Polgári Leányiskola, Diósgyőr, 1941
A diósgyőri vár külső erődfalait Ernye báli fia, a gazdag István nádor (1260—1270), a belső, négytornyos pompás királyi várkastélyt pedig Nagy Lajos királyunk építtette. Ő is, utódai is, különösen Mária királynő, a férje Zsigmond és Mátyás az igazságos sokszor és sokáig pihentek itt a Bükk erdőrengetegének tövében a királyi vadászatokra alkalmas szép helyen. Kialakult szokás szerint a vár és a hozzátartozó nagybirtok mindig a királynénak adatott jegyajándékok közt szerepel, így voltaképen királynői birtok volt. A mohácsi vész után a török hódoltsági terület közelségébe esik, vége a fényes királyt látó napoknak, a birtokot időről-időre bérbeadják zálogbirtokos főuraknak s a vár fokozatosan romlik, erre kóborló török, majd labanc hadak pusztítják és Rákóczi Ferenc szabadságharca idején már rommá válik. Iskolánk ablakából kitekintve állandóan előttünk áll a magyar történelem legdicsőségesebb idejének: Nagy Lajos és Mátyás korának rommá omlott, de romjaiban is a magyarság erejét és nagyságát hirdető és tanító emléke.