Diósgyőri Munkás, 1969. január-június (24. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-14 / 2. szám
XXIV. ÉVFOLYAM, 2.SZAMARA 50 FILLÉR 1999. JANUÁR 14. 5 MEGKEZDŐDÖTT ÜZEMEIMBEN TIlRSAPELMI ÉLETÜNK FONTOS ESEMÉNYE: a szakszervezeti szervek újjáválasztása Az elmúlt év utolsó hónapjában felélénkült a szervezeti élet szakszervezeti szerveinknél. Mint ismeretes — a SZOT elnökségének 1968. július 29-i állásfoglalása alapján — 1969. január 2. és március 31. között újjá kell választani a szakszervezeti szerveket. A vasasszakszervezet idevonatkozó határozata részletesebben rögzítette a feladatokat, a választások célkitűzéseit, elveit, a szervek választásának időpontjait, s az egyes szervek létszámával kapcsolatos irányszámokat. A Lenin Kohászati Művek és a Diósgyőri Gépgyár szakszervezeti bizottságai e határozatnak megfelelően készítették el intézkedési terveiket. E fontos munka első lépéseként decemberben mindenütt megtartották azokat a taggyűléseket, ahol a vezetőség beszámolt a tagságnak a legfontosabb kül- és belpolitikai kérdésekről, a végzett gazdasági munkáról, s egyéb reszorttevékenységekről. Itt került sor a jelölő bizottságok megválasztására. A tapasztalatok szerint a tagság a jelölő bizottságokba olyan szervezett dolgozókat javasolt, akik felelősségük tudatában tesznek javaslatokat a megválasztandó tisztségviselőkre. Mindenütt előtérbe kerültek a törzsgárdatagok, a szocialista brigádok tagjai, azok a dolgozók, akik hosszú évek óta lelkiismeretesen, becsületesen végezték munkájukat, nem sajnálták idejüket, ha a közösségről, mások ügyeinek intézéséről, érdekképviseletéről volt szó. Ezeket az igényeket máris erősebben tapasztaljuk, hiszen a bizalmiak választásával élénkebbb, pezsgőbb lett a szakszervezeti munkát értékelő vita is. Az egyes bizalmiak megválasztása, vagy újjává Ebben a hónapban mintegy 1500 bizalmit választ meg a tagság az LKM-ben és a DGÉP-ben lasztása üzemeinkben alkalmat adott arra is, hogy a dolgozókat foglalkoztató kérdések előtérbe kerüljenek. A nagyobb aktivitás azt is igazolja, hogy alapszervezeteink többsége az elmúlt évben nem végzett rossz munkát, sőt sok olyan fontos kérdést oldottak meg, mint a kollektív szerződés megkötése, a munkaidő-csökkentés előkészítése és bevezetése, az egyes gyáregységen, üzemen belüli hatékonyabb munkamegosztás, a nagyobb felelősséggel párosuló önállóság. A beszélgetések és az értékelő vita során az a tudatosság is egyre jobban kicsendül, hogy mindezeknek végrehajtásáért nemcsak az irányító szervek, hanem az üzemi dolgozók is felelősek. Dolgozóink nagy része pedig különböző tisztséget tölt be, s mivel nagyobb lett a betekintési lehetőség az üzem dolgaiba, a tagság is szélesebb körű tájékoztatást vár tőlük. Az elmúlt évben kialakult új helyzettel azonban még nem éltek mindenütt tisztségviselőink. Többször hallottunk eseteket mind a kohászatban, mind a gépgyárban, amikor a megnövekedett jogok ellenére sem szóltak bele kellően az üzem vezetésébe, nem érvényesítették megfelelően befolyásukat, holott a dolgozók legszélesebb rétegeit képviselik. Ezek a gondolatok a következő hetekben, hónapokban jobban felszínre kerülnek, alaposabban értékeli a tagság: hol használtuk ki a lehetőségeket, hol van tennivaló. Ott végeznek igazi jó munkát, ahol a választási munka szoros egységet képez az üzemi feladatok megoldásával. Mindkét nagyüzemünk tisztségviselőinek többsége becsületes, jó munkát igyekezett végezni az elmúlt időszakban. Mégis jogos igény a tagság részéről, hogy olyan szakszervezeti tagokat kell választani a vezető szervekbe, akik megbízhatóak és a szocializmus, a dolgozók ügye iránt felelősséget éreznek. E kezdeti tapasztalatok széles körű egyetértéssel találkoznak üzemeinkben. Ha ilyen mérce alapján választják újjá a két nagy gyár mintegy 1500 bizalmiját, további félezer tisztségviselőjét, akkor szakszervezeti testületeink még alkalmasabbak lesznek dolgozóink napi és távlati érdekeinek képviseletére. Sz. M. iiMwiiiiiiiiiiiiiiiiiiimimiiiiiiiiiiiiiiiimmiiiwttimiiMiiiiiiiiiiiiiiiimiimiiHirfiiiiiiiiiiimiimiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiMii Bár egyre közeledik az új elektroacélmű felépítésének, részleges üzembe helyezésének ideje, a „régi elektróban” az új év első napjaiban is sikeres munkát végeztek. Finnországtól — Diósgyőrbe A jól sikerült üzleti tárgyalások révén a finnországi Tamperéből rövidesen megérkezik az a két, 30 tonnás portáltargonca, amit a Valmet-cégtől várolt az I' " Képünk a targoncaóriást ábrázolja. (Cikkünk a harmad oldalon. Életkörülményeink további javításáért 44 órás munkahét és új munkarend a gépgyárban 1969. január 1-től a Diósgyőri Gépgyár számos üzemében is bevezették a rövidített, 44 órás munkahetet. Ezzel egyidőben az egész vállalat területén életbe lépett az új munkarend. A két esemény nem függvénye egymásnak, de szorosan kapcsolódik. Életbeléptetésüket gondos előkészítő munka, vita előzte meg. Kovai Pál szociális igazgatótól először a két fontos rendelkezés életbe lépésének előzményeiről érdeklődtünk. • Amikor ismertté vált, hogy a IX. kongresszus határozata értelmében 1970-ben országosan is be kell vezetni a 44 órás munkahetet, mi is nagy készülődéshez kezdtünk — mondja az igazgató. — Már a kezdeti időszakban nyilvánvalóvá vált, hogy dolgozóink elsősorban politikai eseményként fogták fel a határozatot, s csak másodsorban szociális kérdésként. Hiszen a határozat bizonyítéka volt annak a harcnak és erőfeszítésnek, amelyet a párt 1957 óta következetesen megvalósít a dolgozók életkörülményeinek megjavításáért. Igaz, kezdetben sokan fenntartással és féltéssel néztek a jövő elé, elsősorban azért, mert vállalatunknál az új gazdasági mechanizmus első évében vetődött fel a csökkentett munkaidő bevezetése. Mint ismeretes, a vállalatvezetés, a párt, a szakszervezet 1968 júliusában döntött úgy, hogy a felsőbb szerveknél 1968. október 1-től kérvényezik a 44 órás munkahét bevezetésének engedélyezését. — Nem volt ez elhamarkodott lépés? Hiszen most már tudott, hogy a felsőbb szervek az engedélyt csak 1969. január 1-től adták meg. — Nyugodtan mondhatom, megfontoltan, felelősségünk teljes tudatában cselekedtünk. Alapos előkészítő munkát és sokirányú felmérést végeztünk. Többek között például, mint egyik legfontosabbat, a munkaidő-csökkentés hatását a vállalati nyereségre. Úgy akartuk és akarjuk megoldani az áttérést, hogy a keresetekben és a nyereségben ne következzen be csökkenés, sőt ha lehet, előbbre lépünk. Gondosan felmértük a munkaidő csökkentése miatt kieső munkaidőalap pótlásának lehetőségét. Elvégeztük a különféle termelékenységi, pénzügyi stb. mutatók alakulásának összevetését. S végül ütemtervet készítettünk az áttérés bevezetésének konkrét végrehajtásához. Ennek lényege, hogy január 1-től a fizikai munkát végzőknél lép életbe a rendelet, a többi helyen, a kiszolgáló üzemeknél pedig fokozatosan térünk át a 44 órás munkahétre. 1969. március 1-től néhány kis jelentőségű munkaterület kivételével a vállalat teljes területén bevezetjük a rövidített munkahetet. — A 44 órás munkahét bevezetése vagy legalábbis részleges bevezetése időben egybeesett az új munkarend életbelépésével. Hogyan fogadták ezt a dolgozók? — A 44 órás munkahétre való áttérés mintegy lökést adott az új, munkarend bevezetésének lehetőségéhez is. A társadalmi szervek, elsősorban a párt felvilágosító munkája tette lehetővé, hogy a munkaidő-csökkentést összeköthettük az új munkarend kialakításával. Dolgozóink és vezetőink egyaránt megértették, hogy amikor egy ilyen nagy kedvezményt kapunk, mint a rövidített munkahét, ezt megfelelő munkafegyelemmel kell ellensúlyozni. Mi bíztunk és bízunk dolgozóinkban. Számítottunk és számítunk fegyelmezettségükre és ez tette lehetővé, hogy megszüntessük a blokkolást, s eltöröljük a menetjegyeket. Az új munkarend így nemcsak szigorító intézkedéseket hozott, hanem egyben magasfokú, erkölcsi megbecsülést ad dolgozóinknak. Politikai nyelven úgy fejezném ki magam, hogy ez megteremti az (Folytatás a 3. oldalon.) . Kova Pál szocis igazgató nyilatkozata lapunknak Megnyílt a vasas képzőművészek közös kiállítása Már hónapokkal ezelőtt élénk készülődés jellemezte képzőművészeink munkáját, hogy megfelelően vegyenek részt azon a nagyobb szabású kiállításon, amelyet Miskolcon terveztek megrendezni 1969- ben. E kiállítás különlegessége, hogy nemcsak diósgyőriek vesznek rajta részt, hanem budapestiek is. Az elgondolás helyesnek bizonyult, mivel megrendezésére sor kerülhetett. Hétfőn ugyanis nagy érdeklődés mellett nyitották meg az SZMT kiállítási csarnokában a munka vörös zászló érdemrendjével kitüntetetet Vasas Központi Művészegyüttes képzőművész körének és a kiváló együttes címmel kitüntetett Diósgyőri Vasas Művészegyüttes képzőművész körének közös kiállítását. Képzőművészeink e találkozója bizonyára sok érdeklődőt vonz majd Miskolc belvárosába. A kiállítás megtekinthető január 24-ig naponta 9 és 21 óra között. CVÁRI TELEX Kevesen tudják, hogy az ország egy főre eső nyersacél termelésében Magyarország megelőzi a környező országok közül Bulgáriát, Romániát, Jugoszláviát és a Német Demokratikus Köztársaságot is. A magyar nyersacéltermelésnek pedig a Lenin Kohászati Művek egynegyedét adja. A múlt év decemberében a Lenin Kohászati Művek közlekedési gyáregysége az utolsó gőzdarut is kivonta a forgalomból. Helyettük keletnémet gyártmányú nagyteljesítményű Diesel-elektrodarukat használnak. A negyedik negyedévben az LKM húzó-hőkezelő üzeme teljes selejtmentességgel termelt. De az egész évet alapul véve is mindössze 2 tonna húzott anyag vált selejtessé. A belső anyagmozgatás dieselesítése keretében az elmúlt évben 1 darab 600 LE Dieselmozdonyt szállított a Ganz- MÁVAG az LKM-be. Az anyagmozgatás további megjavítása érdekében pedig az első negyedévben újabb 9 darab erőgép érkezését várják. A nemesacél- és a nagy kovácsműhelyben az ország kovácsolt acél termékeinek 53 százalékát állítják elő. Az LKM munkájáról, életéről és termelési sikereiről az elmúlt évben 83 féle saját, illetve hírközlő szerv adott tájékoztatást. összesen mintegy 1830 kisebb, nagyobb cikk, fénykép és riport foglalkozott a vállalat redményes évéről.