Délmagyarország, 1985. március (75. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-26 / 70. szám
N Alkotói munka agy jelentőségű, mindnyájunk életét befolyásoló esemény előtt állunk. Ma kezdi meg tanácskozását pártunk XIII. kongresszusa. Nemcsak a 870 ezer párttag, hanem az egész nép érdeklődéssel várja, hogyan értékeli a kongresszus az elmúlt öt év munkáját, tapasztalatait, és miképpen jelöli meg a szocialista építés további feladatait. A mérlegkészítést megkönnyíti az irányelvekről kibontakozott országos vita. A véleményekből plasztikusan rajzolódtak ki a párttagokat, a magyar közvéleményt legjobban foglalkoztató témák, amelyekben az eligazítást, a megoldást a kongresszustól várják. A párttagokkal folytatott párbeszéd megerősítette, kiegészítette, árnyalta, vagy némiképp módosította az irányelvekben még vázlatosan megfogalmazott megállapításokat, fenntartotta a lehetőséget a kongresszus számára, hogy a valóság még teljesebb ismeretében hozza meg döntéseit. Nagyon sok és sokféle vélemény, helyeslő és bíráló észrevétel hangzott el az irányelvek vitájában. Két kérdésben azonban egyértelműen általánosítható igény nyilvánult meg. Az egyik: erősítse meg a kongresszus az eddig követett politikai fő irányvonalat, összpontosítsa továbbra is a társadalom erőfeszítéseit a szocializmus felépítésének feladataira. Ezt kiegészítette a másik általános óhaj, mely bírálati elemet is tartalmaz. következetesebben követelje meg a kongresszus mindenekelőtt az állami, párt- és tömegszervezeti 1itkben dolgozó kollmunistákt és azoknak a határozatoknak a végrehajtását, amelt a I ■ irányvonal érvényesítését SZ ág. !:. A i ’ nény érdeklődése elsősorban a gu/. !:*>- —ni kérdések felé fordul. Ez érthető. hi.-, on a termelés, a gazdálkodás mind nehezebb belső és külső feltételek közt folyik, s ennek hatása a mindennapok gyakorlatában érzékelhető. Az extenzív növekedés már kimerült tartalékai helyett az intenzív fejlődés, a minőségi munka új módszereit, lehetőségeit kell feltárnunk, hogy ellensúlyozni tudjuk a kedvezőtlen világgazdasági változásokat. Ennek ellenére a számadás az elmúlt öt évről nem csekély eredményeket könyvelhetnek el. A XII. pártkongresszus határozatának eleget téve megőriztük népgazdaságunk stabilitását, az ország nemzetközi fizetőképességét, és a belső egyensúly javításához is tettünk, ha nem is elég következetes és kielégítő lépéseket. Az életszínvonal megőrzésére tett erőfeszítéseink sem voltak hiábavalóak, jóllehet a XII. pártkongresszus határozatának ezt a követelményét nem minden rétegre kiterjedően, hanem társadalmi méretekben tudtuk teljesíteni. Éppen ezekre az eredményekre építve most a párt úgy értékeli országunk, társadalmunk helyzetét — tanúsítják a kongresszusi irányelvek —, hogy az öt év előttinél valamivel többet tűzhetünk ki célul: a gazdasági növekedés olyan élénkítését, amely erőteljesebben javítja a népgazdaság külső és belső egyensúlyát, gyorsítja a termelés- és termékszerkezeti változásokat, megalapozza a nemzeti jövedelem növelését, az életszínvonal érzékelhető emelését. Megvannak a reális feltételei egy ilyen nem kis horderejű elhatározásnak? Az irányelvekről folytatott országos vita, felelősségteljes elemzés alapján a kongresszus minden bizonnyal pozitív választ ad a kérdésre, és egyben meg is határozza a gyorsabb növekedéshez szükséges tennivalókat. Tömören összegezve az irányelvekben ez így szól: fokozni kell a gazdaság jövedelemtermelő képességét, ki kell terjeszteni az intenzív fejlődés követelményeit a gazdálkodás minden területére. Ez mindenekelőtt az ipartól igényel az eddiginél nagyobb erőfeszítéseket, hiszen a népgazdaságban betöltött szerepéhez képest eddig viszonylag kevesebb eredménnyel járult hozzá a gazdasági egyensúly megteremtéséhez. Konkrétabb, határozottabb intézkedésekre van szükség a korszerű, minőségben a világpiacon is helytálló termékek gyártásához. Köztudott, hogy ipari termékeink túlzottan magas anyag- és energiafelhasználással készülnek, ezért nem is lehetnek versenyképesek. E tekintetben — jóllehet a felismerés több éves keletű — vajmi kevés előremutató kezdeményezés született. Termelékenység tekintetében is számottevő az ipar elmaradása a fejlett ipari országokétól. A kongresszus várhatóan erőteljes ösztönzést ad majd, kemény követelményekkel párosítva, a termelékenység növelését szolgáló műszaki fejlesztés objektív és szubjektív akadályainak elhárítására, nem utolsósorban a beruházások költségeinek leszorítására, megvalósítási idejük csökkentésére. Sok kezdeményezéssel és nemzetközi viszonylatban is számottevő eredményekkel bizonyította mezőgazdaságunk, élelmiszer-gazdaságunk már eddig is készségét és képességét a hatékony gazdálkodásra, a versenyképes termelésre és gazdálkodásra — állapították meg a kongresszusi irányelvek. Kiegészül ez az elismerő értékelés azzal a fontos kritikai elemzéssel és útmutatással, hogy mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk világpiaci pozíciói megőrzéséhez nélkülözhetetlen a műszaki fejlesztés gyorsítása, a magas termelési költségek leszűkíilsa. Minden bizonnyal a termelés és gazdálkodás eredményeinek függvényében szól majd a kongresszus az életszínvonal emelésének szükségességéről, lehetőségeiről, feltételeiről. Az irányelvekkel egyetértve helyesli a párttagság, de mondhatjuk az egész közvélemény a munka szerinti elosztás fokozott érvényesülését, vagyis azt, hogy a bérek és jövedelmek az eddiginél jobban fejezzék ki a teljesítmények közti különbségeket. Választ ad majd a kongresszus arra a széles körben kinyilvánított erőteljes óhajra, hogy a jövedelemszerzésben a fő munkaidő teljesítménye legyen a döntő. A munka szerinti elosztás helyeslésében pedig az a követelmény is benne van, hogy megfelelő gazdasági, törvényességi, pénzügyi szabályozásra késztetve az állami szerveket, a kongresszus szabjon gátat az ügyeskedésnek, a csalással, vesztegetéssel, üzérkedéssel való jövedelemszerzésnek. A szociálpolitikával szemben az a követelmény, hogy fokozottan vegye figyelembe a társadalmi igazságosság elvét és a rászorultságot. Mivel a szociális ellátás céljára fordítható összegek gyors növelésére nincs lehetőség, a rendelkezésre álló anyagiakat a legfontosabb területekre szükséges koncentrálni. Az országos vita ilyen területként emelte ki a gyermeknevelés terheinek könnyítését, a családalapító fiatalok lakáshoz juttatásának feladatait és a nyugdíjasok helyzetének érzékelhető javítását. Hathatós lépéseket várnak a párttagok a közgondolkodással, a szocialista tudat és erkölcs formálásával összefüggő teendők kialakításában. Elsősorban az ideológiai munka erőteljes kibontakoztatására van szükség, hogy az eddiginél jobban segítse a világban végbemenő változások megértését, a szocialista építés során felmerülő új kérdések megválaszolását, a világban végbemenő változások megértését, a szocialista építés során felmerülő új kérdések megválaszolását, a világnézetünktől idegen eszmék elutasítását. Csak az elméletileg igényes válaszok adhatnak biztonságot a párttagoknak ahhoz, hogy helyesen képviseljék a szocialista eszméket, s megnyerjék környezetüket is a párt politikájának elfogadásához, követéséhez és védelméhez. Csupán néhány gondolatot emeltünk ki a kongresszusnak a társadalom, a gazdaság, a tudomány, a művészet, s nem utolsósorban a pártélet, a mozgalmi munka kérdéseit átfogó témaköréből, csak egy kis részletét villantottuk fel annak az alkotómunkának, amely a következő napokban a kongresszus küldötteire vár. Köszöntjük pártunk, népünk e nagy fontosságú eseményét és kívánjuk, hogy a tanácskozás eredményesen végezze felelősségteljes munkáját mindannyiunk javára. Ma kezdődik az MSZMP XIII. kongresszusa A Központi Bizottság beszámolóját a 3—6. oldalon, a KEB jelentését a 7. oldalon ismertetjük A Magyar Szociális Munkáspárt 871 ezer tagját képviselő 935 küldött részvételével ma, hétfőn kezdődik, délelőtt 10 órakor a Budapest Kongresszusi Központban a Magyar Szocialista Munkáspárt négynaposra tervezett XIII. kongresszusa. A párt legmagasabb fóruma értékeli a XII. kongresszus óta végzett munkát, számot ad az tt esztendeje hozott határozat végrehajtásáról, szól az eredményekről, és elemzi a társadalmunkat napjainkban foglalkoztató problémákat. A kongresszuson a küldöttek a párt tagságának, a hazáért felelősséget vállaló állampolgároknak a véleményét kifejezésre juttatva alakítják ki a politika további irányvonalát, határozzák meg a párt előtt álló feladatokat. Az MSZMP tanácskozása nemcsak a párttagság ügye, a kongresszust egész népünk figyelme kíséri. A küldötteken kívül — a hagyományokhoz híven — ezúttal is számos meghívott vesz részt; ott lesznek a kormány tagjai, az országos főhatóságok, a tömegszervezetek és -mozgalmak vezetői. A széksorokban helyet foglalnak majd a munkásmozgalom régi harcosai, a tudományos és a művészeti élet jeles személyiségei, a szocialista építőmunkában élenjáró kollektívák képviselői. A meghívottak között lesznek pártonkívüliek is. Lapunk 3—6. oldalán ismertetjük a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának írásos beszámolóját, a 7. oldalon a KEB jelentését. A KB beszámolójának teljes szövegeit a kongresszus küldöttei előzetesen kézhez kapták, és a párt központi lapja is közli. Elutazott a Csongrád megyei küldöttség A kongresszuson megyénket képviselő küldöttek és meghívottak tegnap, vasárnap délután utaztak a fővárosba. A csoport tagjait a megyei párt- és tanácsszékházban dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte. Szólt arról, hogy Csongrád megye küldöttei a helyi pártértekezletek során számos tapasztalatot szerezhettek, ismerik a helyi gondokat, terveket, és szőkébb pátriánk lakói azt kérik, hogy ezekről számoljanak be pártunk legmagasabb fórumán. A Csongrád megyei csoport tagjait autóbuszok vitték az ünnepi díszbe öltözött Szeged pályaudvarra, ahol úttörők köszöntötték megyénk 36 ezer párttagjának képviselőit. A küldöttek és meghívottak vonattal utaztak Budapestre. A Nyugati pályaudvaron Apró Antal, a Központi Bizottság tagja és dr. Horváth Károlyné, a megyei pártbizottság titkára fogadta a delegációt. Megyénk küldötteihez Budapesten csatlakozott dr. Korom Mihály, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára és Győri Imre, a KB tagja. Enyedi Zoltán felvétele A Csongrád megyei delegáció indulás előtt a megyei párt- és tanácsszékháznál Érkeznek a külföldi delegációk Vasárnap a testvérpártok újabb küldöttségei érkeztek meg a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusára. A Szovjetunió Kommunista Pártjának delegációját Grigorij Romanov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezeti. A küldöttség tagja: Konsztantyin Ruszakov, az SZKP KB titkára, Alekszandr Homjakov, az SZKP tambovi területi bizottságának első titkára, Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A küldöttség kíséretében érkezett: Valerij Muszatov, az SZKP KB alosztályvezetője és Vagyim Zuborjev, Grigorij Romanov tanácsadója. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent: Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkárai. A Koreai Munkairán küldöttségének vezetője Pak Szong Csői, a Koreai Munkapárt KB Politikai Bizottságának tagja, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság alelnöke. A küldöttség tagjai: Kim Dze Bong, a Koreai Munkapárt KB póttagja, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője és Ja Jong Goi, a KNDK magyarországi nagykövete. A Mongol Népi Forradalmi Párt delegációját Cerendasin Namszraj, az MNFP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezeti. A küldöttség tagjai: Mönhij Erdene, a Keleti megyei pártbizottság első titkára és Dangaszürengin Szaldan, a Mongol Népköztársaság magyarországi nagykövete. A Vietnami Kommunista Párt delegációját Vo Chi Cong, a VKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára vezeti. A küldöttség (Folytatás a 2. oldalon.)