Diósgyőri Munkás, 1970. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-13 / 2. szám

ft*. f L1 /11 VUÄO PIIQÉETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A DIÓSGYŐRI NAGYÜZEMEK DOLGOZÓINAK HETILAPJA XXV. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM. ARA 50 FILLÉR 1970. JANUÁR 13. Kölcsönképes a KST Az idén is négyezer körül van a KST-tagok száma a gépgyárban. A népszerű köl­csönzési forma és „gyűjtés” egyre közkedveltebbé válik a gyár dolgozói körében. A régi, a több éven ke­resztül a KST-ben takaré­koskodó dolgozók az új köl­csönzési időszak elején kissé meglepődhettek, amikor nem kapták meg a kért kölcsönt. Ennek csak az volt az oka, hogy a gyári KST nem ren­delkezett megfelelő­­ forgó­alappal. Most viszont, a be­érkezett levonásokból már megfelelő pénzösszeg áll ren­delkezésükre ahhoz, hogy a gyár dolgozóinak kérésére kölcsönt adhasson. A jubileumi versenyről jelentjük fsrsssssssyssssssssssssssysssssssyjrssssssssssssssysyjsssssssssssjyssssssssssssssssssssssssssssssssj­­624 gépgyári brigád vállalása Amikor a Diósgyőri Gép­gyár párt-, szakszervezeti bizottsága, gazdaságvezetése és KISZ-bizottsága — a SZOT és a KISZ KB munka­­verseny-felhívásához csatla­kozva — beindította a fel­­szabadulási munkaversenyt, elsődleges célja az volt, hogy ily módon elősegítse az 1969. negyedik negyedév feladatai­nak sikeres befejezését és zökkenőmentes átmenetet biztosítson az 1970-es év tervfeladatainak végrehajtá­sá­­hoz. A versenyszervezés során tapasztalható volt, hogy az egységek, főosztályok, osz­tályok, üzemek és brigádok megértették e verseny jelentőségét és ehhez méltó, konkrét mun­kafelajánlást tettek. Érdemes megjegyezni, hogy december 31-ig 624 brigád, 10 üzem, 17 osztály és 14 főosztály kap­csolódott be a versenymoz­galomba. Örvendetes az is, hogy az F-gyáregység 92 bri­gádja nevezett a versenyre, a legtöbb valamennyi terme­lő gyáregység brigádjai kö­zött. Az igazgatóságok közül a kereskedelmi igazgatóság 30 szocialista brigádja „ve­zet”, s tett már konkrét vállalást a felszabadulási munkaver­­senyre. Az összes brigádlét­számhoz viszonyítva a bri­gádok 74 százaléka, a szoci­alista brigádok­ 96 százaléka tett vállalást 1969. december 31-ig. A gyáregységek, főosztá­lyok, brigádok jó hozzáállása a felszabadulási munkaver­senyhez, a dolgozók öntuda­tát, a párt-, a szakszervezeti és a KISZ-aktívák jó mun­káját bizonyítják. A vállalások a gyáregysé­geknél a Szocialista cím és a Kiváló gyáregység, a főosz­tályoknál a Kiváló főosztály cím elnyerésével összhang­ban vannak. De jók azért is a jubileumi munkaversenyre összeállított vállalások, mert többségükben az időszerű leg­fontosabb feladatokra irá­nyulnak. A párt-vb napirendjén: a pártértekezlet határozatának végrehajtása, a vállalat ötéves fejlesztése a gépgyárban Az év első párt-végrehajtó­bizottsági ülésén két fontos napirendet tárgyaltak meg a gépgyárban. Mind a kettő átfogó képet adott a gyár több éves előrehaladásáról a politikai munkában és a fej­lesztésben. Először annak a jelentésnek a megvitatására került sor, amely a DIGÉP 1966-ban megtartott pártérte­kezlete határozatának végre­hajtását értékelte. A napi­rendet Sztevankó János elv­­társ, a PTO vezetője terjesz­tette elő. A­ végrehajtó bizottság tag­jai hozzászólásaikban, kiegé­szítő javaslataikban hangsú­lyozták, hogy a pártértekez­let határozatainak végrehaj­tása igen következetesen tör­tént a gyárban, útmutatásá­val értékes fejlődést értünk el mind a politikai, mind a gazdasági munkában. A jelentés több javaslattal kiegészülve az év első felé­ben a pártbizottság elé kerül, szélesebb körű megvitatásra. A második napirend a vál­lalat 1965—1969 közötti fej­lesztéséről adott részletes tá­jékoztatást, melynek előadó­ja Hámori Sándor, műszaki igazgató elvtárs volt. Az anyag vitájára meghívták Murányi Gyula elvtársat, a műszaki fejlesztési főosztály vezetőjét és Horváth József elvtársat, a pártszervezet csúcstitkárát. A részletes, és a vállalat fejlesztésének szinte minden ágazatára kiterjedő jelentés úgy értékeli az eddigi mun­kát, hogy a fejlődés iránya megfelel a követelmények­nek, de a következő időszak­ban még nagyobb figyelmet kell erre fordítani, hogy a gyár fejlesztése még egészsé­gesebb irányban történjen. Az ülésen elhangzott hoz­zászólások tapasztalatait Mó­­nus Antal elvtárs, a pártbi­zottság titkára foglalta ös­­­sze. A vitában részt vett Ho­­ránszky Árpád elvtárs, a vá­rosi pártbizottság ipari osz­tályának munkatársa és Gá­­csi Miklós elvtárs, a gyár vezérigazgatója, valamint Ko­vács Zoltán, Varga Barna, Koval Pál, Kiss István, Kun Lajos, Tamáska Ferenc és Murányi Gyula elvtársak. Egy újabb kohászati szocialista brigádsiker született, s en­nek legszebb pillanatát örökítette meg fotósunk. Azt az ün­nepélyes aktust, amikor Schirger Antal, a MEO Kun Béla szocialista brigád vezetőjének a Rába Magyar Vagon- és Gép­gyár idegenáru MEO-jától a Csendes Lajos szocialista bri­gád küldötte átnyújtja az elismerő oklevelet. Ez azt bizo­nyítja: a két brigád közötti szocialista brigád szerződésben foglaltaknak az 196P es évben a diósgyőri brigád tett jobban, pontosabban eleget« Az év kezdetéről — képekben indent Muzás kulisiért Mint az LKM többi gyáregységé­ben, üzemében, úgy a karbantartó-gyár­­részleghez tarto­zó villamos motor­­javító üzemben is töretlen munkalen­dülettel folyik to­vább az új évben a feladatok teljesí­tése. A villamos forgórészek teker­cselése megfelelő ütemben történik, az üzem dolgozói úgy a belső, mint a külső megrende­léseket időben el­végzik. Fotó: Pacz Pál Ivéd gyárunk kö­zös művelődési köz­pontja megjutal­mazta az I999-es év legjobb aktíváit. Az új ezüst vándorser­­leget Béres Lász­ló közönségszerve­zőnek nyújtotta át Fülöp László igaz­gató. (Cikkünk a 4. oldalon.) Fotó: Mátyás Szükség van belső munkaerő­­tartalékaink feltárására — Milyen elgondolás vezette a vállalatot az alkalmazotti létszám fe­lülvizsgálatának elren­delésére? — Az alkalmazotti létszám felülvizsgálata — válaszolt első kérdésünkre Virág An­tal — csak egy láncszeme annak az intézkedési soro­zatnak, melyet vállalatunk, a létszámhelyzet javítása céljá­ból a Központi Bizottság ha­tározatainak megfelelően fo­lyamatba tett. Köztudomású: az új gazdasági mechanizmus első 2 évében országos tünet­ként jelentkezett a létszám­­hiány, ezzel kapcsolatosan az előző évek adataihoz képest vállalatunknál is közel két­szeresére növekedett a lét­számfluktuáció, ennek kap­csán pedig meglazult a mun­kafegyelem. A fentiekben említett negatív tünetek ko­moly nehézségeket okoznak a vállalatvezetésnek a növekvő feladatok megvalósításában. Mivel a létszámhelyzet javu­lása a közeljövőben sem vár­ható, belső tartalékaink in­tenzívebb feltárására intéz­kedési tervet készítettünk. Ennek az intézkedési terv­nek egyik része, mint már említettem, az alkalmazotti létszám felülvizsgálata. — Melyek a legfonto­sabb célkitűzések a bel­ső tartalékok feltárása­ során? — Az új gazdasági mecha­nizmus fokozottabban meg­követelte vállalatunktól: al­kalmazkodjunk úgy a hazai, mint a világpiaci igényekhez. Ennek érdekében gyártmá­nyaink fejlesztése céljából létrehoztunk egy új elektro­­acélművet, melynek létszám­­szükséglete 230 fő volt, fo­lyamatban van az új húzó­mű beindítása, melynek lét­számszükséglete 130 fő. A kö­zeljövőben kezdjük meg a felfejlesztését az új nemes­acél-hengerműnek, mely to­vábbi létszámbővítést igé­nyel. Érthető, ezeket az igé­nyeket kielégíteni igen nagy feladatot jelent. Mivel külső felvételre gyakorlatilag nem számíthatunk, azért kény­szerültünk belső tartaléka­ink fokozottabb feltárására. Ennek érdekében első lép­csőként felülvizsgáljuk az al­kalmazotti munkakörök lét­számát. A felülvizsgálatot a főosztályoknál kezdtük, ahol a kettősségek kiszűrésével, a felesleges tevékenységek megszüntetésével, főosztá­lyonként felajánlások szület­tek az átcsoportosítás mér­tékét illetően. — Az a hír terjedt el, hogy elbocsátásokra is sor kerül, mi a tulajdon­képpeni valós helyzet? — Hangsúlyozzuk: nem elbocsátási szándékkal, ha­nem a meglevő munkaerők gazdaságosabb kihasználása érde­­kben belső átcsoporto­sításról van szó. Előzetes fel­méréseink szerint, előrelát­hatóan 150—200 fő alkalma­zotti dolgozó belső átcsopor­tosításával számolhatunk. Második lépcsőként, felül­vizsgálatra kerül gyáregysé­geinknél úgy a munkás, mint alkalmazotti állomány­­csoportban az irányítók lét­­számaránya. Ezeken a terü­leteken többszörös lépcsőze­tesség alakult ki az elmúlt­ évek­ során. Felülvizsgáljuk a nem normázott, (kötetlen) munkaterületek létszámát is, ugyanis a munkanap-fényké­pezések azt bizonyítják, hogy míg a normázott munkate­rületeken jónak mondható a munkaidő-kihasználás, úgy az időbérben, vagy időbér plusz prémiumban dolgozó terüle­tek dolgozóinál még igen nagy belső tartalékok van­nak. A munkaerőhiány első­sorban a normázott terüle­teken jelentkezik, ezért logi­kus, hogy az előbbiekben említett munkaterületek fe­lülvizsgálata során felszaba­dult munkaerőt közvetlen termelő területre irányítsuk át. Folyamatban van a mun­­kakörök felülvizsgálata ab­ból a célból is, hogy ponto­san megállapítsuk: melyek azok a munkakörök, ahol női munkavállalókat tudunk tartósan foglalkoztatni. Ha­sonlóképpen folyamatosan végezzük a csökkent munka­képességűek megfelelő mun­kakörökben való elhelyezését. A létszámfelszabadítás céljá­ból gyáregységek, (üzemek) összevonását is folyamatba tettük. Ennek kapcsán a na­pokban történt meg a bánya­gyáregységünk és az alap­anyag-gyáregységünk össze­vonása. Az összevonások és­­(Folytatás az 5 oldalon.) Az átcsoportosításról nyilatkozik Virág Antal, az LKM munkaügyi főosztályának vezetője Ezekben a hetekben sokan beszélgetnek a kohászatban az alkalmazotti létszám felülvizsgálásáról, m­int ahogy ilyen­kor már lenni szokott, különböző híresztelések láttak napvi­lágot, többek között az is, hogy bizonyos elbocsátásokra kerül sor. Olvasóink tájékoztatása érdekében kerestük fel Virág Antal főosztályvezetőt, hogy néhány kérdésünkre válaszol­jon, s megfelelő információval tárja a valós helyzetet az LKM dolgozói elé. Befejeződött a népszámlálás kerületünkben Lapunk megjelenésére már befejeződik a III. kerület la­kóinak össze­számlálása. Mint érdeklődésünkre Belényesi István, a III. kerületi tanács vt­-titkára elmondotta, a számlálóbiztosok a mostoha időjárás ellenére is becsület­tel eleget tettek kötelezett­ségüknek. Bár néha adódtak „nehéz” helyzetek és esetek, a lakóbizottságokkal együttmű­ködve idő előtt befejezték e nagy jelentőségű munkát. Ha téli szabadságolás és egyéb távollét miatt valakit nem kereshettek fel a népszámlálók, azok január 13-án, kedden és 14-én, szer­dán összeszámlálásuk vég­ett keressék fel a III. kerület, tanács (Herczeg Ferenc u 1. I. emelet, vagy Árpád utca 46., I. emelet) illetékes dolgo­zóit.

Next