Delta, 1974 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1974-01-01 / 1. szám

TERMÉSZETTUDOMÁNYOS—TECHNIKAI MAGAZIN KÉPES HÍR­LAPJAI ----KÉRJÜK----­VÁLASZOLJON Sorrendben a 76. DELTA-számot tartja kezében az olvasó — csaknem négyezer folyóiratoldalon szóltunk már a tudományos-műszaki forradalom megannyi új „csodájáról”, felfedezéséről, vív­mányáról, amióta a DELTA első száma 1967 ok­tóberében megjelent. E hét év alatt élénk kap­csolat alakult ki olvasótáborunk és szerkesztő­ségünk között: sokan rendszeresen felkeresnek bennünket leveleikkel és még többen mondják el véleményüket, tanácsaikat, kívánságaikat a budapesti és vidéki nagyüzemekben, kultúrott­­honokban, könyvtárakban megrendezett olvasó­találkozókon. Most, nyolcadik évfolyamunk küszöbén, hasz­nosnak tartjuk, hogy valamennyi olvasónk vé­leményét kikérjük lapunkról, megvalósított el­képzeléseinkről. Nem először tesszük ezt: négy évvel ezelőtt, 1970 januárjában már fordultunk hasonló kéréssel olvasóinkhoz. Akkor csaknem hétezren — pontosan 6955-en — tiszteltek meg bennünket azzal, hogy eleget téve kérésünknek, kitöltötték kérdőívünket. Az azóta eltelt négy év során valamennyien tapasztalhatták, mennyire igyekezett szerkesztőségünk és munkatársaink serege eleget tenni kéréseiknek, tanácsaiknak, javaslataiknak. Januári számunkhoz most ismét kérdőívet mellé­kelünk, s megkérjük minden olvasónkat: felel­jen a feltett kérdésekre, s küldje be hozzánk a kitöltött ívet, amelyet ketrét összehajtva, min­den felbélyegzés nélkül bedobhat a postaládába. Kérdőívünket most is igyekeztünk úgy össze­állítani, hogy a kérdések megválaszolása lehető­leg minél kevesebb munkát adjon olvasóinknak. A legtöbb kérdésre egyszerűen x-jellel lehet vá­laszolni, de akad kérdőívünkön néhány különle­ges kérdés is, amelyhez — úgy hisszük — érde­mes rövid magyarázatot is fűzni. Olvasóink túlnyomó többsége fiatal, az ifjúság köréből való, de tudjuk, hogy felnőttek, időseb­bek, képzett szakemberek is szívesen veszik ke­zükbe lapunkat. Kérdéseink egyik csoportja ilyen életkori-szakképzettségi érdeklődés, olyan sta­tisztikai adatok, amelyek fontos útmutatást ad­hatnak a témaválasztás, a témák feldolgozási szintje szempontjából. Kérdéseink másik fő csoportja magára a lapra vonatkozik. Itt arról kérünk olvasóinktól véle­ményt, hogy milyen gyakran olvassák állandó rovatainkat (Hír — ötlet, találmány, újdonság —■ Kétperces oldalunk — Delta lexikon). Elolvas­sák-e a cikkeink elején levő tartalmi összefogla­lókat és a képek aláírásait? Mi a véleményük lapunk formai megoldásairól, a képek és a szö­veg elhelyezéséről, a fekete-fehér alap váltako­zásáról, a betűk nagyságáról, a képek és a szö­veg arányáról? Mennyire elégedettek a DELTA frissességével, eléggé érthetők-e egyes cikkeink? Milyen témákról, tudományos problémákról ol­vasnának szívesen a DELTÁ-ban? Végül az utolsó kérdéscsoport konkrétan januári lapszámunkról kér véleményt, azt tudakolja, hogy ebből melyik három cikk tetszett a leg­jobban és melyik tetszett a legkevésbé. Minden cikk elején egy-egy számot talál az olvasó — a „tetszett” - „nem tetszett” rovatokba ezeket a számokat kérjük beírni. Talán az erre a kérdés­­csoportra adott válaszok adják a legkonkrétabb segítséget munkánkhoz, mert ezekből a vála­szokból egyértelműen megítélhetjük, milyen té­mák érdeklik legjobban olvasóinkat és milyen formát, színvonalat tartanak a legjobbnak egy­­egy téma feldolgozására. És ezen túlmenően szí­vesen fogadunk minden olyan véleményt, észre­vételt, tanácsot is, amelyre nincs külön „rovat” kérdőívünkön. Reméljük, olvasóink nem sajnálják a fáradsá­got és teljes részletességgel kitöltve, minél ha­marabb visszaküldik címünkre a kérdőívet. Sze­retnénk, ha február 10-ig valamennyi befutna, s akkor azonnal hozzákezdhetnénk a válaszok gé­pi feldolgozásához. Közvélemény-kutatásunk eredményeiről pedig teljes részletességgel tájé­koztatjuk majd olvasóinkat a DELTA hasábjain — ahogyan ezt tettük a négy évvel ezelőtti kér­dőívek feldolgozása után is. Vizsgázik a gázcsapda Anglia egyik üzemében az utolsó ellenőrzéseket végzik azon a három hatalmas gázcsapdán, amelyeket a szibériai szénhidrogén-mezőktől a Szovjetunió nyugati területére vezető gázve­zetékhez terveztek és gyártottak. A világ leg­hatalmasabb gázveze­ték-rendszere összesen 64 ezer kilométer hosz­­szúságú, egyes szaka­szokon 900, más szaka­szokon 1400 milliméter a csövek átmérője. A kü­lönleges gázcsapdák se­gítségével csaknem két tonnányi súlyú poliure­­tán-gömböcskéket lehet elindítani a vezetékben, hogy ezen a módon el­távolítsák a vezetékből azokat a szennyezése­ket, lerakódásokat, amelyek rontják az áramlási viszonyokat. Különleges szondák is juttathatók majd segít­ségükkel a vezetékbe a csőrendszer ellenőrzésé­re és karbantartására. Napfolt-kedvelő halak A fokozott naptevékeny­ség időszakában növek­szik a halrajok létszá­ma, a csendes nap pe­riódusaiban viszont csökken a halállomány — állapították meg kí­sérleteikkel a szovjet oceanográfiai intézet kamcsatkai állomásának tudósai. A kutatók olyan ingadozásokat észleltek a halállományban, ame­lyek tökéletesen meg­egyeznek a naptevé­kenység ciklusaival. A fokozott naptevékenység nagy hatással van a földi A DELTA HÍRROVATA légkör bizonyos rétegei­nek cirkulációjára és az óceáni áramlatokra — valószínűleg ez függ ösz­­sze a halrajok létszámá­nak növekedésével és csökkenésével.­ ­ CSILLAGKÖZI LÍTIUM A csillagközi felhőkben talált elemek és vegyü­­letek listája újabb tétel­lel bővült. Az amerikai Shmithsonian Csillagfi­zikai Obszervatórium és a Harvard Egyetem ku­tatói bejelentették, hogy színképelemzéssel líti­um—7 jelenlétét állapí­tották meg a Kígyótartó csillagképben levő zeta Ophiuchi felhőben. Itt a csillagközi lítium meny­­nyisége számításaik sze­rint hatodannyi, mint a Naprendszerben. 3

Next