Délmagyarország, 2015. január (105. évfolyam, 1-26. szám)
2015-01-10 / 8. szám
8 Az MTI összeállítása alapján szerkesztette: Hegedűs Szabolcs DÉLMAGYARORSZÁG 2015.01.10., szombat Magyarország 2014-ben JANUÁR 2.: Nagy visszhangot váltott ki a 2013. december 31-i kormányhatározat, amely társadalompolitikai szempontból fontos célnak minősítette, hogy március 19-ére elkészüljön a budapesti Szabadság téren a Magyarország német megszállására emlékeztető emlékmű. Az alkotást végül július 20-án állították fel, a helyszínen a következő hetekben-hónapokban tiltakozó megmozdulások követték egymást. 14.: Orbán Viktor kormányfő Oroszországban Vlagyimir Putyin államfővel tárgyalt. Megállapodás született a nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről, amelynek keretében egyezséget írtak alá két új paksi erőművi blokk megépítéséről, a bővítéshez hitelszerződés is kapcsolódik. Az Együtt-PM népszavazást kezdeményezett a bővítésről, de július 8-án az Alkotmánybíróság úgy döntött, a referendumot nem lehet megrendezni. FEBRUÁR 1.: Elindult a pénzügyi rezsicsökkentés. Ettől a naptól a lakosság havonta kétszer, összesen 150 ezer forint értékben vehet fel ingyenesen készpénzt a bankautomatákból. 4.: Vagyonvizsgálati eljárás indult Simon Gábor szocialista képviselő ellen, aki 6-án kilépett az MSZP-ből, 12-én parlamenti képviselői mandátumáról is lemondott. Az adócsalással és magánokirat-hamisítással vádolt politikus tisztázatlan eredetű pénzt tartott egy ausztriai bankban, amit nem tüntetett fel vagyonnyilatkozatában. Március 20-án egy rendőrautóban meghalt az üggyel összefüggésbe hozott Welsz Tamás vállalkozó, az idegenkezűséget a halálesettel kapcsolatban kizárták. 6.: Elfogadta az Országgyűlés a harmadik rezsicsökkentésről szóló törvényt: április 1-jétől a gáz ára 6,5 százalékkal, szeptembertől az áramé 5,7 százalékkal, októbertől pedig a távhő ára 3,3 százalékkal csökkent. MÁRCIUS 10.: A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. és a Magyar Posta a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt.-nek adta el a Takarékbank 54,8 százalékos részvénycsomagját, ezzel 85 százalékra nőtt a szövetkezeti hitelintézetek és vezetőik tulajdonrésze a Takarékbank Zrt.-ben. A folyamat augusztus 6-án zárult le, miután az Alkotmánybíróság július 2-án úgy határozott, a szövetkezeti hitelintézetek integrációja két ponton alkotmányellenes, de összességében megfelel az alaptörvénynek. 15.: Hatályba lépett az új polgári törvénykönyv. 26.: Magyarország visszaszerezte a római kori Pannóniából származó Seuso-kincsek 7 darabját. ÁPRILIS 6.: Új választási törvény alapján rendezték meg a rendszerváltás utáni hetedik, már csak egyfordulós országgyűlési választást. A 61,73 százalékos részvétellel lezajlott voksoláson a Fidesz- KDNP ismét kétharmados többséghez, 133 mandátumhoz jutott a 199 tagú parlamentben. Az MSZP-Együtt-PM-DK-MLP ellenzéki szövetség 38, a Jobbik 23, az LMP 5 mandátumot szerzett. 30.: Az Európai Bíróság úgy döntött, hogy a nemzeti bíróság bizonyos feltételek között helyettesítheti a tisztességtelen szerződési feltételt a nemzeti jog valamely rendelkezésével. Június 16-án a Kúria jogegységi döntésben mondta ki, hogy a devizahiteleknél alkalmazott árfolyamrés tisztességtelen, és az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége nagyon szigorú feltételekhez kötött. MÁJUS 6.: Megalakult az új, 199 tagú Országgyűlés, amelynek elnökévé Kövér Lászlót választották meg. A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésén Lovász László matematikust választották az MTA új elnökévé. 8.: Norvégia felfüggesztette a Norvég Alapok kifizetését, mert a kormány az alapok programjainak lebonyolítását és ellenőrzését az állami tulajdonban lévő, de szervezetileg független Széchenyi Programirodához helyezte át. Május 21-én a Miniszterelnökséget vezető Lázár János felkérte a Kehit a norvég alaptól érkezett pénzek felhasználásának teljes körű vizsgálatára, mert felmerült a gyanú, hogy ennek során áttételesen politikai szervezeteket vagy ezekhez kötődő civilszervezeteket támogatnak. A vizsgálat során az NCTA támogatásait koordináló Ökotárs Alapítványnál szeptember 8-án házkutatást tartottak. A Kehi jelentését október 22-én hozták nyilvánosságra, a feltárt szabálytalanságok miatt november 11-én feljelentést tettek. A norvég fél vitatta, hogy a magyar kormánynak e téren ellenőrzési joga lenne, és a Kehi-vizsgálat eredményét sem fogadta el. 10.: Az Országgyűlés újraválasztotta miniszterelnöknek Orbán Viktort, a Fidesz elnökét. 13.: A Fővárosi Törvényszék első fokon öt és fél év szabadságvesztésre ítélte a 92 éves Biszku Béla volt állampárti vezetőt az 1956-os forradalmat követő megtorlások miatt. 23.: Mundruczó Kornél Fehér Isten című filmje nyerte a 67. cannes-i filmfesztivál Un certain regard (Egy bizonyos nézőpont) programjának fődíját. 25.: A Magyarország 2004-es EU-csatlakozása óta harmadik európai parlamenti választáson 28,92 százalékos részvétel mellett a Fidesz-KDNP a Magyarországnak jutó 21 EP-mandátum közül 12-t szerzett meg. A Jobbik 3, az MSZP és a Demokratikus Koalíció 2-2, az Együtt-PM és az LMP 1-1 mandátumhoz jutott. 27.: A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága első fokú ítélete szerint a magyar hatóságok megsértették az emberi jogok európai egyezményét Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökének idő előtti elmozdításával. 29.: A parlamenti, majd az uniós parlamenti választásokon elszenvedett vereségeket követően lemondott Mesterházy Attila MSZP-elnök, és távozott az MSZP országos elnöksége is. JÚNIUS 2.: Leváltották az Origó hírportál főszerkesztőjét, Sáling Gergőt. A döntés ellen tiltakozók szerint az újságírónak Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár nyomására kellett távoznia, de ezt a Magyar Telekom, az Origó tulajdonosa cáfolta. 6.: Hivatalba lépett a harmadik Orbán-kormány, amelynek 9 minisztériuma van. 11. : Az Országgyűlés döntött a reklámadó bevezetéséről. A sávosan megszabott adó 40 százalékos legfelső határát november 18-án 50 százalékra emelték. JÚLIUS 1.: A Kúria jogerősen egy évre csökkentette Hunvald György volt szocialista polgármester börtönbüntetését az erzsébetvárosi ingatlanpanamaként elhíresült büntetőperben. 4.: Az Országgyűlés elfogadta a devizahitelesek megsegítését célzó első törvényt, amely a tisztességtelen feltételek kiküszöbölésével fenntartotta a megkötött szerződéseket, és semmisnek mondta ki az árfolyamrést. 12. : Pálfi György Szabadesés című filmje a legjobb rendezés díját és a különdíjat kapta a 49. Karlovy Vary-i Filmfesztiválon. 17.: A finn Nokia mobilüzletágát megvásárló amerikai Microsoft vállalat bejelentette, hogy bezárja az 1800 embert foglalkoztató komáromi Nokia-gyárat, erre november végéig került sor. 19. : Az MSZP rendkívüli tisztújító kongresszusán Tóbiás Józsefet választották meg a párt elnökének. 24.: A Magyar Telekom bejelentette, hogy mintegy 1700 munkavállalójától válik meg a következő másfél évben. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter bejelentette: az állam 55 millió euróért megveszi a Bayerische Landesbanktól az MKB Bankot. A tranzakció szeptember 29-én valósult meg. 26.: Orbán Viktor kormányfő nagy visszhangot kiváltó előadást tartott a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen, kifejtve: az új magyar államszerveződés alapja egy munkaalapú állam, amely szakít a liberális társadalomszervezési elvekkel, módszerekkel. AUGUSZTUS 13. : Polgár Judit, a sakktörténet legjobb női versenyzője bejelentette, hogy visszavonul a versenyszerű sakkozástól. 20. : Rubik Ernő feltalálót és Kertész Imre írót tüntették ki a magyar állam legmagasabb kitüntetésével, a Magyar Szent István Renddel. 28.: Az ELTE gólyatáborában nemi erőszak történt. A tábor szervezőit, akik el akarták titkolni az eseményt, eltiltották tanulmányaik folytatásától, a szexuális bűncselekményt elkövető férfi ellen rendőri eljárás indult. SZEPTEMBER 2.: Bejelentették, hogy a kínai RZBC vállalatcsoport mintegy 30 milliárd forint értékben Kazincbarcikán építi fel európai citromsavgyárát. 11. : A Budapest Környéki Törvényszék jogerősen 9 év börtönre ítélte a szlovák Eva Rezesovát, aki 2012-ben járművét ittasan vezetve 4 ember halálát okozta. 23. : Áder János államfő kinevezte külgazdasági és külügyminiszterré Szijjártó Pétert, aki az EU-biztosi posztra jelölt Navracsics Tibor utóda lett. 24. : Az Országgyűlés alkotmánybíróvá választotta Czine Ágnest, Sulyok Tamást és Varga Zs. Andrást, a kormánypártok jelöltjeit. OKTÓBER 12. : A rendszerváltás óta hetedik helyi önkormányzati választáson a Fidesz-KDNP aratott győzelmet, a Jobbik javított négy évvel ezelőtti pozícióján, a legerősebb baloldali párt az MSZP lett. A fővárosi kerületek többségében a Fidesz-KDNP jelöltjei nyertek, a főpolgármester Tarlós István maradt. A 23 megyei jogú város közül 20-ban győzött a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje és a Fidesz-KDNP minden megyei közgyűlésben többséget szerzett. 17.: A Napi Gazdaság cikke szerint amerikai cégek elleni adóhatósági vizsgálatok miatt az Egyesült Államok beutazási korlátozásokat vezetett be magyar állampolgárok ellen. André Goodfriend ideiglenes amerikai ügyvivő ezt cáfolta, azt közölte, hogy korrupciógyanú miatt rendeltek el beutazási tilalmat hat kormányalkalmazott vagy a kormánnyal kapcsolatban álló ember ellen. Vezető fideszes politikusok cáfolták, hogy ismernék a kitiltottak nevét. Vida Ildikó, a NAV vezetője november 5-én elismerte, hogy a kitiltottak között van, de tagadta, hogy bármit elkövetett volna. December 11-én bejelentette, hogy Orbán Viktor kormányfő felszólításának eleget téve rágalmazás és jó hírnév megsértése miatt feljelentette az amerikai ügyvivőt. 26.: Az internetadóról szóló törvényjavaslat visszavonása érdekében tüntettek Budapesten. Két nappal később már több tízezren követelték Budapesten és az ország számos városában a tervezett adó visszavonását. Október 31-én Orbán Viktor kormányfő bejelentette: ebben a formában nem lehet bevezetni az adót, és az előterjesztést november 5-én visszavonták. NOVEMBER 11.: Az Országgyűlés módosította a Btk.-t, a jövőben nem évülnek el a gyermekekkel szembeni szexuális bűncselekmények. 17.: A közfelháborodás napja elnevezésű rendezvényen a korrupció és a kormány politikája ellen tüntettek Budapesten, az ország több városában és külföldön. A következő napokbanhetekben több kormányellenes tiltakozó tüntetést rendeztek. 20.: Schmitt Pál volt államfőt, a Magyar Olimpiai Bizottság tiszteletbeli elnökét választották új tagjuknak a Nemzet Sportolói. 25.: Az Országgyűlés elfogadta a devizahiteleseket megsegítő újabb törvényeket. A fair bankokról szóló törvény szigorúbb feltételekhez köti az egyoldalú kamatemelést, a devizahitelek forintosításáról szóló jogszabály pedig előírja, hogy a hiteleket piaci árfolyamon váltsák át, de a devizahitelesek törlesztőrészletei összességében 25-30 százalékkal csökkennek. DECEMBER 1.: Az Országgyűlés Lenkovics Barnabást választotta meg az Alkotmánybíróság új elnökének. 4.: A kormány megvette a tulajdonos GE-től a Budapest Bankot, ezzel teljesült az a cél, hogy a bankrendszerben a magyar tulajdon érje el az 50 százalékot. 8.: A Fidesz-frakció támogatta, az ellenzéki pártok elfogadhatatlannak nevezték a 12-18 éves fiatalokat, a választott politikusokat és az újságírókat érintő drogteszt bevezetését, amelyet Kocsis Máté VIII. kerületi polgármester vetett fel. 10.: Bejelentették, hogy 2015. január 1-jétől megszűnik az M0-s autóút általános díjmentessége, ezzel egy időben újfajta, megyei matricákat vezetnek be. 15. : Az Országgyűlés törvénymódosítással korlátozta a trafikok dohánybeszerzését. 2015 szeptemberétől csak állami vagy azzal szerződésben álló kiskereskedelmi ellátóktól rendelhetnek. 16. : Az Országgyűlés megszavazta a vasárnapi pihenőnap bevezetését a kereskedelemben, az intézkedés 2015. március 15-étől hatályos. Nincs hova hátrálnunk! elnevezéssel követeltek új rendszerváltást és új magyar köztársaságot Budapesten a civilszervezetek által szervezett tüntetésen. A demonstráción elhangzó beszédek alatt dulakodás alakult ki a Parlament előtti Kossuth Lajos téren rendőrök és tüntetők között. 29.: A kormány, a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek aláírták a bérmegállapodást, így 2015-ben 105 ezer forint lett a minimálbér. Szavazóhelyiség az országgyűlési választáson a barattyási tanyaközpontban. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Mundruczó Kornél és a Fehér Isten főszereplője Cannes-ban. FOTÓ: TASR/AP Pálfi György. FOTÓ: MTI/EPA/FILIP SINGER Vlagyimir Putyin orosz államfő fogadja a hivatalos moszkvai munkalátogatáson tartózkodó Orbán Viktor miniszterelnököt. FOTÓ: Jurij Kocsetkov