Delta, 1968 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1968-01-01 / 1. szám
— Mindenekelőtt a jelenlegi helyzet összegezését kérjük, Párái elvtárs. Hol tart hazánk energiaszerkezetének korszerűsítése? — Az előzményekkel kell kezdenem. Tüzelőanyag- és energiaellátásunk szerkezete a második ötéves terv időszakában már jelentősen változott; tért hódítottak a szilárd tüzelőnyagoknál jobb hatásfokú, gazdaságosabban felhasználható szénhidrogének. Azóta ez az átalakulás nemcsak folytatódott, hanem szinte ugrásszerűen meggyorsult. Végeredményben tíz év alatt, 1960 és 1970 között, a szénhidrogének aránya a tüzelőanyag- és energiaszerkezetben 21 százalékról 42 százalékra emelkedik. — Minek köszönhető ez az ugrásszerű gyorsulás? — Tömören összegezve, elsősorban az új szénhidrogén-lelőhelyek feltárásának és megkezdett kiaknázásának, továbbá energiaimportunk előnyös összetétel-változásának — a növekvő szovjet kőolajbehozatal mellett ugyanis csökkent a szénbehozatal —, és végül annak, hogy a fogyasztók gyorsan felkészültek a korszerű tüzelőanyagok felhasználására. — Hogyan fordíthatnék le az országos, népgazdasági korszerűsítés »nyelvére« ezt az elvontnak tűnő fogalmat: előnyösebb energiaszerkezet? — Néhány tény talán jól megvilágítja ezt. Kőolaj- és földgáztermelésünk 1968-ban, kalóriában kifejezve, meghaladja a széntermelés 40 százalékát; tüzelőanyag- és energiabehozatalunknak pedig csaknem 60 százaléka szénhidrogén. Ez a háttere annak, hogy gyors ütemben fejlődhetett mindenekelőtt a hazai kőolajfeldolgozó ipar, amelynek egyik korszerű képviselője a százhalombattai finomító. Megjegyzem, ez az új nagyüzem a 70-es évek elején épül ki teljesen, s akkor már hatmillió tonna kőolajat dolgoz fel évente. A korábban feltárt hajdúszoboszlói földgázmező után jelenleg a Szeged környéki mező feltárása és üzembeállítása folyik. Ezek a lelőhelyek zömében földgázt, kisebb arányban kőolajat adnak. Természetesen a földgázt nemcsak az ipar, hanem a lakosság is felhasználja. Ezért jelentős erőfeszítéseket teszünk, hogy az országos vezetékhálózathoz közeli városokban, nagyobb településeken kiépüljön a belső elosztórendszer, és minél több lakás hőigényét elégíthessük ki olcsón. A szénhidrogének országos hatásához természetesen hozzátartozik a vegyipari feldolgozás is. Nitrogén- ORSZÁGOS TERVHIVATAL A NEHÉZIPARI MINISZTER NYILATKOZIK A DELTÁNAK . Az ország energiaszerkezetének korszerűsítése, mint hallottuk, mindenekelőtt a szénhidrogének gyors térhódításával függ öszsze. Megismerkedhetnénk, Lévárdi elveire, szénhidrogén kutatásunk helyzetével, tudományos színvonalával? — Talán nem felesleges a történeti háttér rövid vázlatával kezdenem. Magyarországon is az 1930-as években indultak meg a szénhidrogén-kutatások, túlnyomórészt a külföldi tőkeérdekeltségek koncessziói keretében. A hazai szakemberek jobbára elméleti munkája azonban tőkehiány miatt nehézkesen realizálódott. Végeredményben a felszabadulásig mindössze nyolc kőolaj- és földgázlelőhely volt ismert az országban. — Tekintsünk most el a sok munkát, nagy erőfeszítéseket fedő részletektől és térjünk át a jelenre. Szeizmikus szénhidrogén-kutatásunk a világszínvonalhoz mérve is korszerű. (Szeizmikus kutatás : a földtani szerkezetkutatás olyan korszerű módszere, amely robbantással keltett rezgéshullámokból következtet a vizsgált rétegekre." — A szerk.) Minthogy a szénhidrogének feltárásának napjainkban egyetlen módja a mélyfúrás — így lehet a legpontosabb információkat szerezni a mélyben levő szénhidrogén kincs közvetett megítéléséhez is —, az erőteljes kutatás szükségképp együtt járt a mélyfúrások fokozódásával. Néhány számmal is jellemezve: amíg a felszabadulást megelőző tíz esztendőben 444 ezer métert fúrtak, 1945-től 1966-ig 4883 ezer méter mélyfúrás valósult meg. Sokat fejlődött az ún. karottázs-geofizikai kutatás is. (Karottázs-geofizika : olyan, mélyfúrásra alapozott kutatómódszer, amely az átfúrt rétegek jellemzőit a fúrólyukban, távméréssel rögzíti és ebből von le a rétegsorra átfogó következtetéseket. — A szerk.) Ezer méter mélyfúrásra 1951-ben mindössze 222 méter, 1965-ben pedig 10 500 méter bemért kazettázsszelvény jutott, és ezt a munkát ma már 14 automatizált mérőkocsi végzi. Mindez együtt megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy a korábbi nyolc helyett 1945- től 1967-ig 87 szénhidrogén előfordulást jelölhettünk be hazánk térképére. — Mi jellemzi a hazai szénhidrogén előfordulásokat és a feltárásukra irányuló kutatásokat? — Országunk területe földtanilag az Alp-Kárpát rendszer által közrefogott ún. köztes terület. Nem tartozik sem a táblás, sem a típusosan gyűrt területek csoportjába; alakta VERSENY az energiaéhsé ni