Állami Főreáliskola, Déva, 1904
a Gaál István kezetét, anyagának összetételét kifürkészni, hogy azokat a folyamatokat, melyek földünk mai állapotának okai, megismerhesse. A csillagász pedig az eget vírja fürkésző tekintetével, hogy az égitestekről helyes ismereteket szerezzen. Mily káprázat fog el bennünket, ha a csillagász számításaiban azt találjuk, hogy a Nap tőlünk 149.300,000 km.-nyire van s a gyorsvonatnak 284 évig kellene szakadatlan rohannia, hogy odaérkezzék, s a Neptum 30 naptávolságra van tőlünk ! — De mily szédületes számokkal kell dolgozniok, ha a mi naprendszerünkön kívül eső csillagok távolságát kell feltüntetniök, így a Gönczöl szekerének legkisebb csillaga 645 trillió kmnyire van tőlünk, s a 120 km. gyorsasággal száguldó villámvonat 325 millió év alatt jutna el csak oda. S ez a csillag naponként 30 millió km. gyorsasággal rohan a végtelenségben, amely úz egy esztendőben 19 milliárd 648 millió km.-t tesz ki. S mi ezt a csillagot álló csillagnak látjuk. Érezzük ilyenkor — ugye — végtelen parányiságunkat ? S vájjon nem teszi-e ránk ugyanezt a hatást a vegyész búvárkodásainak eredménye ? El tudjuk-e képzelni, mennyi egy milliméter milliomod része ? Pedig ily parányi vonalon sok-sok atom foglalhat helyet. Látjuk, hogy még így is a végtelenségbe tűnnek el a természettudomány határai. Hanem : „In magnis et voluisse sat est,“ írja Propertius. „Lehet és kell törekednünk mindazt megtudnunk — mondja Ira Remsen — amit csak leírunk, bár nem remélhetjük, hogy mindent meg fogunk tudni. Végesek vagyunk, azok a rejtelmek pedig, melyekkel dolgozunk , végtelenek.“ Legelső sorban tehát helyes ismereteket kell gyűjtenünk, amihez pedig, már Bacon figyelmeztet, megfigyelésre, s tegyük hozzá: a megfigyelések értelmezésére van szükségünk. A jó megfigyelés már magában is elvezet ahhoz a tündérvárhoz, melynek bűvös lakatát a helyes értelmezés, mint varázs-ige pattantja föl. A XIX. század 40-es éveiben hangzott el Schleiden prófétai szózata, hogy a természetvizsgálatot az általános gondolkodás tényezőjévé kell tenni, s a természetet ne csak csodálni tudjuk, hanem jelenségeit értelmezni is. „Non fmgendum, non excopitanJum, séd quid natura faciat observandum.“