Délvidéki Hirlap, 1949. október (1. évfolyam, 153-175. szám)

1949-10-04 / 153. szám

„Bármit kér tőlünk az állam, nem áldozat...“ Vásárhely dolgozói, az özemek munkásai, a kisparasztok és a kiskereskedők, akik saját erejükből dolgoznak, folyamatosan és további lelkesedéssel folytatják az ötéves tervkölcsön jegyzését Kovács Márton 5 gyermekes újgazda 250 forintot jegyzett. Tóth Imre Halász utcai 5 gyermekes munkás, akinek fizetése 200 forint, 250 forintot jegyzett, kijelentve: családja jövője biztosítva lesz és gyermekeiből öntudatos dolgozókat tud nevelni. Radics Jánosné 2 gyermekes hadiözvegy 300 forintot jegyzett, Bencze János élmunkás felesége 500 forint jegyzésekor ezt mondotta : Bármit kér tőlünk az állam, nem áldozat Helyes, hogy kormányunk nem vett fel külföldi kölcsönt, mert akkor zsilettpengét és konzervdobozt kapnánk. Koncz Pál atőr 150 forint helyett 300 forintot jegyzett saját személyére, ezen túlmenőleg a családnak 200, tehát összesen 500 forintot. A kerületek versenyében első helyen áll az I—IV. öszszevett öt kerület 90 ezer forinttal. A jegyzésgyűjtők közül kiemelkedik Becsei Sándor, Mikula Ernő és Zöld Julia. Hétfőn délig Vásárhelyen meghaladta a másfélmillió forintot a tervkölcsönjegyzések értéke. Ismét új termelőcsoport alakul Vásárhelyen Pár nappal ezelőtt jelentettük, hogy a vasháti határban megalakult a Lenin termelőcsoport. Értesülésünk szerint lépések történtek a H■ termelőcsoport megalakítására is. Az új csoport a vásárhelykutasi Tomás,Sárybirtokon fog munkálkodni, s az eddigi tagtoborzás eredménye 14 újgazda belépése. A hivatalos alakulás október 5-én, szerdán délelőtt lesz a kutaai DÉFOSz-székházban. Traktorok, amelyek egész idényben tagítás nélkül dolgoznak A „Varz“-gépjavító műhely dolgozóira lényeges feladat hárult, amikor 200 moszkvai nagyüzem kölcsönösen vállalta a moszkvakörnyéki gép- és traktorálomások számára szükséges traktorok elkészítését. A „Varz“-gépjavító műhelyre a gépek összeszerelése jutott. A moszkvai pártbizottság javaslatára az említett fontos feladatnál a gyárat főüzemnek jelölték ki, amel összehangolja a többi üzemekben készülő alkatrészek gyártását. A gyár dolgozói becsületbeli ügynek tekintették a megbízatást és ennek megfelelően hajtották is végre. Először készítettek nagyteljesítményű villanyáraktorokat Az új traktorból az első négyet két héten belül bocsátották ki. A traktor motorja 27 kilowattom. A gép vezetése egyszerű, két kapcsológombot, a kormányt és a sebességváltót kell kezelnie a vezetőnek Az újfajta villanytraktor minden mezőgazdasági munka elvégzésére alkalmas, még kapásnövények megmunkálására is. A villanytraktorok állandóan 30 cm. mélyen szántanak, használatuk lényegesen gazdaságosabb, mint az üzemanyaggal hajtott traktoroké és legfőbb előnyük az, hogy az egész idény folyamán javítás nélkül képesek dolgozni. A villanytraktor elkészítésében különösen kitűnt Tregubov műhelyvezető, Zohorov bádogos, valamint Zsivotryev, Parsin és Potuhov sztaehanovisták-A„Warz“-gépjavító műhely vezetésével a moszkvai gyárak áttértek a villanytraktor szériagyártására. A «SZABAD ÉLET« kolhozba vezetű úton Anna Nikolajevra idegesen sürgette a kocsist. Az út, hol a dombokon át, hol lapos, szürke szalagként vitt mezőkön keresztül, melyeken aranyló gabona ringott. Útközben láthatók voltak a sötét földek melyeket már az őszi vetés alá készítettek. Csujeva a gazda szemével nézte, melyik kolhozokban nem végezték még el a szükséges munkát, de gondolatai mindig visszatértek útjának céljához, a «Szabad Élet» kolhoz völgyeihez. Egész Baskíriában híre járt, hogy Bikov bugád vezető öntöző csatornahálózatot épített ki földjén. Krumplit, mákot, répát, hagymát termelt, málnabokrot is ültetett, sőt őszibarackot és dinnyét is bevezetett. Szép jövedelme volt a kolhoznak mindebből. Csujeva ismert kévekötőnő. Tavaly megmutatta, hogyan lehet egy nap alatt tízezer kévét kötni. A kévekötés egész iskolája tanult Csujeva példáján. Ebben az évben krumplitermesztéshez fogott.. A baskír Anna Csujeva képviselő földől évenként 800 mázsát vár hektáronként. Annában lángolva ég a munkaverseny tüze s mindig valami újítás jár az eszében. Lendületével munkacsoportját is magával ragadja. Vagy két héttel ezelőtt, mikor a körzeti agronómus az »Arany kalász» kolhozon átutazott, elmondta Csujevának, hogy Bikov, az öreg gyakorlott kertész ebben az évben szintén jó krumplitermésért küzd. Mikor ezt meghallotta Csujeva, egyszeriben elvesztette nyugalmát. ASzabad Élet felé vivő úton mégis csak elkottyantotta, ami a lelkét nyomta: — Bikovnak könnyű, vízbő földje van. Csak nálunk is lenne forrás, vagy legalább egy kicsi patak, a nét kezünkkel vezetnénk a földre. De nincs! A tervbe már benne van a vízgyűjtő, de a tervvel még nem lehet krumplit öntözni... Elhallgatott. Rövid gondolkodás után felkiáltott: — Mégis meglesz! Megcsináljuk! Nem tesz túl rajtunk Bikov. Itt vagyunk a kolhozban. Halkan susog az érett mák, körötte répa, távolabb dinnye sütkérezik lustán a meleg napfényben ... De Csujeva nem látja, csak a távolról ide kandikáló tömött, sötétzöld krumplibokrokat figyeli. Néhány gyors lépést tesz, már ott is van, s fürgén kihúz a földből egy szép, ovális gumót. — No, az enyém is van ilyen — mondja megnyugodva. Bikor nyúlánk, csontos, barázdás arcát barnára sütötte a nap, örül a szomszédnak. Készségesen mutatja meg módszerét, lelkesen beszél az agrotechnikáról, meg a különböző tenyészetek váltásáról. Újfajta ejti Lev Bikov — kolhozparaszt. — Házában sok könyv, agrotechnikai, meg szépirodalmi folyóirat van. Állandóan kutatja, keresi, kísérletezi az újat. Hat hektáron dolgozik, de arról ábrándozik, hogy egyszer sok-sok hektár zöldséget fog termelni. — Öreg vagyok már — döngeti meg öklével a mellét — szép emlékeket akarok hagyni magam után, még igen sok mindent szeretnék tenni a kolhozunkért. A kolhozban még nem mindenki érti ám, mekkora érték a zöldségtermelés, hogy micsoda gazdaság jön a nyomába. _Miért nem jött hozzám? — kérdezi Csujeva — hiszen én képviselő vagyok és az a dolgom, hogy segítsek. Csujeva már el is feledkezett arról, hogy «vetélkedni» jött, hogy le akarta győzni Bikovot, s mint a falusi szovjet képviselője, már azon gondolkozik, miként tudna segíteni Bikov munkáján. A versenyben való elsőség egészséges vágyát megelőzte benne a választott képviselő kötelességének öntudata. — Együtt fogunk küzdeni a bő termésért — így szólt Anna Bikovhoz — s ha nem segítenek, mond csak meg nekem. Anna Csujeva nemcsak a maga munkájáért, hanem mindenért ami körülötte történik, felelősséget érez. Szeretik, tisztelik. Számára a képviselőség és az hogy kommunista, mindenekelőtt azt jelenti, hogy közös célért dolgoznak. Ha valami kell, ha öröm, vagy aai ér valakit az »Aranykalász« kólhozban, megkeresi Annát, mert tudja, hogy Anna segít és okos tanácsokat ad. Múlt év nyarán meglátogatta Annát az édesanyja. A 70 esztendős asszonyt, a kormány röviddel ezelőtt tüntette ki a «Hősi Munkáért» érdemrenddel — Anna és édesanyja munka után sokáig ültek az alkonyaiban és csendesen beszélgettek. Mennyi mindent éltek át... A német fasiszták megszállása idején.. Fiaikat is elvesztették.. De világoskék szemük töretlen fénnyel csillog. A falu felett esteledik, tüzesen ragyognak a csillagok. — Menj aludni anyám — mondja kedvesen Anna — nemsokára én is lefekszem. Az anya elindul a virággal szegett kerti úton, Anna Csujeva pedig asztala fölé hajol és még sokáig olvassa választóinak aznap érkezett leveleit. A Békes bevéd tanulságai Rákosi Mátyás nagy beszéde ismét igen fontos és jelentős eseménye a magyar népi demokráciának. Rákosi beszéde most egy nagy győzelem tanulságairól és részleteiről számolt be, egyben azonban újabb kötelességekre is figyelmeztette a magyar dolgozókat- Az ellenséget egy nagy csatában megvertük, de a magyar dolgozóknak nem szabad önelégülten elbizniok magukat. A magyar dolgozók megértik, hogy mindennapi életük minden tette és magatartása egyben politikai cselekedet is. A hanyag, rossz munka, a sok selejt, a normalazítás, a bércsalás nemcsak gazdaságilag árt demokráciánknak, hanem mindennek politikai jelentősége is van: hátha erre, éppen erre furakodik be sorainkban,ha az ellenség, az árulás... Éberen kell őrt állanunk belső posztjainkon, éberen kell figyelnünk mindennapjaink minden jelenségét, éberen kell őrködnünk munkánk tisztaságán és biztonságán- Belső munkánkkal és éberségünkkel tovább erősítjük frontunk minden szakaszát, így természetesen szükségünk van erős és öntudatos népi hadseregre is, amely a magyar függetlenséget védelmezi. Hiszen a felfegyverzetlen ország mindig kalandokra csábította az ellenséget. A magyar népi demokrácia most már tisztán látja a reá fenekedő veszedelmek méreteit és világosan látja azt is, hogy a külső fenyegetés a legszorosabban összefügg a belső bitangok ellenforradalmi szándékaival, azzal a mindennapi aprómunkában nyilvánuló alattomos ellenforradalommal, amelyre viszont a magyar dolgozók még keményebb éberséggelés öntudattal válaszolnak, összébb vonjuk hadállásainkat, megerősítjük frontunk minden szakaszát, nem tükrünk egyetlen repedést sem ezen a fronton, ahol az ellenség behatolhatna. A magyar dolgozó nép négy éve állandó munkával felépítette új államát és ebben a hazában egy hosszú történelmi igazságtalanság, elnyomatás után végre a nép lett az úr a földeken, a gyárakban, az öszszes munkahelyeken- Rajkék és Titock szövetsége megrendítette volna ennek az államépítésnek minden további fejlődési lehetőségeit, fokrólfokra visszacsinálta volna összes vívmányainkat, a titoizmuson keresztül a nyugati pártfogással érkező natívburzsoá és feudális rendszert a fasizmust ültette volna öszszes gyilkos következményeivel a magyar nén nyakára A magyar függetlenség, a nemzeti és emberi függetlenség erős akaratával szegültek ellene a magyar dolgozók Tito és Rajk árulásának, mert jól látták, hogy mindezen árulás és aknamunka mögött a nyugati kizsákmányoló monopolkapitalizmus készített volna új szöges vasjármát nemcsak a magyar népnek, hanem az összes népi demokráciáknak is az „Operationis“ sötét módszerrel. Hiszen Titoék ügynökei alattomos izgatást és aknamunkát folytattak, hogy meglazítsák annak a békefrontnak erejét, amely a felszabadító Szovjetunió segítségével és barátságával új és szebb életet teremtett e soká elnyomott és sorsüldözött nemzeteknek. És itt válik világossá az az összefogás, amelynek felismerése olyan döntő volt a népi demokráciák külpolitikájában, a Szovjetunió segítsége és a szomszéd népi demokráciák egyetértő, egyet akaró barátsága nélkül a magyar függetlenség is martalékául esik a kapitalista és imperialista ragadozóknak. Titoék megbízóinak, akik e népi demokráciákat le akarták szakítani a Szovjetunió segítő szövetsége méltói, hogy azután az anarchiába, fasiszta fertelembe és gyilkolásba döntött kis nemzetek között megalapíthassák újra a maguk féktelen elnyomó és kizsákmányoló gyarmati uralmát. Rákosi Mátyás nagy beszédében megmutatta a megerősödött akaratot és munkát, ahogy a magyar dolgozók válaszoltak Titoéknak, a kapitalista ragadozóknak a belső bitangoknak, a soraik közé befurakodott árulóknak- Miközben Titoék és Rajkók alattomosan spekuláltak a reakció szüntelen aknamunkájára, a népi demokrácia esetleges gyengeségeire. A magyar nép igenis összébb vonta frontjait és megerősítette a mindennapi munka területén éber hadállásait. A magyar dolgozók új nagy teljesítményekkel, új nagy ipari munkával, a mezőgazdaságnak új közösségi eredményeivel feleltek az amerikai imperialistáknak és láncos kutyáiknak, amelyek megszégyenülten ólálkodnak, megvert toportyánféregként, déli határainkon. Egészen ellenkező eredménye lett tehát a nyugati kapitalista és titoista fasiszta összeesküvésnek amely újra szolgaságot és szöges igát akar erőltetni a magyar dolgozók nyakára. A magyar dolgozók most még büszkébben emelik a szabad égre homlokukat, hiszen diadalt értek el, mely egyszerre önvédelem volt és egyszerre a világ minden dolgozójának javát, szolgáló döntő csatanyerés. Gyönyörű új országot, új és boldogabb , hazát építettek eddig is maguknak a magyar dolgozók és mindezt önerejükből tették, nem volt szükségük a kapitalizmus kgyelemkenyerére, amely végeredménybencsak nyomort, új munkanélküliséget, új jogfosztást idézett volna rájuk is, mint a marshallizált országok munkásaira és a parasztjaira. A hároméves tervet a magyar dorgnzók önerejükből hajtották végre és önerejükből készülnek az ötéves tervre is . Rákosi Mátyás bejelentését, hogy már az első két napon a várt mértékeknél messze túljegyezték az ötéves terv kölcsönét, minden magyar dolgozó boldogan hallotta. Tudjuk, hogy az ötéves terv és a terv kölcsön még jobban megszilárdítja az új magyar haza erős és ellenálló épületét, amely nem rés, de bástya a béke frontján és amelyen semmiféle idegen fasiszta métely és ragadozás nem vehet többé erőt.