Délmagyarország, 1979. május (69. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-20 / 116. szám

10 Ma Sz. Dózsa— Ganz-MÁVAG A labdarúgó NB II-ben ma a 15. forduló mérkőzéseit játsszák. A Szegedi Dózsa együttese a 16. helyen álló, 25 pontot gyűjtött Ganz- MÁVAG együttesét látja vendégül a Hunyadi téren. A pénteki edzés után dr. Re­ményije László, a lila-fehérek vezető edzője csapatot hir­detett, amely a következő: Tóth — Mohácsi, Bíró, dr. Emődi, Nagy — Pócsik, La­dányi, Szabó, Csömör — Kun, Pipicz. Csere: Makai, Magyar, Kanász. A mérkőzés délután 5 óra­kor kezdődik. EB-selejtező Döntetlen Tbilisziben Szovjetunió—Magyarország 2-2 (1-1)­ ­ Tegnap, szombaton délután Tbilisziben a magyar labda­rúgó-válogatott utolsó előtti EB-selejtezőjét játszotta, a Szovjetunió elleni visszavá­gót. Tbiliszi-stadion, 75 000 né­ző,­ vezette: McGinlay (Skó­cia). Góllövő: Csesznokov, Sen­­gelija, illetve Tatár és Pusz­tai. Magyarország: Tóth Z. — Török, Kocsis, Bálint, Tóth J. — Kovács B., Tatár — Pusztai, Nyilasi, Törőcsik, Magyar. Szovjetunió: Gontar — Bé­ré zs nőj, Adzsem, Bubnov, Mahovikov — Daraszelija, Macsaidze, Koridze — Csesz­nokov, Sengelija, Blohin. Nagyon magabiztosan kez­dett a szovjet csapat, adogat­ták a labdát és igyekeztek keresztbe futó csatáraikat megjátszani. Általában a magyar térfélen folyt a já­ték, Nyilasiék csak ritkán kerültek át a másik oldalra. A 22. percben a­­ hazaiak megszerezték a vertest. A támadást támadásra indító Berezsnoj felfutott, belőtte a labdát, Blohin elkapta előle a fejét, a magyar védőket ez­zel megzavarta és a tisztán álló Csesznokov közelről, jobbal a magyar kapuba he­lyezte a labdát. Tóth Z. te­hetetlen volt. Rögtön utána csere volt a magyar csapat­ban, Török lejött, Martos állt a helyére. A 33. p­ercben Törőcsik ismét „ringlispil­e” ültette a védőket, szögletre tudtak csak menteni előle, Magyar lőtte be a labdát jobbal, Gontar aláfutott és a mindig jókor érkező Tatár jobbal nagy biztonsággal he­lyezte a kapu közepébe (1-1). Eléggé hosszú szünet után változatlan összeállításban jöttek ki a csapatok a pályá­ra. Mindkét csapat eléggé lassan, körülményesen sok átadással próbálkozott. Az 55. percben ismét cserélt Kovács Ferenc: Kovács Bélát a fe­rencvárosi Rab váltotta fel. A 63. perc meghozta a veze­tést: Törőcsik kígyózott át a szovjet védelmen a lehető legjobb pillanatban és leg­jobb helyre küldte a labdát Pusztainak, a veterán jobb­szélső nyugodtan, jobb belső­vel küldte azt a jobb kapufa mellé, Gontar elnyújtott lába mellett (2-1). A 64. percben Bubnov túl keményen­ szerel­te Törőcsiket, sárga lapot kapott érte. A 70. percben Szimonyan szövetségi kapi­tány cserélt, elsősorban a helyi közönség követelésére, Koridze helyére Kipianit küldte be. A 75. percben erősen vitatható góllal egyen­lített a szovjet válogatott: Blohin beadására Kipiani és Sengeliia ugrott fel, a labda az utóbbi fejéről került a kicsit késlekedő Tóth Z. mellé, aki utánakapott, a partjelző azonban beintett, gólt jelzett és McGinlay megadta (2-2). A 79. percben Bubnov ismét Törőcsikkel szemben szabálytalankodott, a játékvezető kiállította, tíz főre csökkent a hazai csapat A 80. percben Tatár eldönt­­hette volna a mérkőzés sor­sát. Közeli fejesét Gontar ki tudta ütni. A 82. percben újabb csere volt a szovjet válogatottban, Csesznokov helyére Zsupikov került Az EB 6. selejtező csoport­jában a szovjet—magyar mérkőzés után az állás a kö­vetkező: A további műsor: július 4.: Finnország—Szovjetunió, szeptember 12.: Görögország —Szovjetunió, október 17.: Magyarország—Finnország, október 31.: Szovjetunió— Finnország. 1. Görögország 1 1 1 1 11-T 1 2. Magyaror. 1 1 2 2 6-» 4 S. Finnország S 2 - 1 S-» 4 4. Szovjetunió 2 1 1 1 4-4 3 Hosszú Régóta figyelemmel kísé­rem pályafutását Átlagon felüli tehetségével — volt kitől és mit örökölnie, édes­apját neves futballistaként jegyezték —, zsenge labda­rúgóként kitűnt társai kö­zül. Hazulról hozta, s a vé­rébe oltották a játék szere­­tetét nem csoda, hogy ha­mar elsajátította fortélyait. Korán felfigyeltek rá, tizen­négy évesen igazolta a SZE­­AC, meghívták az országos ifjúsági válogatottba. Hu­szonötször öltötte magára a címeres mezt, tizenhét éves volt, amikor első NB I es mérkőzését játszotta. Szép karriert, ígéretes jövőt jó­soltak neki. A természetes­nek vélt folytatás azonban — akkor legalábbis — elma­radt, csapatának első osztá­lyú mérkőzéseiről szóló tu­dósításokban mindössze öt­ször szerepelt a neve... Fia­tal, tizenéves volt első zá­tonyra futásakor. A hulló­csillagok gyorsaságával ju­tott odáig, hogy „leírják”, majdhogynem a sportág pe­rifériájára került. Ebben persze nemcsak ő volt a hibás! Ezt akkoriban megír­tam a róla készült cikkem­ben, amely érthetően nem okozott örömet a vele fog­lalkozók körében. Azóta közel öt év pergett ki az idő rostáján. A koráb­bi bohémkedő, szertelenkedő Ladányi László helyett egy minden tekintetben érett, megkomolyodott fiatalem­berrel találtam magam szemben. Az elszaladt évek nem múltak el nyomtalanul, előnyös változást hoztak számára. Időközben megnő­sült, két gyermek édesapja. Megnyugodott, lehiggadt, ami a hétről hétre pályán nyújtott teljesítményéből ki semérhető. 0 Atyai Jóbarátom, idestova két és fél évtizede nekem szánt szavai villantak fel bennem, amikor a Szegedi Dózsa 25 éves középpályásá­val beszélgettem, jegyezd meg, ha egy közösségben, társaságban becenevet ra­gasztanak rád, az azt jelen­ti, hogy megszerettek, befo­gadtak. Fogadd el a megkü­lönböztetés e jegyét!" La­dányi Lászlónak több is van, gondoskodtak róla társai: Lulu, Görbe, Luigi, Kari­ka... Nem tiltakozik elle­nük, valamennyit elfogadja. Visszapergetve sportpálya­futásának képzeletbeli film­­szalagját kérdezem, emlék­szik-e, hogyan váltunk el azon a bizonyos szeptemberi délelőttön a laktanyában? Csodálkozó tekintet volt a válasz, segítségére siettem. — Szeretsz te egyáltalán focizni? Akarsz igazán jó játékossá válni? — idéztem fel a múltat. Udvariasságból várta ki a mondat végét, ahogy bele­kezdtem, felcsillanó szem­mel jelezte, tudja miről van szó. — Hogyne emlékeznék. Azt mondtam akarok, per­sze, hogy akarok! Talán az akkor­­ belőle kétségbeesetten felszakadó, saját szavai döbbentették rá, sürgősen másik utat kell vá­lasztania. Becsületére le­gyen, volt ereje hozzá, de a SZEAC-ban változatlanul az NB I-es tartalékcsapatban jutott számára mez. 1975 ok­tóberében leszerelt, megke­resték a Várpalotai Bányász vezetői, ő igent mondott, egyesülete azonban — bár az első csapatnál nem vet­ték számításba — nem adta ki. Tízhónapi kényszerpihe­nő következett. Bajnoki mér­kőzéseken ugyan nem játsz­hatott, mégis kettőzött szor­galommal edzett. Nemhiába. A későbbiekben mind előre­tolt csatárként, mind kö­zéppályásként sűrűn olvas­hattuk a nevét, a Népsport hasábjain a jók között.­­ Mindene megvolt Várpa­lotán, nem panaszkodhatott Háromévi „kiküldetés” után mégis haza vágyott Besegí­tett ebbe bizonyára az is, hogy 1978 tavaszán dr. Czi­­pot Zoltán megműtötte tér­dét, és az Itthon töltött he­tek varázsa oly nagy volt, hogy elhatározta, nem megy vissza. Amikor híre kelt, több egyesület is megkeres­te, köztük anyaegyesülete, ő mégis a Dórát választotta. — Nincs mit kertelnem, őszintén megmondom dönté­sem okát — utalt választá­sára megkeményedő arcél­lel. — Ahol annak idején nem tartottak igényt rám, oda nem szívesen megyek vissza. Gondolom, ezzel más is így van. A Hunyadi téren minden tekintetben igazi baráti közösségre leltem. Itt vannak barátaim, Emődi Attila, Pipicz Lali, Kanász Toncsi, hogy csak egy pár nevet említsek. Társai, de a szurkolók kö­rében is népszerű Ladányi László. Emberi magatartásá­val és játékával vívta ki a tetszést. Az öltözőben móka­mester, a pályán szervez, irányít és gólt lő, illetve fe­jel. A házi góllövőlistát ő vezeti, kilencszer talált az ellenfelek kapujába, ötször fej­jel. — Minden igyekezetem­mel azon vagyok, megszol­gáljam az előlegezett bizal­mat, hogy megfeleljek az el­várásoknak. Most, de a ké­sőbbiekben sem akarok csa­lódást okozni. Lépten-nyo­­mon tapasztalom, bíznak bennem, szüksége van rám a csapatnak. Nagyszerű ér­zés egy ilyen jól szereplő gárda tagjának lenni. Tár­saim nevében is mondha­tom, a hátralevő mérkőzése­ken rajtunk nem múlik, hogy a dobogón végez­zünk ... A vargabetűt leírt játé­kosáról edzője, dr. Remé­­nyik László így fogalmazott: ,,Az eddigiek alapján csak jót mondhatok róla. Ideke­­rülésekor felhívtam a fi­gyelmét, nem érdekel, hogy korábban mit csinált, nem voltak vele szemben előíté­leteim. Kezébe adtam a döntés lehetőségét, éljen ve­le, ahogyan cselekszik, asze­rint lesz értékelve. Olyan szerepkört kapott, amelyben kivételes szervező és irányí­tó készsége érvényesülhet. Ezeket jól is kamatoztatja, a csapat látja hasznát." Végezetül csak annyit: megérdemli, hogy a múltat többé ne emlegessük. Már csak azért se, mert volt ere­je a fenntartásokkal, előíté­letekkel, kétkedésekkel ki­kövezett utat végigjárnia , hogy végleg hazaérjen. Gyürki Ernő út vezetett hazáig 0 ­asárnap, 1979. május Tornász EB Guczoghy György sikere Tegnap, szombaton este az esseni Gruga Halléban majd­nem telt ház előtt folytató­dott a 13. férfitornász Euró­­pa-bajnokság, a szerenkénti döntőkkel, amelyben az EB-n részt vevő 22 ország közül már csak kilenc nem­zet jutott szóhoz, 21 ver­senyzővel. Elsőként szokás szerint a talajon avattak bajnokot. Talaj Európa-bajnok: Sztojan Delcsev (Bulgária) 19,60 pont. 2. Ralph Barthel (NDK) 19,50. 3. Lutz Mack (NDK) 19,45. 4. Szajna (Len­­gyelország) 19,35. 5—6. Gien­­ger (NSZK) és Szilier (Ro­mánia) 19,20—19,20. 7. Che­­ck­hes (Románia) 19,10. 8. Tkacsov (Szovjetunió) 18,85. Minden magyar szíve megdobbant, amikor felve­zették a lólengés döntő résztvevőit, köztük az érem­szerzésre is esélyesnek tar­tott Guczoghy Györgyöt, a Bp. Honvéd tavalyi 1BV- győztesét, az ifjúsági EB 16- lengés döntőjének ezüstérme­sét. A nagy elődjéről, Ma­gyar Zoltánról elnevezett vándorkörzéssel lendületesen indított, majd a kicsit kön­­­nyített orsóforgáson is túlju­­­tott. Az egylábas munkával sem volt baj, csak az utolsó körzéssel, ahol Guczoghynak egy icipicit szétnyílt a lába. Lólengés Európa-bajnok: Alekszandr Gyityatyin (Szov­jetunió) és Guczoghy György (Magyarország) 19,15—19,15 pont. 3—4. Bogdan , Makuc és Michel Boutard (Francia­­ország) 19,05—19,05. 5. Szi­lier (Románia) 19,00. 6. Jor­­danov (Bulgária) 18,95. 7. Delcsev (Bulgária) 18,80. 1. Mack (NDK) 18,75. Kézilabda NB I Bp. Vasas—Volán SC 18-18 (11-11) Fáy utca, 200 néző. Vezet­te: Gözsy, Völgyi (nagyon rosszul). A mérkőzésen szinte végig a Volán vezetett egy góllal, de a Vasasnak mindig sike­rült a kiegyenlítés. Legjobb dobók: Lele 7, Várhegyi és Szabó L. 3—3, illetve Egervári 5, Molnár 4. Szabó Lászlót három al­kalommal páros kiállítással büntették a játékvezetők, ezzel a második félidő 10. percében végképp kizárták a játékból. Húsz másodperc­cel a befejezés előtt egy szép Volán-támadás végén Lukácsot abszolút gólhely­zetben szabálytalanul szerel­ték, a játékvezetők sípja azonban néma maradt , így az eredmény nem változott. Dunakeszin játszik a SZEOL AK A SZEOL AK NB II-es labdarúgó-csapata ma Duna­keszin játszik. A hazaiak a veszélyes zónában foglalnak helyet, az osztályozó elkerü­léséért küzdenek, aminek ténye igen megnehezítheti a szegedi kék-feketék dolgát, ősszel Szegeden a SZEOL AK bizonyult jobbnak, 2-0-ra győzött Hasonló eredmény­ben bizonyára most is ki­egyezne. Dr. Dunai János csak a mérkőzés előtt dönt az összeállításról, a tizen­­négyes keret: Nagy, Újhelyi, Hevesi, Kozma III., Forgács, Nahóczki, V. Tóth, Hegedűs I., Szeghalmi, Hágelmann E., Papp, Hegedűs F., Jernei, Repka. Sportműsor Atlétik­a Országos ifjúsági csapatbajnok­ság, elődöntő, SZEOL-stadiom, 9. Kézilabda Megyei bajnokság. Nők:­­ Sz. Textilművek II.—Csongrád, Tol­­buhin sgt., 10. Férfiak: Vízügyi SE—Kinizsi-Húsos, Kisstadion, 10. Röplabda NB II. Közép. Nők: Sz. Építők­­Spartacus—MHC Vasas, Kókus Tornacsarnok, 11.30. Tenisz Területi női és férfi bajnokság, SZEOL- és Kinizsi-Húsos-pálya, 1 óra. Vízilabda OB I: SZEOL AK-Bp. Vasas Izzó, új szegedi Sportuszoda, 10, Kosztolánczi, Szarka. Labdarúgás NB II. Középcsoport: Szegedi Dózsa—Ganz-MÁVAG, Hunyadi tér, 17, Nagy M. Dunakeszi VSE— SZEOL AK, Dunakeszi, 17, Dri­­gán. Megyei I. osztály: HODIKÖT­­Szentesi Kinizsi, Hódmezővásár­hely, 10.30, Chmilovsky. Apátfal­va—Csongrád, Apátfalva, 17, Bé­kés m. jv. Mindszent­—KSZV SE, Mindszent, 17, Aczél. Kistelek— Sándorfalvia, Kistelek, 17, Tóth F. Kinizsi-Húsos—H. Porcelán, Szabadság tér, 17, Kormányos. Az első csapatok mérkőzése előtt az ifjúságiak játszanak. Megyei n. osztály: Mártély— Szegvár, Mártély, 17, Sípos. Bor­­dány—Fábiánsebestyén, Bordány, 17, Köböl Tápé-Pitvaros, Tápé, 17, Engi. Mórahalom—Földeák, Mórahalom, 17, Németh. Algyő- Alsóváros, Algyő, 17, Kovács H. M. Tisza-ÚJ KSK-Sz. postás: Ti­­szasziget, 17, Varga. Nagymágocs —Sz. Tanárképző, Nagymágocs, 17, Bolba. Az első csapatok mér­kőzése előtt az ifjúságiak játsza­nak. Országos serdülőbajnoks­­g: SZEOL AK—Szabó L. SE. Tisza­­parti stadion, 11.30. Laczkó. Országos ifjúsági bajnokság: SZEOL AK-Szabó L. SE. Tisza­­parti stadion, 13, Zsem­béri. NB-s tartalékbajnokság: Sz. Dózsa-SZEOL AK. Hunyadi tér, 14.50. Kérdő: DÉLÉP SC-Gyula. Szőregi út, 10. Mihály. Megyei III. osztály: Domaszék— Pusztamérges, Domaszék, 16.30, Szécsi. Forráskút-Balástya, For­ráskút, 16.30, Barna. Dóc—Ásott­halom, Dóc, 16.30, Coóti. Baks- Pusztaszer, Baks, 16.30, Kormá­nyos, Csengele—Üllés, Csengele, 16.30, Szvétecz. Rúzsa—Zákány­szék, Rúzsa, 16.30, Vízhányó. Kü­­bekháza—Röszke, Kübekháza. as.30, Vincze. Az első csapatok mérkőzése előtt az ifjúságiak ját­szanak. Szőreg—Alsóváros IL, Szőreg, 16.30, Megyeri. HÉTFŐ Labdarúgás: Radnóti-hétfők. Kispályás mér­kőzések a gimnázium udvarán: FC ACCY—Boripari SC. 16.30, Sze­keres. Elektromos—Alföldi Ven­déglátó, 17.30, Köböl. Bp. Kőolaj-* Erik­a, 18.30, Varga. Harlem— Herman, 19.30, Kubatovics. SZÉF -DÉLÉP, 20.30, Góré. Május 21-től 26-ig gyermeknapi játékvásár 20 százalékos árengedménnyel A DELTA KERESKEDELMI VÁLLALAT JÁTÉKSZAK ÜZLETEIBEN: Szeged, Kárász utca 5., Lenin körút 36. O Hód­mezővásárhely, Alkotmány utca 1. O Makó, Le­nin tér 9—11. O Szentes, Petőfi utca 1. __deizaJ

Next