Délmagyarország, 1995. december (85. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-16 / 295. szám
*Jc?í Szombat, 1995. Dec. 16.Sztrájk 7 „Történelmi" munkabeszüntetés volt az oktatásban Városi adatok A szegedi önkormányzati iskolák igen magas volt a sztrájkban való részvételi arány. Alábbi listánkat azzal a megjegyzéssel adjuk közre, hogy a speciális feladatot ellátó iskolák az elégséges szolgáltatás biztosítása miatt természetesen nem szüntethették be szabadon a munkát. Óvodák Algyői Óvodai Körzet - 97 %, Alsóvárosi Óv. Körz. - 98%, Belváros 1. Óv. K. - 86%, Belváros 11. Óv. K. - 99%, Belváros II. Óv. K. - 97%, Északváros I. Óv. K. - 97%, Északváros II. Óv. K. - 98%, Felsővárosi Óv. K. - 97%, Klebelsberg Óv. K. - 87%, Kiskundorozsmai Óv. K. - 79%, Móravárosi Óv. K. - 97%, Rókusváros I. Óv. K. - 53%, Rókusváros II. Óv. K. - 54%, Tabán Óv. K. - 88%, Tarjánváros I. Óv. K. - 78%, Tarjánváros II. Óv. K. - 97%, Tápéi Óv. K. - 96%, Újszeged I. Óv. K. - 83%, Újszeged II. Óv. K. - 96, Tisza-parti Óv. K. - 96%, Szőregi Óv. K. - 96%. Általános iskolák Algyői Ált. Isk. - 93%, Alsóvárosi Ált. Isk. - 74%, Bálint S. Ált. Isk. - 70%, Béke U.-i Ált. Isk. - 94%, Csongor téri Ált. Isk. - 98%, Dózsa György Ált. Isk. - 98%, Dugonics Ált. Isk. - 98%, Felsővárosi Ált. Isk. - 97%, Fekete István Ált. Isk. - 69%, Gárdonyi Ált. Isk. - 90%, Gedei Ált. Isk. - 81%, Gutemberg Ált. Isk. - 87%, Hunyadi J. Ált. Isk. - 97%, Jemey Ált. Isk. - 97%, Dorozsmai Ált. Isk. - 97%, Kodály téri Ált. Isk. - 91%, Kolozsvári téri Ált. Isk. - 92%, Kossuth L. Ált. Isk - 97%, Madách I. Ált. Isk. - 98%, Makkosházi Ált. Isk. - 99%, Móricz Zs. Ált. Isk. - 80%, Napos úti Ált. Isk. - 92%, Odessza II. Ált. Isk. - 90%, Osztrovszky u.-i Ált. Isk. - 48%, Petőfi I. Ált. Isk. - 96%, Rókusi I. sz. Ált. Isk. - 86%, Rókusi II. sz. Ált. Isk. - 96%, Tabán Ált. Isk. - 99%, Tarján III. sz. Ált.Isk. - 98%, Tarján IV. sz. Ált. Isk. - 96%, Záporkerti Ált. Isk. - 98%, Zrínyi I. Ált. Isk. - 97%, Tisza-parti Ált. Isk. - 98%, Móra F. Ált. Isk. - 96%, Fő fasori Ált. Isk. - 90%, Arany J. Ált. Isk. - 88%, Csongrádi sgt-i Ált. Isk. - 97%, Ped.-i Segítőközp. - 68%. Középiskolák Csonka J. Gimn. és Szakközép. - 99%, Déri Miksa Műszaki Szakk. - 86%, Gábor Dénes Szakk. - 59, Textilipari Szakk. - 90%, Krúdy Gy. Szakm. és Szakk. - 99%, Kossuth Zs. Eü. Szakk. - 98, Körösi Közg. Szakk. - 73%, Vasvári Közg. Szakk. - 91%, Móra Ip. Szakm. - 82%, 624-es Ip. Szakm. 99%, Vedres Építőip. Szakk. 98%, Széchenyi Gimn. 72%, Tömörkény Gimn. - 90%, Árpád Név. Otth. (gazdasszonyképző) - 100%, Londoni krt.-i Név. Otth. - 79%, Szilágyi E. Lánykoll. 39%, Ady E. Fiúkoll. - 98%, Ortutay Koll. - 68%, Kiss Ferenc Érd. Szakk. - 76%, Deák F. Gimn. - 56%, Radnóti Gimn. - 54%, Újszegedi Gimn. - 91%, Fodor J. Életm. Szakk. - 97%, Alternatív Isk. - 65%. Megyei intézmények Siketek Isk. - 81%, GYIVI - 90%, Pedagógiai Intézet - 83%. Valamennyi intézményben komolyan vették a szabályt és szigorú sztrájkőrség „védelmezte a várat”: a kíváncsiskodó szülőtől az információt gyűjtő újságíróig senki sem úszta meg az „igazoltatást”. Ezt egyébként a vagyonvédelem miatt a sztrájktörvény is előírja. A távolabb eső petőfitelepi iskola például kulcsra zárva fogadta a látogatót, a felügyeletet végző Madách I. Általános Iskola épületébe csak a sztrájkbizottság engedélyével lehetett belépni és persze vigyázták a gimnáziumokat is. A pedagógusoknak előre nyilatkozniuk kellett arról, hogy részt kívánnak-e venni a sztrájkban vagy sem. Aki részt vett, sztrájkgyűléssel kezdte a napot, aki nem, annak az intézmény vezetője kellett egyéb munkát biztosítson. Ez utóbbi a szegedi iskolákban - főként az általános iskolákban - nem okozott túl sok gondot, mert a 133 városi oktatási-nevelési intézmény közül 40-ben a pénteken munkában lévők 100 százaléka sztrájkolt. A legtöbb „munkát” két nagy városi gimnáziumban, a Radnótiban és a Deákban kellett kiosztani; előbbiben a pedagógusok és a műszaki dolgozók 46 százaléka, utóbbiban pedig 44 százaléka nem sztrájkolt. A Radnóti Gimnáziumban annak jeléül, hogy nem az intézmény vezetése és a pedagógusok közötti konfliktusról van szó, az igazgató vállalta a sztrájkbizottság bizonyos feladatait, és annak jeléül, hogy Gál Béla igazgató is szolidáris a munkát beszüntetőkkel, megjelent a világoskék zászló a Radnóti bejáratán. Az egyik sztrájkoló intézményben, a Petőfi Sándor Általános Iskolában ottjártunkkor Kalmár Józsefné PSZ-titkár a kollégák nevében is megfogalmazta: az első pedagógussztrájk biztosan nem lesz A magyar pedagógia történetének fényes napja, és mindannyian sajnálják, hogy erre sor kellett kerüljön. A sztrájkgyűléseken mindenütt elhangzott a pedagógusok két legfőbb követelése: a béremelés és az oktatás szakmai és finanszírozási biztonsága. A pedagógusok a kötelező óraszám és a csoportlétszámok emelésétől tartanak a leginkább, ez számukra egyszerre hoz majd munkanélküliséget és szakmai ellehetetlenülést. A pénteki nap előtt a Pedagógusok Szakszervezetének városi irodájában volt némi „sztrájkdrukk”, ám, mint tegnap délre kiderült, fölöslegesen. A nap folyamán minden szervezetten és rendben folyt, s a külső szemlélő számára csak az iskolakapura kiragasztott feliratok jelezték a nem mindennapi állapotot. Az elégséges szolgáltatást nyújtó négy iskolában és óvodában sem kellett aggódniuk a pedagógusoknak, ugyanis még az előrejelzett körülbelül 100-nál is jóval kevesebb gyerek érkezett. A szolgálatos óvodák közül például a Belvárosban csak 13, Tarjánban pedig mindössze 4 gyerekre vigyáztak. Az alsó tagozatos iskolák közül a Belvárosra szolgálatban álló Madách I. Általános Iskolában 31 napközisre számítottak, de délelőtt csak 13 kisdiák játszott és tévézett majdnem ugyanennyi pedagógus felügyelete mellett. A gyerekfelvigyázást egyébként a makkosházi-rókusi körzetben 17, a tarjáni-felsővárosiban 11 szülő vette igénybe, alsóvároson pedig csak két csemetére vigyáztak. A pedagógusok köszönettel vették a szülőktől, hogy megértéssel fogadták a munkabeszüntetést: a felügyeletre bízott más iskolából vagy óvodából érkező gyerekekkel a szokott módon, rendben foglalkoztak. A munkabeszüntetéshez egyébként a gyakorlóiskolákon kívül (a Ságvári Gimnáziumban és a tanárképző gyakorló iskoláiban is magas volt a részvételi arány) más nem önkormányzati iskolák is csatlakoztak: sztrájkoltak a Hansági Ferenc Alapítványi Iskolában, A Pedagógiai Intézetben, valamint a Gyermek és Ifjúságvédő Intézetben is. A sztrájkhoz szolidaritását fejezte ki több egyházi oktatási intézmény, és a szegedi katonai gimnázium, valamint a PSZ városi címére egyetértő táviratot küldött a Szegedi Szimfonikus Zenekar és a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének megyei és városi szervezete. Panek József A szegedi pedagógusok 90 százaléka nem dolgozott igen magas, közel 90 százalékos részvétel mellett, rendben és szervezetten zajlott le tegnap Szegeden a magyar történelem első pedagógussztrájkja. Az óvodák és az iskolák mindegyike részt vett a sztrájkban és zárva tartott, kivéve azt a négy-négy intézményt, amelyek, az elégséges szolgáltatást - a gyermekfelügyeletet és az étkeztetést garantálták, valamint azokat az óvodákat és iskolákat, ahol speciális nevelőmunka folyt. A szegedi szülők alig-alig vették igénybe a kijelölt iskolák és óvodák gyermekmegőrzési szolgáltatását. A Madách Általános Iskola a belvárosiak számára állt szolgálatban, ám mindössze 13 gyereket hoztak napközire. (Fotó: Révész Róbert) Mennyi a 19,5 százalék? Enyhén szólva is félrevezető a 19,5 százalékos béremelés emlegetése. A tények a következők: a tárgyalások kezdeti szakaszában mindössze 1-2 százalékos közalkalmazotti bérnövekedésre volt állami garancia. Pillanatnyilag (mindig bruttó értendő!) 7-8 százalékra van kilátás a költségvetésből és az e célra elkülönített 30 milliárdból. A 19,5 százalékos béremelés olyan ígéret, amelyet elfogadna a szakszervezet, ha lenne rá állami garanciavállalás. De nincs. A kormány nyilvánvalóan további - a felsőoktatásban legalább 10 százalékos - elbocsátásokra batíroz. Az utóbbi három évben legalább 50 százalékkal csökkent a szférában dolgozók reálbére. Tegyük fel, megvalósul 1996-ban a 19,5 százalékos bérnövekedés. De hogyan viszonyul ez az Érdekegyeztető Tanácsban született megállapodáshoz, mely szerint a közalkalmazottak évi reálbércsökkenése nem lehet 2 százaléknál nagyobb? S.E. A Petőfi Sándor Általános Iskola sztrájkban lévő pedagógusait íróasztalaik mellett találta látogatásunk. Szükségesnek tartották a sztrájkot, de azt is elmondták: nagyon hiányzanak az épületből a gyerekek. (Fotó: Révész Róbert) Mi lesz a pénteki bérekkel? Nem mindegyik szegedi iskolában járnak el egyformán a sztrájkoló pedagógusok aznapi bérét illetően! Ebben az ügyben ugyanis a sztrájkbizottság és a munkáltatói jogokat gyakorló intézményvezető külön alkut köthetnek. A PSZ és az önkormányzat közötti megállapodás értelmében ezt azzal a kikötéssel tehetik, hogy „a kifizetendő illetmény, vagy annak pótlékai nem haladják meg az annak rendelkezésre álló előirányzatát”. A sztrájkot megelőzően a szegedi iskolaigazgatók egyeztettek az ügyben, de nem jutottak közös nevezőre. Vannak iskolák, ahol (főként az általános iskolákban) kifizetik a pénteki napra szóló alapfizetést. Több helyről viszont maguk a pedagógusok jelezték, hogy az aznapi bért a Pedagógusok Szakszervezete szegedi csoportjának utalnák át sztrájkalap képzésére. Más iskolákban (főként a gimnáziumokban, középiskolákban) az igazgatók szerint elvi kérdés, hogy ha valaki sztrájkol, ne kapja kézhez a bérét, hiszen így semmiben nem különbözne a nem sztrájkolóktól. Ellenben a kézhez nem adott pénteki bért az iskolai alapítványok javára fordítanák. Mindkét érvelésnek egy a lényege: a sztrájknapi fizetés ne kerüljön vissza az önkormányzathoz. „Az egyetem és a szegedi felsőoktatási intézményekben tegnap nem volt oktatás, a gyakolóiskolákban nem volt tanítás. Az elégséges szolgáltatásokról valamennyi intézményben megegyezés született a sztrájk előtt. A gyakorló általános iskolákban nagyon kevés szülő kért felügyeletet és étkezést a gyerekeknek, az intézmények ezt biztosították. A tanárképző és az élelmiszeripari főiskola levelező tagozatos hallgatóit - akik általában vidékről járnak pénteken és szombaton konzultációkra - nem érte hátrány a sztrájknapon, akiket nem tudtak időben értesíteni, ezért Szegedre utaztak tegnap, azoknak megtartották az órákat. A JATE-n államvizsgát tehettek mindazok, akiknek a minisztérium - jóval korábban - ezt a napot jelölte meg az államvizsga időpontjának. A hallgatói önkormányzatok egyébként minden intézményben szolidárisak voltak az oktatói karral. SZTRÁJK: Az egyetemi és gyakorló iskolai épületekre kifeszített vásznakon piros betűs a felirat. A hallgatók készítették, s az éjszaka, péntekre virradóra, mindenhova fölrakták. Ahogy a nagykönyvben meg van írva - Szabad az igazolványát? - nyújtja a kezét határozottan a szakállas férfi. Mire előhalászom (az újságíró igazolványom megért egynéhány évet, de most használom először sztrájk alkalmából), a tantestület egyik tagja már siet le a lépcsőn, pártfogásába vesz, kalauzol az egyáltalán nem néptelen iskolában, ahol a sztrájkőrség a jelek szerint igazán a feladata magaslatán áll. Egyebekben is, ahogy a nagykönyvben meg van írva, a Sóvári Gyakorló Gimnáziumban úgy szervezték meg a sztrájkot. Valamennyi tanár annyi időt tölt az intézményben, ahány órája lenne. Bekukkantok a tanáriba, egy hölgy szelet kenyereket vajaz - vagy zsíroz -, nem is megyek beljebb, tízóra izzanak nyugodtan. Át az udvaron, a tornateremben pingpong csatát vívnak a férfitanárok. Az egyik testnevelőtanár, Bárok István dolgozik. - Szertárrendezés. Még sosem tudtam megcsinálni munkaidőben! Az a kérdés, miért nem sztrájkolok? Egy, magánügy: már réges régen függetlenítettem magamat a pedagógusfizetéstől, mert már réges régen nem élnék meg belőle. magunk kettő, szintén magánügy: mindkét választáson a győztes pártra szavaztam, először az MDF-re, aztán az MSZP-re; mind a kétszer rövid úton óriásit csalódtam. Azoknak a pökhendiségét, ezeknek a hazudósságát nem bírom. Apolitikus lettem, semmiben nem veszek részt, aminek köze van a politikához, nem megyek többet választani és nem sztrájkolok. Lényeg: nem a sztrájkolókkal van bajom. És most megyek a sílécekhez. - Úgy látom, túl vagyunk azon, hogy a széles közvélemény holmi téveszmék alapján megítélje a pedagógusokat - mondja Kiss Dezső Péter, az iskola igazgatóhelyettese, francia-orosz szakos tanár. A szülők reakcióiból is, más jelekből is arra lehet következtetni: a társadalom nagy többsége belátja, hogy itt nem egyszerűen a mi bérünkről van szó - bár nem akarom tagadni, hogy arról is. A közvélemény érzékeli, hogy a gyerekeink jövője a tét. A tanár - tanteremben és lépcsőházban. • A pedagógusok egzisztenciális gondjai érezhetők a tanításban? - Ha arra gondol, hogy nem tó létéért" csok kellő színvonalon órát tartani, mert kenyérgondok nyomasztanak... A pedagógus különös fajta. Bemegy a tanterembe és megszűnik számára a külvilág. Még mindig. De azt igenis érzékelem, hogy az utóbbi években egyre többször téma közöttünk az egzisztenciális kilátástalanság. A személyes problémák mellett általában a szellemi tevékenység alulértékeltsége bántja a felelősen gondolkodó értemiségieket. Az egyetemi munka nem egyszerűen oktatás, hanem kutatás is, nem meghatározott munkaidőben folyik, hanem állandóan. A sztrájk az oktatással összefüggő munka beszüntetését jelenti, de nem zártuk be a kapukat. Sokan bementek a tanszékekre, ha másért nem, egymással beszélni, hiszen erre nemigen jut idő máskor... Nagyon vigyáztunk arra is, hogy a hallgatókat ne érje hátrány az egy napos munkabeszüntetés miatt - mondja dr. Fábián György, a JATE sztrájkbizottságának tagja. A jövő a tét. • Milyen eredményt várnak? -kérdezem dr. Szente Magdolnától, a tudományegyetemi FDSZ elnökétől. - A tárgyalások folytatását. Erre reményt ad a munkaügyi miniszter nyilatkozata, aki elfogadta a szakszervetünk érveit és azt mondta, lát még lehetőséget a megállapodásra. De nem pusztán a bérről van szó. Tessék, itt vannak a szórólapjaink, azt írtuk rá: „Strájkolunk az egyetem és a magunk létéért”. Magyarán azért, mert az egész felsőoktatás teljes ellehetetlenülése fenyegető közelségbe került és ezt szeretnénk megakadályozni. Az egy napos munkabeszüntetéssel a társadalom és a döntéshozók figyelmét kívánjuk ráirányítani az ország jövőjét befolyásoló szférára. A harc az oktatás és kutatás feltételeiért folyik, a további elbocsátások ellen, a bérekért, és azért, hogy a társadalom érdekei tovább ne sérüljenek. • Mik a terveik eredménytelenség esetére? - Az egy napos sztrájk egy állomása a folyamatnak. Eredménytelenség esetén további lépéseket teszünk. Soha még ilyen széles támogatottságot nem érzékeltünk, a sztrájkhajlandóság nagy, a társadalmi szolidaritás szintén. Az emberek látják, hogy a gyerekeik jövőjéről van szó. Sulyok Erzsébet