Diósgyőri Munkás, 1969. július-december (24. évfolyam, 26-51. szám)

1969-09-16 / 37. szám

o Emlékezetes találkozó Az elmúlt héten rendezték meg a gépgyár műszaki házában az ifjú­munkás-katona találkozót. A ba­ráti rendezvé­nyen változatos program várta a fiatalokat. Felső képünkön a szel­lemi vetélkedő zsűrijét láthat­juk munka köz­ben, amint érté­kelik a szelvé­nyeket. S azután mi következhetett volna egyéb, mint a tánc, a katonazenekar dallamaira. A tánc egy ellesett pillanatát is meg­örökítette fotó­sunk. Tószegi József felvétele Virágok a vasasklubban • Újszerű kiállítás nyílik október 3-án a vasasklub kiállító termében. Azt mu­tatják be, hogyan­ kell a modern lakásban, a külön­böző vázákban úgy elrendez­ni a sokféle, szebbnél szebb vágott virágot, hogy azok va­lóban a szoba díszei legye­nek. Az érdeklődőknek elő­adást tart és kertészeti szak­tanácsokat ad Szilágyi De­zső, aki a világhírű japán virágkultúra avatott ismerő­je. DIÓSGYŐRI MUNKÁS fía n nr ! fél hat­ A mun­k »»­1­kába igyekvők hatalmas tömege özönlik a város felől. A Lenin Kohá­szati Művek munkásőr-lak­­tanyájában is nagy a készü­lődés. Máskor talán szokat­lannak tűnne a korai nyüzs­gés, de ma érthető, mert a harmadik század lövészetre készül A kék egyenruhás munkásőrök fegyvereiket né­zegetik, nehogy baj legyen majd, valami akadály, ami lehetetlenné teszi a sikeres lőgyakorlatot. Hat órakor a szakaszpa­rancsnokok már a századpa­rancsnokok szobájában gyü­lekeznek az előzetes eligazí­tásra. Megbeszélésük rövid, egy­ negyedóra múlva már a gépkocsin ül az egész század. Irány: a lőtér. Hamar kiérhetnénk, ha ... Ha az erdei út egy kicsit jobb állapotban lenne. Mert így, sártengerrel tarkítva si­ralmas látvány, s az a fél óra, amit az egyik kocsi ki­emelésével töltöttünk, megle­hetősen késleltette a kikép­zést. De nem csüggedt senki. A reggeli után gyors eligazítás a századnak. A szakaszírno­kokkal Kormos Lajos szá­zadírnok beszélte meg a te­endőket, s a szakaszparancs­nokok is megkapják felada­tukat. 01 van az egész, mint '­­11 egy jól időzített óra. Az elméleti kiképzés után most a gyakorlatban bi­zonyíthatnak munkásőreink. A golyószórósokkal Sándor József szakaszparancsnok is­métli át a jól ismert fegyver­fogásokat. Szükség van erre, mert­­ igazi harcászati éles­­lövész-gyakorlat van, nem engedhető meg semmiféle la­zaság. Röviddel odébb a géppisz­­tolyosok már betöltött fegy­verekkel várakoznak a lőál­­lások előtt. Még néhány szakszerű magyarázat és ... Blu-paff . . . Blu-paff ... A pisztolyosok már megkezd­ték. A két lövés — 30 má­sodpercen belül 25 méterre — nyugodt, kiegyensúlyozott időközönként követik egy­mást. Nehéz percek. Gyorsan elválik, kinek milyen biztos a keze. Váltás és már a kö­vetkező nyolc ember áll a céltáblák előtt. A faron megfelelően van a toi csi biztosítva. Az avatatlanok még csak vélet­lenül sem kerülhetnek a go­lyók elé. A biztosítók rádió­val tartják az összeköttetést a „főhadiszállással”, és egy­mással. Kis affér a falubeliekkel. Át akarnak menni a tere­pen. Az őrök gyorsan meg­győzik őket. Senki sem vett észre semmit, folytatódhat az egész. Tra-ta-ta-ta . .. tra-ta-ia­­ta ... ta-ta ... Felkattognak a géppisztolyok is. Rövid, hosszú sorozatok pásztázzák végig a terepet, hogy eljussanak a céltábláig. Nem a tűzerő nagysága, hanem a pontosság számít. A szakaszírnokok po­ntosan jegyeznek minden találatot, hogy a végén el­­dönthessék, ki volt a leg­eredményesebb. Dobhártyát szaggató zaj a hátunk mögött. Én csak a villámlások és a mennydör­gések alkalmával hallottam ehhez hasonlót. A gyakor­lottabbak nevetve néznek fe­lém és „megnyugtatásul” közlik: — Hát ez a kézigrá­nát. A kecses kis tárgy — amely hangjával és hatóere­jével olyan sok kellemetlen­séget szerzett már az ellen­ségnek — széles ívvel repül ki a bunkerból. A dobók fe­­­ dezékbe húzódnak a repesz- $ darabok elöl és másodpercek­­ múlva hatalmas füst és némi $ láng jelzi, hogy a gránát $ „leküzdötte a célt."­­ Alig múlt el 12 óra, mi­­­­kor a nehézfegyverekre, a­­ golyószórók kezelőire került­­ a sor. Ők vannak a legkeve­­­­sebben, hamar végeznek ■ 41 többiek addig fegyvereiket­­ tisztítják, gondozzák. A $ golyószórók hang­ja az igazi­­ harcok szellemét idézi. Va­­­­lósággal bedugul az ember­­ füle, és az irtózatos zajt csak $ tetézi a gránátok hatalmas $ detonációja. Igazi csatazaj $ uralkodik a terepen, amit $ sokan — persze a fiatalok­­ közül — már csak filmekről ^ ismerünk. A gyakorlat be/^j és az ebéd is megérkezik. $ Fiatalok és idősebbek, a szá­­­­zad harcosai, a karbantartó­ $ hely körül sürgölődnek, az $ írnokok a főeredményeket­­ összesítik. Aztán felsorako­­­­zik a század és Bistei Imre \ zászlóaljparancsnok-helyettes \ értékeli a látottakat. Elis­ \­meréssel szólt a munkásőrök \ felkészültségéről. A század- \ parancsnok — Ankli Sándor­î megköszöni a harcosoknak a v pontos, fegyelmezett gyakor­ \­latot és a soron következő —­­ nagyobb szabású — feladat \ hasonló eredményű végre­­­ hajtására hívta fel a figyel­­­­met. * I Fél háromkor már ismét a gépkocsikon volt a század, s Jól végzett gyakorlat után^ érkeztek be a gyár melletti­­ laktanyába. Sz. I. J. A cél leküzdve... A felsorakozott század előtt Biste­ Imre zászlóaljparancsnok­helyettes értékeli a lövészet eredményeit. Fotó: Pacz Pál 1969, szeptember 16, Lendületes jó munkával elnyerhető a szocialista vállalat cím (Folytatás az 1. oldalról.) Mindezek a körültekintő, lelkiismeretes, takarékos gaz­dálkodással valósíthatók meg. Egyenlőtlen a termelés Termelési terveink teljesí­tését vizsgálva és az előző évek eredményeivel összevet­ve megállapítható, hogy nem teljesítettük minden terüle­ten azokat. Nem lehetünk elégedettek a kiszállítási te­vékenységünkkel sem. E té­ren újra jelentkezik a hó­végi, a negyed- és fél évi haj­rá, ami azon túl, hogy egyen­lőtlen termelést jelent, anya­gi károkat okoz vállalatunk dolgozóinak, fizikai és szelle­mi energiáját egészségtele­nül veszi igénybe. A tonnális kiszállítás mellett azonos je­lentőségű a program tételes teljesítése is, és a reform adta lehetőségeket félreértelmez­ve nem a program betartásá­ra törekedtek elsősorban, ha­nem arra, hogy a százalékos, a számszerű adatok alakul­janak jól. E téren is sokat tehetnének szocialista brigád­jaink. Az elmondottak mutatják, hogy a jövőben jobban kell törekedni az optimális ki­használásra. Azt kérem a gyár minden dolgozójától, hogy a meghatározott terme­lési és kiszállítási terveket teljesítsék túl. Csak ez lehet a biztosítéka annak, hogy dolgozóink anyagi jólétét nö­veljük, hogy a tervezett 3 százalékos átlagos bérfejlesz­tést végrehajtsuk és a nyere­ségrészesedést is megfelelő szinten tartsuk. Továbbá ez a biztosítéka annak is, hogy pártunk és kormányunk el­ismerését ismételten kivív­juk, és a megtisztelő szocia­lista munka vállalata címet elnyerjük. Vállalati gazdálkodá­sunk másik igen fontos területe a ter­melékenység, melynek ked­vező alakulá­sa a gazda­sági fejlődé­sünk alapfel­tétele. Az in­tézkedések és gyárunk dol­gozói többsé­ge megértésé­nek és támo­gatásának tu­lajdonítható, hogy terme­lékenységi há­­nyadunk meg­haladja az előírt 75 szá­zalékos szintet. Termelé­kenységi szintünket javítani csak úgy tudjuk, ha dol­gozóink munkaidejüket maxi­málisan kihasználják. Mun­káslétszámunk körülbelül 150 fővel emelkedett, de az 1968. első fél évéhez viszonyítva az év első felében az igazolatla­nul kiesett munkanapok szá­ma 2531-el nőtt. Növekedett a késések száma, mely az I—VIII. hónapban közel 5000 óra veszteséget jelentett. A magánmenetjeggyel kilépők száma is megnőtt. Az első fél évben 15 ezren léptek ki a gyárkapun munkaidő alatt, menetjeggyel. De sorolhat­nám azokat a tényeket, me­lyek a munkafegyelem laza­ságára engednek következ­tetni. A készletek alakulása a gazdaságos termelés harma­dik fő területe. Összességé­ben elmondhatom, hogy év közben készleteink növeked­tek, ezért kérem a kikészítői munkát végző szocialista bri­gádok tagjait, hogy tevékeny­ségükkel a készletek csök­kentése érdekében segítsék elő a kiszállítási tervek ma­radéktalan teljesítését. Minden forint érték Foglalkoznunk kell az esz­köz- és anyaggazdálkodással­ is. Úgy gondolom, hogy e té­ren szocialista brigádjaink sokat tehetnek. Nem kell külön hangsúlyoznom azt, hogy minden egyes forint megtakarítás a vállalatunk nyereségét és ezzel vala­mennyi dolgozónk egyéni ré­szesedését növeli. A bérgazdálkodás terüle­tén a kellő önállósággal ren­delkező gyáregységek és üze­mek vezetői nem gazdálkod­tak a reform szellemében. Egyenlő elosztásig töreked­tek, holott az arra érdemes dolgozókat kellett volna ma­gasabb órabéremeléssel ösz­tönözni, munkájukat anyagi­lag is elismerni. Az erkölcsi elismerésen túl, az eredmé­nyek elismerésére — az er­kölcsi oldal lebecsülése nél­kül — a jelentős anyagi esz­közöket is fel kell használni. Arra gondolok, hogy egyik sem ösztönöz igazán, ha csak az anyagiakat adjuk át elis­merő szó nélkül, vagy for­dítva, de ne féljenek megro­vásban részesíteni azokat, akik azt érdemlik meg. Feltétlenül beszélnünk kell e tanácskozáson az üzemi de­mokráciáról is, ami nem el­vont fogalom, hanem konk­rét, kézzel fogható igénynek, kívánalomnak kell tekinteni. Az üzemek önállóságának növekedésével követelmény a dolgozóknak a vezetésbe való mind szélesebb körű bevoná­sa. A vezetők feladata, hogy ezt megteremtsék. Egy felmérés tanulságai Az LKM-ben jelenleg több mint ezer szocialista brigád­ban 13 ezer fő tevékenyke­dik. Ebből a termelő brigá­dok száma 860, mintegy 11 ezer taggal. A szocialista brigádmozgalom lényegének és hatásának feltárására szo­ciológiai vizsgálatot végez­tünk. Ennek alapján először tekintsük meg a vállalásokat. A brigádtagok szerint a brigádok 20 százaléka úgy tett vállalást, hogy nem is­merte a megvalósítás lehető­ségeit. A megkérdezett mű­vezetők szerint a brigádok 24 százaléka formális vállalást tett. A brigádtagok közel 40 százaléka arról panaszkodik, hogy a vállalásokat a terme­lési tanácskozásokon csak mechanikusan megszavaz­zák. A vállalások teljesítését az esetek 30 százalékában nem segítik a munkahelyi vezetők. A megkérdezett mű­vezetők elismerték, hogy csak az esetek 28 százaléká­ban teremtették meg a válla­lások maradéktalan teljesíté­nek előfeltételeit. 12 százalék­ban egyáltalán nem segítet­ték. A gyár igazgatósága el­várja a gyáregységek és üze­mek gazdasági és társadalmi szerveitől, felelős vezetőitől,, hogy a szükséges jó viszonyt a brigádok és a művezetők között sürgősen és maradék­talanul megteremtsék. A felmérések tapasztalatai azt mutatják, hogy az esetek 50 százalékában a szocialista brigádok tagjai is vétenek a munkafegyelem, a technoló­giai fegyelem ellen, és nem teljesítik a feladatokat. Pedig ezen a szakaszon már túl kellett lépniök, most azt vár­juk tőlük, hogy a brigádon kívüli fegyelemsértők ellen lépjenek fel. Csak a legjobbakat jutalmazzák... Ez utóbbit vizsgáljuk a szocialista brigádokkal kap­csolatban is, vagyis a morális elismerés mellett az anyagi ösztönzésnek új alapokra va­ló helyezését. A megkérde­zett dolgozók és művezetők véleménye kétféle: Minden brigád, amelyik teljesítette vállalását, részesüljön juta­lomban — így a jutalom ös­­­szege nem lehet nagy; má­sok szerint­ csak a legjobba­­kat jutalmazzák, de kiemelt összeggel. A kiváló dolgozó jutalomkeret elosztásánál is differenciálni kell a szocia­lista és munkabrigádokban elért teljesítmények szerint. (A művezetők véleménye az, hogy csak a szocialista brigá­dok 55 százaléka jobb, mint a munkabrigád.) A szocioló­giai vizsgálat azt is megmu­tatta, hogy a szocialista bri­gádokban minél erősebb és sokoldalúbb az emberi kap­csolat, annál erősebb a kol­lektíva hatása az egyénekre is, de azt is, hogy még e té­ren is sok a tennivaló. Jelentős szerepe van a mozgalom alakulásában a brigádvezetők személyiségé­nek. A brigádvezető kell, hogy világosan lássa és gya­korolja, hogy a közösség ne­velő ereje a legjobb, ezt pó­tolni mással alig lehet. A hibák ellenére — ha azért gyűltünk össze, hogy azok kiküszöbölése érdeké­ben javaslatokat tegyünk — bízom abban, hogy az eddig elismerésre méltó munkát folytatni fogják és a jövőben is eleget tesznek vállalt kö­telezettségeiknek, vállalatunk valamennyi dolgozójának és a népgazdasági érdekeknek megfelelően — mondotta ki­­fejező szavaiban a vezérigaz­gató elvtárs. A vitaindító előadás után a szocialista brigádvezetők fel­szólalásai következtek. Hoz­zászólásaikat, javaslataikat következő számunkban rész­letesen ismertetjük.

Next