Delta, 1984 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1984-01-01 / 1. szám

Lapzártakor jelentik: Önpusztító gyilkos sejtek Nagy jelentőségű felismerés született a szkleró­­zis multiplex, az agyat és az idegrendszert az idegsejtek szigetelőburkolatának elroncsolásával megtámadó betegség okának kutatásában. A bé­csi egyetem kutatói az idegsejtek olyan összete­vőjét azonosították, amely része az immunrend­szer fontos katonáinak, a természetes gyilkos sejteknek is. A tudósok már régen felteszik, hogy a szklerózis multiplex autoimmun betegség, olyan állapot, amelyben a szervezet védekező rendszere tévedésből megtámadja a test saját szöveteit. Az immunrendszer és az idegrendszer elemeinek rokonsága csak megerősíti ezt a fel­tevést. A bécsi egyetem munkatársai megállapí­tották, hogy a természetes gyilkos sejtekhez kö­tődő monoklonális antitestek kötődnek a mielin­­hez, az idegsejteket szigetelő zsíros anyaghoz, to­vábbá azokhoz a sejtekhez is, amelyek létrehoz­zák a mielint. Egyelőre még nem sikerült pon­tosan azonosítani a mielin különleges összetevő­jét. Annyi bizonyos, hogy nem a mielin alapve­tő fehérjéje, hanem a sejthártyában levő másik fehérje. Pontos azonosítása hozzásegíthet a be­tegség természetének jobb megértéséhez, és ta­lán az eddigieknél eredményesebb kezelési mód­szerek kifejlesztéséhez is. TERMÉSZETTUDOMÁNYOS­ TECHNIKAI MAGAZIN KÉPES HÍR­LAPJAI Porgyűrű a Nap körül Mi történt a bolygók kialakulása után visszama­radt anyaggal a Naprendszerben? Egy része por­gyűrűt hozhatott létre a Nap körül. Már régóta felteszik ilyen gyűrű létezését — valószínű, hogy ez a létrehozója az állatövi fénynek is —, de mindeddig sohasem sikerült a porgyűrűt közvet­lenül megfigyelni, mert túlságosan közel van a Naphoz. A múlt év júniusában észlelt teljes napfogyatkozás idején japán csillagászok műsze­rekkel telezsúfolt léggömböt küldtek nagy ma­gasságba, és ezekkel a műszerekkel először si­került a gyűrűt megfigyelni különböző hullám­hosszakon. Észleléseik új fényt vetnek a Nap­rendszer kialakulására is. Már korábban is megkísérelték, hogy fénykép­­felvételeket készítsenek a Nap porgyűrűjéről, az F-koronáról, de valamennyi kísérlet kudarcba fulladt az égbolt háttérfényessége és a földi lég­kör infravörös sugárelnyelése miatt. Az elméleti következtetések arra vallottak, hogy a Nap por­gyűrűjének lefényképezése csak nagy magasság­ból sikerülhet. A japán kutatók négy órával a teljes napfogyatkozás előtt indították útnak mű­szerekkel telezsúfolt léggömbjüket, amely végül is 30 kilométeres magasságba emelkedett. A műszerek négy infravörös hullámhosszon, to­vábbá a látható fény tartományában végeztek észleléseket a teljes napfogyatkozás négy perce alatt. Az észlelések egyértelműen arra vallanak, hogy porgyűrű (pontosabban lapos korong) ve­szi körül központi égitestünket 3,8 napsugár tá­volságban. A gyűrű fő összetevői szilikátszem­­csék, körülbelül egymillió tonnányi, és mintegy 1300 fok a hőmérsékletük. A kutatócsoport még dolgozik az adatok értéke­lésén. A japán csillagászok mindenesetre emlé­keztetnek rá, hogy más csillagok közül is meg­figyeltek már lapos, kör alakú porgyűrűket, ösz­­szehasonlítva az érett Napot például az Orion­­csillagképben észlelt fiatal csillagot körülvevő anyaggal, fontos információkhoz juthatnak a bolygórendszerek kialakulásáról. ÉRME HELYETT KÁRTYA Érmebedobás helyett műanyag kártyát kell a legújabb svájci telefon­­készülék nyílásába il­leszteni. Egy-egy kár­tyával meghatározott számú, távolságú beszél­getést lehet lebonyolíta­ni — a készülék érvény­teleníti a már felhasz­nált kártyarészt. Az új automatát elsőként egy különösen nagy forgal­mú helyen, egy finn ka­tonai laktanyában sze­relték fel kipróbálásra. ► A nagy bumm nyomában A Prognoz—9 jelzésű szovjet­ mesterséges hold küldetésének legfonto­sabb célja az univer­zum szerkezetének és keletkezésének alapvető tanulmányozása. Rend­kívül érzékeny rádió­távcsöve már az égbolt­nak körülbelül az egy­­harmadát végigpásztázta a nyolc milliméteres hullámhosszon, minden irányban feltérképezen­dő az univerzumot lét­rehozó ősrobbanás, a nagy bumm „marad­­vány”­sugárzását. A Nap és a Föld sugárzási hatásainak kikapcsolá­sára a Prognoz—9 mű­holdat rendkívül meg­nyúlt pályára vezérel­ték — ennek a pályának a legközelebbi pontja ezer, a legtávolabbi pe­dig 700 ezer kilométerre van a Földtől. A sugár­zást két antenna fogja fel. Az egyik mindig a Nappal ellentétes irány­ba tekint, a másik pe­dig Lassan végigpásztáz­za az égboltot, egyszerre az égbolt öt­szögfok ki­terjedésű térségét. A teljes égbolt végigpász­­tázása még több hóna­pot vesz igénybe. A műhold műszerei felfe­dezik, ha a téridő bár­mely területe különbö­zik az univerzum többi részétől, vagyis kevésbé pontosan: léteznek-e olyan univerzumok, amelyek különböznek az általunk ismerttől. A mérések kimutatják majd a nagy plazmasű­rűségű területeket is a létező galaxisok körül, és behatárolják azokat a térségeket, ahol új galaxisok születnek. Bizsergő autósláb A holnap autóvezetői­nek jelzi majd gépko­csijuk, hogy itt az ide­je a sebességváltásnak. Egy kicsiny motorral létrehozott lábbizsergés figyelmeztet majd a se­bességváltás optimális időpontjára. A frankfur­ti (NSZK) Batelle Inté­zetben kidolgozott új el­járásnak benzinmegta­karítás a célja. A beépí­tett elektronika szabá­lyozza a gázpedál ellen­állását is. Ha a gépko­csivezetőnek gázt kell adnia, könnyebben el­mozdul a gázpedál, ha viszont nincs szükség a gázadásra, sokkal nehe­zebb benyomni a gázpe­dált. Címképünk: Nagyvárosok paránya BAMBY, a világ egyik legkisebb és talán leg­gazdaságosabb kocsija 35 kilométeres távolsá­got tesz meg egy liter benzinnel 40 kil­­óra leg­nagyobb sebességgel. A legzsúfoltabb városi par­kolóban is akad még neki hely — üvegszálbe­tétes műanyag testében egy személy és — külön ülésen — egy gyerek utazhat az időjárás vi­szontagságaitól védve. A háromkerekű angol paránynak 49 köbcenti­méteres kétütemű ben­zinmotor az erőforrása, és gyerekjáték a kar­bantartása. Az evolútió vezérlő anyaga? Amerikai kutatók véle­ménye szerint eddig a tudomány túlságosan felületesen foglalkozott a melanin pigment­anyaggal. Ez a csaknem átlátszatlan anyag a fe­lelős a nyári lebarnulá­sért és a nyári szeplő­kért — a bőr sugárvédő­je. De ez a bőrfesték, mint a legújabb vizsgá­latokból kiderül, más­hol is megtalálható a szervezetben. Számos an­y­agcs­er­e - f­o­l­y­amatban nyilvánvalóan kulcssze­repe van: a legújabb vizsgálatok megállapítá­sai szerint befolyásolja a biokémiai reakciókat a szervezetben. A vegyi­leg stabil fehérje — vál­tozatlanul kimutatható például az egyiptomi múmiákban is — egyes szakértők szerint hat a sebgyógyulásban, sőt, az öregedés folyamataiban is. Ezenkívül szabályoz­za az információk áram­lását az agysejtek kö­zött, létrehozza a kü­lönböző hangulati álla­potokat, és vegyi „táro­ló” formájában, lipo­­fuszcinként valószínű­leg a hosszú távú emlé­kezés alapja is. Talán magát az evolúciót, a törzsfejlődést is a mela­nin vezérelte — vélik egyes kutatók —: minél fejlettebb valamely élő­lény, annál nagyobb a melanin-koncentráció központi idegrendszeré­ben. 3

Next