Délvilág, 1992. március (49. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-02 / 52. szám
Erdélyi gondok - első kézből Hogyan tovább? Ahogy lehet! Csallóköz, Vajdaság, Erdély: az egy tőről fakadó gondok partikuláris esetei lelhetők föl e vidékeken... jelentette ki a professzor úr. E kérdéskör egyetemes megközelítése az úgynevezett „beavatkozás”elmélethez való viszonyulással érzékeltethető. Az erdélyi magyarság legnagyobb támasza egy gazdaságilag, kulturálisan és társadalmi viszonyaiban fejlődő anyaország, amire fölnézhetnek, igénylik a véleménynyilvánítást nem csak miheztartás, de az örökös felzárkózás könnyítése végett. A magyar nemzet (éljenek bárhol az egyének) egy testet képez, mi lenne, ha a szem fellázadna a láb ellen? Erdélyi testvéreinkről szólván, azok számarányát érzékeltetve, fölhívta a figyelmet egy nagyon lényeges szempontra: a százalékarányukat tekintve sohasem Románia, hanem a történelmileg lakott terület, Erdély összlakosságához kell viszonyítani. A demográfiai arányok mesterséges megváltoztatását konkrét példákkal érzékeltette Tőkés István. A Maros-, Olt- és Küküllők völgyét bejáró, onnan derűlátó tudósításokat közlő írástudókkal ellentétben fölhívta a figyelmet a tömegek identitástudatának hiányára, amit a helyhatósági választások fölkínálta lehetőségek mellőzése is példáz. Makkai Sándor református püspök, író és történész két háború közötti véleményét - a kisebbségi lét méltatlan az emberhez - manapság három számon tartandó erővonal mentén igyekeznek elkerülni az erdélyiek. Tőkés István kimondta: szaporodik az önálló Erdélyt óhajtók száma. Az RMDSZ a kulturális autonómia mellett tör lándzsát, míg a Kereszténydemokrata Párt programja szerint, ahol a magyar lakosság eléri a 10 százalékot, ott anyanyelvünk is használtassák hivatalos nyelvként; a 30 százalék esetén minden vezetőhelyettes magyar legyen, míg 50 százalékos arány fölött a vezető tisztségek a magyarokat illessék. Az erdélyi magyarság is nemzetalkotó - legnagyobb ellenségük, a román alkotmány előírásai ellenére. Erdély holnapja a magyar anyák holnapja - ezt ki kell mondani. Hittel valahogy megmaradhatunk, anélkül sehogy. Nagy fájdalma Tőkés professzornak a csángók ügye — jártában-keltében szóvá is teszi. Hogyan tovább? - tette föl végül a kérdést. Ahogy lehet! - hangzott a válasz. Az előadást megelőzően Bordási Péter tanár tanítványai a XXV. zsoltárt énekelték, majd Remes Bernadett (Radnóti gimnázium) Tőkés István versét (Erdélyi sírás) adta elő. Az előadás végén maga a professzor szavalt, majd neje, Erzsébet asszony Wass Albert: Erdélyi fák alatt című verset nagy átéléssel mondta el a hallgatóság előtt. Mely hálásnak bizonyult minden ráadásért. A hallgatóság soraiból sok kérdést kapott az előadó utána, egy nyugodtabb időszakban jómagam három kérdést tehettem föl Tőkés professzornak. PATAKI SÁNDOR Dr. Tőkés István nyugalmazott teológiai professzor, az erdélyi Kereszténydemokrata Párt elnöke tartott előadást a Nemzeti Kisgazda és Polgári Párt szegedi, Victor Hugo utcai központjában, Erdélyi gondok címmel. Az előadót és gondolatait népes és igen aktív hallgatóság mellett - megtisztelte jelenlétével Gyulay Endre szegedcsanádi megyés püspök és dr. Ványai Éva, a Tisza-parti város alpolgármestere. Szirbik nem szavazta meg az idei költségvetést (Folytatás az I. oldalról.) hangsúlyozta, tekintettel a nehéz megélhetési körülményekre. Másrészt forszírozta a kerékpárút megépítését a tiszai strand irányában. Ártatlan érdeklődésnek indult Geréby József kérdése - miféle sörpince épül a városháza alatt (?) amelyik később a különböző vélemények éles összeütközését hozta! Sőt, Szirbik Imre képviselő emiatt nem szavazta meg az idei költségvetést, mondván, hogy zártkörű klub létesítését nem támogatja hivatalos forrásból, amikor annyi minden másra kell a pénz a város és a társadalom számára! Említést tett a szerinte nyolcvanszázalékos béremelésről az apparátusi dolgozók körében, és arról, hogy a hivatali ruhapénz adózatlan jutalmazásnak felel meg. Dr. Rébeli Sz. József polgármester kifejtette, hogy a mendemondákkal ellentétben nem drinkbár építéséről van szó a városháza felszabadult pincerészében, hanem a hivatali és intézményi dolgozók és maguk a képviselők közösségi helyiségéről. A munka a szakszervezet javaslatára és főleg költségére indult, a társadalmi közreműködést is beszámítva. A kiadások kisebb részét a városháza karbantartására fenntartott alapból fedezik. Ruhapénzt más településeknél is adtak a hivatali dolgozóknak, és ez Szentesen belül maradt a bérkereten. A polgármesteri hivatalnál lévő fizetések egyáltalán nem kirívóak most sem a környező településekhez képest! A polgármester külön szavazásra kérte a testületet a városháza karbantartására fordítható pénzek kérdésében. Ez ellen végeredményben a voksok megoszlásával együtt nem merült fel kifogás. A köztársasági megbízott törvényességi észrevételeinek eleget téve, rendeletek módosítására került sor. Ezután bejelentették, hogy a legközelebbi testületi ülésen - március 13-án lesz - városi érdekegyeztető fórumot hoznak létre, és elbírálják az intézmények irányítására kiírt pályázatokat, illetve kinevezik az új vezetőket. SZABÓ RÓBERT Pál Tamás sikere Marseilles-ben Pál Tamás vezényletével mutatta be a marseilles-i operaház Janacek Katja Kabanova című operáját. Az előadás nagy sikert hozott és a helyi lapok egyöntetűen igen nagy elismeréssel írnak a vendégkarmesterről. A La Marseilles című lap kritikusa például úgy látja, hogy a műhöz „álmodni sem lehetett volna jobb karmestert”. A La Meridional véleménye az, hogy a sikerben része volt Pál Tamás „intelligens, világos, átérzett és nagy tekintélyű” munkájának. 2 A termelők számára 1992- ben keserű lesz a cukor, folytatódik az 1991-ben elkezdődött válság - hangoztatták Szolnokon, azon a tájértekezleten, amelyen a termelők és a gyártók képviselői találkoztak. Az alapprobléma az, hogy a világpiacon szinte mindenütt alacsony a cukor ára, így a meglehetősen magas magyar termelési költség miatt az ágazat jövedelmezősége nehezen érhető el. Sürgető teendő tehát a magyar cukorpiac szabályozása, a belső fogyasztás ösztönzése. Védelmet kell nyújtani a termelőknek a cukorimport ellett is. A résztvevők megítélése szerint az 1993-tól életbe lépő szabályozási rendszer már némi reményt nyújt, megkezdődhet az ágazat felfelé ívelése. Az édes keserű lesz Ami a Szolnoki Cukorgyár Rt.-t illeti: 12 ezer hektárra tervezik a cukorrépa vetésterületét. A korszerű gyárban 471 ezer tonna répából 55 ezer tonna jó minőségű cukrot kívánnak előállítani. A gyár szerződést ajánl minden eddigi partnerének és az újabbaknak is. Kétoldalú megállapodásban rögzítik a fizetés módját és a termelés feltételeit. A korábbi gyakorlattól eltérően a vállalat nem hektárra, hanem répamennyiségre szerződik, feltétel a nyersanyag legalább 16 százalékos cukortartalma. Tömeges baleset a ködben Tegnap délelőtt az M5-ös úton, Dabas és Örkény között a ködben mintegy félszáz autó rohant egymásba. A szerencsétlenségben többen megsérültek, köztük olyanok is, akik a szegedi kisgazdanagygyűlésre igyekeztek. Szombat estétől mulattak a csongrádi kisgazdák. Farsang idején rendjén van ez, s a vigasság éppúgy hozzátartozik a társas ember életéhez, mint az evés vagy ivás. Ezt Pintér Pista mondja, többnyire így szólítják őt pártbeli társai Csongrádon. Saját termésű borával kínál, családias hangulatban gyorsan oldódnak a hétköznapi feszültségek, melyekről igyekszik megfeledkezni az emberfia, ha „szól a nóta”... Az már maga a tömény politika lett volna, ha a bálozókat efféle keresztkérdésekkel józanítom, mégis, kinek a nótáját húzzák majd Szegedében, vasárnap. Mivelhogy nótából és kisgazdából is többféle van, Csongrádon mértéktartóan énekelnek („Ritka búza, ritka árpa, ritka rozs...), semmi duhajkodás, pohártörés. Vincze tanár úr (önkormányzati képviselő, a sportélet lelkes szervezője) földob négy-öt súlyos kérdést, de rögvest leinti magát, most nem kár lenne hangulatrontónak lenni. Különben is jó hangos a zene, nem beszélni, táncolni kell. A tanár úr máris ropja a táncot. A birka is kisgazda, pontosabban a kisgazda Tóth Lajos bácsi bürgei közül választottak, melyet a bútorgyár főszakácsa, Konkoly István főzött jó ízűre. A zenekar (vezetője: Varga János) csak félig kisgazda, de jól húzza a talpalávalót. Kevés, szünettel, ritmust diktálva a fáradni tűnő lábaknak. Ez most a tánc ideje! Ne politizáljunk! Hallom ettől is, attól is is bort, azazmámort töltenek poharamba. Jó ez a bor? - kérdi P. Pista. „Ne politizáljunk!” - fülembe súgja N. Sándor: „Jó bort alig lehet kapni!” Itt? Csongrádon? Jó bor? Ez az, amitől tűzbe jön Csongrád. Bor és egészség. Megszólít egy asszony, s víg zenekísérettel családi tragédiát vázol föl. Tizenhét éves volt, amikor apját és anyját sírni látta, mert az agitátorok a tsz-be kényszerítették. Apja, a jónevű kovács belebetegedett. Nővérét pedig a Petőfi Tsz „urai” kipermetezik a tanyából. Megmérgezik. Bor és méreg? Na, ne politizáljunk! (Újabban sok panaszt hallok a Petőfire!) Kinek az ötlete volt a kisgazdabál? P. P. mosolyog. Mások kisegítik. Az asszonyoké! Jó, ha valódi bálban, valódi táncot járnak a kisgazdák. Ettől még persze fájdalmasan vajúdik a mezőgazdaság. Méhében az ismeretlen holnap... Jönnek-e Szegedre? - tudakolom.- Nem! A csongrádiakat nem érdekli már a Torgyán-show! A változás meg... Ki tudja? „Ritka búza... árpa... rozs...” (bálint) Csongrádiak Torgyán-show nélkül Áll a kisgazdabál Megnyúlt a Favorit A hazánkban hosszú évtizedek óta kedvelt Skodák családjának legutolsó sarja, a Favorit távolról sem aratott olyan sikert, mint elődei, az Octavia, az 1000 MB, a 100- as, majd a 120-105-ös, a 130-as és a többiek. Az ok kettős: egyrészt nagyon elhúzódott a régóta ígérgetett kocsi gyártásának elindulása, s mire bekövetkezett, a gyár tulajdonában, sőt Csehország állami és gazdasági rendjében is változás állt be, aminek a Favorit viszonylag magas ára lett a következménye. A másik ok az ötajtós Favorit rövidsége, ami ugyan előny a városban parkolásnál, de hátrány, ha egy öttagú család a nagymamáék meglátogatásakor még csomagokat is szeretne a kocsiba rakni. A csomagtér ugyanis szerfelett szűkre kerekedett. Ezt a csehszlovák kereslet csökkenésén is észlelték a gyáriak, de nagyon hamar reagáltak is rá, mégpedig a kocsi meghoszszabbításával. Ez a nyújtott Favorit a Forman nevet kapta. A névválasztásban állítólag szerepe volt a világhírű csehszlovák-amerikai rendező, Milos Forman sikerének is, akinek Ragtime című, világsikert aratott filmjét február elején mutatta be a Magyar Televízió. A Forman tehát egy meghosszabbított, csapottfarú kombi. Teljes hossza 4,17 méter, szélessége 1,62, magassága 1,43 méter. Motorja 1289 köbcentis, váltója ötfokozatú, csomagtartója 400 liter térfogatú, tartályába 47 liter benzin fér, csúcssebessége 140 km/óra, állóhelyzetből 17 másodperc alatt gyorsítható 100-ra. Fogyasztása az ötfokozatú váltó révén igen előnyös, 90-nel utazva 5,0 litert, 120-szal pedig 7,9 litert fogyaszt 100 kilométeren. (MTI Press) Legalábbis ezt szándékozott tenni vasárnap délután a falu apraja-nagyja táncos kedvű, fekete ruhás-piros szarvú ördögök rikoltozása mellett, réz- és fafúvósok hangjára azon a farsangi mulatságon, amelynek - bár tavaly elmaradt - már sokéves hagyománya van a községben. A régi szokásról „tuskóhúzásnak” nevezett nagy esemény délután háromkor fiákeres, maskarás felvonulással kezdődött, majd kiszebábu-égetéssel és fánkevéssel végződött, de most csak a zenészek húzták (akarom mondani fújták) a nótákat, tuskót ez alkalommal senki nem vonszolt végig a falu széles utcáin. (Erről a hagyományról egyébként megtudtam, hogy valamikor az öreglegényeknek kellett egy rönköt végighúzni a falu utcáin, amely fát azután a már említett télboszorka mellett hamvasz Forráskútról is elűzték a telet tottak el a máglyán, talán annak reményében, hogy elégetésével az új esztendőben majd az asszony nélküli élet kolonca(?) is lekerül a nyakukból.) Na persze nem is igazából ez a lényege a farsangnak, hanem a tavasz jókedvű ébresztéseköszöntése, s a leszámolás a téllel, azzal a téllel, ami minden jel szerint (ilyen jelek, úgymint könnyű kiskabátok, lágy, simogató szellő, füstfátyolos tüzek, bőven akadnak mostanában) már különben is kimúlt - ha ugyan meg nem csal bennünket ez a csalfa hírében álló kora tavaszi idő... P. L. HÉTFŐ, 1992. MÁRCIUS 7.1