Délmagyarország, 1982. március (72. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-26 / 72. szám
lit /lO VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGAÁNAKLAPJA Tanácskozik az országgyűlés napirenden: a törvényalkotás és a közművelődés helyzete Csütörtökön délelőtt 10 órakor, a Parlamentben összeült az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Legfelsőbb államhatalmi testületünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Ott voltak a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A budapesti külképviseletek több vezetője és tagja a diplomáciai páholyokban foglalt helyet. Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülésszakot. Bejelentette, hogy az országos választási elnökség benyújtotta az időközi választásokra szóló jelentést, amelyet a parlament jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága tudomásul vett, s a választási jegyzőkönyv alapján megvizsgálta a Fejér megyei 1. sz. választókerületben megválasztott Szalai Gyula országgyűlési képviselő megbízólevelét. A bizottság megállapította: a megbízólevél a törvényben előírt feltételeknek mindenben megfelel, ezért javasolja a képviselő igazolását. Az országgyűlés az országos választási elnökség jelentését tudomásul vette és Szalai Gyula országgyűlési képviselőt igazoltnak jelentette ki. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről, majd elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. Az igazságügy-miniszter beszámolója a jogalkotás helyzetéről. 2. A művelődési miniszter beszámolója a közművelődésről szóló, 1976. évi V. törvény végrehajtásáról. 3. Interpelláció. A jogalkotás helyzetéről szóló beszámolót dr. Markója Imre igazságügy-miniszter terjesztette elő. (Beszédét külön ismertetjük.) Ezután az első napirendi téma bizottsági előadójaként dr. Antalffy György (Csongrád megye), a szegedi József Attila Tudományegyetem rektora ismertette az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának állásfoglalását. (Felszólalását lapunk 2. oldalán közöljük.) Ezt követően megkezdődött a vita, amelyben felszólalt: dr. Nezvál Ferenc budapesti, Rendi Tiborné Győr-Sopron megyei, Klabuzai Miklós Somogy megyei és Sándor Dezső Borsod megyei képviselő. Ezután dr. Markója Imre vitazáró beszéde hangzott el, majd határozathozatal következett: az országgyűlés az igazságügy-miniszternek a jogalkotás helyzetéről szóló beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Ezt követően az országgyűlés — jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának javaslata alapján — Krdsba foglalt határozatot hozott a jogalkotásról. Ezután következett a második napirendi téma tárgyalása : a közművelődési törvény végrehajtásáról szóló beszámolót Pozsgay Imre művelődési miniszter terjesztette elő. (Beszédét lapunk 3 oldalán ismertetjük.) E téma bizottsági előadójaként dr. Baráth Endre (Pest megye), az MSZMP szentendrei városi bizottságának első titkára ismertette az országgyűlés kulturális bizottságának álláspontját. Ezután megkezdődött a közművelődési téma vitája, amelyben a következő képviselők szólaltak fel: Medvetzky Antalné (Baranya megye), Bognár Rezső (Hajdú), Szurgyi Istvánná (Szolnok), Várkonyi Imre (Bács-Kiskun), Fábryné Dohai Ilona (Heves), Gilányi János (Szabolcs), Király István (Budapest), Kapinya Miklósné (Tolna), Szabó Mária (Veszprém), Pál József (Győr), Vallyon Aladárné (Csongrád megye), a csongrádi Kossuth Lajos Általános Iskola tanára — felszólalását lapunk holnapi, szombati számában ismertetjük —. Gárdai Zoltánná (Komárom megye). Ma, pénteken a közművelődési törvény vitájával — délelőtt 10 órától — folytatódik az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Tanácskozik a parlament. (Telefotó — KS) Dr. Markója Imre expozéja Dr. Markója Imre bevezetőben arról szólt, hogy az elmúlt hónapokban többször emlékeztünk történelmünk legutóbbi negyedszázadának eseményeire. Köztük arra is, hogy milyen utat tettünk meg a szocialista törvényesség helyreállítása, megszilárdítása és fejlesztése érdekében. — A törvényesség fogalmi körébe tartozó kérdésekben a mai világ — különösen a tőkés világ — nyugtalanító képet mutat — mondotta. — Még olyan országokban is, amelyeknek társadalma a közelmúltig — legalábbis külsőleg — a viszonylagos konszolidáltság jegyeit viselte, nap mint nap érkeznek riasztó hírek, amelyek a jogtalanság, az erőszak eszkalációját bizonyítják. A Magyar Népköztársaságban viszont — túlzás nélkül állíthatjuk — az alkotmányos rend, a törvényesség alapvetően szilárd és állandóan fejlődik. Jóleső érzés, hogy egyéb sikereink mellett ez a vívmányunk is rangot, megbecsülést szerzett hazánkban és hazánknak a nemzetközi közvéleményben. • Természetesen nem vagyunk és nem is lehetünk elbizakodottak. Jól tudjuk, honnan indultunk el, s az elért eredmények mögött milyen kemény, megfeszített, fáradságos munka áll. De azt is világosan látjuk, milyen további erőfeszítésekre van még szükség ahhoz, hogy végső ideáinkat megvalósíthassuk. Ennek azonban minden feltétele biztosított. A legfőbb garancia a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája, amely az elmúlt 25 évben — a személyi kultusz időszaka és az ellenforradalom keserű tapasztalataiból is levonva a megfelelő tanulságokat — mindig kiemelt figyelmet szentelt a törvényesség ügyének. Sohasem tévesztette szem elől azt, hogy a szocializmus építése során az anyagi jólét növelése mellett a társadalom jó közérzetének az is rendkívül fontos eleme, hogy az emberek kellő jogbiztonságban éljenek. Felidézte Markója Imre, hogy a törvényesség megszilárdításának és fejlesztésének egyik fő módszere a szocialista jogrendszer kiépítése volt, amelyben kiemelkedő szerep hárult az országgyűlésre. Megállapította továbbá, hogy szocialista jogrendünk az utóbbi több mint egy évtizedben nagyarányú átalakuláson ment keresztül. Ezt mindenekelőtt az a társadalmi fejlődés váltotta ki, amelynek révén célul tűztük ki a fejlett szocialista társadalom építését. A továbbiakban szólt az 1969-ben elhatározott jogalkotási program eddigi teljesítéséről, majd így folytatta: “ Az állami élet fejlesztését szolgáló jogalkotói tevékenységünk természetesen a jövőben is aktív lesz. Az 1985-ig terjedő időszakban többek között olyan fontos kérdésekkel kívánunk foglalkozni, mint a választási rendszer tökéletesítése, demokratizmusának elmélyítése vagy az alkotmányos elvek érvényesülését szolgáló garanciarendszer továbbfejlesztése. Folytatódik a közigazgatás korszerűsítésére és egyszerűsítésére irányuló munka, s az ezzel kapcsolatos jogalkotási teendők felmérése és előkészítése is. A bűnüldözést és igazságszolgáltatást illetően szintén további jelentős témák kerülnek napirendre. A bűnözés elleni hatékonyabb harc érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a megelőzésre, a társadalom szélesebb körű mozgósítására, s ennek jogi eszközökkel történő aktívabb támogatására is. A családi kapcsolatok megszilárdítása érdekében pedig ismét át kell tekintenünk egyes jogi rendelkezéseinket, s természetesen (Folytatás a 2. oldalon.) 72. évfolyam 72. szám 1982. március 26., péntek Ára: 1,40 forint Ülést tartott a megyei tanács Munkaerő-utánpótlás és szakmunkásképzés A Csongrád megyei tanács tegnap, csütörtökön Szegeden ülésezett. Szabó Sándor, megyei tanácselnök köszöntötte a résztvevőket, többek között dr. Komócsin Mihályt, az MSZMP KB tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Kolláth Györgyöt, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosztályvezető-helyettesét, valamint a városok, községek tanácselnökeit, pártbizottságok titkárait, az ülésre meghívott intézményvezetőket. A testület először meghallgatta dr. Kemenes Béla, a tanács ügyrendi bizottsága elnökének tájékoztatóját az időközi tanácstagválasztásról aki beszámolt a szegedi tanácsülésen megtartott megyei tanácstagválasztásról, amelynek során a testület tagja lett Leléné Gonda Irén, Szilágyiné Miklós Ilona és Szeles Sándor. Ezt követően a tanács elfogadta a beszámolót a végrehajtó bizottság két tanácsülés közötti tevékenységéről. Dr. Petrik István, a tanácselnök általános helyettese terjesztette elő az 1981. évi költségvetési és fejlesztési alapgazdálkodásról szóló jelentést, amelyhez szóbeli kiegészítést fűzött. E téma napirendi vitájában szót kért Márki Ibolya (Rúzsa), aki kifogásolta a felújítások ütemét, mely lassú, nem kielégítő. Dr. Szucsán Sándor (Csongrád) azt hangsúlyozta, a tanácsok gazdálkodásuk során biztonságra törekedtek, megalapozott, kiegyensúlyozott volt pénzügyi politikájuk. Megjegyezte, továbbra sem elegendő a kivitelezőkapacitás, ami a beruházások határidőre történő befejezését hátráltatja. Farkas Katalin (Szegvár) a helyi fejlesztésekről szólt, majd dr. Perjési László (Szeged) a lakásépítés helyzetéről beszélt, javasolta: a magánerős lakásépítés ütemét gyorsítani kell. Többek között a tanácsok ehhez úgy járulhatnak hozzá, hogy biztosítják a házhelyet. Felszólalásában felhívta a figyelmet a lakásépítés minőségére, ugyanis nagyon sok lakó a beköltözés után kifogásolja a kivitelező munkáját. Lányi István (Szeged) a szegedi felújításokat dicsérte, amelyek véleménye szerint eredményesek, ugyanakkor szóvá tette, hogy az új lakótelepen lassan készülnek el az üzletek, szolgáltató helyiségek. A felvetésekre dr. Petrik István válaszolt. Szabó G. László, megyei tanácselnök-helyettes előterjesztésében vitatta meg a testület a munkaerő-utánpótlás helyzetéről és a szakmunkásképzésről szóló beszámolót. E napirend vitájában szót kért Vincze Zoltán (Kiszombor) és a szakmunkásképző intézetek tanulóinak fegyelmi helyzetét elemezte, ördöghné Gárgyán Mária (Mórahalom) javasolta, hogy a mezőgazdasági szakmunkásképzést be kellene indítani a szegedi járásban. Dr. Maráz Vilmosné (Szeged) elmondta, hogy általában azok a szakmunkástanulók, akik az iskolából kimaradnak, veszélyeztetett környezetben élnek. A rossz tanulmányi eredmény, az iskolából való kimaradás és a fiatalkorú bűnözők számának növekedése közötti összefüggésre világított rá felszólalásában. Hangsúlyozta, a veszélyeztetett környezetben élő tanulók nevelésére a társadalomnak még nagyobb gondot kell fordítani. Dr. Dobóczky Károlyné (Szeged) a szakmunkásképzésben élen járó pedagógusok erkölcsi és anyagi megbecsülésére hívta fel a figyelmet, valamint arra is, hogy a lányok és fiúk esélyei a szakmunkásképzésben egyformák legyenek. Kiss Dezsőné (Csanádpalota) a falusi lányok képzését ecsetelte. Elmondta, hogy sok helyen megfelelő szakmát helyben nem tudnak választani és meggondolják, hogy 50—60 kilométert utazzanak, amíg a legközelebbi szakmunkásképzőt megtalálják. Földesi Ferenc (Hódmezővásárhely) a tanulók nagyszámú lemorzsolódásának okait elemezte, amely többek között a tantervben is keresendő. Gál László (Csongrád) rámutatott arra, hogy az oktatás és nevelés színvonalát a szakmunkásképzésben is emelni kell. Dr. Komócsin Mihály hozzászólásában azt . Hangsúlyozta, hogy a szakmunkásképző intézetekben sokat javultak a tárgyi és szubjektív feltételek, amelyeket össze sem lehet hasonlítani az egykori tanonciskolákéval. A szakmunkásképzés eredményei és problémái jól tükrözik a megyek iparosodásának változásait, átalakulását. Beszélt arról is, hogy a szakmunkásképzésnek alkalmazkodni kell a mai gazdasági élethez, szólt a felnőttképzés jelentőségéről, ami a második szakma megszerzésében is nagyon fontos. Végül felhívta a figyelmet: kevés a szakmunkásokat befogadó kollégium, s ez is növeli a gondokat. Felszólalt még Kiss István (Apátfalva) és Hofgesang Péter (Szeged). A végrehajtó bizottság 1981. évi munkájáról a testületet Szabó Sándor tanácselnök tájékoztatta. Szót kért dr. Vígh Jánosné (Szatymaz). A tanács elfogadta a megye településhálózati fejlesztési tervének korszerűsítésére tett javaslatot, amelynek napirendi vitájában Kovács Imre (Vásárhely) és Balogh László (Csongrád) fejtette ki véleményét. Végül a testület jóváhagyta a megyei NEB idei munkatervét és megyei tanácsrendeleteket vizsgált fölül. A népfront megyei bizottsága elnöksége javaslata alapján dr. Blazovich László, a Csongrád megyei Levéltár igazgatóját a művelődésügyi és ifjúságpolitikai bizottság nem tanácstag tagjának választották meg. A népfront másik javaslata alapján a településfejlesztési kommunális bizottság létszámát 11- ről 13-ra emelték, s egy megüresedett helyet is betöltötték. A bizottság tagjává megválasztották dr. Meleg András és Kovács Istvánná megyei tanácstagokat és Kovács Imre megyei főépítészt.