Állami főreáliskola, Déva, 1883

Üdülő-Helyek Hunyadvármegyében. (Boholt, Gyógy, Vácza.) A légköri csapadékok vize a földre jutván, részint elpáro­log, részint beszivárog a talajba, h­ol azonnal megkezdi oldó mun­káját, minek folytán a felvett ásványi részek minőségét illetőleg olyanná válik, mint a talaj, m­elylyel érintkezésben van. (Tales sunt aquae, quales terrae, per qiuis fluunt. Plinius.) Minden a természetben előforduló forrásvíz tartalmaz ásványi részeket magában ; e szerint szorosan véve e vizek mindnyája ás­ványvizeknek tekinthető. Közönségesen azonban csak azon forrás­vizeket mondjuk ásványosoknak, melyek magasabb hőmérsékük, vagy a feloldott gázoknak, ásványi részeknek nagyobb mennyisé­génél fogva a szervezetre gyógyhatást gyakorolnak. A magyar birodalom, mint a jótékony természet egyéb ado­mányaira, úgy ásványvizekre is a legdúsabban felszerelt európai államok egyike ; akár az emberiség üdülésére rendelt gyógykutak és források létszámát, akár az emberi élvezetre szolgáló ásvány­vizek bőségét, akár a gyógyforrások változatos összetételét s a leg­különbözőbb szervi bántalmak ellen gyógyszerül bebizonyult eny­hítő hatását tekintjük: alig van a continensen ország, mely vele mérkőzhetnék, határozottan nincs, mely azt felülmúlná. (Kőnek.) Hovatovább szilárdabb alapot nyervén a tapasztalat, hogy a betegségeknek legkellemesebb, legtermészetesebb orvoslási módját az ásványvizek használata képezi, tudván azt, hogy pl. Németor­szág Baden Badene, Wiesbadene, Csehország Karlsbadja, Marien­­­badja a gazdagság hatalmasabb forrását nyitották meg Németor­szágra, illetőleg Csehországra, mint a minőt hazánkra nézve a ma­gyar föld aranya, Tokaj bora nyitottak : még remélhetjük, hogy ásványvizeink észszerű beruházás, kellő kezelés után kiváló fon­tosságú factorok lesznek nemzetgazdasági és anyagi fejlődésünkben. Ásván­yvizeink száma a statisztikai hivatal legújabb kimuta­tása szerint fölmegy 1680-re. A­ki ismeri az apparátust, mely ál­tal nevezett hivatal adatait nyerte, az tudja, mit tartson e szám megbízhatóságáról. Talán említenem sem kell hogy az ismert hazai ásvány­források száma jelentékenyen több 1680 nél, felmegy 2000-re is. Annyi kincs, a­mennyi csak világrészeknek jutott osz­tályrészül.

Next