Délmagyarország, 1995. december (85. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-16 / 295. szám

*Jc?í Szombat, 1995. Dec. 16.Sztrájk 7 „Történelmi" munkabeszüntetés volt az oktatásban Városi adatok A szegedi önkormányzati iskolák igen magas volt a sztrájkban való részvételi arány. Alábbi listánkat azzal a megjegyzéssel adjuk közre, hogy a speciális feladatot el­látó iskolák az elégséges szolgáltatás biztosítása miatt természetesen nem szüntet­hették be szabadon a munkát. Óvodák Algyői Óvodai Körzet - 97 %, Alsóvárosi Óv. Körz. - 98%, Belváros 1. Óv. K. - 86%, Belváros 11. Óv. K. - 99%, Belváros II. Óv. K. - 97%, Északváros I. Óv. K. - 97%, Északváros II. Óv. K. - 98%, Felsővárosi Óv. K. - 97%, Klebelsberg Óv. K. - 87%, Kiskundorozsmai Óv. K. - 79%, Móravárosi Óv. K. - 97%, Rókusváros I. Óv. K. - 53%, Rókusváros II. Óv. K. - 54%, Tabán Óv. K. - 88%, Tarjánváros I. Óv. K. - 78%, Tarjánváros II. Óv. K. - 97%, Tápéi Óv. K. - 96%, Újszeged I. Óv. K. - 83%, Újszeged II. Óv. K. - 96, Tisza-parti Óv. K. - 96%, Szőregi Óv. K. - 96%. Általános iskolák Algyői Ált. Isk. - 93%, Alsóvárosi Ált. Isk. - 74%, Bálint S. Ált. Isk. - 70%, Béke U.-i Ált. Isk. - 94%, Csongor téri Ált. Isk. - 98%, Dózsa György Ált. Isk. - 98%, Dugonics Ált. Isk. - 98%, Felsővárosi Ált. Isk. - 97%, Fekete István Ált. Isk. - 69%, Gárdonyi Ált. Isk. - 90%, Gedei Ált. Isk. - 81%, Gutemberg Ált. Isk. - 87%, Hunyadi J. Ált. Isk. - 97%, Jemey Ált. Isk. - 97%, Do­rozsmai Ált. Isk. - 97%, Ko­dály téri Ált. Isk. - 91%, Kolozsvári téri Ált. Isk. - 92%, Kossuth L. Ált. Isk - 97%, Madách I. Ált. Isk. - 98%, Makkosházi Ált. Isk. - 99%, Móricz Zs. Ált. Isk. - 80%, Napos úti Ált. Isk. - 92%, Odessza II. Ált. Isk. - 90%, Osztrovszky u.-i Ált. Isk. - 48%, Petőfi I. Ált. Isk. - 96%, Rókusi I. sz. Ált. Isk. - 86%, Rókusi II. sz. Ált. Isk. - 96%, Tabán Ált. Isk. - 99%, Tarján III. sz. Ált.­­Isk. - 98%, Tarján IV. sz. Ált. Isk. - 96%, Zápor­­kerti Ált. Isk. - 98%, Zrínyi I. Ált. Isk. - 97%, Tisza-par­ti Ált. Isk. - 98%, Móra F. Ált. Isk. - 96%, Fő fasori Ált. Isk. - 90%, Arany J. Ált. Isk. - 88%, Csongrádi sgt-i Ált. Isk. - 97%, Ped.-i Segítőközp. - 68%. Középiskolák Csonka J. Gimn. és Szak­közép. - 99%, Déri Miksa Műszaki Szakk. - 86%, Gá­bor Dénes Szakk. - 59, Tex­tilipari Szakk. - 90%, Krúdy Gy. Szakm. és Szakk. - 99%, Kossuth Zs. Eü. Szakk. - 98, Körösi Közg. Szakk. - 73%, Vasvári Közg. Szakk. - 91%, Móra Ip. Szakm. - 82%, 624-es Ip. Szakm. 99%, Vedres Építő­­ip. Szakk. 98%, Széchenyi Gimn. 72%, Tömörkény Gimn. - 90%, Árpád Név. Otth. (gazdasszonyképző) - 100%, Londoni krt.-i Név. Otth. - 79%, Szilágyi E. Lánykoll. 39%, Ady E. Fiú­­koll. - 98%, Ortutay Koll. - 68%, Kiss Ferenc Érd. Szakk. - 76%, Deák F. Gimn. - 56%, Radnóti Gimn. - 54%, Újszegedi Gimn. - 91%, Fodor J. Életm. Szakk. - 97%, Alter­natív Isk. - 65%. Megyei intézmények Siketek Isk. - 81%, GYI­­VI - 90%, Pedagógiai Inté­zet - 83%. Valamennyi intézmény­ben komolyan vették a sza­bályt és szigorú sztrájkőrség „védelmezte a várat”: a kí­váncsiskodó szülőtől az in­formációt gyűjtő újságíróig senki sem úszta meg az „iga­zoltatást”. Ezt egyébként a vagyonvédelem miatt a sztrájktörvény is előírja. A távolabb eső petőfitelepi is­kola például kulcsra zárva fogadta a látogatót, a fel­ügyeletet végző Madách I. Általános Iskola épületébe csak a sztrájkbizottság en­gedélyével lehetett belépni és persze vigyázták a gimná­ziumokat is. A pedagógusoknak előre nyilatkozniuk kellett arról, hogy részt kívánnak-e venni a sztrájkban vagy sem. Aki részt vett, sztrájkgyűléssel kezdte a napot, aki nem, an­nak az intézmény vezetője kellett egyéb munkát bizto­sítson. Ez utóbbi a szegedi iskolákban - főként az álta­lános iskolákban - nem oko­zott túl sok gondot, mert a 133 városi oktatási-nevelési intézmény közül 40-ben a pénteken munkában lévők 100 százaléka sztrájkolt. A legtöbb „munkát” két nagy városi gimnáziumban, a Radnótiban és a Deákban kellett kiosztani; előbbiben a pedagógusok és a műszaki dolgozók 46 százaléka, utóbbiban pedig 44 százalé­ka nem sztrájkolt. A Radnóti Gimnáziumban annak jeléül, hogy nem az intézmény ve­zetése és a pedagógusok kö­zötti konfliktusról van szó, az igazgató vállalta a sztrájkbizottság bizonyos feladatait, és annak jeléül, hogy Gál Béla igazgató is szolidáris a munkát beszün­­tetőkkel, megjelent a vilá­goskék zászló a Radnóti be­járatán. Az egyik sztrájkoló intéz­ményben, a Petőfi Sándor Általános Iskolában ottjár­tunkkor Kalmár Józsefné PSZ-titkár a kollégák nevé­ben is megfogalmazta: az el­ső pedagógussztrájk bizto­san nem lesz­ A magyar peda­gógia történetének fényes napja, és mindannyian saj­nálják, hogy erre sor kellett kerüljön. A sztrájkgyűlése­ken mindenütt elhangzott a pedagógusok két legfőbb kö­vetelése: a béremelés és az oktatás szakmai és finanszí­rozási biztonsága. A pedagó­gusok a kötelező óraszám és a csoportlétszámok emelésé­től tartanak a leginkább, ez számukra­­ egyszerre hoz majd munkanélküliséget és szakmai ellehetetlenülést. A pénteki nap előtt a Pe­dagógusok Szakszervezeté­nek városi irodájában volt némi „sztrájkdrukk”, ám, mint tegnap délre kiderült, fölöslegesen. A nap folya­mán minden szervezetten és rendben folyt, s a külső szemlélő számára csak az is­kolakapura kiragasztott feli­ratok jelezték a nem min­dennapi állapotot. Az elég­séges szolgáltatást nyújtó négy iskolában és óvodában sem kellett aggódniuk a pe­dagógusoknak, ugyanis még az előrejelzett körülbelül 100-nál is jóval kevesebb gyerek érkezett. A szolgála­tos óvodák közül például a Belvárosban csak 13, Tar­­jánban pedig mindössze 4 gyerekre vigyáztak. Az alsó tagozatos iskolák közül a Belvárosra szolgálatban álló Madách I. Általános Iskolá­ban 31 napközisre számítot­tak, de délelőtt csak 13 kis­diák játszott és tévézett majdnem ugyanennyi peda­gógus felügyelete mellett. A gyerekfelvigyázást egyéb­ként a makkosházi-rókusi körzetben 17, a tarjáni-felső­­városiban 11 szülő vette igénybe, alsóvároson pedig csak két csemetére vigyáz­tak. A pedagógusok köszö­nettel vették a szülőktől, hogy megértéssel fogadták a munkabeszüntetést: a fel­ügyeletre bízott más iskolá­ból vagy óvodából érkező gyerekekkel a szokott mó­don, rendben foglalkoztak. A munkabeszüntetéshez egyébként a gyakorlóiskolá­kon kívül (a Ságvári Gimná­ziumban és a tanárképző gyakorló iskoláiban is magas volt a részvételi arány) más nem önkormányzati iskolák is csatlakoztak: sztrájkoltak a Hansági Ferenc Alapítvá­nyi Iskolában, A Pedagógiai Intézetben, valamint a Gyer­mek és Ifjúságvédő Intézet­ben is. A sztrájkhoz szolida­ritását fejezte ki több egyhá­zi oktatási intézmény, és a szegedi katonai gimnázium, valamint a PSZ városi címé­re egyetértő táviratot küldött a Szegedi Szimfonikus Ze­nekar és a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének megyei és városi szervezete. Panek József A szegedi pedagógusok 90 százaléka nem dolgozott igen magas, közel 90 százalékos részvétel mellett, rendben és szervezetten zajlott le tegnap Szegeden a magyar történelem első pedagógussztrájkja. Az óvo­dák és az iskolák mindegyike részt vett a sztrájkban és zárva tartott, kivéve azt a négy-négy intézményt, amelyek, az elégséges szolgáltatást - a gyermekfel­ügyeletet és az étkeztetést­­ garantálták, valamint azokat az óvodákat és iskolákat, ahol speciális neve­lőmunka folyt. A szegedi szülők alig-alig vették igénybe a kijelölt iskolák és óvodák gyer­­mekmegőrzési szolgáltatását. A Madách Általános Iskola a belvárosiak szá­mára állt szolgálatban, ám mindössze 13 gyereket hoztak napközire. (Fotó: Révész Róbert) Mennyi a 19,5 százalék? Enyhén szólva is félrevezető a 19,5 százalékos bér­emelés emlegetése. A tények a következők: a tárgyalá­sok kezdeti szakaszában mindössze 1-2 százalékos kö­zalkalmazotti bérnövekedésre volt állami garancia. Pillanatnyilag (mindig bruttó értendő!) 7-8 százalék­ra van kilátás a költségvetésből és az e célra elkülöní­tett 30 milliárdból. A 19,5 százalékos béremelés olyan ígéret, amelyet elfogadna a szakszervezet, ha lenne rá állami garanciavállalás. De nincs. A kormány nyil­vánvalóan további - a felsőoktatásban legalább 10 százalékos - elbocsátásokra batíroz. Az utóbbi három évben legalább 50 százalékkal csökkent a szférában dolgozók reálbére. Tegyük fel, megvalósul 1996-ban a 19,5 százalékos bérnövekedés. De hogyan viszonyul ez az Érdekegyeztető Tanácsban született megállapodáshoz, mely szerint a közalkalma­zottak évi reálbércsökkenése nem lehet 2 százaléknál nagyobb? S.E. A Petőfi Sándor Általános Iskola sztrájkban lévő pedagógusait íróasztalaik mellett találta látogatá­sunk. Szükségesnek tartották a sztrájkot, de azt is elmondták: nagyon hiányzanak az épületből a gye­rekek. (Fotó: Révész Róbert) Mi lesz a pénteki bérekkel? Nem mindegyik szegedi iskolában járnak el egyfor­mán a sztrájkoló pedagógu­sok aznapi bérét illetően! Ebben az ügyben ugyanis a sztrájkbizottság és a munkál­tatói jogokat gyakorló intéz­ményvezető külön alkut köt­hetnek. A PSZ és az önkor­mányzat közötti megállapo­dás értelmében ezt azzal a kikötéssel tehetik, hogy „a kifizetendő illetmény, vagy annak pótlékai nem haladják meg az annak rendelkezésre álló előirányzatát”. A sztrájkot megelőzően a szegedi iskolaigazgatók egyeztettek az ügyben, de nem jutottak közös nevező­re. Vannak iskolák, ahol (fő­ként az általános iskolákban) kifizetik a pénteki napra szó­ló alapfizetést. Több helyről viszont maguk a pedagógu­sok jelezték, hogy az aznapi bért a Pedagógusok Szak­­szervezete szegedi csoport­jának utalnák át sztrájkalap képzésére. Más iskolákban (főként a gimnáziumokban, középiskolákban) az igazga­tók szerint elvi kérdés, hogy ha valaki sztrájkol, ne kapja kézhez a bérét, hiszen így semmiben nem különbözne a nem sztrájkolóktól. Ellen­ben a kézhez nem adott pén­teki bért az iskolai alapítvá­nyok javára fordítanák. Mindkét érvelésnek egy a lényege: a sztrájknapi fizetés ne kerüljön vissza az önkor­mányzathoz. „Az egyetem és a­ ­ szegedi felsőoktatási intézmé­nyekben tegnap nem volt oktatás, a gyakolóiskolákban nem volt taní­tás. Az elégséges szolgáltatásokról valamennyi intézményben meg­egyezés született a sztrájk előtt. A gyakorló általános iskolákban na­gyon kevés szülő kért felügyeletet és étkezést a gyerekeknek, az in­tézmények ezt biztosították. A ta­nárképző és az élelmiszeripari főis­kola levelező tagozatos hallgatóit - akik általában vidékről járnak pén­teken és szombaton konzultációkra - nem érte hátrány a sztrájknapon, akiket nem tudtak időben értesíte­ni, ezért Szegedre utaztak tegnap, azoknak megtartották az órákat. A JATE-n államvizsgát tehettek min­dazok, akiknek a minisztérium - jóval korábban - ezt a napot jelölte meg az államvizsga időpontjának. A hallgatói önkormányzatok egyébként minden intézményben szolidárisak voltak az oktatói karral. SZTRÁJK: Az egyetemi és gyakorló iskolai épületekre kifeszí­tett vásznakon piros betűs a felirat. A hallgatók készítették, s az éjsza­ka, péntekre virradóra, mindenho­va fölrakták. Ahogy a nagykönyv­ben meg van írva - Szabad az igazolványát? - nyújtja a kezét határozottan a sza­kállas férfi. Mire előhalászom (az újságíró igazolványom megért egy­néhány évet, de most használom először sztrájk alkalmából), a tan­testület egyik tagja már siet le a lépcsőn, pártfogásába vesz, kalau­zol az egyáltalán nem néptelen is­kolában, ahol a sztrájkőrség a jelek szerint igazán a feladata magasla­tán áll. Egyebekben is, ahogy a nagykönyvben meg van írva, a Só­vári Gyakorló Gimnáziumban úgy szervezték meg a sztrájkot. Vala­mennyi tanár annyi időt tölt az in­tézményben, ahány órája lenne. Bekukkantok a tanáriba, egy hölgy szelet kenyereket vajaz - vagy zsíroz -, nem is megyek bel­jebb, tízóra izzanak nyugodtan. Át az udvaron, a tornateremben ping­pong csatát vívnak a férfitanárok. Az egyik testnevelőtanár, Bárok István­­ dolgozik.­ - Szertárrendezés. Még sosem tudtam megcsinálni munkaidőben! Az a kérdés, miért nem sztrájko­lok? Egy, magánügy: már réges ré­gen függetlenítettem magamat a pedagógusfizetéstől, mert már ré­ges régen nem élnék meg belőle. magunk kettő, szintén magánügy: mindkét választáson a győztes pártra sza­vaztam, először az MDF-re, aztán az MSZP-re; mind a kétszer rövid úton óriásit csalódtam. Azoknak a pökhendiségét, ezeknek a hazudós­­ságát nem bírom. Apolitikus let­tem, semmiben nem veszek részt, aminek köze van a politikához, nem megyek többet választani és nem sztrájkolok. Lényeg: nem a sztrájkolókkal van bajom. És most megyek a sílécekhez. - Úgy látom, túl vagyunk azon, hogy a széles közvélemény holmi téveszmék alapján megítélje a pe­dagógusokat - mondja Kiss Dezső Péter, az iskola igazgatóhelyettese, francia-orosz szakos tanár. A szü­lők reakcióiból is, más jelekből is arra lehet következtetni: a társada­lom nagy többsége belátja, hogy itt nem egyszerűen a mi bérünkről van szó - bár nem akarom tagadni, hogy arról is. A közvélemény érzé­keli, hogy a gyerekeink jövője a tét. A tanár - tanteremben és lép­csőházban. • A pedagógusok egzisztenciá­lis gondjai érezhetők a tanítás­ban? - Ha arra gondol, hogy nem tó­ létéért" csok kellő színvonalon órát tartani, mert kenyérgondok nyomasztanak... A pedagógus különös fajta. Bemegy a tanterembe és megszűnik számára a külvilág. Még mindig. De azt igenis érzékelem, hogy az utóbbi években egyre többször téma közöt­tünk az egzisztenciális kilátástalan­­ság. A személyes problémák mellett általában a szellemi tevékenység alulértékeltsége bántja a felelősen gondolkodó értemiségieket.­­ Az egyetemi munka nem egy­szerűen oktatás, hanem kutatás is, nem meghatározott munkaidőben folyik, hanem állandóan. A sztrájk az oktatással összefüggő munka beszüntetését jelenti, de nem zár­tuk be a kapukat. Sokan bementek a tanszékekre, ha másért nem, egy­mással beszélni, hiszen erre nem­igen jut idő máskor... Nagyon vi­gyáztunk arra is, hogy a hallgató­kat ne érje hátrány az egy napos munkabeszüntetés miatt - mondja dr. Fábián György, a JATE sztrájkbizottságának tagja. A jövő a tét. • Milyen eredményt várnak? -kérdezem dr. Szente Magdolná­tól, a tudományegyetemi FDSZ elnökétől. - A tárgyalások folytatását. Erre reményt ad a munkaügyi miniszter nyilatkozata, aki elfogadta a szak­szervetünk érveit és azt mondta, lát még lehetőséget a megállapodásra. De nem pusztán a bérről van szó. Tessék, itt vannak a szórólapjaink, azt írtuk rá: „Strájkolunk az egye­tem és a magunk létéért”. Magya­rán azért, mert az egész felsőokta­tás teljes ellehetetlenülése fenyege­tő közelségbe került és ezt szeret­nénk megakadályozni. Az egy na­pos munkabeszüntetéssel a társada­lom és a döntéshozók figyelmét kí­vánjuk ráirányítani az ország jövő­jét befolyásoló szférára. A harc az oktatás és kutatás feltételeiért fo­lyik, a további elbocsátások ellen, a bérekért, és azért, hogy a társada­lom érdekei tovább ne sérüljenek. • Mik a terveik eredményte­lenség esetére? - Az egy napos sztrájk egy állo­mása a folyamatnak. Eredményte­lenség esetén további lépéseket te­szünk. Soha még ilyen széles tá­mogatottságot nem érzékeltünk, a sztrájkhajlandóság nagy, a társa­dalmi szolidaritás szintén. Az em­berek látják, hogy a gyerekeik jö­vőjéről van szó. Sulyok Erzsébet

Next