez a növényi kártevőknek, leg­jobban a gabonabetegségek­nek. Munkát adott tehát az eső, de éppen erre vártunk. Annyi még nem esett, hogy az öntözőgépek leállhattak volna, de kilátás van rá, hogy a következő napokban még kapunk a kincsett érő májusi esőből. Palántázzák a paradicsomot Sándorfalván

Next