Délmagyarország, 1987. június (77. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-30 / 152. szám
lm. 77. évfolyam, 152. szám A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT Havi előfizetési díj: 43 forint 1987. június 30., kedd SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA _________________Ara: 1 80 forint Adós (egyelőre ne) fizess! Egy januári kormánydöntés alapján pályázhattak az átlagosnál lényegesen eladósodottabb mezőgazdasági üzemek terheik mérséklésére. E szerint, gazdasági program alapján, a jövedelemtermelő képességüket javító gazdaságok tartozásaiknak egy részét a költségvetés, a kölcsönös támogatási alapok és a bankok magukra vállalják. A 262 pályázó közül 17 megyénkben. Országos számítás szerint az ebben a körben levő, 14 milliárd forintos adósságból 1991-re 3 milliárd tűnik el, míg 1,5 milliárd későbbi időpontokban, kedvezményes alapjuttatásként, visszafizetendő. Megyénkben 250 millió forint sorsát érinti a változás. A 232 elfogadott pályázót három kategóriába sorolták. Az elsőben a legnehezebb helyzetben levők szerepelnek 1987-es kezdéssel, elsősorban az elmaradott térségekből. Nálunk a veszteséges és a jól működő szövetkezetek közös vezetése alatt álló Baksi Magyar-Bolgár Barátság Tsz, a Maroslelei Rákóczi Tsz és a Makói Úttörő Tsz van ebben a csoportban. A többiek az 1988-as és 1989-es kezdésű hároméves ciklus résztvevői, egy-két kivétellel. A kivétel az az el nem fogadott pályázat, ahol a kiírásnak megfelelő adósságszintet nem érték el. Ezekben az üzemekben az 1986. év eleji adósság meghaladta az öt év alatt képződött érdekeltségi alap átlagának kétszeresét. Ez olyan mérték, mely előrevetítette, hogy a maguk erejéből nem képesek sorsukon fordítani. A többségük kedvezőtlen termőhelyi körülmények között dolgozik, néhol megalapozatlan vállalkozások, túlzott fejlesztések is közrejátszottak az egyensúly felborulásában. A kapott kedvezmény nem ajándék, gazdaságonként kidolgozott dinamizálási programot kell cserébe teljesíteni érte. Az állammal szembeni felfüggesztett tartozásokat csak ezek teljesítése után mérséklik, vagy törlik. A KTA-hiteleket vissza kell ugyan fizetni, itt a 3 éves időnyerés a kedvezmény. A bankhitelek fele törölhető el, a többit alapjuttatásként fokozatosan, több éven át kell törleszteni. A központi szervek és az üzemek közötti kétoldalú megállapodások évenkénti 2 milliárd forintnyi nyereségtöbblet vállalását tartalmazzák. Emellett számítanak arra, hogy a „levegőhöz” juttatott gazdaságokban szanálásra a korábbinál sokkal kevesebb összeget kell fordítani. A cselekvési programok elsősorban a veszteségforrások megszüntetésével számolnak, emellett feszítettebb költséggazdálkodást feltételeznek. Hitelkavalkád A Kisteleki Új Élet Tsz is a pályázók között volt. Náluk az 1986. január elsejei 16 milliós hitelállomány az érdekeltségi alap átlagának hét és félszeresét tette ki. Azóta változtak e számok, hisz az 1985-ös szőlőfagykárok miatt gyorsított szanáláson estek át. Az egyedi átfogó felülvizsgálat során 5 millió forintot érintett a szanálási dotáció és hitel, 5 milliót a KTA átvállalt. A gépvásárlásokra felvett 1,2 milliót visszafizették. Négymillió forintra visszafizetendő fejlesztési támogatást kaptak. Ennek felét akkor engedik el, ha több kitételnek eleget tesznek. Személyi és szerkezeti változtatásokat hajtottak végre, s az idén 3 millió forint nyereség a követelény. A szőlőtelepítésre felvett 450 ezer forintot elengedték. Így még nem pontosan látható, hogy milyen összegekkel indulnak az 1988- tól kezdődő ciklusban. Az élet a nehéz helyzetbe jutottaknál igen bonyolult. A kedvezőtlen folyamat a hetvenes évek elején indult. A feketehalmi téesszel való 1972-es egyesüléssel a szántóföld minősége romlott, most átlagosan 8,7 aranykorona. Fejlesztésekbe fogtak, 1974- ben a 60 hektár kooperációs szőlőtelepítés 12 millióba került. Ennek sajáterős részét hitel fedezte. Az 1975- ben épített szakosított húsmarhatelep beruházási értéke 20 millió forint, ennek is egy része hitel. Erre jött még hasonló konstrukcióban az 1978-as 66 hektáros szőlőtelepítés. Közben a gépesítés alapvető fejlesztéséről sem mondhattak le. Ezek a lépések megfeleltek az akkori gazdaságpolitikai kívánalmaknak, de később kiderült, hogy a nekirugaszkodás mértéke erejüket meghaladó volt. Időközben ezeknek az ágazatoknak a nyeresége országosan is kedvezőtlenebbé vált. Az időjárás közbeszólt Ezek és sok más — az üzem felelősségét sem nélkülöző — okok miatt a hetvenes évekből ötöt zártak veszteséggel. A rendezések során szabad pénzeszközeik teljesen kimerültek. Az ezt követő lépésről lépésre történő stabilizálódás folyamatát az 1985-ös és az idei fagykárok megakasztották. A hektáronkénti 10 tonnás szőlőterméssel a megye legjobb öt gazdasága között voltak, a 85-ös átlag alig haladta meg az egy tonnát. A szőlőterület felújítása mellett döntöttek, 180 hektáron 2,5 millió forintjukba került. Még 1986- ban is csak féltermést szüreteltek. Az idei helyzet még rosszabb, 126 hektáron egyáltalán nem lesz termés, s a többin is csak mutatóban. S megint itt a gond, újra költséges felújításra kényszerültek, ha nem akarják felszámolni azt, amire eddig is milliókat áldoztak. A szarvasmarha-tenyésztés jövedelmezősége a kedvezőtlen termőhelyi körben az aszály miatti magas takarmányköltségek és a tenyésztési és fajtapolitikában tapasztalható bizonytalanságok, kedvezőtlen piaci hatások miatt kérdéses. Az állománycsökkentés mellett azért nem döntöttek, mert a kieső árbevételt nehéz lenne pótolni, a 20 milliót érő állóeszközt nem tudnák másként kihasználni, s a homokon a szerves trágyát sem lehet nélkülözni. Valamiből akkor is élni kell, ha a növénytermelés és állattenyésztés alapvető gondokkal terhes. Két éve ipari ágazat kialakításával próbálkoznak. A 175 főnyi bedolgozójuk termék-előállítással, az átalányelszámolási részlegeik szolgáltatásokkal foglalkoznak. Az így keletkező 10—12 milliós fedezeti összeget teljes egészében a kiesések pótlására fordítják. A további fejlődésnek a keresetszabályozás a gátja, az adóterheket nem tudják vállalni, pedig emberük is lenne rá, s igény is a munkájukra. A jövő kérdőjelei Jelenleg az adósságállományuk 8,7 millió forint, a szőlő fagykára 7 millió. A 300 hektár kiszántott gabonaterület újrahasznosítása is többletköltséggel jár. Gépvásárlásokra elkerülhetetlen, hogy költsenek, hisz az elöregedett géppark magasabb alkatrész- és üzemanyagköltsége drágítja a termelést. Emellett egy 300 hektáros terület meliorációja is feladat. Mindezek ellenpólusa csak az ipari ágazat nyeresége lehet. A hitelfeltételek könnyítése csak ezzel együtt biztathat azzal, hogy alapjaiban nem rendül meg gazdálkodásuk. Távlatokban még a víztározós öntözés pezsdítő hatása jöhet számításba, az intenzív zöldségtermelés térhódításával. A háztáji termelésre fokozott figyelmet fordítanak, az idén 24 hektárral növelték a zöldségtermő területet. Az új adórendszer követelményeit szeretnék mielőbb megismerni. Most az ipari ágazatból származó termelési adó 40 százalékát, 2,5 milliót visszatarthatják. Sok a kérdőjel. Ha netán nem lesz termelési adó, megszűnik-e ez a kedvezmény? Miből állják a bérbruttósítás terheit? A személyi jövedelem adózása miként hat az ipari ágazatban jól fizetett dolgozóikra? Temérdek megválaszolandó kérdés 1987-ből. Jó lenne egy-két éven belül egy újabb cikket, kedvezőbb megállapításokból álló kijelentő mondatokkal zárVa. Tóth Szeles István r A Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség Vajdasági Tartományi Tanácsa , meghívására háromtagú delegáció utazott tegnap, hétfőn három napra Újvidékre. A delegáció vezetője Sebők János, a Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsának titkára. Tagjai: Sibalin Istvánná, a Szakszervezetek Bács-Kiskun Megyei Tanácsának titkára és Fábián Sándor, a Szakszervezetek Szentes Városi Bizottságának titkára. A küldöttség tanulmányozza a szakszervezetek érdekvédelmi tevékenységét, valamint a vajdasági és községi szakszervezeti tanácsok vezető-irányító munkájának hatását az alapszervezetek tevékenységében ii‘ áé'insrWáóiíÜis Wi Magyar-román tárgyalások Berecz Frigyes, a Minisztertanács elnökhelyettese, a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság magyar tagozatának elnöke hétfőn Bukarestbe érkezett. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok időszerű kérdéseiről fog tárgyalni Gheorghe Petrescu miniszterelnök-helyettessel, a bizottság román társelnökével. A Minisztertanács elnökhelyettesét Gheorghe Petrescu fogadta az Otopeni repülőtéren. Jelen volt Hodicska Tibor, bukaresti magyar ideiglenes ügyvivő. Hatmillió dolláros exportszerződés A Technoimpex Külkereskedelmi Vállalat intenzív piacfeltáró munkája eredményeként a napokban csaknem 6 millió dollár értékű exportszerződést kötött az iráni Ghadir Textil Machinery Manufacturing Industrial céggel. A szerződés alapján a magyar vállalat 18 korszerű, számítógépvezérlésű, CNC szerszámgépet szállít partnerének, az idén és jövőre. A berendezéseket a két legnagyobb hazai gyártóvállalatnál készítik, a Szerszámgépipari Művekben és a Csepeli Szerszámgépgyárban, ezek az üzletből körülbelül fele-fele arányban részesednek. Az exportra szánt berendezések között egyszerűbb univerzális gépek, esztergák, valamint kis, közepes és nagyméretű modern megmunkáló központok találhatók. Az iráni vevő a magyar szerszámgépekkel kívánja előállítani legújabb típusú textilipari gépeit. Az Iránban licenc alapján készülő szövőgépek gyártásának előkészítésébe a Technoimpex szakembereit is bevonták, s közösen választották ki a legalkalmasabb gyártóberendezéseket. A Technoimpex vállalta a szerszámgépek felszerelését és a perzsa szakemberek betanítását is. Fogyasztói tanács előtt Lakások, garázsok, üdülők Tegnap, hétfőn délután ülést tartott a Fogyasztók Szeged Városi Tanácsa. Napirendjükön a lakás-, garázs- és üdülőszövetkezetek helyzete, valamint a magánerős lakásépítés tapasztalatai szerepeltek. A lakásszövetkezetekről 1959-ben jelentek meg az első rendeletek. Nálunk elsőként a Torontói téren alakult meg, 1960-ban; a következő évben még öt jött létre, az évtized végéig 1896 lakás épült fel ebben a formában. 1971-ben tették lehetővé a jogszabályok, hogy lakásépítő szövetkezetekbe tömörüljenek azok, akik pénzük mellett kétkezi munkájukból akarták otthonukat megteremteni. Ezeknek a szövetkezeteknek joguk van házilagos kivitelezésben, a tagok és családtagjaik bevonásával, saját építőrészleggel vagy külső kivitelezővel építkezni (természetesen, házgyári épület kivitelezését csak arra jogosult vállalat végezheti). Ez a forma 1839 lakás felépülését tette lehetővé. A szövetkezetek kiterjesztették tevékenységi körüket a fenntartásra, is. A tanács és a Mészöv megállapodása értelmében az egymáshoz közeli területeken működő kisebb szövetkezeteket összevonják, így egyesítve — szervezett, tőkeerős szövetkezetekként — karbantartásról és felújításról is gondoskodhatnak. Szolgáltató részlegeik — ha van szabad kapacitásuk — a tagokon kívül más megrendelő számára (tanács, egyéb intézmények) is végezhetnek munkákat. Megyénkben jelenleg 21 fenntartó, 3 építő és fenntartó szövetkezet működik. Ez utóbbi háromnak (Északi, Tabán, Vasutas Ifjúsági) saját építő- és karbantartórészlege van, ebben az ötéves tervben az előirányzott 752 lakás elkészítése feladatuk. (Jelenleg 121 lakás építése van folyamatban.) A lakásárak emelkedéséhez az építési anyagok, telkek drágulása és a költséges munkadíjak nagymértékben hozzájárultak. A saját szervezettel építő lakásszövetkezet még így is 500-600 forinttal olcsóbban képes a lakások négyzetméterét előállítani, mint az állami kivitelező. A három szegedi garázsszövetkezet 1135 gépkocsitárolót tart fenn. Ők arra panaszkodnak, szervezési tevékenységüket jelentősen hátráltatja az az indokolatlanul hosszú idő, ami az engedélyek beszerzéséig, a területek birtokba vehetőségéig eltelik. Az ország több területén virágzó ága az ilyen jellegű tevékenységnek az üdülőszövetkezeti forma is. 1980- ban az országos szervezőiroda, a Coop-Hotel segítségével mi is megpróbálkoztunk vele. A Gyapjas Pál utca, Jankovich utca, Közép Kikötő sor, Kállay utca által határolt területet jelölte ki a tanács üdülőszövetkezeti célokra. Ez később, a magas szanálási költségek miatt, módosult: a Közép Kikötő sor 21—22. és a Kállay utca 4. számú telekrészeket ajánlotta fel a tanács. A szükséges 486 helyett 8 leendő tag jelentkezett , így a megalakulást bizonytalan időre elhalasztották. Ez nem jelenti azt, hogy Szegeden nincs létjogosultsága az üdülőszövetkezeteknek. A lakásszövetkezetek felügyeleti szerve a Szeged Megyei Városi Tanács V. B. építési közlekedési osztálya szerint, a szövetkezetek tagságának nagy hányada nincs tisztában a kötelezettségeivel, és hiányzik a szövetkezeti tulajdonért érzett felelősség. Hatékonyabb propagandával kellene elérni, hogy a tagok ne bérlőnek, hanem valóban tulajdonosnak érezzék magukat, s e szerint viseltessenek is közös ügyeik iránt. A magánerős lakásépítésről országos felmérés készül majd. Ennek előkészítésében a Fogyasztók Szeged Városi Tanácsa is részt vesz. A tegnapi ülésen a tanács tagjai saját tapasztalataik és a közvetlen környezetükben végzett vizsgálódások alapján a telekhez jutás lehetőségeiről, a tervezésről, az építőanyag-ellátásról és az építtetőknek nyújtott különféle támogatásokról összegezték véleményüket. Ruházati bolt — megújulva A Dél-Tisza Menti Afesz 707. számú, szőregi ruházati boltja — felújítás után — tegnap, hétfőn délelőtt újra megnyílt. A rekonstrukció több mint 900 ezer forintba került. A ruházati termékeken kívül kínálnak még itt rövidárut, cipőket és lakástextíliákat is