Delta, 1984 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
Lapzártakor jelentik: Önpusztító gyilkos sejtek Nagy jelentőségű felismerés született a szklerózis multiplex, az agyat és az idegrendszert az idegsejtek szigetelőburkolatának elroncsolásával megtámadó betegség okának kutatásában. A bécsi egyetem kutatói az idegsejtek olyan összetevőjét azonosították, amely része az immunrendszer fontos katonáinak, a természetes gyilkos sejteknek is. A tudósok már régen felteszik, hogy a szklerózis multiplex autoimmun betegség, olyan állapot, amelyben a szervezet védekező rendszere tévedésből megtámadja a test saját szöveteit. Az immunrendszer és az idegrendszer elemeinek rokonsága csak megerősíti ezt a feltevést. A bécsi egyetem munkatársai megállapították, hogy a természetes gyilkos sejtekhez kötődő monoklonális antitestek kötődnek a mielinhez, az idegsejteket szigetelő zsíros anyaghoz, továbbá azokhoz a sejtekhez is, amelyek létrehozzák a mielint. Egyelőre még nem sikerült pontosan azonosítani a mielin különleges összetevőjét. Annyi bizonyos, hogy nem a mielin alapvető fehérjéje, hanem a sejthártyában levő másik fehérje. Pontos azonosítása hozzásegíthet a betegség természetének jobb megértéséhez, és talán az eddigieknél eredményesebb kezelési módszerek kifejlesztéséhez is. TERMÉSZETTUDOMÁNYOS TECHNIKAI MAGAZIN KÉPES HÍRLAPJAI Porgyűrű a Nap körül Mi történt a bolygók kialakulása után visszamaradt anyaggal a Naprendszerben? Egy része porgyűrűt hozhatott létre a Nap körül. Már régóta felteszik ilyen gyűrű létezését — valószínű, hogy ez a létrehozója az állatövi fénynek is —, de mindeddig sohasem sikerült a porgyűrűt közvetlenül megfigyelni, mert túlságosan közel van a Naphoz. A múlt év júniusában észlelt teljes napfogyatkozás idején japán csillagászok műszerekkel telezsúfolt léggömböt küldtek nagy magasságba, és ezekkel a műszerekkel először sikerült a gyűrűt megfigyelni különböző hullámhosszakon. Észleléseik új fényt vetnek a Naprendszer kialakulására is. Már korábban is megkísérelték, hogy fényképfelvételeket készítsenek a Nap porgyűrűjéről, az F-koronáról, de valamennyi kísérlet kudarcba fulladt az égbolt háttérfényessége és a földi légkör infravörös sugárelnyelése miatt. Az elméleti következtetések arra vallottak, hogy a Nap porgyűrűjének lefényképezése csak nagy magasságból sikerülhet. A japán kutatók négy órával a teljes napfogyatkozás előtt indították útnak műszerekkel telezsúfolt léggömbjüket, amely végül is 30 kilométeres magasságba emelkedett. A műszerek négy infravörös hullámhosszon, továbbá a látható fény tartományában végeztek észleléseket a teljes napfogyatkozás négy perce alatt. Az észlelések egyértelműen arra vallanak, hogy porgyűrű (pontosabban lapos korong) veszi körül központi égitestünket 3,8 napsugár távolságban. A gyűrű fő összetevői szilikátszemcsék, körülbelül egymillió tonnányi, és mintegy 1300 fok a hőmérsékletük. A kutatócsoport még dolgozik az adatok értékelésén. A japán csillagászok mindenesetre emlékeztetnek rá, hogy más csillagok közül is megfigyeltek már lapos, kör alakú porgyűrűket, öszszehasonlítva az érett Napot például az Orioncsillagképben észlelt fiatal csillagot körülvevő anyaggal, fontos információkhoz juthatnak a bolygórendszerek kialakulásáról. ÉRME HELYETT KÁRTYA Érmebedobás helyett műanyag kártyát kell a legújabb svájci telefonkészülék nyílásába illeszteni. Egy-egy kártyával meghatározott számú, távolságú beszélgetést lehet lebonyolítani — a készülék érvényteleníti a már felhasznált kártyarészt. Az új automatát elsőként egy különösen nagy forgalmú helyen, egy finn katonai laktanyában szerelték fel kipróbálásra. ► A nagy bumm nyomában A Prognoz—9 jelzésű szovjet mesterséges hold küldetésének legfontosabb célja az univerzum szerkezetének és keletkezésének alapvető tanulmányozása. Rendkívül érzékeny rádiótávcsöve már az égboltnak körülbelül az egyharmadát végigpásztázta a nyolc milliméteres hullámhosszon, minden irányban feltérképezendő az univerzumot létrehozó ősrobbanás, a nagy bumm „maradvány”sugárzását. A Nap és a Föld sugárzási hatásainak kikapcsolására a Prognoz—9 műholdat rendkívül megnyúlt pályára vezérelték — ennek a pályának a legközelebbi pontja ezer, a legtávolabbi pedig 700 ezer kilométerre van a Földtől. A sugárzást két antenna fogja fel. Az egyik mindig a Nappal ellentétes irányba tekint, a másik pedig Lassan végigpásztázza az égboltot, egyszerre az égbolt ötszögfok kiterjedésű térségét. A teljes égbolt végigpásztázása még több hónapot vesz igénybe. A műhold műszerei felfedezik, ha a téridő bármely területe különbözik az univerzum többi részétől, vagyis kevésbé pontosan: léteznek-e olyan univerzumok, amelyek különböznek az általunk ismerttől. A mérések kimutatják majd a nagy plazmasűrűségű területeket is a létező galaxisok körül, és behatárolják azokat a térségeket, ahol új galaxisok születnek. Bizsergő autósláb A holnap autóvezetőinek jelzi majd gépkocsijuk, hogy itt az ideje a sebességváltásnak. Egy kicsiny motorral létrehozott lábbizsergés figyelmeztet majd a sebességváltás optimális időpontjára. A frankfurti (NSZK) Batelle Intézetben kidolgozott új eljárásnak benzinmegtakarítás a célja. A beépített elektronika szabályozza a gázpedál ellenállását is. Ha a gépkocsivezetőnek gázt kell adnia, könnyebben elmozdul a gázpedál, ha viszont nincs szükség a gázadásra, sokkal nehezebb benyomni a gázpedált. Címképünk: Nagyvárosok paránya BAMBY, a világ egyik legkisebb és talán leggazdaságosabb kocsija 35 kilométeres távolságot tesz meg egy liter benzinnel 40 kilóra legnagyobb sebességgel. A legzsúfoltabb városi parkolóban is akad még neki hely — üvegszálbetétes műanyag testében egy személy és — külön ülésen — egy gyerek utazhat az időjárás viszontagságaitól védve. A háromkerekű angol paránynak 49 köbcentiméteres kétütemű benzinmotor az erőforrása, és gyerekjáték a karbantartása. Az evolútió vezérlő anyaga? Amerikai kutatók véleménye szerint eddig a tudomány túlságosan felületesen foglalkozott a melanin pigmentanyaggal. Ez a csaknem átlátszatlan anyag a felelős a nyári lebarnulásért és a nyári szeplőkért — a bőr sugárvédője. De ez a bőrfesték, mint a legújabb vizsgálatokból kiderül, máshol is megtalálható a szervezetben. Számos anyagcsere - folyamatban nyilvánvalóan kulcsszerepe van: a legújabb vizsgálatok megállapításai szerint befolyásolja a biokémiai reakciókat a szervezetben. A vegyileg stabil fehérje — változatlanul kimutatható például az egyiptomi múmiákban is — egyes szakértők szerint hat a sebgyógyulásban, sőt, az öregedés folyamataiban is. Ezenkívül szabályozza az információk áramlását az agysejtek között, létrehozza a különböző hangulati állapotokat, és vegyi „tároló” formájában, lipofuszcinként valószínűleg a hosszú távú emlékezés alapja is. Talán magát az evolúciót, a törzsfejlődést is a melanin vezérelte — vélik egyes kutatók —: minél fejlettebb valamely élőlény, annál nagyobb a melanin-koncentráció központi idegrendszerében. 3