Délvidéki Hirlap, 1950. december (2. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-01 / 279. szám

~ Közöljük a teljes jövőkért vádló másot is . -M. D. P. Stí°S7t BUDAPEST Nádor uim 28-DÉLVIDÉKI hírlap Péglek 1950 december 1 fl FÜGGETLEN! KISPISZDaPáRT NH?U flPifl lira 80 fillér Főszerkesztő: Tóth Aural. Szerkesztőbizottság: Kon­cz Antal Szeged, Kormány Lajos Hódmezővásáorfiágcy Katona Sándor Makó ~i rr~ títí" rnnTTTiirTT íwmmm—iTrrnrrTT'i mii—n tt~ tumiitiiiid h idim—im—ihimim ■nTaimwnanwMBwriiiiianMiroiiniirír^^ r— ' ""1 11"""" mmmmmmmmmmmmm iimimmh «nipwrriir* Megkezdődött az országgyűlés új időszaka Az 1951-es költségvetésből hatalmas munkaprogram bontakozik ki — mondotta Olt Károly pénzügyminiszter költségvetési expozéjában Csütörtökön délelőtt össze­ült az országgyűlés. Az új ülésszak első ülésén megjelent J. D. Kiszeljov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és a diplomáciai testület több tagja. Röviddel 11 óra után nagy­­taps közben foglalta el he­lyét az ülésteremben a ma­ 1511 millió forint kulturális beruházásokra A nemzetközi békeharc mondotta — Andica Erzsébet egyrészt annak a nagyjelentő­­ségű ténynek a pontos felisme­résén és felmérésén alapszik, hogy egy újabb háború kirob­bant­ása csak az imperialisták kis klikkjének érdeke, az em­be­­riség széles tömegei irtóznak egy újabb háborútól, nem hajlandók idegen célokért vérü­ket ontani egy újabb imperia­lista halomban. Soha sem volt még a történelemben ilyen ha­talmas tömegeknek ilyen szer­vezett mozgalma, de nem is­­ lehetett. Ilyen mozgalom c£ak korunkban keletkezhetett, ami­kor a népek nemcsak a kapi­talista társadalom szörnyűsé­geit, esztelenségét és kiútta­lanságát látják, de a kommu­­­nizmust építő Szovjetunió test­véri barátságában élő népeinek nagy példáját, látják a kapi­talizmus bilincseiből kiszaba­dult népi demokratikus orszá­gok sokszor kis népeinek is nagy sikerét. Megnőtt a népek öntudata. Megnőtt a népek ere­je. Megnőtt a bizalmuk önnön erejükben, mert tudják, hogy nagy küzdelmükben az életért és az emberiségért, a pusztulás és embertelenség ellen Sztálin lángesze vezeti őket. (A képvi­selők hosszan perceken keresz­tül felállva tapsolnak.) Korunk nem a zsarnokok el­nyomó és népgyilkosok győzel­mének korszaka, korunk a né­gH Károly pénzügyminisz­­ter az országgyűlés csütörtö­­ki ülésén megtartotta költ­ségvetési beszámolóját, mely­ben ismertette népgazdasá­gunk eddig elért eredményeit. A költségvetés folyamatosan fejlődő tényszámai bizonyít­ják — mondotta — hogy fel­szabadult népünk a munkás­­osztály vezetésével győzelme­sen halad előre a szocializ­mus épí­tésének út­já­n. Meg­állapította, hogy rohamos fejlődés elsősorban az ipari termelés nagyarányú bővülé­sében mutatkozik meg.­­ A gyáripar feleméri termelési tervét 6,9 százalékkal teljesíti peri győzelmének korszaka. Kérem a magyar nép itt összegyűlt képviselőit, a ma­gyar országgyűlést, tegye ma­gáévá a varsói Békevilágkon­­gresszus határozatait, mert azok felölelik azokat a sürgős tennivalókat, amelyeknek se­gítségével, megvalósításával el­kerülhetjük egy újabb háború egyre fenyegetőbb veszélyét, megőrizhetjük a népek békéjét. Ugyancsak javaslatot teszek egy békevédelmi törvény­ ki­dolgozására, amelynek értel­mében népi demokratikus or­szágunkban a háborús propa­ganda bármilyen fajtája bün­tetendő cselekménnyé válik. Andics Erzsébet felszólalását a képviselők hosszas, lelkes tapssal fogadták, majd a beter­jesztett javaslatokat egyhan­gúlag elfogadták. Ezután Szabó Piroska, az Elnöki Tanács titkára szá­molt be a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának az országgyűlés két ülésszaka közötti működéséről. Beszámolóját az országgyű­lés tudomásul vette. Ezután Olt Károly pénz­ügyminiszter beterjesztette az 1951 évi költségvetést és a költségvetésről szóló tör­vényjavaslatot, majd elmon­­dotta expozéját, tette túl. Hangsúlyozta, hogy a munkanélküliség felszámo­lása után ma már munka­erőhiány mutatkozik. A szak­munkás utánpótlás ötéves tervünk egyik központi kér­désévé vált. ölt pénzügyminiszter ez­után a szénellátás kérdésével foglalkozott. Megállapította, hogy bányáink szénterme­lése ma több, mint valaha, mégis kevésnek bizonyul nép­gazdaságunk nagy fejlődésé­hez viszonyítva. Szerszám­gépgyártásunkra vonatkozó­lag megállapította, hogy bár harmincszorosán múlta felül a háború előttit, a fokozott követelményekhez képest vi­szonylagosan kevésnek mu­tatkozik. Ezután mezőgazda­ságunk fejlődésével kapcso­latosan megállapította, hogy a falusi lakosság anyagi és kulturális felemelkedésének mozgatója a mezőgazdasági szocialista szektorok erősödé­se. Mezőgazdasági termelésünk egészében véve — mondotta — jelentősen emekedett, an­nak ellenére, hogy némely tömegfogyasztási cikkben a termés gyenge volt. Majd így folytatta: ha figyelembe vesszük, hogy egy esztendő alatt a bérek és fizetések 19 százalékkal emelkedtek, meg­állapítható, hogy a munkások és alkalmazottak összes jöve­delme 35—40 százalékkal ha­ladja meg a múlt évit. Egy év alatt sokszázmillió forint­tal növekedett a falu vásárló­ereje is. Az itt-ott mutatkozó ellátási nehézségeket a re­­akcó igyekszik kihasználni és spekulációval, áruhalmozás­sal zavart kelteni. Népünk kártevőivel szemben a továb­biakban is kíméletlenül fo­gunk eljárni. A fegyelem minden vonalon való meg­szilárdításával akadályozzuk meg, hogy a spekulánsok és sokszor a kereskedelmi szer­vezetekben megbújó ellensé­ges elemek tovább garázdál­kodhassanak. Népünk növekvő jóléte tük­röződik vissza közlekedésünk adataiban is. A vasúti utas-­­ és áruforgalom ez idén ősszel az 1938. évinek már kétszere­sét érte el.­­ 107 m iliő forint fe’esleg A pénzügyminiszter ezután állami pénzügyi gazdálkodás előirányzatával foglalkozott, majd az 1951 évi költségve­tést ismertette, amely 29 mil­liárd 623 millió forint bevé­telt, 29 milliárd 516 millió forint kiadást irányoz elő, az 1951 évi költségvetés 107 millió forint felesleget mutat ki. Ezután az új költségvetés­nek az elmúlt évivel szembe­ni alapvető szerkezeti válto­zásait, ismertette: — Az 1951 évi költségveté­sünk összeállítása során arra törekedtünk, hogy az ál­lami költségvetést­ — mint a népgazdasági terv leg­fontosabb pénzügyi tervét — a legszorosabban összehan­goljuk a népgazdasági terv­vel. A költségvetés elkészíté­sét első ízben előzték meg a költségvetési előtervek, ame­lyek már az ötéves népgaz­dasági terv fejlesztési szá­maiból indultak ki. — 1951 évi költségvetésünk kiadási előirányzata 29,516 millió forint, kereken 9 és félmilliárd forinttal több mint a folyó évi előirányzat. A kiadások emelkedése dön­ötéves tervünk egyik fő­­s feladata — mondotta — hogy országunkat gyors ütemben iparosítsuk. Rövid néhány év alatt 263 új gyár és üzem lé­tesül hazánkban. Költségve­tésünkben hatalmas összege­ket irányoztunk elő a tudo­mányos kutatás előmozdítá­sára. -- ötéves tervünk másik fő­feladata : mezőgazdaságunk el­maradottságának felszámolása. Mezőgazdasági jellegű beruhá­zásaink hatalmas összege mel­lett a földművelésügyi minisz­térium költségvetésében többek közöt 80 millió forintot irá­nyoztak elő állami gazdasá­gaink, termelőszövetkezeteink és dolgozó parasztságunk mi­­nőségi vetőmagvakkal, kedvez­ményes áru műtrágyával és öntözővízzel való ellátására. Dolgozó népünk­­ kulturális felemelkedése az 1950. évi 1154 millióval szemben 1511 milió forint a kulturális jellegű ki­adások előirányzata. Olt Károly ezután az állami apparátus létszámalakulásáról r­észélt, majd áttért az 1951. évi költségvetés bevételi részé­nek ismertetésére.­­• Költségvetésünk bevételi oldalának szocialista irányban való szerkezeti átalakulását jelzi, hogy összes bevételeink fő részben azokkal a hatal­mas feladatokkal kapcsolatos, amelyeket ötéves tervünk célkitűzéseinek megvalósítá­sa ró ránk. Ezért emeltük meg az 1951 évi költségvetés­­ben hatalmas mértékben a népgazdaság fejlesztésért szolgáló kiadásokat. Az 1951 évi költségvetésben — az 1950-es évvel szemben — a beruházások előirányza­­ta 61 százalékkal magasabb 11.700 millió forint-már mintegy háromnegyed ré­sét a szocialista szektor szol­gáltatja.­­ A lakosság által fizetett adók vonalán csak kisebb mére­­tű emelkedés jelentkezik. An­­nak ellenére, hogy pénzgazdál­kodásunk mai rendszerében a lakosság által fizetett adóst már csak kis hányadát adják költségvetési bevételeinknek, ezeknek jobb kimunkálására és behajtásuk maradéktalan biz­tosítására az eddiginél is na­gyobb gondot kell fordítanunk. — Bevételeink között 750 millió forint előirányzattal sze­repel a Békekölcsön 1951. év­­ben befolyó hányada. Az a lel­kesedés, amellyel dolgozó, né­pünk már a kibocsátást követő 36 óra alatt a kölcsönt túlje­gyezte és a jegyzés, befejez­té­­vel 1.061 millió forintot bocsá­tott rendelkezésre. Ismét meg­mutatta népünk határtalan ra­gaszkodását Pártunk, Rákosi elvtárs és a kormány iránt. Szilárd elhatározását és áldo­zatkészséget ötéves tervünk megvalósítására. A pénzügyminiszter ezután a tőkés országok költségvetései­nek eddig nyilvánosságra ho­zott folyó évi részl­eteredmé­­nyeinek súlyos deficitjéről be­szélt. Az Egyesült Államok 1951—52 évi budgetjéről — mondotta — még világos ké­pet nem lehet alkotni. Annyi azonban már bizonyos, hogy minden eddigit felülmúló hiány várható és így elkerülhetetlen­nek látszik az infláció fokozó­dása az Egyesült Álamokban. Rákosi Mátyás, a MDP fő­titkára, Rónai Sándor, a Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsá­­nak elnöke, Dobi István a mi­nisztertanács elnöke és a kor­mány tagjai. Az ülést Drahos Lajos, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Napirend előtt Andics Erzsébet, Kossuth dí­jas egyes­gyár nép­­szeretett vezére, f tém­i tanár szólalt fel. Andics Erzsébet felszólalása Olt Károly pénzügyminiszter beszéde 263 új gyár és üzem létesül Az 1951-es költségvetésben hatalmas munkaprogram bontakozik ki Majd így folytatta beszédét : Az 1951-es költségvetésből ha­­talmas munkaprogram­ bonta­kozik ki. Dolgozó népünk mil­lióinak lelkes, ádázatkész mun­kájára van szükség, hogy ter­melésünk előirányzott fel­futása az önköltségcsökkentés bekö­vetkezzék. Meg kell tanulnunk, hogy az ediginél is takaré­kosabban gazdálkodjunk. Egyes állami és vállalati funkcionáriusaink nem vetnek eléggé számot a, rendelkezé­seinkre álló lehetőségekkel és munkájukat úgy végzik, mintha bőségesen el lennének látva anyaggal és szerszámmal, gé­pekkel, építőkaparitással, mun­kaerővel. Olt Károly ezután a Pénz­ügyi fegyelem terén megmu­tatkozó lazaságról beszélt, majd így folytatta . Az ilyen laza­ságok mögött nem egyszer az ez­enség húzó­dik meg, amely paprókai téren elszenvedett döntő vereséget

Next