Délmagyarország, 1991. május (81. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-11 / 109. szám

1991. május 11., szombat A helyzet Húsbavágó kérdések Az állattenyésztés magyarországi szintje nemzetközi összehasonlításban is számottevő. Az egy lakosra jutó hústermelés világátlaga 32 kilogramm, nálunk 160, ennél csak Dániában és Hollandiában több. Ebből is kikövetkeztethető, hogy a vágóállat-termelés erősen kötődik az exporthoz. A kivitel zöme a kelet-európai térségbe irányult, s elszámolási formától függetlenül kemény cikkek, energiahordozók és nyersanyagok ellentételét képezte. A jelenlegi túltermelési válságot a belföldi fogyasztás visszaesése mellett épp ennek a régiónak a gazdasági bajai okozzák. A vágóbaromfi-felvásárlás csúcsa 1988-ra esik, az akkori félmillió tonna 1990-re már 462 ezerre csökkent, s ebben az évben további 30 százalékos visszaesés várható. Az értékesített brojlercsirke fele még tavaly is a Szovjetunióban talált gazdára. A jelentős devizabevételt hozó libamáj „mellékterméke", a bontott liba nagy része is csak itt eladható. Még az idén is ide szánjuk az export egyharmadát, ennek esetleges meghiúsulása esetén az árualap elhelyezése megoldatlan. A marhahús-exportunk kétharmada, vágómarha-kivitelünk fele a Szovjetunióra épült. Bármennyire is erősítjük pozíciónkat más térségekben, az ide szállított selejt tehenek, gyengébb minőségű húsok nem irányíthatók át. A tejtermelés visszafogása érdekében a tehénselejtezés erőteljes, s e hús elhelyezése újabb gondokat okoz. A közel-keleti piacok esetleges nagyobb aránya a többlet szállítási költségek és alacsony világpiaci árak együtthatásaként jelentős támogatási igényt vonnak maguk után. A sertéstermékek több mint felét a volt KGST-országokban adták el eddig. A mennyiségi visszaesés látványos jele a hízósertések kényszerű túltartása, minőségromlása. A meglévő készletek, feleslegek levezetése több milliárd forintos intervenciós alap képzése nélkül elképzelhetetlen. Ugyanis ezen problémák természetéből adódóan önmaguktól sehogyan sem akarnak megszűnni. A vázolt prognózisok e tények ismeretében optimistán pesszimistának minősíthetők. Ha ennek a részleges optimizmusnak nem sikerül a gazdasági hátterét megteremteni, akkor elnézést a jóhiszemű félrevezetésért. T. Sz. I. KEVÉS A VÍZ, SOK A SZENNY GyümölCSÖZŐ Veszélyben a holtágak permetezés A kiadós és jótékony esők juttatták eszünkbe, hogy érdeklődjünk az Ativizignél, javított-e a csapadékos idő élővizeink minőségén. Dr. Vágás István, az igazgatóság főmunkatársa szerint az április végi-május elejei esővizek inkább csak a mezőgazdaságnak hoztak hasznot. (Ráadásul csupán az Alföldön, ahol 30-35 milliméter esett, ám a Körös és a Maros hegyvidéki vízgyűjtőjén alig 8-10 milliméter eső hullott. Elöntő része elpárolgott, beszivárgott, a folyók vizét nem táplálva...) A hatás tehát cseppet sem örvendetes: egyes alacsonyan fekvő lakott területeken, így Petőfitelepen csak gyűlnek a belvizek, miközben a folyók vízkészlete erősen lecsökken. A Hármas-Körös vízfolyáson például az érkező vízhozam nem éri el a 30 köbmétert másodpercenként, a Maroson pedig a 35-40 köbmétert. (Noha e folyók árvízkor 1500, illetve 2400 köbmétert is képesek voltak szállítani, de átlagos hozamuk is 100, illetve 200 körül alakul.) Most ugyan Romániából az ottani ipari és energianehézségek miatt kevesebb oldott szennyező anyag jön át Magyarországra, viszont ez a kevesebb szennyezőanyag még kevesebb vízben hígul! Mindez azt jelenti, hogy a Tisza szennyvízterhelése enyhült ugyan, főként a Maros alatt, viszont azt is, hogy a Körösön és a Maroson a helyzet rosszabbodott. S ez a hazai szennyezés, főként a mezőgazdasági kemizálás hatására tovább romolhat. A vízminőség romlása várható a Körös, a Tisza, vagy a Maros menti holtágakban, mert a szennyező anyagok bejutását általában nem korlátozzák intézményesen, s vízcseréjük is megoldatlan. Az üzemeltetők - önkormányzatok, közületek, magánérdekeltségek - ugyan már kerestek kapcsolatot a területileg illetékes vízügyi igazgatóságokkal, s mint megtudtuk, ezek készek szivattyúikat felvonultatni, viszont a vízügyi szervek csak akkor vesznek részt a károk elhárításában, ha szabályos megrendelésre leszámlázhatják az elfogyasztott üzemanyag ellenértékét és más, felmerülő kiadásaikat. - Nem kell-e attól tartunk, hogy a fizetőképtelenség miatti szennyvíztermelés halpusztuláshoz vezet? - A holtágak vizének romlása a szennyvizek nélkül is bekövetkezhet - gondoljunk csak a néhány évvel ezelőtti öcsödi halpusztulásra, vagy a gyálai Holt-Tisza katasztrófájára. Jelenleg közeli a veszély Atka és Csongrád-Serházzug holtágaiban, a Maty-éri tározóhoz kapcsolódó halászati, öntözési tevékenységben. Mi a megoldás? Mint a vízügyi igazgatóság szakértői megfogalmazták: a vízszennyezésre alkalmas anyagok távol tartása a folyóktól még mindig kisebb költség, mint a vízkárok elhárításának az ára. Hiszen a halállomány pusztulása, az öntözött növényzet kára hozzáadódik a szennyezett vizek lecserélésének szivattyúzási, s energiaköltségeihez. P. K. AMERIKÁBAN ÍGY CSINÁLJÁK Köztisztasági adó? Szemétből a sokszor példának hozott Amerikában sincs kevesebb. Sőt, ha arra gondolunk, mennyivel gazdagabbak nálunk, ebből az következik, hogy - ha többet fogyasztanak - szemetelnivalójuk is több akad. Ráadásul az emberek ott sem sokkal fegyelmezettebbek, mint itthon, és sokan közülük mindenféle hulladékkal szórják tele életterüket. Ezért aztán azt találták ki, hogy a polgár adózzon a saját szemete után. Ezt hívják odaát köztisztasági adónak, és azzal indokolják, hogy ha többet szemetelnek egy utcában, akkor a söprögetőgépnek is i 1-re kell • <i• i! -p.ilni. ,m természetesen többe is kerül. Mindez - szerencsés esetben - szöget ül a derék amerikai koponyájába: „ha kevesebbet szemetelek, jövőre talán az adóm is kevesebb lesz..." És ezután tényleg kevesebbet szemetel. Ez Amerika - idézhetjük egy nemrégiben játszott film címét. Ez meg Magyarország - mondjuk, amikor kilépünk az utcára, és félrerúgjuk az utunkat álló, elhajított papírzsebkendőt. Ny. P. A változékony, csapadékos idő nagyon kedvezett a növényi betegségek fertőzésének. Alma- és körtefákon a varasodás megelőzése érdekében a felszívódó készítményeket célszerű használni (Rubigan 12 ec és plus, Systhane mz és 12 ec). Az érzékeny fajták helyenkénti erős lisztharmat fertőzése ellen is hatásosak e készítmények. A körte gyümölcshullásának megelőzéseként érdemes a poloskaszagú darazsak ellen is védekezni például Bi-58, Zolone 35 ec készítményekkel, vagy a feltételes forgalmú Anthio 33 ec-vel. Ezek a szerek a levéltetvek ellen is hatásosak. A körtelevélbolha is megkezdte a károsítását, indokolt a drága, de hosszú hatású Dimilin 25 wp + Ágról használata. Jó hatással alkalmazható még a Mitac 20 ec + 1 százalékos káliszappan, vagy a feltételes forgalmú Ekalux 25 ec káliszappan vagy Ágról hozzáadásával. Őszibarackban az érzékeny fajtákon rendkívül erős tafrinás levélfodrosodás alakult ki, amely ellen a védekezés már elkésett. Új fertőzés hűvös, csapadékos időben alakulhat ki, melynek megelőzésére a feltételes forgalmú Bravo 500, a Delan 750 se, vagy a Buvicid k javasolható. Május közepére várható a gyümölcsmolyok tömeges rajzása, majd a hónap vége felé a lárvakelés. Célszerű lepkék ellen is védekezni valamilyen piretroiddal (Karate 5 ec, Decis 2,5 ec, vagy Chinmix 5 ec). A bogyósok közül a ribizlin és a köszmétén a levéltetvek szaporodtak el. Jó hatású ellenük a Pirimor 56 dp, Bi-58, Karate 5 ec, vagy a feltételes forgalmú Anthio 33 ec. A szabadföldi szamóca virágzása megkezdődött, ilyenkor jelenik meg a nagy termésveszteséget okozó szamóca- eszelény. Eredményesen használható ellene a Karate 5 ec és a Decis 2.5 ec. A virágzáskor, valamint a virágzás után a szürkepenészes rothadás ellen Sütnilex 56 wp, vagy a Romlatt 50 wp-vel védekezhetünk. Tanácsolja a Csongrád megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás 3 Hova tűnt a mentőhelikopter? ...merthogy eltűnt rögtön azután, hogy ünnepélyes külsőségek között, püspöki áldással és kísérettel landolt március 18-án a szegedi repülőtéren. A fogadási ceremónián azt ígérték: április elejétől - Szeged lo km sugarú körzetében - megkezdi az országúti baleseti sérültek légi mentését, igaz akkor azt is mondták, hogy néhány napra Tázlárra repül a gép, s onnan száll fel néhányszor, hogy személyzete ismerkedjék az utakkal, a mentési körzettel. A berepülésre szánt idő már régen letelt, s míg - információink szerint - Miskolcon, Szolnokon és Szombathelyen már megkezdődött az Aerocaritas adta ajándék helikopterekkel a légi mentés, addig Szegedre még a helikopter sem jutott vissza . Az Aerocaritas egyik szegedi képviselőjétől, László István mentőtiszttől megtudtuk: a légimentő pillanatnyilag Budaörsön várja, hogy Szeged végre biztosítsa az üzemelési feltételeket, azaz az új klinikai tömb melletti leszállópálya megépülését. A repülőparkoló kivitelezését a Légügyi Igazgatóság ugyanis csak nemrégiben, - április 25-én keltezett levelében engedélyezte. Ahhoz képest,hogy a mentőhelikopter Szegedre telepítésének ténye már januárban biztos volt, nem tűnik elhamarkodottnak az engedélyezés, aminek kérelmezése sem volt elkapkodott. No, de legalább ez megvan végre, s kezdődhet a tervezés, majd a kivitelezés. A mentőhelikopter ügye azonban még így sincs sínen, hiszen a működtetéshez még egyéb feltételek is hiányoznak. Példának okáért az évi 22-25 millió forint üzemeltetési költség. E tetemes összeget ki fizeti majd, még kérdés. Tény viszont, hogy e hatalmas összeg előteremtése nélkül a mentőnek szánt helikopter legfeljebb, ha kiállítási tárgy lehet a reprezentatív klinika épülete mellett. Az összehangoltság, az előre pontosan megtervezett és kidolgozott feltételrendszer teljes hiányának emlékműve lesz azonban akkor is, ha nem biztosíttatik a sebesültek fogadásához kellő orvosi-asszisztensi háttér. Márpedig ez sincs. A sérültek ellátásához a pillanatnyi orvoslétszám ugyanis nem elegendő. A részletes indoklással dr. Sándor László az egyetem baleseti sebészetének osztályvezetője szolgált, aki már a helikopter-ünneplés mámoros pillaataiban is józanságra intett. Mondván: a légimentő megléte csupán egyetlen pillére a helikopteres mentésnek. A klinika orvoscsoportja csak akkor állhat ennek szolgálatába, ha nyugodt lelkiismerttel, kellő biztonsággal végezheti a reá bízott feladatot. A légi mentés ugyanis nemcsak mennyiségileg , hanem minőségileg is változtat munkájukon. A készenléti baleseti team ideális létszáma: 5 sebész, 1 altató és 1 röntgenorvos valamint a 7 fős asszisztencia. E 14 fős ügyeleti stáb összeállítására létszámhiány miatt nincs mód. S noha mind az aneszteziológia, mind a radiológia és traumatológia vezetője benyújtotta létszámfejlesztési kérelmét, az mindmáig nem továbbítatott a Társadalombiztosítási Főigazgatósághoz. Számomra, aki az első pillanattól figyelemmel kísérem a mentőhelikopter körüli történéseket, pontosabban nem történéseket, egyetlen következtetés vonható le, immáron öt hónap után: a mentőhelikopter, illetve a Szeged környéki légimentés ügyét nem fontosságának megfelelően kezelik és azok, akiknek feladata lenne igencsak ráérősen teszik dolgukat. Bizonyítandó azzal is, hogy nem volt egyetlen úgynevezett koordinációs megbeszélés sem, ahol az érdekelt felek egyáltalán együtt gondolkodtak volna. Nem hiszem, hogy túldramatizálnám a kérdést, amikor felteszem: hány ember halt és hal még meg az országút szélén - akiket a mindennél gyorsabb légi segítség megmenthetne addig, amíg ily hozzáállással kezelik itt Szegeden a helikopter ügyet? Kalocsai Katalin Elegáns és egységes rend Lapunk új külleméről beszél a díjnyertes pályázó Mint arról beszámoltunk olvasóinknak, lapunk megújulásának újabb állomása küllemének megváltozása. A tipográfiai képre pályázatot írtunk ki, melynek során négy iparművészeti főiskolai hallgató készített komplex terveket. A zsűri döntése értelmében az első díjat Halasi Zoltán nyerte, aki ezekben a napokban már itt dolgozik a szerkesztőségben, hogy - elképzeléseink szerint - megújult köntösben május 21-én, Szeged város napján, a Délmagyarország 81. születésnapjának előestéjén megjelenhessünk. A fiatal grafikust mindenekelőtt egy bemutatkozásra kértem. Balatonfűzfői vagyok, a gyerekkori rajzolás hullámzó intenzitása a veszprémi gimnáziumi évek alatt a megyei szakkörben erősödött meg. Harmadikos voltam, amikor a Helikon diákünnepeken egy grafikámmal országos pályázatot nyertem. Ez újabb lendületet adott ez irányú érdeklődésemnek. Mivel nem vettek fel első nekifutásra se az Iparművészeti Főiskolára, se a kirakatrendező és dekoratőr szakiskolába, egy évet egy műhelyben dolgoztam. Ekkor már tudatosan készültem erre a hivatásra. A dekoratőri iskolai elvégzését követően felvételt nyertem az Iparművészeti Főiskola grafikatipográfia szakára. Itt elsősorban alkalmazott grafikai feladatokkal foglalkoztunk, könyv- és lemezborítókat, plakátokat, arculatterveke készítettünk. Most harmadik vagyok, eddig három élő meg irás jutott nekem, egy még mi sem jelent folyóirat címlapleve, a Nemzeti Színház egy plakátja és most a Délmagyarország pályázatának elnyerése. •- Milyen meggondolásból vállalkoztatok erre a feladatra? - Úgy érzem, mind a négyen rendkívül izgalmas és felelősségteljes munkának ítéltük, hogy egy komplett lapot tervezhetünk ilyen korszerű gépekre. - Milyen ismeretek, impulzusok, hatások nyomán született meg díjnyertes elképzelésed? - Szegedről élt bennem néhány élmény, a legjelentősebb talán az, ami a már említett Helikon ünnepségeken elnyert díjhoz kapcsolódott. Mártélyon részt vehettem a képzőművészeti tábor munkájában, s a szegedi kirándulás mély nyomokat hagyott bennem. Átlapoztam a Délmagyarország nyolc évtizedének jórészt megsárgult újságpéldányait, a Széchenyi Könyvtár sajtótárában igyekeztem új ismeretekhez jutni Szinte sugárzott a régi Délmagyarországból a lokálpatrióta hangulat, a város iránti szeretet. Bár sok érdekes elemet és motívumot, szerkesztési elvet, tipográfiai megoldást találtam, szerettem volna egy hagyományőrző és mégis friss hangvételű lapot tervezni. Mondanom sem kell, e téren nemigen van új a nap alatt, egyedi és sajátos tipográfiai képek inkább új rendszerek kialakításával érhetők el. - Mit torlassz tervedben a legfontosabbnak, hogyan ajánlanád az olvasók figyelmébe? - Rendkívül fontosnak tartom, hogy egy újság milyen közegben és milyen környezetben jelenik meg. Olyan egységes rendre törekedtem, amely mobil, könnyen alakítható, de állandó elemekkel karakteres képi rendet képvisel. Ma, amikor rengeteg sajtótermék jelenik meg a piacon, két szélső pólus uralkodik. Az egyik a múlt századi klasszicizáló tendenciákhoz való kapcsolódás, a másik a modern bulvárlapok ötletekre épülő plakát-stílusa. Én igyekeztem a kettő között rátalálni egy harmóniára, melyre a visszafogottság, az áttekinthetőség, az olvashatóság, a tisztaság és elegancia jellemző. Örülök, hogy ez a korszerű szedési és lapelőállítási technika, amely remélem, majd hamarosan korszerű nyomási technikával egészül ki, alkalmas terveim magas színvonalú megvalósítására. Belegondoltál-e már abba, hogy 25-26 évesen olyan feladattal bíztak meg, amely hosszú távúnak ígérkezik és naponta hatvanezer példányban, mintegy 180 ezer olvasóhoz jut el? - Ezt borzasztó nehéz érzékelni, felmérni. Én igyekeztem legjobb tudásom szerint elvégezni ezt a feladt. Szerettem volna, ha a Délgyarország új tipográfiája ebn a zavaros, információktól hemzsegő és képi megvalósulásában is rendezetlen sajtópiacon tiszta és elegáns pont marad. Hazai hangvételű, hagyományait vállaló, mégis korszerű napilap. T. L.