Délmagyarország, 1987. június (77. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-30 / 152. szám

lm. 77. évfolyam, 152. szám A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT Havi előfizetési díj: 43 forint 1987. június 30., kedd SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA _________________Ara: 1­ 80 forint Adós (egyelőre ne) fizess! Egy januári kormánydöntés alapján pályázhattak az átlagosnál lényegesen eladósodottabb mezőgazdasági üze­mek terheik mérséklésére. E szerint, gazdasági program alapján, a jövedelemtermelő képességüket javító gazdasá­gok tartozásaiknak egy részét a költségvetés, a kölcsönös támogatási alapok és a bankok magukra vállalják. A 262 pályázó közül 17 megyénkben. Országos számítás szerint az ebben a körben levő, 14 milliárd forintos adósságból 1991-re 3 milliárd tűnik el, míg 1,5 milliárd későbbi idő­pontokban, kedvezményes alapjuttatásként, visszafizetendő. Megyénkben 250 millió forint sorsát érinti a változás. A 232 elfogadott pályázót három kategóriába sorolták. Az elsőben a legnehezebb helyzetben levők szerepelnek 1987-es kezdéssel, elsősorban az elmaradott térségekből. Nálunk a veszteséges és a jól működő szövetkezetek közös vezetése alatt álló Baksi Ma­gyar-Bolgár Barátság Tsz, a­ Maroslelei Rákóczi Tsz és a Makói Úttörő Tsz van eb­ben a csoportban. A többiek az 1988-as és 1989-es kezdésű hároméves ciklus résztvevői, egy-két kivétellel. A kivétel az az el nem fogadott pályá­zat, ahol a kiírásnak megfe­lelő adósságszintet nem ér­ték el. Ezekben az üzemekben az 1986. év eleji adósság meg­haladta az öt év alatt kép­ződött érdekeltségi alap át­lagának kétszeresét. Ez olyan mérték, mely előrevetítette, hogy a maguk erejéből nem képesek­ sorsukon fordítani. A többségük kedvezőtlen ter­mőhelyi körülmények között dolgozik, néhol megalapo­zatlan vállalkozások, túlzott fejlesztések is közrejátszot­tak az egyensúly felborulá­sában. A kapott kedvezmény nem ajándék, gazdaságonként ki­dolgozott dinamizálási prog­ramot kell cserébe teljesíteni érte. Az állammal szembeni felfüggesztett tartozásokat csak ezek teljesítése után mérséklik, vagy törlik. A KTA-hiteleket vissza kell ugyan fizetni, itt a 3 éves időnyerés a kedvezmény. A bankhitelek fele törölhető el, a többit alapjuttatásként fokozatosan, több éven át kell törleszteni. A központi szervek és az üzemek közötti kétoldalú megállapodások évenkénti 2 milliárd forintnyi nyereség­­többlet vállalását tartalmaz­zák. Emellett számítanak ar­­ra, hogy a „levegőhöz” jutta­tott gazdaságokban szanálás­ra a korábbinál sokkal keve­sebb összeget kell fordítani. A cselekvési programok el­sősorban a veszteségforrások megszüntetésével számolnak, emellett feszítettebb költség­­gazdálkodást feltételeznek. Hitelkavalkád A Kisteleki Új Élet Tsz is a pályázók között volt. Ná­luk az 1986. január elsejei 16 milliós hitelállomány az ér­dekeltségi alap átlagának hét és félszeresét tette ki. Az­óta változtak e számok, hisz az 1985-ös szőlőfagykárok miatt gyorsított szanáláson estek át. Az egyedi átfogó felülvizsgálat során 5 millió forintot érintett a szanálási dotáció és hitel, 5 milliót a KTA átvállalt. A gépvásár­lásokra felvett 1,2 milliót visszafizették. Négymillió fo­rintra visszafizetendő fej­lesztési támogatást kaptak. Ennek felét akkor engedik el, ha több kitételnek eleget tesznek. Személyi és szerke­zeti változtatásokat hajtot­tak végre, s az idén 3 millió forint nyereség a követel­­­­­ény. A szőlőtelepítésre fel­vett 450 ezer forintot elen­gedték. Így még nem ponto­san látható, hogy milyen ös­­­szegekkel indulnak az 1988- tól kezdődő ciklusban. Az élet a nehéz helyzet­be jutottaknál igen bonyo­lult. A kedvezőtlen folyamat a hetvenes évek elején in­dult. A feketehalmi téesszel való 1972-es egyesüléssel a szántóföld minősége romlott, most átlagosan 8,7 aranyko­rona. Fejlesztésekbe fogtak, 1974- ben a 60 hektár koope­rációs szőlőtelepítés 12 mil­lióba került. Ennek saját­erős részét hitel fedezte. Az 1975- ben épített szakosított húsmarhatelep beruházási értéke 20 millió forint, ennek is egy része hitel. Erre jött még hasonló konstrukcióban az 1978-as 66 hektáros szőlő­­telepítés. Közben a gépesítés alapvető fejlesztéséről sem mondhattak le. Ezek a lé­pések megfeleltek az akkori gazdaságpolitikai kívánal­maknak, de később kiderült, hogy a nekirugaszkodás mér­téke erejüket meghaladó volt. Időközben ezeknek az ágazatoknak a nyeresége or­szágosan is kedvezőtlenebbé vált. Az időjárás közbeszólt Ezek és sok más — az üzem felelősségét sem nélkü­löző — okok miatt a hetve­nes évekből ötöt zártak vesz­teséggel. A rendezések során szabad pénzeszközeik telje­sen kimerültek. Az ezt kö­vető lépésről lépésre történő stabilizálódás folyamatát az 1985-ös és az idei fagykárok megakasztották. A hektáron­kénti 10 tonnás szőlőtermés­sel a megye legjobb öt gaz­dasága között voltak, a 85-ös átlag alig haladta meg az egy tonnát. A szőlőterület felújítása mellett döntöttek, 180 hektáron 2,5 millió fo­rintjukba került. Még 1986- ban is csak féltermést szüre­teltek. Az idei helyzet még rosszabb, 126 hektáron egy­általán nem lesz termés, s a többin is csak mutatóban. S megint itt a gond, újra költ­séges felújításra kényszerül­tek, ha nem akarják fel­számolni azt, amire eddig is milliókat áldoztak. A szarvasmarha-tenyész­tés jövedelmezősége a ked­vezőtlen termőhelyi körben az aszály miatti magas ta­karmányköltségek és a te­nyésztési és fajtapolitikában tapasztalható bizonytalansá­gok, kedvezőtlen piaci hatá­sok miatt kérdéses. Az ál­lománycsökkentés mellett azért nem döntöttek, mert a kieső árbevételt nehéz lenne pótolni, a 20 milliót érő ál­lóeszközt nem tudnák más­ként kihasználni, s a homo­kon a szerves trágyát sem le­het nélkülözni. Valamiből akkor is élni kell, ha a növénytermelés és állattenyésztés alapvető gon­dokkal terhes. Két éve ipari ágazat kialakításával pró­bálkoznak. A 175 főnyi be­dolgozójuk termék-előállí­tással, az átalányelszámolási részlegeik szolgáltatásokkal foglalkoznak. Az így kelet­kező 10—12 milliós fedezeti összeget teljes egészében a kiesések pótlására fordítják. A további fejlődésnek a ke­resetszabályozás a gátja, az adóterheket nem tudják vál­lalni, pedig emberük is len­ne rá, s igény is a munká­jukra. A jövő kérdőjelei Jelenleg az adósságállomá­nyuk 8,7 millió forint, a sző­lő fagykára 7 millió. A 300 hektár kiszántott gabonate­rület újrahasznosítása is többletköltséggel jár. Gépvá­sárlásokra elkerülhetetlen, hogy költsenek, hisz az el­öregedett géppark magasabb alkatrész- és üzemanyag­­költsége drágítja a terme­lést. Emellett egy 300 hek­táros terület meliorációja is feladat. Mindezek ellenpólu­sa csak az ipari ágazat nye­resége lehet. A hitelfeltéte­lek könnyítése csak ezzel együtt biztathat azzal, hogy alapjaiban nem rendül meg gazdálkodásuk. Távlatokban még a víztá­­rozós öntözés pezsdítő hatá­sa jöhet számításba, az in­tenzív zöldségtermelés tér­hódításával. A háztáji ter­melésre fokozott figyelmet fordítanak, az idén 24 hek­tárral növelték a zöldségter­mő területet. Az új adórendszer követel­ményeit szeretnék mielőbb megismerni. Most az ipari ágazatból származó termelé­si adó 40 százalékát, 2,5 mil­liót visszatarthatják. Sok a kérdőjel. Ha netán nem lesz termelési adó, megszűnik-e ez a kedvezmény? Miből áll­ják a bérbruttósítás terheit? A személyi jövedelem adó­zása miként hat az ipari ága­zatban jól fizetett dolgozóik­ra? Temérdek megválaszo­landó kérdés 1987-ből. Jó lenne egy-két éven belül egy újabb cikket, kedvezőbb megállapításokból álló kije­lentő mondatokkal zárVa­. Tóth Szeles István r A Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség Vajdasági Tar­tományi Tanácsa , meghívására háromtagú delegáció uta­zott tegnap, hétfőn három napra Újvidékre. A delegáció vezetője Sebők János, a Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsának titkára. Tagjai: Sibalin Istvánná, a Szakszer­vezetek Bács-Kiskun Megyei Tanácsának titkára és Fáb­ián Sándor, a Szakszervezetek Szentes Városi Bizottságá­nak titkára. A küldöttség tanulmányozza a szakszervezetek érdekvédelmi tevékenységét, valamint a vajdasági és köz­ségi szakszervezeti tanácsok vezető-irányító munkájának hatását az alapszervezetek tevékenységében ii‘ áé'in­srWáóiíÜis Wi Magyar-román tárgyalások Berecz Frigyes, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kor­mánybizottság magyar tago­zatának elnöke hétfőn Bu­karestbe érkezett. A kétol­dalú gazdasági kapcsolatok időszerű kérdéseiről fog tár­gyalni Gheorghe Petrescu miniszterelnök-helyettes­sel, a bizottság román társ­elnökével. A Minisztertanács elnök­­helyettesét Gheorghe Petres­cu fogadta az Otopeni re­pülőtéren. Jelen volt Ho­­dicska Tibor, bukaresti ma­gyar ideiglenes ügyvivő. Hatmillió dolláros exportszerződés A Technoimpex Külkeres­kedelmi Vállalat intenzív pi­acfeltáró munkája eredmé­nyeként a napokban csak­nem 6 millió dollár értékű exportszerződést kötött az iráni Ghadir Textil Machi­nery Manufacturing Indust­rial céggel. A szerződés alapján a magyar vállalat 18 korszerű, számítógépvezérlé­­sű, CNC szerszámgépet szál­lít partnerének, az idén és jövőre. A berendezéseket a két legnagyobb hazai gyártóvál­lalatnál készítik, a Szer­számgépipari Művekben és a Csepeli Szerszámgépgyárban, ezek az üzletből körülbelül fele-fele arányban része­sednek. Az exportra szánt berendezések között egysze­rűbb univerzális gépek, esz­tergák, valamint kis, közepes és nagyméretű modern meg­munkáló központok találha­tók. Az iráni vevő a magyar szerszámgépekkel kívánja előállítani legújabb típusú textilipari gépeit. Az Irán­ban licenc alapján készülő szövőgépek gyártásának elő­készítésébe a Technoimpex szakembereit is bevonták, s közösen választották ki a legalkalmasabb gyártóberen­dezéseket. A Technoimpex vállalta a szerszámgépek felszerelését és a perzsa szakemberek betanítását is. Fogyasztói tanács előtt Lakások, garázsok, üdülők Tegnap, hétfőn délután ülést tartott a Fogyasztók Szeged Városi Tanácsa. Na­pirendjükön a lakás-, ga­rázs- és üdülőszövetkezetek helyzete, valamint a magán­erős lakásépítés tapasztala­tai szerepeltek. A lakásszövetkezetekről 1959-ben jelentek meg az első rendeletek. Nálunk el­sőként a Torontói téren ala­kult meg, 1960-ban; a kö­vetkező évben még öt jött létre, az évtized végéig 1896 lakás épült fel ebben a for­mában. 1971-ben tették le­hetővé a jogszabályok, hogy lakásépítő szövetkezetekbe tömörüljenek azok, akik pénzük mellett kétkezi mun­kájukból akarták otthonukat megteremteni. Ezeknek a szövetkezeteknek joguk van házilagos kivitelezésben, a tagok és családtagjaik bevo­násával, saját építőrészleggel vagy külső kivitelezővel építkezni (természetesen, házgyári épület kivitelezését csak arra jogosult vállalat végezheti). Ez a forma 1839 lakás felépülését tette lehe­tővé. A szövetkezetek kiterjesz­tették tevékenységi körüket a­­ fenntartásra, is. A tanács és a Mészöv megállapodása értelmében az egymáshoz közeli területeken működő kisebb szövetkezeteket ös­­­szevonják, így egyesítve — szervezett, tőkeerős szövet­kezetekként — karbantartás­ról és felújításról is gondos­kodhatnak. Szolgáltató rész­legeik — ha van szabad ka­pacitásuk — a tagokon kí­vül más megrendelő számá­ra (tanács, egyéb intézmé­nyek) is végezhetnek mun­kákat. Megyénkben jelenleg 21 fenntartó, 3 építő és fenn­tartó szövetkezet működik. Ez utóbbi háromnak (Észa­ki, Tabán, Vasutas Ifjúsági) saját építő- és karbantartó­részlege van, ebben az öt­éves tervben az előirányzott 752 lakás elkészítése felada­tuk. (Jelenleg 121 lakás épí­tése van folyamatban.) A lakásárak emelkedéséhez az építési anyagok, telkek­ drá­gulása és a költséges mun­kadíjak nagymértékben hoz­zájárultak. A saját szerve­zettel építő lakásszövetkezet még így is 500-600 forinttal olcsóbban képes a lakások négyzetméterét előállítani, mint az állami kivitelező. A három szegedi garázs­­szövetkezet 1135 gépkocsitá­rolót tart fenn. Ők arra pa­naszkodnak, szervezési te­vékenységüket jelentősen hátráltatja az az indokolat­lanul hosszú idő, ami­­ az en­gedélyek beszerzéséig, a te­rületek birtokba vehetőségé­­ig eltelik. Az ország több területén virágzó ága az ilyen jellegű tevékenységnek az üdülő­szövetkezeti forma is. 1980- ban az országos szervezőiro­da, a Coop-Hotel segítségé­vel mi is megpróbálkoz­tunk vele. A Gyapjas Pál ut­ca, Jankovich utca, Közép Kikötő sor, Kállay utca ál­tal határolt területet jelölte ki a tanács üdülőszövetkeze­ti célokra. Ez később, a ma­gas szanálási költségek mi­att, módosult: a Közép Ki­kötő sor 21—22. és a Kállay utca 4. számú telekrészeket­ ajánlotta fel a tanács. A szükséges 486 helyett 8 le­endő tag jelentkezett , így a megalakulást bizonytalan időre elhalasztották. Ez nem jelenti azt, hogy Szegeden nincs létjogosultsága az üdülőszövetkezeteknek. A lakásszövetkezetek fel­ügyeleti szerve a Szeged Megyei Városi Tanács V. B. építési közlekedési osztálya szerint, a szövetkezetek tag­ságának nagy hányada nincs tisztában a kötelezettségei­vel, és hiányzik a szövetke­zeti tulajdonért érzett fele­lősség. Hatékonyabb propa­gandával kellene elérni, hogy a tagok ne bérlőnek, hanem valóban tulajdonos­nak érezzék magukat, s e szerint viseltessenek is kö­zös ügyeik iránt. A magánerős lakásépítés­ről országos felmérés készül majd. Ennek előkészítésében a Fogyasztók Szeged Városi Tanácsa is részt vesz. A tegnapi ülésen a tanács tag­jai saját tapasztalataik és a közvetlen környezetükben végzett vizsgálódások alap­ján a telekhez jutás lehető­ségeiről, a tervezésről, az építőanyag-ellátásról és az építtetőknek nyújtott kü­lönféle támogatásokról ös­­­szegezték véleményüket. Ruházati bolt — megújulva A Dél-Tisza Menti A­fesz 707. számú, szőregi ruházati bolt­ja — felújítás után — tegnap, hétfőn délelőtt újra meg­nyílt. A rekonstrukció több mint 900 ezer forintba került. A ruházati termékeken kívül kínálnak még itt rövidárut, cipőket és lakástextíliákat is

Next