Délmagyarország, 1985. március (75. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-26 / 70. szám

N Alkotói munka­ agy jelentőségű, mindnyájunk életét befolyásoló esemény előtt állunk. Ma kezdi meg tanácskozását pár­tunk XIII. kongresszusa. Nemcsak a 870 ezer párttag, hanem az egész nép érdek­lődéssel várja, hogyan értékeli a kong­resszus az elmúlt öt év munkáját, tapasz­talatait, és miképpen jelöli meg a szocia­lista építés további feladatait. A mérlegkészítést megkönnyíti az irány­elvekről kibontakozott országos vita. A véleményekből plasztikusan rajzolódtak ki a párttagokat, a magyar közvéleményt legjobban foglalkoztató témák, amelyek­ben az eligazítást, a megoldást a kong­resszustól várják. A párttagokkal folyta­tott párbeszéd megerősítette, kiegészítette, árnyalta, vagy némiképp módosította az irányelvekben még vázlatosan megfogal­mazott megállapításokat, fenntartotta a lehetőséget a kongresszus számára, hogy a valóság még teljesebb ismeretében hoz­za meg döntéseit. Nagyon sok és sokféle vélemény, he­lyeslő és bíráló észrevétel hangzott el az irányelvek­­ vitájában. Két kérdésben azon­ban egyértelműen általánosítható igény nyilvánult meg. Az egyik: erősítse meg a kongresszus az eddig követett politikai fő irányvonalat, összponto­sítsa továbbra is a társa­dalom erőfeszítéseit a szo­cializmus felépítésének fel­adataira. Ezt kiegészítette a másik általános óhaj, mely bírálati elemet is tar­talmaz. következetesebben­­ követelje meg a kongres­­­szus mindenekelőtt az ál­lami, párt- és tömegszer­vezeti 1it­kben dolgo­zó koll­m­unistákt és azok­nak a határozatoknak a végrehajtását, amel­t a I ■ irányvonal érvényesítését SZ­ ág. !:. A i ’ nény érdeklődése elsősorban a gu/. !:*>- —ni kérdések felé fordul. Ez ért­hető. hi.-, on a termelés, a gazdálkodás mind nehezebb belső és külső feltételek közt folyik, s ennek hatása a mindenna­pok gyakorlatában érzékelhető. Az exten­­zív növekedés már kimerült tartalékai helyett az intenzív fejlődés, a minőségi munka új módszereit, lehetőségeit kell fel­tárnunk, hogy ellensúlyozni tudjuk a ked­vezőtlen világgazdasági változásokat. Ennek ellenére a számadás az elmúlt öt évről nem csekély eredményeket köny­velhetnek el. A XII. pártkongresszus ha­tározatának eleget téve megőriztük nép­gazdaságunk stabilitását, az ország nem­zetközi fizetőképességét, és a belső egyen­súly javításához is tettünk, ha nem is elég következetes és kielégítő lépéseket. Az életszínvonal megőrzésére tett erőfeszíté­seink sem voltak hiábavalóak, jóllehet a XII. pártkongresszus határozatának ezt a követelményét nem minden rétegre kiter­jedően,­­ hanem társadalmi méretekben tudtuk teljesíteni. Éppen ezekre az eredményekre építve most a párt úgy értékeli országunk, tár­sadalmunk helyzetét — tanúsítják a kong­resszusi irányelvek —, hogy az öt év előt­tinél valamivel többet tűzhetünk ki célul: a gazdasági növekedés olyan élénkítését, amely erőteljesebben javítja a népgazda­ság külső és belső egyensúlyát, gyorsítja a termelés- és termékszerkezeti változáso­kat, megalapozza a nemzeti jövedelem növelését, az életszínvonal érzékelhető emelését. Megvannak a reális feltételei egy ilyen nem kis horderejű elhatározásnak? Az irányelvekről folytatott országos vita, fe­lelősségteljes elemzés alapján a kongres­­­szus minden bizonnyal pozitív választ ad a kérdésre, és egyben meg is határozza a gyorsabb növekedéshez szükséges tenni­valókat. Tömören összegezve az irányel­vekben ez így szól: fokozni kell a gazda­ság jövedelemtermelő képességét, ki kell terjeszteni az intenzív fejlődés követel­ményeit a gazdálkodás minden területére. Ez mindenekelőtt az ipartól igényel az eddiginél nagyobb erőfeszítéseket, hiszen a népgazdaságban betöltött szerepéhez képest eddig viszonylag kevesebb ered­ménnyel járult hozzá a gazdasági egyen­súly megteremtéséhez. Konkrétabb, hatá­rozottabb intézkedésekre van szükség a korszerű, minőségben a világpiacon is helytálló termékek gyártásához. Köztu­dott, hogy ipari termékeink túlzottan ma­gas anyag- és energiafelhasználással ké­szülnek, ezért nem is lehetnek verseny­­képesek. E tekintetben — jóllehet a fel­ismerés több éves keletű — vajmi kevés előremutató kezdeményezés született. Ter­­melékenység tekintetében is számottevő az ipar elmaradása a fejlett ipari orszá­gokétól. A kongresszus várhatóan erőtel­jes ösztönzést ad majd, kemény követel­ményekkel párosítva, a termelékenység növelését szolgáló műszaki fejlesztés ob­jektív és szubjektív akadályainak elhárí­tására, nem utolsósorban a beruházások költségeinek leszorítására, megvalósítási idejük csökkentésére. Sok kezdeményezéssel és nemzetközi viszonylatban is számottevő eredmények­kel bizonyította mezőgazdaságunk, élelmi­szer-gazdaságunk már eddig is készségét és képességét a hatékony gazdálkodásra, a versenyképes termelésre és gazdálkodásra — állapították meg a kongresszusi irány­elvek. Kiegészül ez az elismerő értékelés azzal a fontos kritikai elemzéssel és út­mutatással, hogy mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk világpiaci pozíciói meg­őrzéséhez nélkülözhetetlen a műszaki fej­lesztés gyorsítása, a magas termelési költségek leszű­k­­íilsa. Minden bizonnyal a ter­melés és gazdálkodás ered­ményeinek függvényében szól majd a kongresszus az életszínvonal emelésének szükségességéről, lehetősé­geiről, feltételeiről. Az irányelvekkel egyetértve helyesli a párttagság, de mondhatjuk az egész köz­vélemény a munka szerinti elosztás fokozott érvénye­sülését, vagyis azt, hogy a bérek és jövedelmek az eddiginél jobban fejezzék­­ ki a teljesítmények közti különb­ségeket. Választ ad majd a kongresszus arra a széles körben kinyilvánított erőteljes óhajra, hogy a jövedelemszerzésben a fő munkaidő teljesítménye legyen a döntő. A munka szerinti elosztás helyeslésében pe­dig az a követelmény is benne van, hogy megfelelő gazdasági, törvényességi, pénz­ügyi szabályozásra késztetve az állami szerveket, a kongresszus szabjon gátat az ügyeskedésnek, a csalással, vesztegetéssel, üzérkedéssel való jövedelemszerzésnek. A szociálpolitikával szemben az a kö­vetelmény, hogy fokozottan vegye figye­lembe a társadalmi igazságosság elvét és a rászorultságot. Mivel a szociális ellá­tás céljára fordítható összegek gyors nö­velésére nincs lehetőség, a rendelkezésre álló anyagiakat a legfontosabb területekre szükséges koncentrálni. Az országos vita ilyen területként emelte ki a gyermekne­velés terheinek könnyítését, a családala­­pító fiatalok lakáshoz juttatásának felada­tait és a nyugdíjasok helyzetének érzékel­hető javítását. H­athatós lépéseket várnak a pártta­gok a közgondolkodással, a szocia­lista tudat és erkölcs formálásával összefüggő teendők kialakításában. Első­sorban az ideológiai munka erőteljes ki­bontakoztatására van szükség, hogy az eddiginél jobban segítse a világban végbe­menő változások megértését, a szocialista építés során felmerülő új kérdések meg­válaszolását, a világban végbemenő válto­zások megértését, a szocialista építés so­rán felmerülő új kérdések megválaszolá­sát, a világnézetünktől idegen eszmék el­utasítását. Csak az elméletileg igényes vá­laszok adhatnak biztonságot a párttagok­nak ahhoz, hogy helyesen képviseljék a szocialista eszméket, s megnyerjék kör­nyezetüket is a párt politikájának elfo­gadásához, követéséhez és védelméhez. Csupán néhány gondolatot emeltünk ki a kongresszusnak a társadalom, a gazda­ság, a tudomány, a művészet, s nem utolsósorban a pártélet, a mozgalmi munka kérdéseit átfogó témaköréből, csak egy kis részletét villantottuk fel an­nak az alkotómunkának, amely a követ­kező napokban a kongresszus küldötteire vár. Köszöntjük pártunk, népünk e nagy fontosságú eseményét és kívánjuk, hogy a tanácskozás eredményesen végezze fele­lősségteljes munkáját mindannyiunk ja­vára. Ma kezdődik az MSZMP XIII. kongresszusa A Központi Bizottság beszámolóját a 3—6. oldalon, a KEB jelentését a 7. oldalon ismertetjük A­ Magyar Szociális­ Munkáspárt 871 ezer tagját képviselő 935 küldött rész­vételével ma, hétfőn kezdő­dik, délelőtt 10 órakor a Budapest Kongresszusi Köz­pontban a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt négynaposra tervezett XIII. kongresszusa. A párt legmagasabb fóru­ma értékeli a XII. kong­resszus óta végzett munkát, számot ad az t­t esztendeje hozott határozat végrehajtá­sáról, szól az eredmények­ről, és elemzi a társadal­munkat napjainkban foglal­koztató­­ problémákat. A kongresszuson a küldöttek a párt tagságának, a hazáért felelősséget vállaló állampol­gároknak a véleményét ki­fejezésre juttatva alakítják ki a politika további irány­vonalát, határozzák meg a párt előtt álló feladatokat. Az MSZMP tanácskozása nemcsak a párttagság ügye, a kongresszust egész népünk figyelme kíséri. A küldötte­ken kívül — a hagyomá­nyokhoz híven — ezúttal is számos meghívott vesz részt; ott lesznek a kormány tag­jai, az országos főhatóságok, a tömegszervezetek és -moz­galmak vezetői. A székso­rokban helyet foglalnak majd a munkásmozgalom régi harcosai, a tudományos és a művészeti élet jeles személyiségei, a szocialista építőmunkában élenjáró kollektívák képviselői. A meghívottak között lesznek pártonkívüliek is. Lapunk 3—6. oldalán is­mertetjük a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának írásos beszá­molóját, a 7. oldalon a KEB jelentését. A KB beszá­moló­jának teljes szövegeit a kongresszus küldöttei előze­tesen kézhez kapták, és a párt központi lapja is közli. Elutazott a Csongrád megyei küldöttség A kongresszuson megyén­ket képviselő küldöttek és meghívottak tegnap, vasár­nap délután utaztak a fő­városba. A csoport tagjait a megyei párt- és tanács­székházban dr. Koncz János, a megyei pártbizottság tit­kára köszöntötte. Szólt ar­ról, hogy Csongrád megye küldöttei a helyi pártérte­kezletek során számos ta­pasztalatot szerezhettek, is­­m­erik a helyi gondokat, ter­veket, és szőkébb pátriánk lakói azt kérik, hogy ezek­ről számoljanak be pártunk legmagasabb fórumán. A Csongrád megyei cso­port tagjait autóbuszok vit­ték az ünnepi díszbe öltö­zött Szeged pályaudvarra, ahol úttörők köszöntötték megyénk 36 ezer párttagjá­nak képviselőit. A küldöttek és meghívottak vonattal utaztak Budapestre. A Nyu­gati pályaudvaron Apró An­tal, a Központi Bizottság tagja és dr. Horváth Ká­­rolyné, a megyei pártbizott­ság titkára fogadta a dele­gációt. Megyénk küldöttei­hez Budapesten csatlakozott dr. Korom Mihály, a Poli­tikai Bizottság tagja, a KB titkára és Győri Imre, a KB tagja. Enyedi Zoltán felvétele A Csongrád megyei delegáció indulás előtt a megyei párt- és tanácsszékháznál Érkeznek a külföldi delegációk Vasárnap a testvérpártok újabb küldöttségei érkeztek meg a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongres­­­szusára. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának delegációját Grigorij Romanov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezeti. A küldöttség tagja: Konsztantyin Rusza­­kov, az SZKP KB titkára, Alekszandr Homjakov, az SZKP tambovi területi bi­zottságának első titkára, Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A küldöttség kí­séretében érkezett: Valerij Muszatov, az SZKP KB al­osztályvezetője és Vagyim Zuborjev, Grigorij Romanov tanácsadója. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent: Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titká­rai. A Koreai Munkairán kül­döttségének vezetője Pak Szong Csői, a Koreai Mun­kapárt KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársa­ság alelnöke. A küldöttség tagjai: Kim Dze Bong, a Ko­reai Munkapárt KB póttag­ja, a KB külügyi osztályá­nak helyettes vezetője és Ja Jong Goi, a KNDK magyar­országi nagykövete. A Mongol Népi Forradal­mi Párt delegációját Ceren­­dasin Namszraj, az MNFP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára vezeti. A küldöttség tagjai: Mönhij­ Erdene, a Keleti megyei pártbizottság első titkára és Dangaszüren­­gin Szaldan, a Mongol Nép­­köztársaság magyarországi nagykövete. A Vietnami Kommunista Párt delegációját Vo Chi Cong, a VKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára vezeti. A küldöttség (Folytatás a 2. oldalon.)

Next