Délmagyarország, 1987. március (77. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-26 / 72. szám

77. évfolyam, 72. szám A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT Havi előfizetési díj: 43 forint 1987. március 26., csütörtök SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ára: 1.80 forint Lakás- és iskolaépítés A Csongrád Megyei Tanács tegnap, szerdán Szege­­den Petrik I­stván, a tanácselnök általános helyettese ve­zetésével ülésezett. A tanácskozáson többek között részt vett Szabó Sándor, a megyei pártbizottság első titkára, Szálkai Tóth István, a KNEB elnökhelyettese. Az ülés­teremben ott voltak a városok, nagyközségek állami és pártvezetői a megye országgyűlési képviselői, az egyes napirendekhez meghívott vállalati, intézményi igazgatók. A testület elfogadta a vb két tanácsülés közötti tevé­kenységéről szóló beszámo­lót, majd megvitatta Petrik István előterjesztésében, a tanácsi gazdálkodás­­ múlt évi tapasztalatairól készült jelentést. Csölle Tibor ter­jesztette elő a megyei tanács ipari, kereskedelmi és szol­gáltató bizottsága tevékeny­ségéről szóló beszámolót. Ka­­kuszi László, a megyei neb elnöke ismertette a megyei népi ellenőrzési bizottság munkájáról készült összege­zést, majd a tanács jóvá­hagyta a neb idei ellenőrzési tervét. Végül előterjeszté­sek hangzottak el. Az 1985. június 8-i általános válasz­tásokat követően Csongrád megye több tanácstagi vá­lasztókerületében elhalálozás és lemondás miatt több ta­nácstagi hely megüresedett. Póttanácstagot nem válasz­tottak, ezért a megyei tanács május 16-ra időközi ta­nácstagi választásokat tűz ki. A megyei tanács Günther Béla osztályvezető-helyettest április elsejétől a megyei tanács szervezési és jogi osztályvezetőjévé nevezi ki. Ez a tisztség nyugdíjbavo­­nulás miatt megüresedett. Földvári László, Kiszom­bor nagyközségi közös tanács megyei tanácstagja március elsejével a megyéből elköl­tözött, így a testület elfogad­ó tanácstagi gazdálkodás általános feltételei az elmúlt évben tovább nehezedtek. Egyebek között ezt hang­súlyozta Petrik István, ami­kor a tanácsi gazdálkodás múlt évi tapasztalatairól szóló beszámolót ismertette és az írásos napirendhez szóbeli kiegészítést fűzött. Rámutatott arra, hogy a ko­rábbi esztendők dinamikus fejlődése után az ellátás színvonalát csak nagy erőfe­szítésekkel lehetett megőriz­ni. Feszültségek jelentkeztek több területen, kevesebb a beruházás, nincs elegendő pénz felújításra, karbantar­tásra. Az alapvető feladatok teljesítése érdekében több pénzügyi intézkedést tettek. Kedvezőtlennek ítélte, több beruházás csúszását, ami ár­emelkedéshez vezetett. A tanácsoknak 6,6 milli­árd forint állt a rendelkezé­sükre az elmúlt esztendőben. A vállalatoktól, állami gaz­daságoktól, származó városi, községi hozzájárulás és a béradó a tervtől jelentősen elmaradt. Az intézmények folyamatos működésének pénzügyi feltételeit gyakran nehézségekkel, de sikerült biztosítani. A lakásépítés kedvezően alakult, elkészült 411 állami és 2462 magánla­kás. Ez 117 százalékos terv­teljesítést jelent, amelyben közrejátszott a tanácsok anyagi támogatása, a válasz­tékosabb telek-, és a ki­egyensúlyozottabb anyagel­látás Néhány területen le­ta a közéleti megbízatásáról való lemondását. Ocskó Imre megyei ta­nácstag a testület legutóbbi ülésén interpellált a zöldség­­gyümölcs szállítás meggyorsí­tása érdekében, nevezetesen: a magánfuvarozók — az érvényben levő rendeletek módosításával — a gazdál­kodó szervezeteknek elvé­gezhessék a fuvarozást. Kér­te, hogy a Közlekedési Mi­nisztériumon keresztül mi­előbb rendeletmódosítás tör­ténjen, hiszen a zöldség- és gyümölcsforgalmazás gyors intézkedést követel. A mi­nisztérium közölte, a magán­­személyek gépjárműhaszná­latára vonatkozó rendelke­zéseket felülvizsgálja, és a módosítása során mérlegelni fogja. A közúti közlekedési törvény várhatóan az Or­szággyűlés elé kerül az idén, többek között ezt a területet­­ is újraszabályozza. Ocskó Imre az interpellációjára ka­pott választ nem fogadta el, mert véleménye szerint nem szükséges a törvény módosí­tása a téma rendezéséhez. Ugyanakkor az ülésen két másik ügyben, az ópuszta­szeri földcsere és az ország­úti sebességkorlátozás érde­kében interpellált. Ópusz­taszer közelében az egyik kanyar rendkívül veszélyes, ahol sok halálos baleset tör­tént. A biztonságos közleke­dés körülményeinek megte­remtését­­ kérte a tanácstag ebben a körzetben­ maradás is tapasztalható, nem sikerült befejezni Sze­geden a Jókai utcai épüle­teket és Kisteleken 24 ott­hon építését. Az építőipari kapacitás elegendő, sőt a panelgyártásból felesleg mu­tatkozik. A lakosság nagy része egyre inkább a hagyo­mányos technológiával ala­pozott kivitelezési módot vá­lasztja. Az egyszobás laká­sok aránya 8 százalékkal, a három és több szobásoké pe­dig 5 százalékkal haladta meg az előző öt év átlagát. A közigazgatás egyre inkább kihasználja a lakásmobili­tásban rejlő lehetőségeket: két évvel ezelőtt hatvan, ta­valy 103 millió forintot használtak fel erre a célra. Ily módon 495 otthont lehe­tett visszavásárolni, illetve cserélni. A fiatal házasok és töbgyermekesek otthonte­remtését az elmúlt esztendő­ben 104 millió forinttal segí­tették. A testület foglalkozott az egészségügyi és szociális el­látással is, s megállapította, komoly gondot jelentett a gyakori, jelentős áremelés. A kórházi munkaerőgondok mérséklésére három millió többletbért használtak fel. Növekedett az anya-, csecse­mő- és gyermekvédelemnek nyújtott anyagi támogatás mértéke is. Kedvezőbbek a szociális gondozás feltételei, a házi szociális gondozást végzők száma emelkedett. Szegeden elkészült a száz helyes egészségügyi gyer­mekotthon. A demográfiai hullám a közeljövőben eléri a középiskolákat, ezért meg­különböztetett figyelmet for­dítanak az iskolafejlesztés­re. Az általános iskolákban már csak a felső tagozatban növekszik a létszám. A nyol­cadikosok száma 3 százalék­kal nagyobb, míg az elsősö­ké 5 százalékkal kisebb, mint egy évvel korábban. A középiskolás tanulók száma fokozatosan növek­szik. Szegeden megkezdődött a 24 tantermes gimnázium kivitelezése, valamint a me­gye több városában a közép- és szakmunkásképző iskolák bővítésének előkészítése. Az új tantermek többsége az 1988/89-es tanév kezdetére készül el. Gyarapodott az oktatási és számítástechnikai eszközállomány. A testület mérlegelte a közművelődésre szánt összegek felhasználá­sát, a kommunális és közle­kedési fejlesztéseket, vala­mint felmérte, hogy miképp bővült a kereskedelmi háló­zat. Szegeden Móravárosban, Alsóvároson, és Felsőváro­son egy-egy ABC-áruházat adtak át. Örvendetes az is, hogy tavaly Mórahalom, Zá­kányszék, és Forráskút be­kapcsolódott a vezetékes gázellátásba. E téma napirendi vitájá­ban a tervgazdasági bizott­ság képviseletében Vigh Já­nosné (Szatymaz) elmondta, pénzügyi gondokkal is küsz­ködtek a tanácsok. Javasol­ta, az anyagi források fel­tárása érdekében vállalkozó szelleműek legyenek a helyi közigazgatási szervek. Pél­daként említette Zsombó és Bordány együttműködését, a kölcsönös segítségnyújtást. Szóvá tette, a csökkenő ke­reslet ellenére az építőipar nem végzett jobb munkát. Put v Ferencné (Makó), a számvizsgáló bizottság ne­vében javasolta, a kötvény­ki­bocsá­j­tás lehetőségével éljenek a közigazgatási szervek. Megemlítette a bel­ső ellenőrzés fontosságát is. Molnár Imréné (Nagytőke), elmondta: Szentesen és kör­nyékén hiányzik az építő kapacitás. Felszólalásában ismertette a tanácsi gazdál­kodás új lehetőségeit. Jura­­t­ovics Aladár országgyűlési képviselő is a korszerű ta­nácsi gazdálkodással foglal­kozott. Javasolta, kis tele­pülések fogjanak össze a fejlesztéseknél, előlegezzék meg egymásnak a pénzt, és ebben a manőverben a vá­roskörnyéki bizottságok jobb összhangot tudnának teremteni. A falvak népes­ségmegtartó képességét to­vább kell növelni. Vigh Sándor (Székkutas), a taka­rékos gazdálkodásról, a he­lyi tanácsok túlzott óvatos­ságáról beszélt, hiszen nem mindenütt a korszerű elvek szerint végezték munkáju­kat. Forráskúton és Szegváron átadtak egy-egy négytanter­mes alma matert, Szegeden négy-négy tanteremmel bő­vítették a rókusi és a mak­kosházi iskolákat. A megyé­ben átlagosan 29 tanuló jut egy osztályteremre. A költ­ségvetés lehetőséget nyújt a kiemelten tehetséges gyer­mekek differenciált képes­ségfejlesztésére. Bartha László, a megyei pártbizottság titkára elemez­te a tanácsok új munka­módszereit, mert a gazdasági követelmények szigorú, fe­gyelmezett irányítást köve­teltek. El kellett térni a korábbi gyakorlattól, na­gyobb önállóságra van szük­ség. Az újszerű vállalkozá­sok eredményeket hozhat­nak, de ehhez az is kell, hogy néhol a túlzott óva­tosságot feladják. Szólt a beruházások indításának késéséről, a lakáscserék gyorsításának szükségessé­géről, a demokrácia szélesí­téséről, melynek alapja a lakosság véleményének ala­pos ismerete. Papp Gyula (Szeged), elmondta, a közel­múltban Szeged lakosságá­nak a száma stagnált, de tavaly közel háromezerrel emelkedett. Ennek okát a szakigazgatás feltárja, hi­szen a beáramlás új helyze­tet teremthet a lakásépítés­ben. Ismertette a lakás­igénylők arányát, a fejlesz­tés lehetőségeit, a szegedi középiskola-építés újabb fej­leményeit. Ötvenkét új kö­­­zépiskolai tanterem épül, amely nem biztos, hogy elegendő a demográfiai hul­lám „fogadására”. Bódi György (Zsombó), felhívta a figyelmet; oktatás céljaira használják fel az olyan lé­tesítményeket, — mint ta­nácsi továbbképzési központ, klubok s egyéb helyiségek — amelyekben ideiglenesen elhelyezhetők a középiskolá­sok. A felvetésekre Petrik István válaszolt. A megyei népi ellenőrzési bizottság munkáját is érté­kelte a megyei tanács. A tes­tület megállapította, hogy a vizsgálatok összhangban voltak a párt, állami és társadalmi szervek célkitű­zéseivel, s azok végrehajtá­sának segítését szolgálták. E napirend vitájában Gál László (Csongrád), a helyi r.eb tevékenységéről adott képet. Katona István (Ba­­lástya), hangsúlyozta, a népi ellenőrzés eleget tett a vele szemben támasztott követel­ményeknek. Mészáros György (Szeged), kifogásolta a laká­som minőségét, megjegyezte, továbbra is sok hibával ad­ják át az új otthonokat. Szálkai Tóth István, a KNEB, Bartha László pedig a me­­gyei pártbizottság elismeré­sét fejezte ki­ a megyei népi ellenőröknek. Korszerűbb gazdálkodás Tudósítás a megyei tanács üléséről Több a középiskolás tanuló Kubai vendégek megyénkben Tegnap, szerdán, megyénkbe látogatott Jorge R. Grillo, a kubai nagykövetség titkára és Ernesto Rojas Delgado ta­nácsos. Szegeden, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsá­gának székházában fogadta őket Perjési József, a megyei pártbizottság osztályvezetője, és megbeszélést folytatott ve­lük a megyénkben élő kubaiak munkájáról A bolgár miniszter­elnök látogatása Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meg­hívására csütörtökön hivatalos, baráti látogatásra hazánk­ba érkezik Georgi Atanaszov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. (MTI) Országgyűlési bizottságok tanácskozása Az egészségügy irányítási és szakfelügyeleti rendszeré­nek korszerűsítéséről tár­gyalt Pesta László elnökle­tével szerdai ülésén az Or­szággyűlés szociális és egész­ségügyi bizottsága. Medve László egészség­­ügyi miniszter a képvise­lőknek adott tájékoztatójá­ban mindenekelőtt kiemelte, hogy bár az egészségügyről szóló törvény összességében megfelel rendeltetésének, a megalkotása óta eltelt más­fél évtized változásai, az orvostudomány fejlődése szükségessé tette korszerű­sítését. Ezután a tervezett törvénymódosítás néhány fontosabb eleméről szólt, hangoztatva, hogy abban na­gyobb hangsúlyt kap az egészségvédelem, s megkü­lönböztetett figyelmet for­dítanak a megelőzésre. A továbbiakban elmond­ta: az egészségügyi irányí­tás szervezetének korszerű­sítése elsősorban az integrá­ció továbbfejlesztésével le­hetséges. Ez annál is in­kább indokolt, mert az alap­ellátásban a körzeti és üzemorvosi, valamint a gyer­­mek-körzeti orvosi szolgála­tok munkája ma még nem kellően összehangolt. A kór­házak és az alapellátást végző orvosok közötti kap­csolat sem kielégítő. A fő gondot jelenleg az okozza, hogy az integráció nem ter­jed ki a különböző tanácsi felügyeletek alatt levő egészségügyi intézményekre. Ezen a funkcionális együtt­működés létrehozásával szükséges változtatni. Vé­gezetül rámutatott arra, hogy az egészségügyi ellá­tásban elsősorban azokon a területeken kell nagyobb szerepet kapnia a társada­lombiztosításnak, ahol köz­vetlenül megteremthető az érdekeltsége. A vitában felszólalók egyetértettek az integráció korszerűsítésének szüksé­gességével, többen a tár­sadalombiztosítási rendszer reformját szorgalmazták. So­kan foglalkoztak a körzeti orvosok helyzetével, az egészségügyi szolgáltatások nyújtotta teljesítmény mé­résének lehetőségével. A vitában felszólalt töb­bek között Eke Károly (Csongrád megye). * Szerdán a Parlament va­dásztermében Bognár Jó­zsef akadémikus elnökleté­vel ülést tartott az Ország­gyűlés terv- és költségveté­si bizottsága. A képviselők tájékoztatást hallgattak meg a pénzügyi rendszer továbbfejlesztéséről. (MTI) Új stratégia az alumíniumiparban A magyar alumíniumipar új stratégiáját vitatták meg az ágazat múlt évi eredmé­nyeinek, gondjainak elem­zése alapján a hazai alumí­niumipari vállalatok vezetői szerdán Tapolcán befejező­dött háromnap­os­­ országos tanácskozásukon. A gazdaságosság javítá­sát célzó fejlesztést minden eddiginél nagyobb arányú intenzifikálás, fokozott mű­szerezettség és automatizá­lás, továbbá az elektronika szélesebb körű alkalmazása jellemzi. A fejlesztés a ver­tikum első fázisaiban, a bá­nyászatban, a timföldgyár­tásban és a kohászatban el­sődlegesen az önköltség csökkentését és fontos kör­nyezetvédelmi célokat szél­szolgálja. Ülést tartott a TOT elnöksége A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnök­sége Szabó István vezetésé­vel szerdán megvitatta és értékelte a mezőgazdasági szövetkezetek 1986. évi gaz­dálkodási versenyét. A tes­tület az előterjesztés alap­ján, Kiváló Szövetkezeti, Kiváló Gazdasági Társulási és miniszteri elismerő okle­vél kitüntető cím adományo­zására tett javaslatot az el­ért eredmények alapján. Az elnökség tájékoztatást hallgatott meg a mezőgaz­dasági szövetkezetek V. kongresszusán elfogadott határozatok végrehajtásával kapcsolatban eddig tett és a várható további intézkedé­sekről. A testület értékelte az érdekképviselet múlt esz­tendei nemzetközi tevékeny­ségét is. A TOT két nagy nemzetközi szervezet munká­jában vesz részt, így a Szö­vetkezetek Nemzetközi Szö­vetségében és a Mezőgazda­sági Termelők Nemzetközi Szövetségében. Az Országos Tanács kapcsolódott az SZNSZ fejlesztési program­jához, amely a harmadik vi­lág szövetkezeteinek fejlesz­tésére szolgáló pénzügyi forrásokat és szellemi tőkét koncentrálja, és koordinálja. J

Next