Délmagyarország, 1986. március (76. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-26 / 72. szám

76. évfolyam, 72. szám A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT Havi előfizetési díj: 43 forint 1986. március 26., szerda SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ára: 1.80 forint Lakás, iskola, óvoda A Csongrádi Megyei Tanács tegnap, kedden ülést tar­tott Szegeden, amelynek munkájában többek között részt vett Hetényi István pénzügyminiszter, Szabó Sándor, a megyei pártbizottság első titkára. Az ülésteremben ott voltak a megye országgyűlési képviselői, a városok és nagyközségek állami, politikai életének vezető képviselői. Papdi József megyei tanácselnök köszöntötte a résztvevő­ket, majd a testület megvitatta és elfogadta a vb két ta­nácsülés közötti tevékenységéről és a fontosabb tárgyalá­sokról szóló beszámolót. Petrik István, a tanácselnök ál­talános helyettese ezután javaslatot tett Csongrád megye hosszú távú terület- és településfejlesztési koncepciójára, valamint a VII. ötéves középtávú tervére, a lakásfejlesz­tés és oktatásügy ötesztendei társadalmi, gazdasági prog­ramjára. Az írásos jelentéshez szóbeli kiegészítőt fűzött. Szabó G. László tanácselnök-helyettes beszámolt a végre­hajtó bizottság és a megyei tanács elnöke által kötött megállapodások tapasztalatairól, és ismertette a további feladatokat. Kakuszi László, a megyei neb elnökének elő­terjesztésében a testület jóváhagyta a Csongrád Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ez évi munkatervét. Végül elő­terjesztésekre került sor. A megyei tanács Tihanyi Ernőt, a megyei népi ellenőrzési bizottság elnökhelyettesét, saját kérésére, érdemei elismerése mellett, tisztségéből felmen­tette. Tihanyi Ernő április elsejétől a Tisza Volán Válla­lat makói kirendeltségének vezetője lesz. Vélemények, javaslatok A közvélemény által is nagy érdeklődésre számot tartó javaslatot vitatott meg a megyei tanács Petrik Ist­ván előterjesztésében. Szű­­kebb pátriánk terület- és te­­lepülésfejlesztési koncepció­ja és VII. ötéves középtávú terve valamennyi itt élő ál­lampolgárt érint. Az elnök, helyettes szóbeli előterjesz­tésében vázolta azokat a kö­­rülményeket, amelyek a terv megszületését, összeállítását eredményezték. A célkitűzé­sek, feladatok szorosan kap­csolódnak a korábban, első­sorban a VI. ötéves terv­­időszakban kialakult folya­matokhoz, eredményekhez, a fennmaradt és tartósnak bi­zonyuló feszültségekhez és ellentmondásokhoz is. A terv céljai bonyolult, változékony körülmények és feltételek mellett bevált és új esz­közök együttes alkal­mazásával oldhatók meg. Ez a tervező munkában és a végrehajtás folya­matában új munkastílust­ és szemléletet feltételez. Mivel rendkívül nagy fontosságú téma szerepel a napirenden, ezért a megye terület- és te­lepülésfejlesztési hosszú tá­vú koncepcióját a közeljö­vőben részletesen ismertet­jük, tudósításunk keretében — lapunk 3. oldalán — a VII. ötéves középtávú terv legfontosabb célkitűzéseiről és vonásairól adunk képet. Most pedig következzék az a vita, amely az előterjesz­tést kísérte. Először Kovács Imre (Hódmezővásárhely) kért szót. Egyebek között hangsúlyozta, új dolog, hogy a testület együtt tárgyalja a hosszú távú és a VII. öt­éves középtávú tervet. Ki­emelte és örömét fejezte ki, hogy a koncepció nem zárt egység, hanem a korrekci­ókra, a változtatásokra is le­hetőséget biztosító iránymu­tatás. Rámutatott arra, hogy igen nagy szerepet kap a tervben a környezetvéde­lem, a turizmus, az idegen­­forgalom fellendítése és a termálvíz hasznosítása. Gu­lyás Andrásné (Szeged) az oktatás helyzetét ecsetelte. Szóvá tette, hogy Rókuson az iskolák zsúfoltak és gyors intézkedést követel a gyere­kek sorsának megnyugtató rendezése. Szóba került, hogy a feszültségek enyhíté­­se érdekében a tanulók egy részét átirányítják más is­kolába, de ennek technikai lebonyolítását egyelőre nem látja megnyugtatónak. Tóth Antal (Ópusztaszer) a ke­reskedelem községi helyzetét ismertette, javasolta, hogy Baks kapjon ABC-áruházat, valamint egy másik témára áttérve szólt arról, hogy az E5-ös kisteleki szakaszát korszerűsítsék. Tóth István (Királyhegyes) egyetértett a tervcélok rangsorolásával és elégedettségét fejezte ki, hogy a kis települések né­pességmegtartó ereje növek­szik. Felszólalásában foglal­kozott Makó és környéké­­nek infrastrukturális helyze­tével, amelyet úgy ítélt meg, hogy elmarad a me­gye átlagos színvonalától. Beszélt a makói kórház re­­konstrukciójáról, az egész­ségügyi intézet sorsáról szól­va elmondta, nincs bizto­sítva megfelelő műszaki ga­ranciákkal a termálvízzel való fűtése. Négyesi Jánosné (Szentes) tanácstagtársához hasonlóan elmondta, örül, hogy a né­pességmegtartó képesség minden községben biztosí­tott. Javasolta, hogy Szente­sen és körzetében k­ülföldi — itt elsősorban az északi, skandináv államokra gon­dolt — országok segítségé­vel épüljenek szállodák, gyógyintézmények, használ­ják ki a megye termálkin­csét. Felhívta a figyelmet a szomszédos megyékkel való együttműködés fontosságára is. Sebők János (Maroslele) elmondta, a terv feszített, si­keres megvalósításához jó együttműködés szükséges. Felszólalásában részletesen foglalkozott a lakásépítés gondjaival, rámutatott arra, nem lehet megítélni, milyen lesz a fizetőképes kereslet a magánlakás-építésnél. Sza­bó Mihály (Szeged) a kór­házi és klinikai műszerellá­tottság helyzetét ismertette. Beláthatatlan hátrányba ke­rülnek az egészségügyi in­tézmények, ha ezen a téren nem javul a helyzet. Szóvá tette, a kórházak, klinikák gyógyító munkával túlter­heltek, és ezen csak úgy le­­hetne változtatni, ha a kör­zeti rendelők többet átvál­­lalnának az orvosi munká­ból és nem az említett in­­tézményekbe irányítanák a betegeket. Javasolta a gon­dozói hálózat kiszélesítését, mert olcsóbb, mint a szociá­lis otthonok építése. Egye­­bek között hangsúlyozta, a sokgyermekes családok rö­vid időn belüli otthonterem­tése nem biztosított, és en­nek érdekében intézkedése­ket sürgetett. Gál László (Csongrád) az energiataka­rékosság helyzetéről be­szélt, majd elmondta, hogy alsó szinten a sport megfe­lelő színvonalú szakmai fel­ügyelete nem megoldott. A mindennapos testnevelés egészségjavító szerepét is­­mertette, végül Csongrád idegenforgalmi lehetőségei- Döntés és Eke Károly országgyűlési képviselő felszólalásában na­gyon izgalmas kérdéssel fog­lalkozott. Nevezetesen: a döntési mechanizmus igazo­dik-e a változó időkhöz? Véleménye szerint az a jó döntés, amely közmegelége­dettséget vált ki. Hosszasan ecsetelte a fiatalok otthon­­teremtésének gondjait, java­solta a tanácsülésen részt vevő pénzügyminiszternek, vizsgálja meg a kormány annak lehetőségét, miképp lehet létrehozni egy olyan országos fejlesztési alapot, amelyből finanszíroznák a fiatalok telekszerzését. Így ingyen portához jutnának a huszon- és harmincévesek, és „csak”, a lakásépítésre szükséges forintokat kellene előteremteniük. Herényi István pénzügy­­miniszter a keresetszabályo­zás helyzetéről adott átfogó képet. Eke Károly felveté­sére elmondta, minden te­lepülés tanácsi önállósága alapján olyan helyzetben van, hogy szabadon dönthet, a fiataloknak milyen segít­séget nyújt pénzügyi forrá­saiból. Értékelte a megye VII. ötéves tervjavaslatát, amit pozitív tartalmú, reá­lis társadalmi, gazdasági programnak minősített, ös­­­szehangolja a lehetőségeket és szelektív fejlesztést is biztosít. Kapcsolódik a VI ötéves tervhez, és a sikeres munka folytatásaként telje­sülhet a következő öt esz­tendő programja. Perjési László (Szeged) elmondta, a társadalmi feszültséget nem lehet személyi tulajdonú la­kásépítéssel megoldani. Ke­vés a szociális állami lakás, nők bővítését szorgalmazta. Szentgyörgyi Pál, a KISZ megyei bizottságának titkára a fiatalok gondjait tolmá­csolta. Az ifjúsági szövet­ség egyes szervezetei is részt vettek a VII. ötéves terv elkészítésének különbö­ző szakaszaiban, ő is kérte az oktatási intézmények zsú­foltságának csökkentését, az otthonteremtés megkönnyí­tését és a pályakezdők be­illeszkedésének segítését. felelősség ezenkívül azt is gondként említette, hogy amikor emelkedik az új otthonok ára, talán ezzel egyenes arányban romlik a minősé­ge Szabó Sándor, a megyei pártbizottság első titkára felszólalásában foglalkozott a VI. ötéves terv sikereivel, rámutatott arra, hogy Csong­rád megye az elmúlt öt év­ben az országos átlagot meg­haladóan dinamikusan fej­lődött. Elismerte, valóban kevés a szociális bérlakás aránya, épp ezért mindent meg kell tenni hogy a tár­sadalom teherbírásának meg­felelően számuk emelkedjen. Az iskolaépítés helyzetét is­mertetve elmondta, sok di­ák más megyéből jön ide továbbtanulni, és a közpon­ti szervek ezt a körülményt jobban méltányolhatnák a fejlesztési források megha­tározásánál. Más témáról szólva hangsúlyozta, a melio­­rizáció eredményeként nincs belvíz a földeken, de a te­lepülések egy részét még mindig veszélyezteti. A terv sikeres végrehajtása érde­kében kiemelte, hogy jó eredménnyel zárjuk majd az öt esztendőt, ahhoz elenged­hetetlenül szükséges a szem­léletváltozás. A felvetések­re Petrik István válaszolt. A vb és a megyei tanács elnöke által kötött megálla­podások tapasztalatainak is­mertetése után Grasselly Gyula, a Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke, Kovács Lajos tanácstag (Szentes) és Varró Vince, a SZOTE rek­torhelyettese kért szót. H. M. Tudósítás a megyei tanács üléséről Fegyveres agresszió Líbia ellen Az Egyesült Államok fegy­veres agressziót hajtott vég­re Líbia ellen. A Fehér Ház képviseletében Larry Spea­­kes szóvivő és Weinberger hadügyminiszter hétfőn be­jelentették, hogy március 24-én a Saratoga — a líbiai partok mentén cirkáló há­rom amerikai repülőgép­hordozó egyike a március 24-én két rakétacsapást mért líbiai területen fekvő raké­­takilövő állások ellen, ame­lyek harcképtelenné vál­tak. Állításuk szerint a táma­dás „válasz volt arra, hogy ezekből az állásokból raké­tát lőttek ki amerikai repü­lőgépekre”. A repülőgépek a Szidra-öböl feletti légtér­ben tartózkodtak, s mint ismeretes, Líbia az öblöt sa­ját területi vizének tekinti. Weinberger és Speakes ugyanakkor azt mondták hogy a líbiai rakéták nem rongálták meg az amerikai gépeket. Közölték azt­­ is, hogy az amerikai haditen­gerészethez tartozó légierő a Szidra-öbölben „Harpoon” típusú rakétával elsüllyesz­tett egy líbiai őrnaszádot. Az agresszió igazolására a Pen­tagonban összehívott rend­kívüli sajtóértekezleten Weinberger azt is elmondta, hogy megtámadtak és súlyo­­san megrongáltak egy má­sik líbiai naszádot is. Wein­berger azzal próbálta indo­kolni a Líbia elleni nyílt fegyveres agressziót, hogy a líbiai naszádok állítólag­„ko­­moly veszélyt" jelentettek az amerikai hajókra, amelyek — mint ismeretes — egy három repülőgép-anyahajó­­ból és negyven hadihajóból álló hatalmas amerikai flot­(Folytatás a 2. oldalon.) Tavaszi munkák a tógazdaságban A szeszélyes időjárás, a lassú kitavaszodás ellenére idejében kezdték meg a hal­állomány kihelyezését a Szegedi Állami Gazdaság tórendszereiben. A zsúfolt teleltető medencékből a nagy vizekbe telepítik az állományt. 550 tonna pon­tyot illetve növényevő halat mozgatnak meg a brigádok ezekben a napokban, hetek­ben. A tógazdaság vezetője, Becsei Attila tájékoztatása szerint egészséges a halállo­mány, károsodás nélkül vé­szelte át a telet. Az utóbbi években — a piaci igények­hez igazodva — hetven szá­zalékról nyolcvan százalék­ra növelték a pontytenyész­tés arányát. A mostani idénykezdés ab­ban különbözik a korábbi­aktól, hogy egyelőre nincs szükség a Tisza vizének fel­­használására, mert csapa­dékvizekből jól feltöltődtek a tavak, ami indulásnál nagy előnyt jelent. Így az eddig kihelyezett állomány etetését is megkezdhették. Az idei tervek szerint 1 ezer 400 tonna szaporulatra tesz­nek szert, vagyis ennyi net­tó halhúst kívánnak előál­lítani. A pontyokat, a busákat, az amurokat és a harcsákat felújított, rendbe hozott ta­vak fogadják. A halászbri­gádok a téli hónapokban el­végezték a partvédelmi mun­kákat a tavakon. Ahol kel­lett, megerősítették a gáta­kat, illetve gyérítették a ki­jelölt lehalászóhelyeken a nádasokat, máshol öt kilo­méter hosszúságban nádfo­nattal védték be a hullám­veréstől megrongálódott partszakaszokat. A kihelyezéssel egyidejű­leg rendszeresen indítják piacra a halszállítmányo­­kat, elsősorban Csongrád megye lakosságának ellátá­sára. Tavaszias időben dolgozhatnak a favágók a Szeged kör­nyéki erdőkben. Most — elsősorban az akácosokban — helyenként irtást végeznek, a ledöntött és feldarabolt fa­rönköket máglyába, a gallyakat sarangokba rakják. A fél-Somogyi Károlyné felvétele szabadult területeket — megfelelő talaj-előkészítés után — felújítják, és újra fával telepítik be. Felvételünk Ópuszta­szer határában készült

Next