Délvidéki Hirlap, 1949. november (1. évfolyam, 177-201. szám)

1949-11-01 / 177. szám

SZEGEDI HÍREK Szolgálatos szyélyszertárak: Gerle-Takács Klauzál-tér 3. Tel.: 3503. Just Frigyes Petőfi fiándor­ság.159. Tel.: 4248. Tö­rök Márton Csongrádi szig. 11 Tel.: 3332. Selmeczi Béla Somo­gyitelep IX, 4­9 sz. — MA DÉLELŐTT 11 ÓRAKOR a városháza köz­­gyűlési termében Sztálin ma­gyar nyelvű kiadásában meg­jelent műveiről tart előadást F­ü­l­ö­p Gábor az MDP pártiskolájának vezetője. Az előadást, mely részletes ka­­lauz a nagy mű olvasásához, igen nagy érdeklődés előzi meg városszerte. _ A szegedi Nemzeti Szín­ház már induláskor célul tűz­te ki a vidéki, szegedkörnyéki tehetséges írók felkutatását, darabjainak bemutatását. En­nek a feladatnak megfelelően Benkő Miklós igazgatónak már sikerült is az egyik kiváló szegedi író, Forgács István színdarabját lekötnie. A pró­bákat már meg is kezdték. Boszorkányok a címe Forgács darabjának s­ az 1728-ban Sze­geden lezajlott boszorkányper eseményeit eleveníti fel, nagy­szerű, megragadó képet festve az esemény társadalmi és po­litikai hátteréről. A darabot Lendvai Ferenc rendezi.­­• Nagy érdeklődés nyilvá­nul meg a nagyszegedi állat­­tenyésztő gazdák körében a november 8—12-ig megrende­zendő tenyészállat kiállítás iránt. A kiállításon a Tenyész­­forgalmi NV megvásárolja a továbbtenyésztésre alkalmas illatokat.­­ — Harmincnégy szegedi dol­­­gozó kisparaszt látogatott el vasárnap a DÉFOSz szervezet irányításával a mezőhegyes­ Miami gazdaságba, ahol egy­napos tartózkodásuk során ta­nulmányozták a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. Megláto­gatták a cukorgyárat is, amely na­pon­ta 180 vagon cukorrépa felhasználásával 22 vagon cukrot gyárt.­­ Súlyos intere­ncsétlensérs­ek­k­ént szombaton reggel a T­ákóczi-tér és a Merev-utca torkolatánál. Borbási István pusztamérges­ kereskedő nagy tehergépkocsijával el­ü­t­öt­te a motoron haladó Kopasz György ismert szegedi szoba, festőőmestert. A motor teljesen összetört. Kopaszt sü­lyos zú­­zódásokkal és lábtöréssel kór­­házba szállították. A rendőr­ség az ügyben vizsgálatot in­dított. — KISKERESKEDŐK FI­GYELMÉT­E! Ma, Minden, szentek napján az ország egész területén teljes munka­­szü­net van. A virágüzleteket 8 órától délután 6 óráig, a kizárólagos cukorkaüzleteket reggel 9 órától este 10 óráig szabad nyitvatartani. _ — A Bolyai János matema­tikai társulat tovább folytatja az üzemi munkásság részére rendezett matematikai tanfo­lyamokat. Legközelebb novem­ber 2-án, szerdán délután 5—7- ig tartanak előadást a Bólyai Intéest 1.­­tantermében. (Tán­­csics I.utca 2. II. em.). Ezután folyamatosan minden héten szerdán 5—7-ig tartják meg az előadásokat, melyeken minden dolgozó díjtalanul részt vehet. — A Magyar Szovjet Társa­ság városházi szervezete va­sárnap este 7 órakor Dorozs­­mán a helybeli MSzT szerve­zet, meghívására, előadta Cse­hov »Háztűznézők« című da­rabját. Az előadás után kül­térm­­űsorral szórakoztatok a község dolgozóit. _ Forróvizzel teli fazékba esett Szabó Viktória 19 hóna­pos kislány. Harmadfokú égé­si sebeket szenvedett. Vasár, nap, négynapos, gondos ápolás ellenére meghalt. A gondatlan szülők ellen megindították az eljárást.­­ A szegedi népbíróság kü-föktanácsa hétfőn délelőtt ál­lamellenes izgatási ügyben mondott ítéletet. Korom György felsőközponti kulák a földre­form ellen izgatott. Négyhavi fogházra, tízezer forint "pénz­­büntetésre, valamint fele in­. callanvagyonának e­lkobzására ítélték. Bárkányi András ha- rostyái lakos a termelőszövet­kezeti csoportok ellen izgatott. A népbíróság egy évi 6. hat­havi börtönre, valamint 19 évi hivatal és politikai jogvesz­tésre ítélte. — Szegedi anyakönyvi hírek. Az elmúlt héten született 12 fiú és 20 leány. Házasságot­ kötöttek: Matyi Gábor­­ Mészár­­os Jolán, Nácz Árpád—Boros Anna, Hajdú János—Feh­ér Er­zsébet, Benedek—Károly Kő­­falvi Mária, Csányi Ferenc— Horváth Julianna, Lind László —Brizsák Magdolna, Pál De­zső—Gulyás Margit, Mandász József—Z­om­beri Julianna, Vi­­da József—Boros Irén, Csányi Imre—Nyári Ida, Basics Fe­renc—Beznóczky Julianna, Ró­­zsa János­—Fodor Mária, Csátii Gyapjas Ferenc— Klembuch Margit, Pintér József—Török Gizella, Csépi I­ajos—Varnyó Erzsébet, dr Kiss Árpád— Fürge Jolán, Lukács Ferenc— Pokerny Györgyike, dr Do­monkos József—dr Hajnóczy Mária, Havas Gyula—Listye­­voty Irén. Elhaltak: Tószegi András­­57, özv. Molnár Antal­­né 76, Kéri Sándor 26, Vőneki Antal­ 59, Tassy Lajos 53 Var­ga Jánosné 60, dr Törő An­drás 46, özv. Pu­mler Lajosné 81, Kéri Jánosné 55, Apatóczki Piroska 30, Katona Erzsébet 20, Tahit József 73, Kiss Ist­­vánné 52, Berta Józsefné 47, Ilittai Lenke 68, özv. Vörös János­né 80, özv. Buzs­­­a­i Pál­­­né 78, Biritz Antal 71, Kundi­ó Rózán­y 15, Balogh Mihály 45, özv. Köhán Jánosné 51, özv. Szögi Illésné 71, Siha Aulal 06 éves korában. A szegedi szülői munkaközös­ségiek vasárnap délelőtt nagy­szabású értekezletet tartottak a városháza közgyűlési termében. Nemcsak Szegedről, hanem a­ környező helységekből is igen sokan eljöttek, hogy megtár­gyalják gyermekeik nevelésével s ezen keresztül azok jövőjével kapcsolatos kérdéseket. Sallai Ferencné tankerületi főigazgató üdvözlő szavai után Bóka László közoktatásügyi ál­lamtitkár tartott előadást. — Most, hogy a dolgozó nép vette kezébe a hatalmat, végleg megszűnt az otthon és az iskola közötti ellentét — kezdte beszé­dét az államtitkár, majd utalt az elmúlt rendszer iskolapoliti­kájának hazug „népművelési1” jellegére. Azokra a időkre, ami­kor csak néhány igen tehetsé­ges parasztgyerek juthatott el a felsőbb iskolákba, ezek is rendszerint elszakadtak osztá­lyuktól, a szüleiktől. A felszaba­dulás utáni közoktatás egyik leg­nagyobb eredménye az — foly­tatta Bóka László —, hogy az iskolák tanulóinak szociális ösz­szetétele döntő módon megválto­zott a dolgozóit gyermekeinek javára. A dolgozók hatalomra­­jutása volt alapfeltétele, hogy­­eljuthassunk ehhez a fontos ál­­­lomáshoz, ilyen fontos állomás a szülői munkaközösségek élet­­rehívása­­is. Megállapíthatjuk, hogy a tanulmányi eredmények általános színvonala lényegesen megjavult, mióta a szülői mun­kaközösségek, a pedagógusoknak ezek a­ segédcsapatai működnek. Nem érdektelen azonban, hogy a munkaközösségek hogyan tel­jesítik a jövőben hivatásukat. Szükség van arra, hogy a szü­lők tájékozottak legyenek a ne­velés minden területén, hogy ne csak ösztönösen, hanem tudato­san nevelhessék gyermekeiket. Együtt, kell a szülőknek tanul­­niok gyermekeikkel. Együtt kell a pedagógusok szoros szövetségé­ben harcolniuk minden olyan rsst, elavult módszer ellen, amely a régi világból Ittmaradt a­z iskola és a család nevelésé­­ben. .. régi világ szolgákat ne­velt a szolgaság számára, mi új világot építünk és szabad embe­reket ak­arunk nevelni a sza­badság számára, a szülők is tanítanak. Az a tö­rekvés, hogy minél több jó elő­adót neveljenek a szülők tábo­rából, így a pedagógusok irányí­tása mellett megismerkednek azok is a különböző tudomá­nyokkal, akiket a múlt bűnös politikája elütött ettől a lehető­ségtől. Nem lesz olyan magyar falu, ahol hisznek a kanizslók és a népbutítók meséinek, mert megismerik a természettudomány törvényeit. Külön iskolákat lé­tesítenek az óvodások, általános iskolások és a középiskolások szülei részére, hogy azokat a ne­velési és tanulmányi kérdéseket ismerje me eg a szülő, amelyeket leginkább érinti- Követnünk kell a Szovjetuni­ó . A Szovjetunió példáját kell követnüüsk, ahol már hosszú idő óta működnek kiváló eredmé­nyekkel a­ szülők iskolái. Legyen a szülők iskoláinak megszerve­zése egy hatalmas népszavazás a magyar anyák és apák nép­szavazása, a haladásért, a boldog­ jövőért, a kiművelt emberfők so­kaságáért — fejezte be beszédét Bóka László államtitkár. Beszéde után a hallgatóság hosszasan ünnepelte a népek nagy tanítóját, Sztálint és Rákosi Mátyást, a magyar nép vezérét. Ezután a hozzászólások követ­keztek. Szemenyei Pálné, Vas Józsefné, Kulcsár Istvánná, Magyar Istvánná, Török Bálint, Bukovszki Józsefné, Pintér Il­din, Márta Lajosné, Katona Sándorné, Csorna Gyula, Balogh Elemérné és Búza Józsefné hoz­zászólásaikból ez a mondat csen­dül ki. Akarjuk és megvalósít­juk. Az értekezlet végén a résztve­vők megkoszorúzták a­ Dugonics temetőben lévő szovjet hősi síro­kat. „Új világot építünk és szabad embereket akarunk nevelni a szabadság számára“ Szülői munkaközösségek feladatairól és a „szülők iskolájáról“ beszélt Bóka államtitkár Szegeden «p mmi mozik • BELVÁROSI MOZI Telefon: 40-25. Csü­törtöktől-szerdáig MACLOVIA­­ Esv gyönyörű, indiánleány Önfeláldozó szerelme.­­ Ezenkívül a leán­abb Híradó. KORZÓ MOZI Telefon: 33-44._______ Csütörtöktől-szerdáig A* «I«.". lensryel 0Z" í í"1 C «ímvid­áto­k nHívj ___H i r a d­ó TFeThThy­moTT Telefon- 34-77. Tvö!ű­en és szérvan ! Fehér homály Hu adó.________________ FttiYELEM ! Mindhárom moziban Előadások köznap csak 6 és 3 óra, vasárnap 4, 6 és 8 órakor is S Szülők iskolája Elmondotta ezután Bóka ál­lamtitkár hogy igen sok helyen már hónapokkal ezelőtt kérték a szülők, hogy szervezze meg a közoktatásügyi minisztérium­­, szülők iskoláját. Országos jelle­gű hatalmas mozdulássá fejlő­dött a­ szülők iskolájának az át­ve­rése. A szülők döntő százaléka a további szellemi fejlődés részese kíván lepni, együtt akarnak jár­ni gyermekeikkel a fejlődés út­ján. A szülők iskolájában nem­csak­ tanulnak, hanem­ maguk I ifH¥É€S Bél©! tex’Viíztetét Szeged, Tisza Lajos-korus 51. sz. aléi­­thialuaTto 1949. november 1-én OlSIK­lY«'»*»«" I KALMÁR úri, nádivá! és sportáru tízissébe. ■ Széch­enyi-tér 11. sz. alá (Központi Huscsarnok mellett) ® ■ mm■ ■: —— — —i »"-* : -m ■ ———a ■ — aiv_ rí. '■ u - »z «>» Az Októberi Forradalom nemzetközi jelentősége A népi demokráciák példái teljes mértékben igazolták a népek nagy vezérének, Sztálin­nak előrelátását. Sztálin azt írta a Októberi Forradalom­ról, hogy «új korszakot nyi­tott meg, a proletár forradal­mak korszakát az imperializ­mus országaiban«. Lengyelor­szág, Csehszlovákia, Bulgária, Románia, Magyarország és Albánia dolgozói a kommunis­ta pártok vezetésével, a Szov­jetunióra támaszkodva, leráz­­ták­­, kizsákmányolók hatal­mát és rátértek a szocializmus építésének útjára. * Az Októberi Forradalom« be­mutatott rá Sztálin — szét­bomlasztotta az imperializ­must, nemcsak uralma köz­­pontjaiban, nemcsak az «anya­országokban». Csapás­ mért­é-1 az imperializmus hátországá­ban, határvidékein, aláásta az imperializmus uralmát a­ gyar­mati ér, a függő orságokban.« Sztálin idézett mestállazulá­­sát fényesen igazolja a kínai név hatalmas történelmi győ­zelme. A kínai rém­-felszaba­­r­ító hadsereg, a Lenin,Sztálin­­állításához hű kinai kom­mu­­ni-mta párt vezetésével, szét­zúzta a Kuomintang ellenfor­radalmi hadseregét és külföldi támogatóit. Kína felszabadult és megszületett a kínai nép­­köztársaság. A Szovjetunió segítségével szabadult fel ,a japán igazaiés Észak-Korea népe. A francia imperialisták uralmát máris­ megrendítette Vietnam hősieg­­sen harcoló felszabadító had­serege. Indonézia népe már évek óta folytatja felszabadí­tó háborújá­ a holland rab­­szolgatartók ellen.. A béke nemzetközi erői ha­talmasat nőttek éppen az utol­só napokban, a német demok­­ratikus köztáraság megalaku­lásával. E fordulat jelentősé­­gére Sztálin mutat rá történel­­ny fontosságú levelében: «A békeszerető demokratikus Né­metország fennállása — írja Sztálin _ a békeszerető Szov­­jetunió fennállása, mellett ki­­éría újabb Háború lehetőségét Európában«. A Naiy Októberi Szocialista Forradalom világossá tette a népek előtt, hogy végét járja a kapitalizmus , és megnyílt az út az általános béke, a sza­badság és a szocializmus teljes győzelme felé. A szántás-vetési munkálatokat Szegedi dolgozó parasztsáp határidőre befejezte­ ­ feraelltcsoportok jó példával sírnak dél az őszi munkában Az MDP Politikai Bizottságé-f nnk felhív­ása után megélénkült a szegedi határban is az őszi szántás-vetési munkálatok m­ind­­­e- Az elmúlt hetek folyamán Csongrád megye, így Nagysze­­ged is szorosan felzárkózott ered­ményeivel az ország többi jó eredményt elért megyéi mellé. Huszonötödike körül már alig volt olyan község, amely ne je­­lentette volna, hogy befejezte az őszi szántás­ vetési tervet. A fokozott munkatempó meg­hozta végre a várva-várt ered­ményeket, hétfőn délelőtt táv­iratot küldött Nagyszeged pa­rasztsága Rákosi Mátyásnak. „Jelentjük,, hogy Szeged dolgozó parasztsága az őszi szántás­ vetési, munkákat 100 százalékig, határ­időre befejezte. Ezzel még nem ért véget az őszi munka, soron következő fel­adat az őszi mélyszántás, mely biztosítja a tavaszi vetések gyors és egyenletes fejlődését. Tehát minden dolgozó paraszt érdeke, hogy december 15-re, a kitűzött határidőre maradéktalanul bevé­gezze a­ saját területén a mély­­szántást. Mint a vetési munkák­ idején, úgy most, is a termelő­­szövetkezeti csoportok járnak, elöl jó példával. A 22 nagyszege­­di termelőcsoport m­ár most 50 százalékra elvégezte az­ őszi mély­szántást. __ Tűz keletkezett szombaton a szegedi Lemezgyárban. A fű­­részel­őben fű­­részpor fogott lángot öngyulladás következ­tében. A­­ t­zet sikerült idejé­ben lokalizálni.

Next